Tolnamegyei Ujság, 1936 (18. évfolyam, 1-102. szám)

1936-06-20 / 49. szám

XVIII. évfolyam. Szekszárdi 1936 junius 20. (Szombat.) 49. szám; Szerkesztőség és kiadóhivatal: Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Hirdetések Arait' Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 102 előfizetési difi Egész évre _ 12 pengő || Félévre_______6 pengő SC HNEIDER JÁNOS BLÁZSIK PERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. A legkisebb hirdetés dl|a 1*60 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllllmélersoronként 10 fillér. AÜástkeresőknek 60 százalék kedvezmény, j A hírrovatban elhelyezett reklám», ellegyzésl, családi hír, valamint • nyllttér soronként 60 fillérbe kerUI. Ifj. Ivanis István név alatt a Tolnamegyei Hírlap í6 ik számá­ban levél jelent meg. Lehetne erre a levélre sokat válaszolni, de nem lévén célunk ezt a politikailag felfújt és kihasználni akaró ügyet tovább elmérgesiteni, ezért függetlenül a levéltől a következő kijelen- tést tesszük: Mi »Köszöntjük vitéz Kozma Miklós belügyminiszter uratt cimü vezércikkünkben nem általánosítottunk és még kevésbé óhajtottunk politikát vinni kritikánkba és kipellengérezni a Bel­ügyminiszter ur, vagy bárki előtt a sárközieket; mint ahogy ezt Decs kivételével Sárköz többi köz- zége nem is igy fogta fel. Elismerjük, hogy Sárközben is vannak kiváló és szorgalmas gazdák, állatállományuk sem olyan siralmas állapotban van, amint irtuk, bár az »OMGEt kiküldöttei előtt nem igyekeztek az ellenkezőt bebizo­nyítani. A közmondás dacára is elhisszük, hogy nem az asszonyok az irányítók Sárközben és a néprajztudósok véleménye dacára ma­gyaros az a szinpompás ruha, amely oly hatásosan emeli a sárközi fiatal nők szépségét. Mi mindent elhiszünk, mert békességet akarunk, mert azt óhajt­juk legjobban, hogy Sárpilis főjegyzőjének tervére ne legyen szükség. Sárköz önerejéből, öntudatra ébredésből tudja megállítani a családok kihalását, a földnek más kezére való jutását. A mi cikkünk célja az volt, hogy a Miniszter ur jövetele alkalmával rámutassunk bizonyos veszedelmekre és hogy ezen kérdések felvetésével felkeltsük maguknak az érdekelteknek figyelmét. Mert nem az a fontos, hogy a fővárosi, vagy vidéki la­pok cikkezzenek, férfiak és nők szónokoljanak erről, hanem, hogy e nagy kérdésről maguk az érdekel­tek gondolkozzanak. A lefolyt eseményekből azt látjuk, hogy cikkünkkel ezt elértük. Szívesen tűrjük a gorombáskodásokat, a szidásokat, még a politikai ódiumokat is viseljük, mert a mi személyünk bántalmazásával és egy­két politikai pártember elvesztésével szemben óriási jelentőségű, ha Sárköz érdeklődése az »egyket erkölcsi és gazdasági jelentősége iránt felhivatott. A mi magyar érzésünk és fajszeretetünk édessé teszi a felénk irányított és félreértésből, vagy,elfogultságból reánk zúdított bántal- mak keserűségét, ha cikkünkkel elértük, hogy Sárköz egy lépéssel kö­zelebb jut ahhoz, hogy a gyermekcsicsergés elnyomja a madarak da­lát f ha nem a bevándoroltak, de a föld őstulajdonosainak leszárma­zottjai emelik a lakosok számát, ha a magyar büszkeség mellett ott él a szivekben az egymás szeretete is. Hadd csapkodjon körülöttünk a vihar, mint a költő énekli, csak fogjuk meg, el ne eresszük egymás kezét. Mi Sárköz boldogulása és fejlődési törekvéseihez minden hátsó gondolat és célzat nélkül őszinte érzéssel nyújtjuk azok felé kezünket, akik — mint a levélből egyedüli értékként kicsillanó megállapítás volt — gondolkoznak és dolgoznak azon, hogy Sárköz az maradjon, ami 40—50 évvél ezelőtt volt. ff ólétben élő, megelégedett, egymást megbecsülő, hazáért és közért áldozatokat szívesen hozó öntuda­tos magyarok boldog országa. Kétszáz éves község Lobofiődiszes városok, falvak népe immár tizen­ötödször borul le az Ur színe előtt, bogy Magyarország kormányzójának, vitéz nagybányai Horthy Miklósnak a születésnapján a Mindenható áldá­sát esdekelje a Hazára és Ófőméltó- ságára. Hatvannyolc évvel ezelőtt, junius 18 án látta meg Magyarország Nagyura a napvilágot és az isteni Gondviselés kegyelme őrködött mind­eddig fölötte, hogy erős kézzel, a Magyar Feltámadásba vetett erős hit­iéi vezethesse nemzetét tengernyi-ve­szély közt is a jobb jövő felé. Történelmünk egyik legkiválóbb alakja ö, akit tisztelet és nagyra­becsülés övez európaszerte mindenütt, ahol csak ismerik a nevét. Tisztelet övezi nemcsak nagyszerű férfias tulaj­donságaiért, hanem különösen kiváló államférfim bölcsességéért, amely ké­pességei neki legnagyobbjaink közt biztosítanak helyet. Kora ifjúságától kezdve díszítik őt a magyar faj nagyszerű erényei. Mint egész fiatal tengerésztiszt már vivó- bajnok lett. A haditengerészet tiszti­karában évtizedek óta tekintély és az ősi magyar úri tulajdonságok meg­testesítője. Nálánál ott nincs kitünőbb és tndósabb katona. I. Ferencz Jó­zsef figyelme és bizalma még jóval a háború előtt feléje fordult és hosz- szu éveken keresztül a király mellett, mint szárnysegéd tett szolgálatot. Át­fogó műveltsége már akkor megsze­rezte számára a legmagasabb körök elismerését is. A háború alatt világra szóló hős­tettekkel tette még ismertebbé a ma­gyar nevet és a háború végefelé ő lett az egész flotta parancsnoka, aki­ért rajongtak az emberei és akinek nevét féltő tisztelettel ejtette ki az ellenség. A szörnyű katasztrófa után, amely majd minden tekintély nimbuszát meg­tépázta, az ő neve el nem halvá­nyuló fényben tündökölt, ragyogott tovább és az ország újjáépítése nagy feladatának kiváló munkásai őt tet­ték az ország élére, a seregszervező Hunyadi János utódává, hogy a bor­zalmas romhalmazból megteremtse az élni akaró, a világ népei között mél­tán megillető helyét elfoglalni kívánó Magyarországot. Mint a véres csaták dicsőséggel koszoruzott hőse ország- épitőnek is szinte páratlan lett, mert olyan előrelátással, bölcsességgel és szeretettel vezette nemzetét, mint a királyi székekben ült nagy magyar államszervezők. A csonka ország minden polgára meghatódott lélekkel fohászkodott a kormányzó hatvannyolcadik születés­napja alkalmából a Magyarok Iste­néhez, hogy ezt a gondviselésszerü és mindenki által rajongva szeretett, tisztelt férfiút továbbra is tartsa meg erőben és egészségben a nemzet élén, hogy megérhesse nagy művének be­teljesedését, Nagymagyarország fel­támadását. Felejthetetlen szép ünnepségben volt része folyó hó 14* én BikácB község közönségének. Ez alkalommal ünnepelte a község fennállásának 200 éveB jubileumát. Különös érdekessé­get kölcsönzött az ünnepélynek az a körülmény, hogy ezen jubileumi év­vel egybeesett a templomépités 150 éves évfordulója is és igy a két ün­nepély egybekapcsolása változatossá és egyben gazdaggá tette az ün- j nepély programmját. Gyönyörű lát- I ványosság volt a közel 200 nemzeti színű zászlóval fellobogózott község, a virágos díszbe öltöztetett templom és a községháza, ahol az érkező ven­dégeket hatalmas diadalkapu várta. Az ünnepségen megjelentek: Pol­gár István főszolgabíró, dr Grosch József egyházmegyei ügyész, dr Tég- lássy Béla volt képviselő, dr HalaBBy Rektorisz Vilmos felügyelő, Joó An­drás ref. lelkész, Fábián Imre ev. lelkész, Haniffel Sándor ev. lelkész, Gergely Emil főjegyző, dr Kovács László körorvos, Bát Marcell kör­állatorvos, Szabó Lajos jegyző, Martb Péter, Kirohnopf László, Feiler Jenft tanítók, Győré Kálmán jegyző, Sorok Dezső ny. főjegyző, Gárdonyi István és még számosán a környék intelli­gens közönségéből; De az ünneplők soraiban látjuk a jubiláló község gyermekeit is: Kuthy Dezső magyar­honi ev. egyház egyetemes főtitkárát, dr Varsányi Mátyás bécaikaputéri I egyház lelkészét, Grósz György hon­véd őrnagyot, dr Goróozi Mihály körorvost, Pataky László zeneszer­zőt is. Az ünnepély hálaadó istentisztelet­tel kezdődött, ahol Ku*hy Dezső fő­titkár és dr Varsányi Mátyás, Bikáoa gyermekei, lélekbe markoló, haza­fiasságtól izzó magyar és német be­szédekkel buzdították az uj haza melletti kitartásra testvéreiket. As istentiszteletet a községház udvarán díszközgyűlés követte, ahol gondola­tokban gazdag megnyitó beszédében, Polgár István főszolgabíró mutatott rá arra, hogy a magyar haza nem tett soha különbséget nyelvi szem­pontból fiai között, mert nem az a. fontos, hogy milyen nyelven nyilvár nul meg a haza iránti szeretet, ha­nem minden gyermeke tántoríthatat­lan hűséggel viseltessék a haza iránta. Utána Jánosa Ferenc főjegyző ismer- tette a község történetét, az Árpád­házi királyaink uralkodásától kezdve és a közönség érdeklődéssel hallgatta az előtte eddig ismeretlen történeti adatokat. Majd a Himnusz elének- lésével a közgyűlés befejezést nyert. A délelőtti ünnepséget követő köz­ebéden Rusznyák Ferenc helybeli lel­kész köszöntötte a vendégeket, majd dr Téglássy Béla, dr Grosch József, dr Varsányi Mátyás, Kuthy Dezső és Pataky László mondottak szép fel- köszöntőket, örömüknek adva kifeje­zést, hogy a községben az egyház és a politikai község vezetősége szép lelki közösségben élnek. Majd az Un- nepély ízléses megrendezése körül ki- ^tett-tevékenységéért Jánosa Ferenc főjegyző nejét ünnepelték. A szép, bensőséges ünnepély dél­után & órakor ért véget a temető­ben» ahol Kuthy Dezső, dr Varsányi Mátyás és Rusznyák Ferenc hálaadd beszédei után, a község kegyeletes hálájának jeléül, megkoszorúzta az elhalt tisztviselők és honalapító ősök sírját. OHRE előadás Dunaföldoűron Dr Balkányi Kálmán, az OMKEi igazgatója nagyszámú közönség előtt, tartotta meg az OMKB dana- földvári csoportjának rendezésében előadói estjét, melyen még távolid községek számottevő kereskedői is- részt vettek. Az estet Baj tény i Ist­ván helyi elnök nyitotta meg és len­dületes bevezető szavaiban azt fejte­gette, hogy a nehéz idők elmúltával feltétlenül el kell jönnie a nyugodt,, biztos gazdasági fellendülés idejének. I Egyes szám ára 12 fillér.

Next

/
Thumbnails
Contents