Tolnamegyei Ujság, 1936 (18. évfolyam, 1-102. szám)
1936-06-17 / 48. szám
XVIII. évfolyam. Szekszárdi 1936 junius 17. (Szerda.) 48. szám Szerkesztősé? és kiadóhivatal: Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Hirdetések Arait Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 102 Előfizetési difi Egész évre __ 12 pengő || Félévre _______6 pengő SC HNEIDER JÁNOS BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetést dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. A legkisebb hirdetés dija 1*S0 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllllmélersoronként 10 filler. jtllAstkeresőknek 50 azAzalék kedvezmény, , A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint m nyílttér soronként 60 fillérbe kerlll. Az OMGE tolnamegyel sazdakirándulása és szekszárdi vándorgyűlése Egy héttel ezelőtt jeleztük már, hogy az Országos Magyar Gazdasági Egyesület körülbelül saázötven kiváló gazdából álló társaságot vezet tanai mányutra e hó 13., 14. és 15-én Tolna vármegyébe és 14-én Szek- szárdon tartja állattenyésztési és állat egészségügyi szakosztálya vándorgyűlését. A kiránduló társaság szombaton délben gróf Sommsich László felsőházi tagnak, az OMGE elnökének vezetésével érkezett Szakály- bőgyész állomásra, ahol dr Perczel Béla vármegyénk alispánja, báró Fiáth Tibor a Tolnamegyei Gazdasági Egyesület elnöke, John Sándor kir. gazdasági tanácsos, gazdasági egyesületi igazgató, Eordögh Zoltán a vármegyei m. kir. gazdasági felügyelőség főnöke és sok előkelő megyebeli gazda fogadta a vendégeket, akik közt ott voltak: Purgly Emil volt miniszter, Mutschenbacher Emil az OMGE ügyvezető-igazgatója, Bárányos Károly a M. Kir. Külkereskedelmi Hivatal alelnöke, Inár esi Far kas Ferenc az OMGE állattenyésztési szakosztályának alelnöke, dr Bélák Sándor és dr Steinecker Ferenc egyetemi tanárok, Békés Jenő miniszteri tanácsos, a földmivelésügyi miniszter képviselője, dr Lenk Jenő miniszteri tanácsos, Fabriczius Endre OMGE igazgató, Konkoly- Thege Sándor főtitkár és sokan mások. A vendégeket báró Fiáth Tibor üdvö zölte. Az illusztris gazda vezérek és köztük a különböző minisztériumok képviselői megérkezésük után autókra és kocsikra ülve előbb a szabályi legelőn megtekintették a tamási félvér lótenyésztést, majd onnan átmentek Kétyre és Murgára, a népies szarvas- marhatenyésztés tanulmányozására. A látottak felett megelégedésüket fejezték ki, mert a szakályi legelőn pompás lovakat és a két községben igen értékes bonyhádi tájfajta szarvas- marhákat láttak. — Komlősi János dőrypatlani uradalma volt a következő állomásuk, ahol előbb megtekintették a kiváló szorgalommal és ambícióval vezetett gazdaságot, amelynek törzskönyvezett és szép eredményeket felmutató állatai nyerték meg különösen tetszésüket. Körülbelül fél háromra járt már ai idő, amikor — mint Komlősiék vendégei ebédhez ültek. Körülbelül egy óráig tartott a vendéglátó bázigaadák háza- népének szorgoskodásával készült és mintaszerű gonddal lebonyolított ebéd, amely után a társaság átment a közelben fekvő Paradicsom-pusitára, Döry Frigyes gazdasági főtanácsos^ országszerte ismert uradalmának megtekintésére. Döry Frigyes intézőjével Gombkötő Sándor gaadasági tanácsossal együtt kalauzolta vendégeit és szolgált nekik szakszerű magyarázatokkal azokról az állattenyésztési eredményekről, amelyek révén ei az uradalom a gazdatársadalomban any- nyira ismert. Ezután uzsonna volt. Két órai ottidőzés után Sióagárd következett. Megtekintették ennek a szinmagyar községnek a szépen fej lődő és előretörő népies szarvasmarha- tenyésztését, kisgazda udvarait, vala mint érdekes népviseletét, amelyben eredetiségénél fogva sokat gyönyörködtek. Valamivel 8 őrá előtt értek Szek- szárdra, ahol elsiállásolták a vendégeket, majd 9 órakor köaös vacsora volt tiszteletükre a kaszinó pavilonjában. Pompás szekszárdi borok tét ték a hangulatot még kellemesebbé és természetes, hogy a kirándulók csak éjféltájban tértek nyugovóra. Vasárnap reggel megtekintették a a múzeumot, a selyemgyárat és a pinceszövetkezet hatalmas pincéit, majd 10 órakor kezdődött a kirándulás legérdekesebb élménye, a vár- megyeháza nagytermében tartott Állattenyésztési Vándorgyűlés, melyen a már említett előkelőségeken kívül megjelent dr Pesthy Pál ny. igaz- ságügyminiszter, Runder Antal a M. Kir. Külkereskedelmi Hivatal kor- mánybistos igazgatója, vitéz dr Thu ránszky László főispán, dr Perczel Béla alispán, vitéz Vendel István szekszárdi polgármester, továbbá a megyebeli gaadatársadalom vezető egyéniségei közül gróf Apponyi Károly, Döry Frigyes, báró Fiáth Tibor, báró Jeszenszky József, Ko- vács-Sebestény Endre, Mechwarth Ernő, báró Schell József, gróf Széchenyi Domonkos és még sokan mások. Báró Fiáth Tibor, mint a Vármegyei Gazdasági Egyesület elnöke nyitotta meg a vándorgyűlést és üdvözölve a vendégeket, legelsősorban is gróf Sommsich Lászlónak, az OMGE elnökének fejezte ki köszönetét, hogy ezt az évente szokásos tanulmányutat és vándorgyűlést Tolna vármegyében rendezte és kérte, hogy e vármegye gazdáinak a viszonyait is megismerve az eddigihez hasonló lelkesedéssel védelmezze a gazdatársadalom érdekeit a parlamentben. Inárcsi Farkas Ferenc az OMGE állattenyésztési szakosztályának az alelnöke vette egután át az elnöklést és a gaadatársadalom, valamint a közigazgatás előzékenységét megkö szönve óriási tetszészajtól és tapsvihartól kísérve mutatott rá dr Perczel Bála alispánnak a vármegye állattenyésztése fejlesztése körül kifejtett közismert érdemeire, amelyek országszerte ismertek, úttörők és amelyek alapján mindenfelé az ő működésére hivatkoiik a gazdatár- sadalom, mint követendő példára. Békéssy Jenő miniszteri taná- j esős a földmivelésügyi miniszter ttd- ■ vözletét tolmácsolta a vándorgyűlés nek, majd dr Perczel Béla alispán köszönte meg az ő működését méltató szavakat és rámutatott arra, hogy ennek a vármegyének a szék- házából áradt szét az egész országba az a felfogás, amely irányítóvá lett a gazdasági élet támogatására nézve. Gróf Sommsich László megköszönve az üdvözlést, kedves szavakban mutatott rá Tolna vármegye állattenyésztésének magasrendűségére, melyről helyszíni tapasztalatai alapján Hansen professzor, a nagy német tudós oly elragadtatással nyilatkozott. Érdekesen fejtegette ezután, hogy a gazdálkodás most mennyire átalakul és hogy hogyan tolul előtérbe az értékesítés kérdése, valamint a piaci lehetőségek kikutatása, amelyben nagy szerepének kell lenni a kormányzatnak, valamint a kereskedelem hozzáértésének és agilitásának, amelyek együtt termelhetik majd ki azt az életszínvonalat, amely a gazda megfeszített munkájának a jutalma lehet. Rámutatott a szövetkezeteknek e téren való fontos szerepére, han goztatva, hogy itt csak a régi, kipróbált intézményekről lehet szó, nem pedig a gombamódra szaporodó álszövetkezetekről, amelyek versenytársai akarnak lenni a gazdáknak. A gazdák politikamentes összefogását ajánlotta a nagygyűlés tagjainak, mert nem szabad, hogy a mezőgazdaság és a politika utjai keresztezzék egymást. Az adóreform tekintetében felmerült kívánságokra és a római paktumból folyó külkereskedelmi lehetőségekre mutatva reá, a vármegye németnyelvű, de magyar érzésű gazdalakoBBágát is külön üdvözölte. Az OMGE elnökének hatásos beszéde után dr Barabás Imre m. kir. állategészségügyi tanácsos a tolnai fél vér ló- és a bonyhádi táj fajta szarvasmarha állattenyésztési formáinak kialakulásáról tartott nagy figyelemmel halgatott előadást. Előbb a mintegy ötven éves múltra visszatekinthető félvér lótenyésztéssel foglalkozott, megemlítvén, hogy e jó- birü fajtával szemben támasztott keresletet a csekély tenyésztőm kielégíteni nem bírja. A bonyhádi táj fajta szarvasmarha a svábságnak Elssászból, Württembergből, Tirolból magával hozott, majd a Bern környékéről importált állategyedekkel feljavított törzsekből tenyésztődött ki. A tenyésztést az 1880. év óta a vármegyei gazdasági egyesület irányítja. Az 1890. évben kezdték jó tulajdonságainál fogva külföldre is szállítani és elszármazva az ország minden részébe, alapját képezte az ország pirostarka tehenészetének, amely tejelési csúcsteljesítményeket ért el. Innen származott a viiágrekorder •Ruca« íb. Ismertette ezután dr Ba rabás a vármegyei apaállatakciót, amelynek célja a bonyhádi tájfajta beltenyésatési hibáinak, a formának a megjavítása, melyre Tolna vármegye a múlt évben is 60.000 pengőt adományozott. Inárcsi-Fekete elnök az előadás végeztével annak a véleményének adott kifejezést, hogy a fajtajelleg hibáit csak elsőrendű svájci import- anyaggal lehet kibUsaöbölni, különben a bonyhádi tájfajta aa országos versenyben lemarad, mint ahogy máris Baranya és Somogy mögé került. Dr Barabás vissonválassa szerint elsősorban a tejelőképességet kell fenntartani és idézte Mendel törvényét, amely szerint a külemi hibák nem minden egyedben öröklődnek. Hangoztatta, hogy a vármegye akciója a tudomány és a gyakorlati ta- pasztalatok alapján állva indult meg. Békéssy Jenő, a földmivelésügyi mi- nisater képviselője saintén arra hivta fel a gyűlés figyelmét, hogy a bonyhádi tájfajta csupán a svájci síim- mentháli bikákkal javítható fel. Dr Perczel Béla alispán megköszönve agy Inárcsi-Fekete, mint Békéssy Útmutatásait, rávilágított arra, hogy a köztük és dr Barabás elvet között az ellentétek CBak látszólagosak és hogy ezeket az ellentéteket egy alkalommal csupán ebből a célból összehívandó értekezleten kell &. szakfórfiáknak megtárgyalni. Különösen nagy taps fogadta az alispán beszédének azt a részét, amelyben kiemelte, hogy a tolnamegyei kisgazdák kezén levő tenyészanyag más körülmények között él, mint a közép- birtokosoknál és az uradalmakban, tehát itt ezekhez a viszonyokhoz kell alkalmazkodni. Michéli Mihály bátaszéki bíró, a Tolnamegyei Tejszövetkezetek Szövetkezetének elnöke, az Országos Tejgazdasági Bizottság alelnöke tartott igen nagy figyelemmel hallgatott, értékes és nagy elismeréssel honorált előadást a tolnamegyei tej- értékesítés szövetkezeti megBzervezé- séről. Az ország minden részéből egy- begyttlt gazdák örömmel vették tudomásul a szövetkezet működésének kiváló eredményeit, amelyet különösen jellemez, hogy a baranyai és a fehérmegyei szövetkezetek is csatlakoztak a sikeres akcióhoz. A nagyszerű szónoki tulajdonságokkal rendelkező Michélit fejtegetései végeztével melegen ünnepelték. Dr Bárányos Károly miniszteri osztálytanácsos, a M. Kir. Külkeres^ kedelmi Hivatal alelnöke tartott ezután igen nagyszabású előadást a. mezőgazdasági értékesítés időszerű kérdéseiről. A termelés és értékesítés a külkereskedelem és a pénzügyi lebonyolítás szövevényességének kérdéseire világosságot derítő nagyké- pessógü előadó fejtegetései előbb bizonyos ellentmondásokat váltottak ki, később azonban mindinkább sikerült meggyősnie a gazdahallgatőságot arról, bogy a kormányintézkedések nem gazdaellenesek és hogy az értékesítési nehézségek az egész világon el- | terjedt önellátási törekvések következményei. Egyes szám ára 12 filléra
