Tolnamegyei Ujság, 1936 (18. évfolyam, 1-102. szám)

1936-05-06 / 36. szám

XVIII. évfolyam,

Szekszárdi 1936 május 6. (Szerda.)

36. szám,

TOLNAMEGYEI ÚJSÁG

HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP

8zerlceszt0s£g és kiadóhivatal: ggekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 éa 1021

Pelelós szerkesztő:

BLÁZS1K FERENC

Egész évre

előfizetési difi

_ 12 pengő || Félévre______6 pengői

' Főszerkesztő:

SCHNEIDER JÁNOS

A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők.

Hirdetések árait

■k

milliméter

A legkisebb hirdetés d!|a 1*80 pengő. — A hirdetés egy 60 széles hasábon mllllmélersoronként 10 finer. /\lláatkeresőknek 60 százalék kedvezmény, ,

A hírrovatban elhelyezett reklám«, ellegyzésl, családi hír, valamint a nyllttér soronként 60 flüérbe kerül.

Hasznos Húzások

A képviselőház pénteken délután a költségvetés egy rendkivtll fontos fejesetét: a beruhásásokat tárgyalta le és ai erre vonatkosó pénzügyminiszteri tervesetet úgy általánosságban, mint részleteiben egyhangúlag elfogadta. A képviselőháznak ei a magatartása már utaláB arra, hogy egyrésst mennyire fontosak az ország gazdasági és szociális életében a beruházások, másrészt, hogy az adott pénzügyi keretek között az erre vonatkozó tervezet a lehető legtökéletesebben van elkészitve.

Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter a beruházások ügyében mondott beszéde során ezeket négy főcsoportra osztotta. Az első csoportba tartoznak azok a beruházások, amelyek feltétlenül szükségesek a meglévő vagyontárgyak állagának fenntartásához, a másodikba a gyümölcsöző beruházások, a harmadikba a gazdasági élet Bzéles körének előnyt jelentő beruházások, a negyedikbe pedig azok a beruházások sorolhatók, amelyek szociális támogatást jelentenek és munkaalkalmakat nyújtanak. Természetesen igen gondos mérlegelés tárgyát képeste az, hogy a rendelkezésre álló össseg keretein belül a lehető legtöbbet nyújtsanak beruházások tekintetében. Est csak úgy lehet megvalósítani, hogy a beruházási tervek egy részét a jövő nemzedékek vállára hárítják át, de nem olyan súlyos mértékben, hogy ez a magyar jövendővel etemben hiba volna. A beruházási programot a kormány nem limitálta 27 millióban, mert a költség- vetés ugyanerre a célra további 32 güliót irányoz elő.

' - Lássuk már most, hogy ez a nem jelentéktelen összeg főbb vonalaiban hogy oszlik el. Egy jelentékeny hányadát képezi az Alföld általános helyzetének a javítására irányuld részlet. Öntözésre és csatornásásra ötmillió pengőt fordítanak. Eredetileg a földmivelésügyi miniszter 3 5 millió pengőt kért, de a pénzügyminiszter ügyességének sikerült ezt az összeget ötmillióra felemelni. A fásítás és erdősítés tétele egymilliót tesz ki. Ennek az összegnek csak igen csekély része jut adminisztrációra, az oroszlánrészt a munkabérekre és a facsemeték beszerzésére fordítják.

Az Alföld kérdéseivel kapcsolatban megjegyezte a pénzügyminiszter, hogy tulajdonképpen ezek az összegek csak egy hatalmas, hosszabb időre terjedő programnak az első részletét képezik. Az Alföld helyzetének javítását nem lehet megoldani 10—12 millióval, ez aokkal nagyobb összegeket . kiván, amelyeket csak évről-évre fokozatosan lehet. & költségvetésbe beállítani.

Igen fontos tétel a beruházásokban •a utépitési tétel. Nagyobb utépité- lésekre 13 4 millió pengőt vesznek igénybe, még pedig olyanformán, hogy a piactól ennek dacára tőkét nem tonnák el. Az útépítési programnak

több részlete van. Az első, a meglévő utak karbantartása, mert nem érdemes uj utakat építeni, ha a régiek tönkremennek. A karbantartási összeg nem kevesebb, mint négymillió. A második feladat bekötő utak építése, mely tulajdonképpen az autonómiákra tartozna, de az állam itt is segítséget nyújt a szükséges munkák elvégzéséhez. Három és félév alatt 302 község számára 1610 km bekötőút, épült, nem is szólva ezerkilométer közvetlen útról. A nagy nemzetközi összekötő utak építése különös figyelmet érdemel, mert ezek rendkívül sokba kerülnek. Az ebbe az osztályba tartozó utak közül teljes nemzetközi megelégedésre kiépítettük a Bécs—Budapest—Kecskemét —Szeged felé vezető utat és a legközelebbi program az, hogy a Nyugat felé építsünk egy nagy összekötő utat, amely Ausztria és Olaszország irányában könnyíti meg a közlekedést. Ennek az úttestnek az első részlete a Veszprém—szentgotthárdi útvonal kiépítése. Ezenfelül a balatoni körút egyes részei kerülnek ja

i

vitás alá és a budapest—miskolci útvonal egy szakasza rendeztetik.

A költségvetés beruházási tételebnek az a része, amelynek szorosabban vett szociális problémák megoldása a célja, külön szerves programot igényel. Itt egyrésst a munka nélküliség enyhítése a főcél, másrészt szociális vonatkozásban a diplomások elhelyezése, mig tárgyi vonatkozásban az építkezések megkönnyítése nagyarányú adókedvezmények segítségével.

Aki figyelmesen áttanulmányozza Fabinyi Tihamér beruházási expozéját, az megnyugvással láthatja, hogy a mai nehéz gazdasági körülmények között is milyen gondot fordít a kormány erre a rendkívül fontos tételre. A költségvetés idevágó része szervesen illeszkedik be abba a nagy átfogó gazdasági programba, amelynek az a célja, hogy lassú fokozatos munkával a trianoni Magyarország minden szegénysége mellett is olyan mértékű haladást valósítsunk meg országunkban, amilyen egyáltalán csak lehetséges a mai időkben.

Óriási érdeklődés a szekszárdi lovas bemutató mérkőzés iránt

A május 10-én, délután 3 órakor a Levente Sporttéren megtartandó lovasmérkőzések iránt a közönség érdeklődése mindinkább fokozódik. Nemcsak a vármegye, de a szomszédos vármegyék közönsége is élénk érdeklődést mutat. A mérkőzés érdekességét és terjedelmét aa alábbi program igazolja: A nyolc, hatos fogatú lövegkarnsssel, maga kész látványosság, az értékes és magas stílusú díjugratások és egyébb számok mellett. Szekszárd közönségének újból alkalma nyílik aa elmúlt évben lezajlott vívó mérkőzések után, másik legnemesebb, sportunkat, a magyar lovassportot megismerni. A tolnai tüzérek kiváló lovaskészsége, minden bizonnyal biztos garanciája a sikernek. Úgy tudjuk, már számos értékes dijat is ajánlottak fel a város és vármegye közönsége részéről a mérkőzések nyerteseinek.

I. rész. Bemutató.

*1. Á résztvevők felvonulása. 2. Voltigeálás. Szabadgyakorlatok. Rendezi: Koráb Károly százados. 3. Ha- tosfogat lövegkarusszel (8 löveggel). Rendezi: Haág Géza százados. 4. Ugrató iskola. Rendezi: Soóvári Ferenc főhadnagy, a) A lovas ülésének szilárdítása, Ügyességi gyakorlatok.

b) Iskola ugrások kis akadályokon, kengyel és szár nélkül osztályban.

c) Osztályban való ugratás 110 m*eB akadályokon, d) Páros ugratás osztályban 1*10 m-es akadályokon, e) Három lovas egyszerre való ugratása

j 1*10 m-es akadályokon, f) Ugratás I csoportban 140, 1 "20, 1*30 és 1*50

m-es sövényeken. 5. Szalagtépés. Rendezi: Panoratz Gusztáv százados. Díjazás és szalag aa első helyezettnek w 6. Lovas Gymkána. Rendezi: Pancratz Gusztáv százados, a) Szék- foglalás. b) Tréfás vesenylovaglás. o) Tréfás akadályon való áthatolás. Díjazás az első helyezettnek. (15 pefo szünet).

//. rész. Lovasmérkőzések.

1. Garay dij. Altiszti és tisztesi díjugratás. Nyitva a tolnai helyőrség altisztjei és tisztesei számára, bármely korú belföldi származású kincstári lovakon. Követelmények: tizennégy 1*10 m magas 3*50 m-nél nem szélesebb akadály. Ezeknek legalább egy harmada összetett s legalább egy hármasugrás. Tempó percenként 300 méter. Egyenlő hibapont esetén összevetés az első díjra.

Tiszteletdij az első három helyezettnek.

2. Szekszárdi dij. Díjugratás.Nyitva katonatiszteknek és urlovasnőknek, bármely korú és származású lovakon. Követelmények: tizennégy 1*20 m magas és 4 m-nél nem szélesebb akadály. Ezeknek legalább egyhar- mada összetett s legalább egy hármas ugrás. Urlovasnők részére 4 akadály 10—10 om-rel letéve. Tempó percenként 400 m. Egyenlő hibapont ese tén összevetés az első díjra.

Tiszteletdij az első három helyezett lovasnak (és a hölgyrésztvevők közül a legjobb eredményt elértnek).

Jegyek elővételben a Molnár-féle papirkereBkedésben és a helyszínén a pénztáraknál válthatók.

Dalosünnep Pakson

Folyó hó 3-án ismét dalosttnnepre jöttek össze a dunaföldvári járás dalosai, hogy két év múltán tanúságot tegyenek művészi éneklésük fejlődéséről. A daloBÜnneppel kapcsolatos dalosverseny délután 3 órakor kezdődött az Erzsébet Szálló nagytermében. A kötött darabokat a pályázó 5 dalárda énekelte el, majd a Németh Gyula szekszárdi ág. ev. lelkész, dr Rézbányái Dezső zenetanár és Koudela Gyula dunaföldvári róm, kát. iskolai igazgatóból álló zsűri visszavonult, hogy a verseny eredményéről beszámolóját elkészítse.

A dalosverseny öt órakor kezdődött ugyanott. A dalárdák egyesített kara a Himnusszal vezette be aa ünnepélyt, majd dr Halmos Andor tanügyi tanácsos, kir. tanfelügyelő, a vármegyei iskolánkivüli népművelési bizottság elnöke költői ssárnyalásu a mély hatású beszéddel nyitotta meg: az ünnepélyt. A nagyszerű beszéd, hatása alatt a közönség lelkesen ünnepié a költői lelkű szónokot.

Ezután a Bölcskei Daloskör Horváth Gyula vezetése mellett énekelt, majd Vida Ilonka dunaföldvári iskolás leányka Koudela Gyula zongora* kísérete mellett egy müdalt adott elő. Koudela Gyula vezetése mellett álló Dunaföldvári Róm. Kát. Legényegylet vegyeskarának száma következett, majd a Gyaraky Irén vezetésével a Dunaföldvári Törekvés Ifjúsági Egyesület dalárdája énekelt oly hatással, hogy még két ráadást kellett adnia. A Győrffy Antal vezetésével éneklő Gerjeni Daloskör zárta be a szünet előtti műsort.

Szünet után a fúvószenekar által kísért Németkéri Róm. Kát. Vegyeskar Keresztes Mihály karnagy vezetésével több darabot énekelt, majd Budai Antal karnagy vezetésével a Faddi Daloskör adott elő dalegyveleget, mig a Kern József által dirigált Paksi Róm. Kát. Énekkar sza- valókórussal is szerepelt. A Paksi. Iparos Dalkör férfikara Székely Sándor karnagy vezetésével gyönyörködtette ezután a közönséget éB ezt követte a Paksi Ref. Dalárda Bálint Bu’cbu vezénylésével. A Paksi Ag. Ev. Énekkart Tiederle Lajos dirigálta. Ezzel a verseny le is zárult.

Polgár István főszolgabíró mondott ezután szép beszédet. Mindenkinek megköszönve ügybuzgóságát, részvételét, támogatását, majd beszámolt a dalosverseny eredményéről. E szerint az első lett a Dunaföldvári Törekvés IQ. Egyesület dalárdája éB Gyaraky Irén vezetése mellett elő is adta a versenydarabot —> lelkes ünneplés közben — és átvette a vándordíját, a hatalmas ezüstser- leget, melynek kisebbitett mását kapja örökre a dalárda. A magyar daikultusz lelkes felkarolóját, a járás főszolgabiráját is melegen Ünnepelte a közönség, úgyszintén a dalosokat

Egyes szám ára 12 filléPa