Tolnamegyei Ujság, 1936 (18. évfolyam, 1-102. szám)
1936-05-27 / 42. szám
XVIII. évfolyam, Szekszárd, 1936 május 27. (Szerda.) 42. szám TOLNAMEGYEI HETENKÉNT KÉTSZHk MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 éa 102 Előfizetési dl|i Egész évre _ 12 pengő || Félévre ______6 pengő Fe lelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC Főszerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dija 1 ‘50 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon rallllmélersoronként 10 filler, ÁUástkeresőknek 60 százalék kedvezmény, j A hírrovatban elhelyezett reklám-, ellegyzésl, családi hír, valamint a nyllttér soronként 60 fillérbe kerül. A rossz lelkllsmeret vergődése A ross* lelkiismeret őrök félelmét, visszafojtott remegéseit, hisztérikus gyávaságát Arany János rajzolta meg legmefkapóbban „V. László“ cimtt balladájában, A Hunyadi fiukat be- börtönző László király hiába ül az erős és bevehetetlen Budavárában, minden szélsüvités, eaőkoppanáa és ablakreccsenés vad riadalommal tölti el. Nem tud szabadulni a kínzó aggodalomtól, hogy a két ifjú egyszer csak szétszakítja bilincseit, kifesziti börtönének ajtaját s száz fegyveres ér védelmén keresztültörve, elébetoppan, számonkérésre... Ugylátszik, a rossz lelkiismeret félelme nemcsak egyéni, hanem kollektiv jelenség. A tömeglélektanban is szerepe van s hatalmába kerít embercsoportokat, osztályokat, sőt egész államokat is. Ennek tanujelét adta a kisantant három állama a háború befejezése óta úgyszólván mindennap. Rajtuk is a rossz lelki- ismeret hisztérikus félelme lett úrrá s ez befolyásolta külső és belső politikájuknak minden mozzanatát. Most ismét uj megnyilvánulását tapasztaljuk a cseh „államvédelmi“ törvényben. Az uj törvény körőskörül az ország határán széles sávot jelöl ki s ezt „határzóná“ nak nevezi el. Á határ* zónára s annak területén élő lakosságra külön kivételes jogszabályokat létesítettek. A központi hatalom mindenhatóságát olyan korlátlanra emelték fel, ami már nem is a diktatúrával, hanem egyenesen a statáriummal egyenlő. A határzónában „megbízhatatlannak“ lehet kijelenteni mindazokat, akik az állam szuverénitása, területi épsége, alkotmányos egysége, köztársasági formája, a csehszlovák köztársaság biztonsága vagy védelme ellen cselekszenek. Sőt megbízhatatlanok azok is, akik „gyanús idegenekkel, vagy általában a külfölddel összeköttetésben állanak“. A határzóna lakossága természetesen az odatelepitett hivatalnokoktól eltekintve, mindenütt a kisebbségekből : magyarokból, tótokból, ruténekből, németekből alakul. Ezek számára készült a statárium, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha az elszakított területen élő magyarság Csonka- magyarországon lakó rokonával, hozzátartozójával érintkezik, már ki lehet sütni a megbízhatatlanság bélyegét. Nem szólva az u. n. kettős birtokosokról, az uj törvény egészen rendkívüli, jogállamban sehol sem tapasztalt hatalmat ad a cseh kormánynak. Felhatalmazza arra, hogy adó- és illetékügyi törvényeket módosíthasson (tehát a határzóna lakosságát magasabb adókkal terhelje), birákat áthelyezhessen, a magánlakás sérthetetlenségére és a levéltitokra vonatkozó jogszabályokat felfüggesz- sae. És mindezt teheti minden felelősség nélkül, mert azt is kimondja az uj törvény, hogy a kormány ezekért a példátlan intézkedéseiért felelősségre nem vonható. Pedig borzalmas intézkedések ezek, amelyek módot adnak a kisebbségek törvényes üldözésére s amelyek ellen még a cseh pártok egyrésae is tiltakozott. A kormány azonban könyörtelenül keresatülhajszolta a javaslatot a cseh demokrácia dicsőségére. És ezeket a drákói intézkedéseket nem valami hatalmas ellenség miatt hozta a milliós hadsereggel rendelkező, állig felfegyverzett Csehszlovákia, hanem a megcsonkított és lefegy- verzett, békés szándékairól sokszor bizonyságot tett Magyarország miatt. Csak a zsákmányért való aggódás, a rossz lelkiismeret hisztériája és a beteges félelem sugalmazhatta ezt a törvényt. Az a lélek, amely a zizzenő falevélben is huszárattakot vél felfedezni. Ismerjük a stílust és nem lepődünk meg. Annál kevésbé, mert biztosan tudjuk, hogy rajtuk még ez a borzalmas törvény sem segíthet. Lelkiismeretük vergődni fog tovább, mert tudják ők is, hogy az igazságnak — bármilyen hosszú legyen is az útja — érvényesülni kell minden mesterséges intézkedésen keresztül a az igazság úgy fogja elsöpörni ezt az államtákolmányt, mint falevelet az őszi szél. Virág Ferenc püspök Dombóváron A Credo zászlószentelési ünnepe Régebben jeleztük már, hogy Dom- bóvár katolikus társadalma impozáns külsőségek között készül a Credo Egyesület zászlószenteléBi ünnepélyére és a vele kapcsolatos Akció Catholica nagygyűlésére. — Áldozócsütörtökön volt Dombóvárnak ez a nevezetes napja, amely a katolikus templom előtt tartott tábori misével kezdődött. Ezt követte a zászlóavatás. P. Böhle Kornél budapesti do- mokosrendi házfőnök, a Credo or- szágos elnöke mondotta az avatóbeszédet, kifejtve, hogy ez a zászló tagjait a földi hiúságokon való fe lül- emelkedésre kötelezi. A zászlóanyai tisztséget M. Cielszky Agnéta, a dombóvári Orsolyarendi zárda főnöknője töltötte be, őt azonban akadályoztatása miatt Cielszky Kálmánná helyettesitette. A zászlószentelés után a zárda hatalmas udvarán volt a nagygyűlés, amelyen igen sokan résztvettek a környékbeli hívek közül is. Magyar Béla dombóvári plébános, pápai kamarás bevezető szavai után báró Zichy Czikaun Móric mondott igen hatásos beszédet, összevetve a Budavár visszafoglalásakor volt közállapotokat a mostaniakkal. Dr La franco István budapesti részvénytársasági igazgató mondott ezután igen pompás, gyujtóhatáBU beszédet, hirdetve a gyakorlati katolicizmus erejét és azt a jelszavat, hogy a mai élet züllött atmoszférájában egyedül Krisztus erkölcse tarthatja meg és emelheti fel a népeket. Nemcsak templomi, hanem gyakorlati katolicizmusra is szükség van, mert templomon kívül is katolikus módon kell tudni élni és Krisztus tanításának szellenét a parlamentbe, a vármegye és község házába, családi szentélybe, mindenhová el kell vinni, hogy Krisztus valóban a népek királya legyen. Kovács Sándor az Akció Catholica központi főtitkára, az országosan ismert kitűnő papszónok az A. C. célkitűzéseit fejtegette. Beszélt a polgári elem és a papság összetartó - zandóságáról, az A. C. politikamentességéről és az összefogás erejéről. A zárda dísztermében az asszonyok és lányok gyűlését tartották meg ebéd után. Ezen Stadler Frida és Kovács Sándor beszélt. Délután 4 órakor volt a férfiak igen hatásos seregszemléje. Báró Zichy-Czikaun Móric a keresztény összefogásról és az aranyborjú imádatáról szólott. Dr Lafranco István nagyszerű lendülettel fejtegette a papságnak a magyar szellemtörténetben való szerepét és az életben az erkölos törvényeinek az érvényesülését követelte. P. Böhle Kornél igen nagy hatással a katolikus kötelességek kánonját ismertette, melyek mind a gyakorlati hitápolás serkentését és nevelését célozzák. Este 7 órakor gyertyás körmenet fejezte be a napot. A plébániatemplomból kiinduló procesBziót Virág Ferenc megyés püspök vezette kezében a legméltóságosabb Oltári Szentséggel. A körmenet az Erzsébet-, Petőfi- és Esterházy-utcán áthaladva tért vissza a templomba és résztvett benne Dombóvár egész katolikus társadalma, mely büszkén állapíthatja meg, hogy ennél jelentősebb és nagyobb ünnep az Akció Catholioa fennállása óta még nem volt. A szekszárdi polgármester vádlói a bíróság elótl Hetekkel ezelőtt Pápay Károly volt főhadnagy, jelenleg állítólag cuk- rászsegéd Föglein János Pollermann szekszárdi földmivessel együtt négy Írógépeit oldalra terjedő fegyelmi panaszt adott be vitéz Vendel István szekszárdi polgármester ellen. A két ember a köserkölcs megóvására való hivatkozással különböző vádakat emelt, azt állítva, hogy a polgármester állategészségügyi kihágást köve» tett el, a szőlőben készült tanyája építéséhez a vizet a városi fogatokkal fuvaroztatta fel, ugyanehhez az építkezéshez a Séd-patak, a Magyar Nemzeti Bank és a vágóhíd építésénél visszamaradt építési anyagokat használta el, a Széchenyi-utcai laká sáriak átalakítását és fürdőszobáját a várossal szerződésben levő vállalkozókkal csináltatta, az általa megvásárolt vágóhídi földek eladásával a várost kár érte, — mert egyebektől eltekintve — a terület nagyobb volt, mint amilyennek kimutatták. A családi sírboltja építésénél is szabálytalansággal vádolták meg a polgár- mestert, akiről végül azt állították, hogy a villany világítási vezetéket meg | nem engedett módon építtette ki * - tanyájáig. Nevezettek ezért a bíróság elé kerülvén azt vallották,hogy a terjedelmes és jogi fejtegetésekkel alátámasztott feljelentést ők maguk Írták és aláírták. Föglein János Pollermann személyi adatai felsorolása szerint vagyonos, büntetlen előéletű egyén, a másik feljelentő, Pápay Károly azonban, aki a nemzeti hadsereg tisztje volt, azt vallotta magáról, hogy a miskolci törvényszék évekkel ezelőtt hivatali sikkasztás miatt egyévi börtönre ítélte. Pápay hosszú deklarációt akart felolvasni a bíróság előtt, azonban a purifíkátornak ezt az erkölcsbirásko» dási kísérletét dr Péter Imre királyi járásbiró leintette. Vitéz Vendel István polgármesternek, mint sértettnek a jogi képviselője bejelentette, hogy erkölcsi fensőbbsége tudatában a valódiság bizonyításához á legteljesebb mértékben hozzájárul és a felhozott kifogások mindegyikével szemben ellenbizonyítással kíván élni. Dr Gaal Dezső, a vádat képviselő vezető kir. ügyész szólalt fel ezután, indítványozva, hogy a járásbíróság Egyes szám ára 12 fillér-
