Tolnamegyei Ujság, 1936 (18. évfolyam, 1-102. szám)

1936-04-29 / 34. szám

TOLNAMEGYEI ÚJSÁG (Folytatás az 1. oldatról.) csatornamű épitéiéhei. Mindazokat a beruházásokat, ame< jyok Szekszárdot Tárossá teszik, leg­inkább úgy sikerült megvalósítania, hogy dr örffy Imre az ő hatalmas űssaeköttetéseivel támogatta a kor* snánynál Ssekssárd kéréseit. Ha ezek a beruházások nem lété­tül tek volna — úgymond a polgár- mester — Szék szárd sohasem jutott volna helyőrséghez, mert 12 versengő várossal ssemben csak modernségével tudott győzni Ssekssárd. Megköszönve * barátai leikéből feléje sugárső me­legséget, Ígérte, hogy tovább is be­csületes munkával dolgozik a város polgársága érdekében. A nagy tét szést keltő beszéd után percekig Ünnepelték vitéz Vendel Istvánt, «kinek működéséről Schneider János vezérigazgató, lapunk főszerkesztője, többek közt ás alábbiakat mondotta: — Nem diadalmas tort ülni, hanem a békesség utjának egyengetésére jöttünk itt össse, hogy szeretetünk és nagyrabecsülésünkről biztosítsuk azt ás embert, aki városunk ügyeit oly szeretettel és nem csüggedő akarat­erővel intézi. Kifejtette, hogy miért állottak 15 évvel ezelőtt vitéz Vendel István mellé és miért tartanak ki mellette. A városi párt nem a kritika félre- tolásával, hanem a kritika érvénye- sitésével irányította vitéz Vendel István hatalmas elgondolásainak az útját. Meg kell állapítanunk, habár a mostani nemzedék egyrésze vakon tagadja is az ő érdemeit, hogy ő többet alkotott, mint amit egy ember rendes körülmények között alkothat. Mi nem az ellenzék halotti torát akarjuk itt ünnepelni, azon örvende­zünk ez alkalommal, hogy a város iránt való szeretet került ki ebből a küzdelemből győztesen. A város pol­gárai sorában mindig voltak csak kritizáló emberek, de voltak szeren­csére olyanok is, akik a kényelmüket elhanyagolva, kezükbe vették az al* kotáo munkáját, hogy aki itt él, az tisztességesen, emberhez méltóan tud­jon élni. A városi pártot a város szeretető keltette életre. Ennek a pártnak olyan férfi áll az élén, aki kora ifjúsága óta mindig csak ezt a várost szolgálja szóval, tettel, irásBal és anyagi áldo­zatokkal. Azt hiszem valamennyiőnk érzését tolmácsolom, amikor azt kí­vánom, hogy pártunk agilis elnökét, dr Leopold Kornélt még soká követ­hessük közéleti munkásságában. Pár perccel tis óra után jött a Vacsorára vitéz dr ThuránszkyLiBiló főispán, aki Budapestről a tízórai vo­nattal érkezve nyomban a Ssekssárd Szállóba hajtatott. Dr Leopold Kornél a városi párt nevében a legmelegebb szeretettel üdvözölte a főispánt, aki már is a legnagyobb rokonszenvvel viseltetik « város ügyei iránt és ígérte, hogy bizalmát bizalommal, szeretetét sze­retettel fogja a város viszonozni. (Él­jenzés, taps.) Vitéz dr Thuránszky László fő­ispán nyomban válaszolt az üdvöz­lésre és meleg hangon köszönte a városi párt szeretetteljes bizalmát. Egyúttal arra kérte a pártot, hogy minden alkalommal annál inkább is tudassa vele a város kívánságait, mert hiszen neki Ssekssárd sorsa mindig a lelkén fekszik. Majd így folytatta: — Bár egy és más városi kérdés­ben már eljártam, kötelességem ki­jelenteni, hogy a kaszárnya érdeké­ben én nem tettem semmit. Ebben az ügyben vitéz Vendel István pol gármester a lábait teljesen lejárta, mert ha felment tízszer, az admi­nisztráció furcsaságai miatt hussssor kockára lett téve a siker. Ssekssárd polgármestere csüggedés nélkül és kitartással tud dolgosni a kitűzött célért és belátva azt, hogy a város fejlődésére és boldogulására ssolgáló intézmények létesítését csak sokszo­ros személyes tárgyalással és után­járással lehet elérni: nem kiméi semmi fáradságot, hanem felmegy Budapestre és kijárja mindast, ami a város fajlő dését előmozdítja, örülni kell, hogy ilyen polgármestere van Szekszárd- nak. As ő fáradhatatlan agilitására ürítem poharamat 1 Úgy a főispánt, mint a polgár- mestert lelkesen ünnepelte a vacsora közönsége, amely kedves hangulatban a késő éjjeli órákig maradt együtt. Tolna vármegye közgyűlése örökös törvényhatósági taggá választotta dr Őrffy Imrét Tolna vármegye törvényhatósági bizottsága f. hő 28-án tartotta ren­des tavaszi közgyűlését, amelyen a bizottsági tagok igen nagy számban jelentek meg. A közgyűlést vitéz dr Thuránszky László főispán valóban nagyhatású és igen nagy külpolitikai orientációról tanúskodó beszéddel nyi­totta meg, amelyet éppen ezen nagy jelentőségénél fogva lapunk legköze­lebbi számában egész terjedelemben közlünk. A nagy tetszéssel fogadott meg­nyitó után a főispán kegyelettel pa- rentálta el Bácz József és Boross Zoltán megyebizottsági tagokat és bejelentette, hogy az alispán helyükbe Breitenbach József závodi és Heisler Jakab tolnai lakosokat hívta be, majd dr Malonyay Elemér és dr Miihl Andor díjtalan közigazgatási gyakornokokat tiszteletbeli szolga- birákká nevezte ki. Az alispáni jelentés kapcsán azon indítványhoz, hogy Tolna vármegye törvényhatósági bizottsága Viráy Fe­renc megyéspüspököt püspökségének 10 éves évfordulója alkalmával üd­vözölje, vitéz Makray Lajos pápai kamarás, tolnai plébános szólalt fel s kifejtvén ason rendkívül fontos misssiót, amelyet Virág Ferenc a hitélet és a nemzetfenntartó erkölcs szempontjából kifejt. Rámutatott azon kapcsolatokra is, hogy Virág Fe­rencnek Tolna vármegyében ringott a bölcsője, Paks és Ssekssárd nagy egyházközségének lelkivezetője volt és ez utóbbi állásából emelte az Isten különös kegyelme a pécsi püspöki méltóságba. Esen nagy lelki kapcso­lat is erősön alátámasztja, hogy a püspökké történt kinevezés ezen ju­biláns ünnepségében a vármegye egész' lélekkel vegyen részt. Indítvá­nyozta, hogy az alispán javaslatát a törvényhatósági bizottság egyhangú­lag tegye magáévá. A felszólalást a törvényhatósági bizottság szeretetteljes megértéssel fogadta, mert valláskülönbség nélkül minden törvényhatósági bizottsági tag szivében Virág püspök iránt érzett mélységes tisztelet és bensőséges sze­retet érzésének tolmácsolója volt. Az alispán jelentéséhez hosszabban Vizsolyi Gusztáv szólott hozzá, aki hosszabb beszédben a községek által fenntartott utaknak a megyei út­hálózatba való felvételét és fenntar­tását kérte. Kiss Sándor magánügyeit tette érthetetlen formában szóvá, — utána dr Klein Antal, a tolnai ke­rület képviselője, a kerületéhez tar­tozó községi jegyzők egyes konkrét esetekben való viselkedését tette hosszabb beszédben szóvá. Dr Klein Antal felszólalása, kü­lönösen midőn ezen kilengéseket a Nemzeti Egység Pártja rovására akarta kihasználni, a törvényható­sági bizottság nagy többségénél in­dokolt közbeszólásokat váltott ki. Nemcsak a magunk, de a bizottsági tagok igen nagy többségének véle­ménye ezen felszólalásról az volt, hogy ezek nem tartoztak a komoly tanácskozásra hivatott megyebizott- sági üléshez, mert ez irányú pana­szait a tolnai kerület képviselője megtehette volna az illetékes főszolga­bírónál, amivel ugyanazt az ered­ményt érte volna el, mint ezen fel­szólalásával. Dr Pesthy Pál kijelenti úgy a maga, mint a Nemzeti Egység Párt­jának nevében, hogy a dunaszent- györgyi és tolnai adóügyi jegyző ügyével nem azonosíthatják magu­kat, azt elitélik és a vizsgálat meg­indítását indokoltnak és helyesnek tartják: Vitéz dr Thuránszky László visz- szautasitóttá dr Klein Antal felszó­lalásából kidomborodó azon célzatot, minthogyha a dunaszentgyörgyi köz­ségi jegyző ellen felhozott panaszok­ért a NÉP megyei szervezkedését lehetne felelőssé tenni. Tolna vár­megye politikai szervezkedésébe a tisztviselők nem vonattak bele és így a dunaszentgyörgyi esetnek a NÉP terhére való felrováse nem tár­gyilagos megállapítás. A hozzászólásokra dr Perczel Béla alispán adta meg a választ a felszó­lalások sorrendjében. Örömének adott kifejezést, hogy indítványa oly tet­szést váltott ki Virág Ferencnek ju­bileuma alkalmával való üdvözlését illetőleg, mint az vitéz Makray La­jos felszólalásából és a megyebizott­ság tetszésnyilvánításából kitűnt. Vizsolyi Gusztáv előterjesztett ké­relmére kifejtette, hogy sajnos, nincB abban a helyzetben, hogy az útépítés tíz évi programjától eltérjen. Kiss Sándor érthetetlen és igen elkésett felszólalása felett napirendre tért. Dr Klein Antal konkrét panaszaira pedig megígérte, hogy a panaszokat megvizsgálja és a szükséges intézke­déseket megteszi. Kijelentette, hogy jelentésének a közigazgatási tiszt­viselők kiváló és odaadó munkássá­gáról szóló részét teljes egészében fenntartja, mert egyes periodikus megbotlások nem befolyásolhatják őt ama megállapításában, hogy e vár­megye közigazgatási tisztviselői lelki- ismeretesen és buzgón teljesítik kö­telességüket. Vitéz dr Thuránszky László hi­vatkozott arra, hogy e vármegye minden egyes közigazgatási tisztvise­lője teljes pártatlanságot tanúsítson hivatalos eljárásában. Á felhozott konkrét panaszokat nem lehet álta­lánosítani és ő kötelességének ismeri, hogy Tolna vármegye közigazgatási tisztviselőinek hazafias és magas er­kölcsi alapon álló hivatalos tényke­déseiért elismerését fejezze ki. Az alispáni jelentés elfogadása után a közigazgatási bizottság az 1935-ik év második félévéről szóló jelentését, valamint a számonkérő szék jegyző­könyvét a közgyűlés tudomásul vette. Az örökös törvényhatósági bizott­sági tagválaBztással kapcsolatosan dr Klqjn Antal szóvátette, hogy a NÉP (Folytatás a 3, oldalon.) ' 1936 április 29 4 nemcsak kecsességükről és eleganciájukról híresek, ™ hanem gazdálkodósuk és háziasságuk miatt isii . . Ez észre is vehető a kalács és minden süteménynél,^ amivel mindenütt meg^| kínálnak! . . . De mindez külőnösképen tápláló és finom lesz a (Folytatás az 1. oldalról.) Konkoly-!hege Sándor az OMGE üdvözletét tolmácsolta, kiemelve, hogy az OMGE ezzel csak kifejezi az országszerte visszhangzó elismerést azért, hogy Tolna vármegye tejter­melői a szövetkezeti szervezkedés révén az országos átlagnál többet kapnak a tejükért. Országos szem­pontból az anyagiakon felül különö­sen tanulságos a tolnamegyeiek er­kölcsi példája, amely bemutatja a szakszerű összefogás nagyszerű ered­ményeit. Köszönettel emlékezett meg a kormány tejrendeletéről, amelynek érvénybeléptetése óta több pénz ván­dorol a gazdák zsebébe anélkül, hogy a fogyasztókat megterhelné. Végül kiemelte, bogy a szövetkezet milyen szerencsésen járt el vezetőinek meg­választásánál, amikor Michélit tette meg elnöknek, hisz az 6 kiválóságára a földmivelésügyi miniszter is fel­figyelt, kinevezve őt az Országos Tejtermelő Szövetség egyik alelnökévé. Méltatta ezután Paulay Ferenc ügy­vezető igazgató munkásságát, aki mint a tejtermelés és a tejipar egyik országosan kiváló ismerője a leghe­lyesebb mederben vezeti a szövet­kezetét. ' Báró Mirbach Antal megjelenésével dokumentálni akarta a kamarának a gazdák szövetkezeti elgondolásával való együttérzését és csak gratulálni tud ahhoz, hogy a TTSz kartellt állított a kartellvállalatokkal szem­ben. Kijelentette egyúttal, hogy az Alsódunántuli Mezőgazdasági Kamara a legmesszebbmenően kész támogatni h szövetkezet működését. Dr Kováts-Sébestény Endre á Tolnamegyei Gazdaságok Szövetke­zete nevében üdvözölte a TTSz-t, melynek példáját a nagygazdaságok is követték éB kérte, hogy a közös sorsban közös támogatással együtt haladjanak. Radics József cecei református lelkész nagyszabású beszédben ismer­tette a TTSz azt a nagyszerű mun­kásságát, amely mögött moBt ott áll az egész ország tejtermelő társadal­mának a bizalma és a fejérmegyei szövetkezetek nevében bizonyságot tett arról az anyagi haszonról, ame­lyet a tolnamegyeiek segítségével el­értek. Dr Dezsényi Elek, Sopron vár­megye kiküldötte igen ötletes be­szédben hangoztatta, hogy a TTSz megcáfolta a közmondást, mert ez a szövetkezet az az egy fecske, amely a gazdák számára valóban megcsi­nálta a tavaszt. 0 A közgyűlést Michéli elnök azzal a kívánsággal rekesztette be, hogy a szövetkezeti életre való ráneveléssel, . válivetett munkával mielőbb érje el ■ a gazdaközönség a maga kitűzött | céljait.

Next

/
Thumbnails
Contents