Tolnamegyei Ujság, 1936 (18. évfolyam, 1-102. szám)

1936-05-30 / 43-44. szám

1936 május 30. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 7 Olcsó és ló tflzelff mert l il fa (Mért 2 elel kap Kemény és légy tűzifát, amely úgy konyhai, mint szénpótló kitflnó fotó­anyag, olcsóságánál fogva előnyösen használható, szállít: Steiger István tQzelőanyagkereskedó Szekszárd, Alkotmány-u. 1. ÁRAK HÁZHOZ SZÁLLÍTVA: Keményfa 31 P, lágy 26 P ölenkint, a Hitelbank épületben levó fióküzlet­ben is megrendelhető Kívánatra favágókat is küldök. — Leggyakoribb halálokok április bó folyamán a következők voltak Tolna vármegye területén: aggkori végkimerülés 82, tüdő és mellhánya- lob 46, tüdő- és egyéb gümőkór 34, szervi szívbaj 23, agy vérömleny 21, rák és rákos elfajulás 17, veleszüle­tett gyengeség 16, ssivbénalás 12, görcsös 9, bél- és gyomorhnrnt 7, difiteritisz 6, vesebaj 6, terjedő bü­döséé elmezavar 5, hashártyalob 4, ütérelmeszesedés 4, tüdőtágnlat 3, gyermekágyi láz 3. MOZI A Világmozi nj helyiségének megnyitóján és más­nap, vasárnap, a mozilátogató kö­zönség meggyőződött ngy a leadás, mint a terem kifogástalan voltáról. Nagyszerű és illaziót keltő a mozi­nak nj helyisége az oldalpáholysoros kedves intim, valóságos színházte­remben, amelynek közvetlensége, otthonossága teljesen elragadta a kö zönséget. Az nj otthon első előadása is kiváló volt. Indig Ottónak, az Ember a hid alatt cimü megfilme­sített darabját mutatta be nagy tet­szés mellett a mozi. A film taláa a legjobb az eddig Magyarországon gyártottak között és olyan tökéletes, hogy bátran felveheti a versenyt a külföld legsikerültebb alkotásaival. Szinte el is feledtük, hogy magyar produkciót látnok és hallunk. A mesteri módon fotografált képeken Osortos Gyulának, Kiss Ferencnek és kitűnő partnereiknek művészete teljes sikert aratott. A tökéletes képek, hang tiszta­sága a zenekisérettel együtt azt biz­tosítják, hogy az a pár lépés, ami­vel az Iparosszékház messzebb van, bőven kárpótolja a közönséget. Szombat—vasárnap a Negyedfél -Muskétás, Nóti Károly és Brodszky Miklós magyarul beszélő hangos vigjátéka kerül bemutatóra. A mind ▼égig kacagtató, látványos fiim fő szereplői: Szőke Szakáll, Verebes Ernő, Halmay Tibor, Huszár Pnfi, Ottó Wallburg, Félix Brossért és Annamária Sörén sen. Pünkösd hétfőjén njból magyar filmet forgat a Világmozi. Szerelem- mel vádollak a címe ennek a Vassary János által irt és Bolváry ''Géza által rendezett nagyszerű vig játéknak, amelynek főszerepeit Bulla Elma, Gusztáv Frölich, Halmay Ti­bor és Hilde von Stolz alakították ragyogó művészettel. Az előadások kezdete mint rende- 38o, hétköznapokon 7 és 9, vasár- és ünnepnap 3, 5, 7 és 9 órakor. Sárpllls! »családfák" az egyke ellen Országszerte ismert Jákob Kon- rádnafer, Sárpilis szociális és hazafias érzésektől áthatott kiváló főjegyző­jének az a terve, amellyel meg akarja állítani a magyar nemzetet pusztító „egyke“ terjedését és meg akarja menteni a fő det, a vagyont az ősi tulajdonosok számára. Eszel a nagy­szerű tervezettel megismertette az országgyűlést a képviselőház keddi ülésén Broglg József képviselő, aki többek közt ezeket mondotta: — Egyetlen belügyminiszter Bem viseltetett annyi megértéssel a falu problémái iránt, mi at a jelenlegi, éppen azért a legszebb reményekre jogositóan ismertetheti előtte a ma­gyar nemzet testét pusztitaoi kezdő rákfenét, az egykét, amelyről teljes határozottsággal meg lehet állapítani, hogy egy gazdasági alapon elindult lelki ragállyal állunk szemben, A tolnamegyei Sárkös életéből vett pél­dákkal igazolta, hogy a legtöbb he­lyen az ősi birtok kicsúszik a tulaj­donosok kezéből. Letette a Ház asztalára Sárpilis község képviselő­testületének Jákob Konrád főjegyző által szer­kesztett határozati javaslatát, ,a családfák intézményéről, amely nagyon figyelemreméltó és gyakorlati módja az egyke megaka­dályozásának. A sárpilisi képviselő­testület határozata szerint ugyanis a közterületeket gyümölcs- és egyéb fákkal ültetik be és a fásítás révén remélik, hogy több év elteltével ki­lencvenezer pengőhöz jutnak. Ebből az összegből földeket vesznek és eze­ket a földeket a többgyermekes csa­ládoknak adják haszonbérbe. A ha­szonbérbeadás úgy történik, hogy minél több a bérbevevő gyereke, annál jutányosabb összegért kapja a földet. Az országgyűlési képviselők nagy figyelemmel hallgatták a sárpilisi főjegyző igen érdekes, eredeti, ötletes és nagy praktikus érzékre valló ha­tározatijavaslatit, amelynek alapelvei kell, hogy átmenjenek a magyar falvak sorsát intéző vezető egyének tudatába, mert azok megszivlelésével és az életben leendő alkalmazásával bizonyára igen sokat lehet majd len­díteni nemcsak a falu kulturális éle­tén és fejlesztésén, hanem meg lehet állítani az egyke pusztítását és igen tekintélyes anyagi eszközöket lehet teremteni a boldogabb ős jobb magyar jövendő előkészítésére is. Mindenesetre Örvendetes, hogy ez az előrelátó elgondolás ebből a vár­megyéből indult ki és az eszme fel vetőjére méltán lehetnek büszkék úgy itteni kartársai, mint a vármegyének I vele együtt érső hazafias polgárai is. UI vasul! Indóházat építenek Szekszárdon Megemlékeztünk már róla, hogy Ney Ákos miniszteri tanácsos, a Ma­gyar Királyi Államvasutak építési és pályafenntartási osztályának igazga­tója ígéretet tett a szekszárdi vasút­állomás indóháza tarthatatlan viszo­nyainak a megszüntetésére ás evég- ból kilátásba helyezte mielőbbi hely színi tárgyalásait. A napokban már itt is járt Ney Ákos és kíséretében volt Seidl József miniszteri tanácsos, pécsi üzletigaz­gató, Hervay Leó MÁV műszaki fő­tanácsos, a pécsi üzletvezetőség épí­tési és pályafenntartási osztályának főnöke, vitéz Kopváry István építész­mérnök, MÁV műszaki tanácsos a budapesti igazgatóságtól, dr Vass Jenő MÁV tanácsos, a budapesti jog­ügyi osztálytól és Szőllősy Ferenc főintéző, a pécsi üsletvezelőség for­galmi osztályának főnöke. Ney Ákos igazgató már kész ter­veket hozott magaval. Esek szerint az emeletes uj indóházat a mostanitól északra, az első vágánytól pár mé térrel beljebb építenék, födött per- ronnal, tágas előcsarnokkal, jelenté­kenyen nagyobb I., II. és III. ősz* tályu váróteremmel, főnöki és for* galmi irodával, emeletén lakásokkal- A meglévő indóház emeletét lebon' tanák, földszintjén büffát rendeznének be és az ezenfelül megmaradó részt egy-két lakássá alakítanák át. Ezzel kapcsolatban el kell bontani és az áruraktár másik oldalára helyezni a nyílt árurakodót ób az állatrakodót. A helyszíni szemlén a tervek be­mutatásakor vitéz Vendel István polgármester kijelentette, bogy az elgondolás elvei helyesek, azonban a férőhely az előcsarnokban és a várótermekben kevés. Felsorakozta­tott adatai alapján azt kérte, hogy ezeknek a helyiségeknek az alap- területe legalább kétszáz négyzet­méterre emeltessék. A vasúti bizott­ság tagjai honorálták a polgármester teljesen megokolt kívánságát és Ney igazgató megígérte, hogy azok alap ján sürgősen uj terveket készíttet, mert neki magának is az a meg­győződése, hogy a szekszárdi vasút­állomás tarthatatlan viszonyait még ebben az évben meg kell változtatni. Tífusz a szekszárdi Tamás*féle bolgár­kertészeiben. A napokban a Tamás féle szek­szárdi bolgárkertészet egyik munkása megbetegedett és az orvosi vizsgálat megállapította, hogy hasihagymázbao szenved. Ugyanott hamarosan máso­dik hasonló megbetegedés is történ­vén, vitéz Vendel István polgármes­ter vizsgálat tárgyává tétette a két megbetegedés közti összefüggést. A bolgárkertészet a városi csa­tornamű kifolyásánál van és azzal a szennyvízzel öntözik, illetve árasztják el, amely a csatornaműből derítve, tisztitva és az egészségre ártalmatlan állapotban kifolyik. Az első feltevés az volt, hogy a deritőtelep működése nem tökéletes és hogy a csatorna­iszap nem rothad el annyira, hogy ez az oxidáció megsemmisítse a szenny­víz fertőző anyagait, vagyis hogy a hagymázfertőzés az öntözővíztől ered. Addig is, amíg ennek a víznek a bakteriológiai vizsgálata megtörténik, a polgármester lezáratta a bolgár- kertészetben levő kutat, azt figyel­meztető táblával láttatta el, hogy abból — a tifuszveszélyre való tekintettel — senki se igyék. Elrendelte egy­úttal azt is, hogy a telepen lakó munkásokat egészséges férőhelyeken kell elhelyezni. A városi hatóság a megtett köz­egészségügyi intézkedéseken kívül figyelmeztetést intézett a piacon vá­sárló közönséghez, hogy e bolgár­kertészet termelvényei közül esak azokat vásárolja, amelyeket főzve, vagy hámozva szokás fogyasztani. Oanan származó salátától és földi epertől, amelyet a csatornából kiömlő saenyvizzel öntöznek és árasztanak el, a saját egészsége érdekében min­denki tartózkodjék. A polgármesteri hivatal egyébként minden intézkedést megtett arra nézve, hogy e ragályos betegség el­terjedése, ssáthnrcoláaa megakadá- lyoztassék. LEVENTEÉS SPORT — Szekszárdi gimnazisták Székes- fehérváron. A ezeksiardi gimnazis­ták öt tagból álló atléta csapata e bó 24 én résztvett a ssskesfehérvári kerületi atlétikai versenyen. A fiuk kis osapita az első nagy atlétikai viadalon nagyszerűen megállotta a helyét és mindannyi a második he­lyet biztosította a maga számára. A100 m-es siklatásban 2. Saárossy István VI. o. t. 11*7 mp-el, 200 m es sík­futásban 2, Saárossy István VI. o. t. 24 6 mp es idővel. 110 m-es gát­futásban 2. Tóth Pál VI. o. t. 17 4 mp es idővel. Az 5X100 m. stafétá­ban 2. a szekszárdi gimn. csapata 60'6 mp es idővel. — Tornaünnepély Bátaszóken. Év­ről évre mind nagyobb és nagyobb tömegeket vonz a bátaszéki polgári iskola gyönyörűen megrendezett és das programmal bíró tornaünnepélye. Dán szabadgyakorlatok, mosgáaos gimnasztika, buzogány-, rúd-, korlát­gyakorlatok stb. a legteljesebb tet­széssel találkoztak. Kedves ötlete volt a tornavizsgának az intézeti órákból összeállított életképe a maga bájos közvetlenségével. A magyar kettőst táncoló magyar ruhába öltözött lányok és fiuk csoportja feledhetetlenné tette Farkas Isabella tanárnő és Kiss József tauár páratlan szorgalmit és tudását. Az alsóévesek látványos rudgyakor- lata Lovasa László tanár betanításá­ban a legszebbet nyújtotta. — Az egyéni verseny számok ban dijat nyer­tek: Herbai Ferenc, Szűcs Sándor, Galli János, Beasenyey László, Pán- czél Mihály, Reinauer Márton, König József, Schnitz Adam, Rovaosek Or- bin, Saauer János és Illés Mihály. A végzettek közül Simon József és Nyíri János. — Tornaünnepély Tolnán. Rend- kivül látványos ea szép ünnepségben volt része f. hó 21-én Tolna község közönségének. A polgári fin és leány, iskola tartotta szokásos rendes évi tornaünnepélyét. Miadvégig érdek- feszítő és változatos programmal lepte meg a tornatinnep rendezősége a nagy­számú közönséget. Az ünnepély gaz­dag programjából különösképpen ki­emelkedett az a szabadgyakorlat, amelyet a gyakorlatozó leányok és fink, irredenta énekkel kisértek és különböző te&tmozdulatokkal juttat­ták kifejezésre a kitervelt gyakorlat értelmét. A szemet és lelket gyönyör­ködtető ünnepség végén, egy kedves jelenet koronázta be a nap sikerét, a lányok és fiák magyar ruhába öl­tözött csoportja, magyar táncokkal szórakoztatta a jelenlevőket. A gya­korlatok betanítása és az ünnepély megrendezése özv. Ignácsy Dazsőné Nemeth Margit érdeme, aki tanár­társai segítségével mindent elkövetett az ünnepély sikere érdekében. Kiadó a »Totoaaegyel Újság« Hírlapkiadó HL

Next

/
Thumbnails
Contents