Tolnamegyei Ujság, 1936 (18. évfolyam, 1-102. szám)

1936-04-11 / 29. szám

1936 április 11. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 9 I iá szerszám tele munka ▲ tudja ezt a földmives, aki nem veiz más kaszát a kezébe, mint az ere­I deti svéd acélbél kovácsolt Schmidt- féle Arany kassát. Minden darabért jótállást vállal és bővebb felvilágosítással szolgál az egyed* árusító Schmidt vaskereskedo, Gyönki (Tolna vm.) 299 — Kiírják á pályázatot Tolna megye villamositásara. Tolna Vármegye vil­lamosítására a versenytárgyalást a kormány rövidesen kiírja. Vitás Pé­teri] István miniszteri osztálytaná­csos, as ipsrügyi minisztérium ener- giaosstályának főnöke, Magasházi] Béla műszaki tanácsos társaságában négynapos szemlét tartott a várme­gyében és egyes községek elöljáró­ságaival a helyszínen letárgyalta a még függőben levő ügyeket. — A virágvasárnapi szekszárdi vá­sár nem bonyolított le olyan forgal­mat, mint amilyent a nagy felhajtás Után remélni lehetett volna. Igen ke­vés állat cserélt gazdát és nem jelen­tek még a v&rt oiasz áilatkereskedők sem. Helyettük görögök voltak itt és n szarvasmarhák javát ők vásárolták még. Felhajtottak 742 szarvasmarhát, 1206 lovat, 1150 sertést. Ebből gaz­dát cserélt 381 szarvasmarha, 212 )ó és 167 sertés. Vagyis felhajtottak összesen 3098 darabot és ehból el­adtak 760 darab állatot. — A bátaapáti rablógyilkos házas- . pár a törvényszék előtt. A bátaapáti borzalmas gyilkosság tettesei, Mttiler János és felesége szül. Weber Ka­talin ügyében a szekszárdi kir. tör­vényszék májas 5 én tartja meg a főtárgyalást. Mint annakidején kö­zöltük, Müller János 37 éves báta­apáti földműves március 19 én éjjel 11 óra körül két baltacsapással meg­ölte Bencz György 81 éves jómódú gazdat. Müller felesége a gyilkosság után bement az áldozat házába és az adósok nyilvántartási könyvét magá­hoz vette, azonkívül elrabolt 121 P készpénzt. A kir. ügyészség a Mül­ler házaspárt rablással párosult gyil­kosság bűntettével fogja vádolni1. Díjtalanul, műszerrel megvizsgálom rádiócsöveit. Valkay. Telefon: tOl. — A Gyönki Keresztény NÖegylet husvét hétfőjén, április’ 13-án délután Vr 6 órai kezdettel a Gyönki Ka- záínóban, népkonyhája javára mű­soros teadálntánt rendez. Bevezető beszédet mond : dr Tüske Báláné. Magyar tánc, táncolják: Bédy Már- táska, Erlemann Editke. Takács Ernő, Ludwig Józsi. Énekel: Hajdú Gitta, zongorán kíséri Jávorszky Zoltán. Az apród. Somló Sándortól. Előadják: Iljász Henrikné, Baky Erzsiké, Szabó Ferenc és dr Pártos Józsöf. Ballet. Táncolják: Bédy Mártnska, Erlemann Editke, Gólon Erika, Schmidt Ém- ’Utike, Sommer Magduska, Takács Ró- zsika,1 Vári Mancika és Weil Babus. ,— Sulyos baleset az országúton. Herzig Mihály 37 éves tolnai lakos, !ft>lyó hó 6-án a szekszárdi vásárról hazafelé hajtott kocsijával. Az új­városi vámnál lovai valamitől meg­ijedtek, fókezbetetlen futásnak ered­tek. A gasda útközben az úttestre zuhant, a szekér keresztülment rajta, úgyhogy súlyos sérüléseivel a szek­szárdi közkórházba kellett szállítani. — Huszonhárom orgazda egy szék SZárdi bOnperben. Megírtuk annak­idején, hogy Zucker Sándor szek­szárdi rőfőa és divatárukereskedőtől alkalmazottai nagyobb mennyiségű árut elloptak és azzal kereskedtek. ■Amikor a kereskedő rájött a nagy­arányú lopásra, feljelentést tett a rend­őrségen. A nyomozás során a gya­núsítottakat 1<> is tartóztatták, azon­ban Zucker feljelentését nemsokára visszavonta és a gyanúsított«k ellen a hatóságok as eljárást megszüntet­ték. Előállott tehát as a furcsa hely­set, hogy csak as orgazdákat von­hatja felelősségre a bíróság. A szek­szárdi királyi törvényszék ebben az ügyben iá. Reichardt L-jos és 23 társa ellen indított orgazdaság bün­tette miatt eljárást és a tárgyalást május hó 11-ére tűzte bt. — Eltűnt öreg ember. Hzuszknecht Mihály 83 éves őcsény-tótvölgyi föld­műves lakásáról eltávozott és nem tért vissza. Hozzátartozói országosan ke­restetik, — Nyolcszázharminc pengőt tar­talmazó tárca elveszett. K. Szabó József alBÓnyéki lakos március 25-én a bátaszéki országos vásáron, a ló­vásártéren elvesztett egy kétrekeszes sárga bőrpénztárcát, amelyben 8 drb 100 pengős, 3 drb 20 pengős, 1 drb 10 pengős bankjegy, egy lóról ki­állított orvosi bizonyítvány, egy föld­vásárlási okmány éB 2 drb villany­számla volt. A megtalálót, aki illő jutalomban részesül, kérik, hogy a tár­cát valamely csendőrödön adja le. — Tolva] cigányasszaoy. Hanss- mann Jánosné csavargó cigányász- eióny öt dombóvári lakostól élelmi­szert és használati tárgyakat lopott, majd ismeretlen' helyre szökött'. Or­szágosan körözik. — Balesetek. Csik József 25 éves tolnai tüaár március 27-én lóváTÓl gyakorlatozás közben leesett és fején súlyosan megsérült. Beszállították a szekszárdi közkórházba. — Qut Ká­roly 12 éves őcsényhegyi fin e hó 6-án barátaival játszadozott. Közben az egyik fiú, Takács Imre, kővel fejbedobta és súlyos sérülésével a szekszárdi közkórbázba hozták. Pedagógiai szemináriumok varmegyénkben A szekszárdi körzetben április hó 16-án reggel 9 órai kezdettel a szekszárdi polgári leányiskolában az előadások sorrendje : 1. Megnyitó. 2. Ai 1935. évi VI. te. éB a körzeti iskolatelügyelői utasítás ismertetése. Előadó: Major Imre kajmádpnsztai községi isk. igazgató, körzeti iskola- felügyelő. 3. A közlekedés rendje különös tekintettel a gyermekvéde­lemre címen előadást tart gyakorlati bemutatással vitéz Válay István m. kir. rendőrfelügyelő. 4. A helyesírás és nyelvi magyarázatok módszere cí­men előadást tart és ugyanezen tárgy­körből gyakorlati tanítást mutat be Koltay Róbert tolnai állami tanító, körzeti iskolafelügyelő. 5. A történe­lem, földrajz s a polgári jogok és kötelességek oktatása a nemzetneve­lés szolgálatában címmel előadást tart és gyakorlati tanítást mutat be Mar­tinék József tolnai rőm.' kát. tanító. 6. Megbeszélések. 7. Zárószó. A paksi körzetben április 20- án reggel 9 órai kezdettel a paksi róm. kát. zárdái óvodában az előadások sorrendje : 1. Megnyitó. 2.. Az 1935. évi VI. te. és a körzeti iskolafel- ügyelői utasítás ismertetése. Előadó: Pákái Mihály paksi községi iskolai igazgató, körzeti iskolafelügyelő. 3. A történelem, a földrajz b a polgári jogok és kötelességek oktatása a nemzetnevelés szolgálatában címmel előadást tart és gyakorlati tanítást matat be Geyer József paksi róm. kát. isk. igazgató, körzeti iskolafel­ügyelő. 4. A rajz szerepe a szemlél­tetésnél cimen előadást tart és gya­korlati tanítást mutat be Durnyi Qyörgy paksi alsócsámpapnsstai kör- ségi tanító. 5 Megbeszélések. 6. Zé­rósió. A dombóvári körzetben április hó 25-én reggel 9 órai kezdettel a dombóvári szent Orsolya* rendi sárda nagytermében az előadások sorrendje: 1. Megnyitó. 2. Az 1935. évi VI. to. és a körzeti iskolafelügyelői utasítás ismertetése. Előadór vitéz Söllei Jó­zsef dombóvári állami tanító, körzeti iskolafelögyelő. 3. A történelem, föld­rajz s a polgári jogok és kötelessé­gek oktatása a nemzetnevelés szol­gálatában címmel előadást tart és gyakorlati tanítást matat be Hitter M. Alojsia Bzent Orsolya rendi róm. kát. elemi iskolai igazgató. 4. A Magyar Ifjúsági Vöröskereszt Egye­sületet ismerteti ób mintafoglalkozta­tást mutat be Csekefalvi Gizella dom­bóvári állami tanítónő. 5. A beszéd és értelemgyakorlat köréből gyakori lati tanítást mutat be Winkler Jóssá kurdi róm. kát. tanítónő. 6. Meg­beszélések. 7. Zérószó. A gyönki körzetben április hó 27-én reggel 9 órai kezdettel a gyönki községháza tanácstermében az elő­adások sorrendje: 1. Megnyitó. 2. Az 1935. évi VI. te és a körzeti iskolafelügyelői utasítás ismertetése. Előadó : Nőthling Géza gyönki ref. iskolai igazgató, körzeti iskolafel- ttgyelő. 3. A földrajz, történelem s a polgári jogok és kötelességek ok­tatása a nemzetnevelés szolgálatában címmel előadást tart és gyakorlati tanítást mutat be vitéz Vida István diósberényi róm. kát. tanító. 4. Az o.vasmánytárgyról előadást tart és gyakorlati tanítást mutat be Schöpf Ernő ke8zőhidegkuti ág. ev. tanító: 5. Megbeszélések. 6. Zárószó. HOZ! A szekszárdi Világmozi műsora nagyárosl szenzáció. Szombton este fél 9 órakor, Va­sárnap a rendes négy előadáson a világhírű téooris'a, J*n Riepúra leg­újabb fi'mje, Mindenkit szeretek kerül bemutatási* a VilagiOOziban. Főbb szer pékét játszanak még Theo Lingen és a mindig pompás veteráh művésznő, Adele Sandróck, akiknek egészséges humor* mindenkit derűs kacagásra késztet. Jan Kiepura ra­gyogó tenor hangja ebben a mulattató filmben különösen érvényesül, hiszen a gyönyörűbbnél gyönyörűbb és mes­teri módon énekelt művészi áriákkal bájolja el a hallgatóságot. Hétfőn, csak egy nap, Riohard Tauber, az európai hirü tenorista főszereplésével Virágfakadás és mu­lattató rajzfilmek. A nagy gonddal és figyelemmel megválogatott ünnepi műsor bizonyára meg fogja nyerni a mozilátogató kö­zönség megelégedését, amelynek el­érésére az igazgatóság mindig igyek­szik. Szerdán és csQtttrtttkön nincs elő- adás 1 Pénteken, ezombaton és vasárnap Nem élhetek muzsikaszó nélkült az évad legnagyobb igazi magyar filmje, Móricz Zsigmond regénye. Fószereplók: Jávor Pál, Somogyi Erzsi, Vsszari Piroska, Viaváry Ma­riska és Gózon Gyula. Vasárnap —- a 3 órai előadás kivételével — szá­mozott helyek, csak a bérletszel vények érvényesek. — Jegyelővétel pántok, szombat éB vasárnap d. e. 11-től fél 1-ig. A szójabab termesztéséről és jelentőségéről A tejtermelés fokozásának egyik legfőbb feltétele, hogy fehérje ben gazdag, de amellett lehetőleg olcsóbb minőségű takarmány álljon a gazda rendelkezésére. Már pedig az a ta­karmány, amit a gazdaságunkban termesztünk, rendszerint o’csóbb, mint a piacon beszerzett és nem mindig jó minőségű takarmányféle. A szójabab termesztésével ma már hazánkban is eléggé elterjedten fog­lalkoznak, az volna azonban a kívá­natos, ha ennek termesztése a kis­gazdák körében is minél nagyobb területen elterjedne, mert éppen a kisgazdáktól halljuk azt a kifogást, hogy adnánk a tehénnek abrakot, ha volna mit. Tejet termelni tengeri- száron és szalmán nem lehet, eat a . kisgazda is nagyon jól tudja. Szükségesnek vélem tehát különö­sen a kisgazdák figyelmét felhívni egy olyan abraktakarmány termesz­tésére, amelyik könnyű termesztési módja és magas emészthető fehérje (301 °/o) tartalma mellett olcsó ta­karmánynak minősíthető. A szójabab Keletázsiában honos, ott embernek és állatnak egyaránt kedves eledele. Hazánkban e növény meghonositasávat a múlt század 70 es éveiben kezdtek foglalkozni, de az akkor kísérletezésre használt félesé­gek mind későn érők voltak s ha­zánkban nem értek be. Újabb kísér letek folytak az 1920 as években, mikor is kiválogatták azokat a faj tákat, melyek április hóban vetve Bzeptember-október hó közepéig be­érnek. Ezek közül egynéhányat itt ia megemlítek, ilyenek: Frühwirth- | féle legkorábbi barna, Keszthelyi i nagy fekete, Kaloesai sárga stb. Ha- | I zánkban csak a szeptember hóban | ■ és október hó első felében beérő faj I ták termeszthetők sikeresen, bár a 1 későbbiek nagyobb termést adnak, azonban a termesztésük bizonytalan. A szójabab termesztése egyébként a kösönséges bokorbab tenyésztésével megegyező, a bnzáoak azonban nem olyan jő előveteménye, mint más, hazánkban termesztett hüvelyes nö­vény, mert a nitrogéngyüjtése nálunk bizonytalan és hűvös esztendőkben megkésve aratható. Olyan talajon termeszthető, mely nem tulkövér, de jó termőerőben van, vizet átereszti, de nem tnlszáraz. Homokos agyagon, valamint nem sovány homokon szin­tén termeszthető. A talaj mésztar- talma éppen olyan fontos a termesz­téséhez, mint a lucernához, tehát savanyú talajon csak meszeléssel ter­meszthető. Miután a szójabab a nyári száraz­ságot nem birja úgy, mint a bokor­bab, azért az őszi szántást nem sza­bad elhagyni, hogy a téli nedvesség a nyári nedvességbiányt pótolja. Ta­vasszal a főidet ne szántsuk, hanem mélyen porhanyitsuk, mert jól meg­munkált porhanyó talajt kíván. Vetési ideje április hó második fele, fagy iránt nem olyan érzékeny, mint a közönséges bab, de a 0‘5 fok hideg­nél ez is tönkremegy. Kedvező idő esetén vetés után 8—14 nap múlva kikel, korán kell vetni, hogy jól meg­erősödve menjen a nyári szárazság­nak. A vetés sortávolsága 30—40 cm, mélysége 3—5 cm, növénytávol- Bága 20—25 cm. Vethető fészekbe (2 szem egy fészekbe) és géppel. Vetőmag mennyiség katasztrális hot dankint 40—50 kg. A vetést a babhoz hasonlóan kapálni kell, hogy a talaj gyommentes és porhanyó legyen. Rendes nyári meleg időjárás mel­lett a vetési idő és az adott viszo­nyok szerint szeptember bó folyamán beérik és aratható. A korán érő faj-

Next

/
Thumbnails
Contents