Tolnamegyei Ujság, 1936 (18. évfolyam, 1-102. szám)

1936-07-01 / 52. szám

Vili. évfolyam. 7. szám. 1936 Julius i. TOLNAMEGYEI GAZDA A TOLNAMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET és a TOLNAMEGYEI TEJSZÖVETKEZETEK SZÖVETKEZETE HIVATALOS LAPJA _________________________________ Fe lelős szerkesztő: John Sándor vm. g. e. igazgató Szerkesztőség: Szekszárd, Vármegyeház. Telefon: 125 A tejpiac helyzete Á tejpiac országszerte nyugodtnak, kiegyensúlyozottnak mondható, fo­gyasztási tej szempontjából meg ép­pen szilárdnak. Nagy megnyugvás ez a mai bőséges takarmánytermés mel­lett amikor a tej előállítása — egye­lőre legalább — nagyobb gonddal nem jár. És egy kis kárpótlás végre azután a sok ráfizetés után, mellyel a tejnek, ennek a nagyon fontos és nélkülözhetetlen terméknek produká­lása évek után járt. Ezért minden elismerést megérdemel a kormány­zatnak az a bölcs gondoskodása, mellyel lehetővé tette, bogy a mai termelői tejár alapja, a 3 pengős hi­vatalos vajár tovább is tartható le­gyen. Nagy horderejű lépés volt ezen a téren a német kiviteli vajkontin- gensnek a minap 102 waggonnal tör tént örvendetes felemelése. A Német országba irányuló kivitel ugyanis azért fontos, mert az ottani magasabb árak miatt ehhez az exporthoz kell aránylag a legkisebb árkiegészítés, igy még nagyobb a reményünk és jogosabb a bizakodásunk abban a tekintetben, bogy a vaj árszínvona­lának a gazdák érdekében való vál tozatlan fenntartása belátható ideig nehézség nélkttl biztosítható is less. Erre különben a földmivelésUgyi mi­niszter határozott Ígérete íb garanciát nyújt. A tejtermékfogyasztás a belföldi piacon is kielégítő. Nem volt igazuk azoknak, akik a csekély áremelés miatt a hasai vajpiao forgalmának erős visszafejlődését harangozták be. Átmeneti kisebb csökkenés után a fogyasztás máris elérte, sőt május hónapban erősen túlszárnyalta az eddigi kereseteket. Fogyasztási tej­ben meg éppen örvendetes a helyzet. Az uj tejrendelet a budapesti fogyasz­tási tejpiacon úgyszólván egy csa­pásra rendet teremtett. A gazdákra nézve Bök tekintetben károB „mili- mári tej“ annyira leoBÖkkent mennyi­ségben kerUl már a budapesti piaora, hogy a múlthoz viszonyítva szót sem érdemel. Nagy részben ennek tud­ható be, másrészt bizonyára a négy­filléres árleszállításnak is, hogy a múlt évhez viszonyítva szinte ugrásszerűen 50 százalékos emelkedést mutat a vállalatok fogyasztási tejeladása. A nagyobb fogyasztással szorosan lépést tart a fokozottabb termelés, mely már a téli hónapokban kezdetét vette. Hisszük, hogy az év hátralévő részében a termelés tovább emelke dik és a gazdák — a jobb árakat is számításba véve — az idén lénye g esen többet fognak a tejért bevenni az elmúlt éveknél. A Budapestre történő tejszállitás- nál nagy nehézségeket okoz az el­múlt lanyha tél miatti jéghiány. A csekély jégkészlettel mindenütt taka­rékoskodni kell,, Ilyen körülmények között a savanyodások a nagy hő­ségben bizony sok esetben elkerül­hetetlenek. A legnagyobb tárgyila­gossággal szögezzük le, hogy a vál­lalatok savanyodás címén ezideig le­vonásokat nem eszközöltek és remél­jük, hogy a vis maiort belátva, ezt a hátralévő meleg időszakban sem fogják megtenni. Mindamellett kér­nünk kell a fogyasztási tejet szállító gazdaságokat, hogy nemcsak a saját érdekükben, de általános gazdaérdek­ből is szíveskedjenek minden essköz- zel odahatni, hogy a savanyodás miatti kifogások is mennél ritkáb­ban fordulhassanak elő. A nagyobb távolságból való tejszállitás a jövő­ben ugyanis csak akkor lesz lehet­séges, ha a minőség érdekében min­den tőlUnk telhetőt elkövetünk. Ellen kező esetben a Budapesthez közelebb fekvő gazdaságok és községek ver­senye annyira nyomasztóvá válhatik, hogy azt többé kiegyensúlyoznunk nem lesz lehetséges. A minőségi ter­melés ideje kétségtelenül elérkezett. Nem kell tőle félnUnk. Ez a fejlődés természetes útja, iránya. Mennél na­gyobb a kínálat, annál nagyobb a minőségi igény is. Csak természetes, hogy a tejvállalatok szabad forgalom mellett szívesebben vesznek Buda­pesthez közelebb eső, tehát olcsób­ban és jobb minőségben felszállit ható tejtételeket, mint távolabbi gaz daságok termelését. A márciusban megjelent „Tolnamegyei Gazdában“ már rámutattunk arra, hogy várme­gyénk gazdaságai nagyobb részének nem előnyös a fővárosba való szinte í erőltetett fogyasztási tejszállitása.— j Pedig akkor a vaj árának némi esé­sét is kalkulációba vettük. Ma, ami­kor a hivatalos vajár 3 pengő ma radt, a fogyasztási tej termelői ára pedig a megkötött szerződések értei méhen május 15. óta literenkint 0*5 fillérrel esett vissza, még indokoltabb erre rámutatnunk. Májustól kezdve a Tolnamegyei TejBzövetkezetek Sző vetkezetébe tömörült nagyobb tejszö- vetkezetek legalább egy fillérrel ma gasabb tejárat élveznek, mint a Buda­pestre tejet szállító uradalmak nagy része és pedig ab község és nem ab vasútállomás. A jobb tejár mellett pedig semmi gondjuk a hűtésre és még olcsó, 2 filléres fölözött tejhez is jutnak. Meg kell tehát ismételnünk, amit akkor irtunk: „Vármegyénk tejgaz dóságainak és tejszövetkezeteinek jö vőre még szorosabban kell majd együtt működniük és azoknak a gazdasá goknak, melyek távol vannak Buda pesttől és a vasúttól, ugyanakkor pe dig közel valamely jól prosperálófctej- szövetkezethez, meg kell taiálniok a szövetkezeti hálózatba való bekap­csolódás alkalmas formáját,“ Py. 1 Júliusi teendőink a gyümölcsösben Talajmunkák. Eső után, amint a talajhoz juthatunk, porhanyitsuk meg a talaj felületét, hogy megőrizzük annak a víztartalmát. Ha nem is ka­pálunk, legalább egy könnyű boro­nával fogasoljuk meg a talajt. Erre a célra jó egy könnyű boronalevél, amit egy embet kötélen húzhat. (Ló­val nem mehetünk az alacsonyabb fák lombja alá.) Vigyázzunk, hogy a fák törzsét ne zuzzuk meg a bo­ronával, zsákronggyal be kell kötözni a borona szélét. Ha oseresznyefáinkról leszedtük a termést, a talajt ássuk fel gondosan, hogy mindenütt aláforgassuk a talaj felsőrészét. Utána megtapossuk, hogy a kártevők mélyebbre kerüljenek és ne tudjanak a letaposott földből olyan könnyen előbujni. Jövőre igy keve sebb férges cseresznyénk lesz. A tőből előtörő hajtásokat lehető­leg azonnal távolítsuk el. A fiatal fákat egész nyáron át alakítsuk, hogy minél előbb szép koronát kapjunk. Zöld részt szabad, fás részt nem szabad ilyenkor met- • széni. ATolnnmeggel Gozdosdil Egyesillet APRÓ HIRDETÉSEI «- ­GűiJaiUok BiemmumiQl legolcsóbban utján szerezhetők be: Olaj, benzin, gázolaj, traktorolaj, petróleum. — Mindennemű mű­trágya, zsák és kötéláru, erötakarmányok, vetőmagvak, — csávázó és növényvédelmi szerek. Gőzeke- és fűtési szén salgótar­jáni kooka, darabos vagy tojás brikett az Egyesület révén megrendelhető. Ugyanott gabonás zsákok, ponyvák és kötözz zsine­gek megrendelhetők. Mindenféle oetőmos1! EBT"“t' révén besze­rezhető. A hernyőfogó szalmaköteleketr vagy hullámpapirgyUrüket 10—12 naponként váltani kell, a régit el égetni 1 Ez igen komoly gyérítése az almamolynak. A száraz, beteg részeket le kell vágni és elégetni. A hullott gyümöl­csöket minél gyakrabban szedjük 1 Levéllikasztő gombáké llen (Völgy ségi járás) csak bordói lével véde­kezhetünk és pedig l°/o permetével. Levéltetvek ellen nyers nikotinnal permetezzünk, kaliforniai pajzstetvek ellen szintén. Az almamoly ellen még arzéné s permetezéssel is kell védekezni. A rádió minden vasárnap délután a mezőgazdasági előadás után Budapest I. állomáson közli, hogy mikor és hogyan kell ezt a permetezést vé­gezni. Ha a Gyümölcstermelők Or­szágos Egyesülete ezen rádióutasi- tásai szerint permetezünk, akkor ol­csóbb és célravezetőbb módon járunk el, mint a sablonos permetezésekkel. Csapó Gyula gyflmölcstermelési intéző. Az egyik neves uradalomban 5 darab “ tenyészbika sr1^6: tudható a Tolnamegyei Gazdasági Egye­sületnél. Mezősazdosdsi gépek, gyártmá­nyúak, az egyesület révén beszerezhetők. Mindenféle biztosítási Otylien, mint tfiz, jég, általános és állatbiztosításnál készséggel rendelkezésre áll a gazdáknak egyesületünk biztosítási főképviselete. Pétlsó és kdllműtrdsyu Cl1 Szekszárdon, az egyesület révén, kisebb tételekben is. Cdllastflrtöt • — lehetőleg fehéret, — ajánlatot kér Griesewaldi Gazdaság, posta Tevel. GAZDA HÍREK — Az Al8Ódunántuli Mezőgazdasági Kamara nyilvántartásba foglalja a szövetkezeteket. Azon cél megvaló­sítása érdekében, hogy a mezőgazda­sági kamarák betekintést nyerjenek a szövetkezetek működésébe, az Alsó- dunántúli Mezőgazdasági Kamara, elhatározta, hogy a körzetéhez tar­tozó Baranya-, Somogy-, Tolna- és Zala vármegyékben működő szövetke­zetekről pontos nyilvántartást fektet: fel. Kiterjeszkedik ebben a szövet­kezetek címén és székhelyén kívül arra is, hogy milyen munkásságot fejt ki a szövetkezet, milyen célra alakult, tevékenységében milyen ered­ményeket ért el és résztvett-e az utóbbi időben export-, vagy import- tevékenységben. Az adatok begyűj­tése folyamatban van. — Ujgazda (Neubauer) Ferenc t Küzdelmes évek Csonkamagyarország» gazdasági történetébői. Szerző bátor elhatározással megcsonkított orszá­gunk lefolyt másfél évtizedének gaz­dasági életét vázolja és annak ese­ményeit veszi bírálat alá. A trianoni' szerződés által teremtett uj ország adottságainak rövid ismertetése után* igen érdekesen világítja meg az ál­talában átkos emlékezetűnek tartott, inflációs időket és egészen uj, eddigi nem ismert adatokat sorol fel, melyek azt bizonyítják, hogy ezek az idők közgazdasági szempontból legalább' is sokkal kevésbé voltak vészesek,, mint az 1931-i bankzárlattal bekö­vetkezett újabb válság évei. Rend­kívül élesek a szanálási műre és kü­lönösen az azt követő álkonjunktura. éveinek eseményei és tévedéseire ve­tett fények. Azután pedig a válsága óta beállott viszonyok bírálata gyűjti egybe egy sajátos, a rendestől eltérő, de semmiben sem fantasztikus állás­pontot megerősítő adatokat. Ahogy a Pester Lloydnak a munkáról közölt ismertetése mondja: ezekkel a néze­tekkel lehet vitára kelni, elismerni, őket vagy helyteleníteni, de minden­esetre el kell olvasni. — Súlyos baleset a bátaszókí vas­úti hídnál. Schleicher István föld­birtokos Blaskovics István nevű ko­csisa kétlovas fogattal át akart menni a vasúti Dunahidon Bajára. A híd­főnél azonban a jármüvek előtt le­engedték a sorompót, mert éppen, akkor közeledett Bátaszék felől a bajai vasútállomásra este 8 órakor befutó személyvonat. Blaskovics le- szállott a kocsiról, a lovak elé állva megfogta a zablát, hogy meg ne va- - dúljanak a vasúti hídon dübörögve áthaladó vonat zajától és várta a hid szabaddá tételét a közúti forgalont számára. A lovak azonban az elő­vigyázatosság dacára .is megbokro­sodtak, kitörtek, magukkal ragadták a kocsit és a kocsist nekiszoritották a töltés korlátjának. Az ott volt fu­varosoknak sikerült az ijedős lova­kat megfékezni és az eszméletlenné lett Blaskovic8ot veszedelmes hely­zetéből kiszabadítani, öt a bajai men­tők beszállították a bajai kórházba,, ahol megállapították, hogy súlyos külső zúzódásokat, valamint bél- é$ gyomorsérüléseket íb szenvedett. Molnár-féle nyomdai műintézet,és BzaU.iróalzatgyár rt. nyomása, Szekszárd.

Next

/
Thumbnails
Contents