Tolnamegyei Ujság, 1936 (18. évfolyam, 1-102. szám)
1936-01-11 / 3. szám
XVIII. évfolyam. Szekszárdi1936 január 11. (Szombat.) 3. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 1021 Előfizetési difi Egész évre _ 12 pengő || Félévre _ -------6 pengő Fő szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dija 1*50 pengő. — A hirdetés egy 60 nllllméter széles hasábon mlllimélersoronként 10 fillér, »llástkeresőknek 50 százalék kedvezmény. , Előfizetési difak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető I a hírrovatban elheh esett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a közlemények a szerkesztőséghez küldendők. I nyúttér soronként 60 fillérbe kerül. A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Egy könyv Lapunk más helyén bővebben emlékesünk arról a könyvről, amelyet dr Treer István igazgató főorvos állított össze és amely a Horthy Miklós köskórház másfélssásados tör* ténetét és munkásságát Öleli fel. Ha nem tudnánk, hogy ez a Horthy Miklós kórház megyei közintézményeink sorában a legelső helyen áll éB ha nem hallanánk mindazoktól, akik Szekszárdra jővén, — különösen szakemberektől, — hogy e kór házra méltán büszke lehet a vár* megye közönsége, úgy a könyvből előtáruló adatok meggyőznének minderről bennünket. Amikor lapozgatom az úgy tartalomban, mint kiállításban díszes és értékes könyvet, felelevenednek előttem azok a küzdelmek, amelyek e kórháznak életrehivásáért folytak és a krónikás igasságérzete vezet, amikor pár szóval lerögzítem e küzdelmek történetét, egyúttal hálásan tekintek vissza azokra, akik ezt a mozgalmat elindították, akik a küzdelmet végigharcolták, akiknek politikai és baráti összeköttetései a megvalósulás stádiumába vitték sz ügyet és végül, akinek kitartó, energikus munkája, fáradságot nem ismerő után járása kitaposta azt a nehéz utat, amely végre is Szekszárd városát, az egész vármegye közönségét az ország eme kiváló közegészségügyi intézményének pár év előtti megnyitásához vezette. Ä háború a régi Ferene kórházat teljesen a lerongyoiédás állapotába juttatta. Dr Éri Márton alispán ismert energiájával igyekezett a kórházat a régi szintjére visszaállítani és ugyanakkor megpendítette a kórház kibővítésének kérdését is. ö indította el tebát a mozgalmat. Közben zz igazgató-főorvosi állásban változás állott be és dr Tanárky Árpád örökébe dr Treer István került. Az uj főorvos tele ambícióval fogott a kórház kibővítésének munkájához. Szévald Oszkár alispán, Éri utóda, megértéssel és a megye lakosságának közegészsége iránt me leg szeretettel 'karolta fel e . nagy kérdést. Dr Pesthy Pál igazságügyi miniszter minden politikai súlyát és baráti kapcsolatát felhasználta néhai * Vass József dr népjóléti miniszternél, hogy az ország emez egyik legrégibb hórháza necsak felujitassék, hanem a régi épület figyelmen kívül hagyásával egy monumentális uj kórház emeltessék. E kérdésben a vármegye áldozatkészsége, e vármegye régi tradícióihoz h&en nyilatkozott meg és Szekszárd városa is, bár anyagi erői erősen korlátozottak voltak, mégis sietett a Szekszárdra is rendkívül fontos közintézmény létrehozásé nak ügyét áldozatkészségével egyengetni. Jankó Ágoston akkori főispán, szintén nagy szeretettel karolta fel a mozgalmat és az ő gyakorlati meglátásának köszönhető, hogy a monumentális kórház a mai helyép épült fel. Hogy azonban a sok nehézség dtcira minden akadály elhárittatott az uj kórház létesítésének utjából, abban tagadhatatlanul óriási része volt dr Treer István, mostani kórházi igazgató-főorvosnak, aki nemcsak familiáris összeköttetését használta ki igen ügyesen a köz javára a kormányhatalomnál és a várme gyénél egyaránt, de akinek fáradha tatlan utánjárása, gondos előtanulmányai és szívós, akrdályt nem ismerő kitartása nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a Horthy Miklós kórház létesüljön és legfőkónt, hogy úgy hivassák életre, hogy az, a mai csonka Magyarország egyik legkitűnőbben felszerelt kórháza. Elmondottam rövid pár szóval mindezeket azért, hogy akik nem ismerték a kórház létesítése ügyábeni mozgalmat, azok rövid tájékozódást szerezhessenek eme nagyszerű intézmény életrehivásáról és azoknak, akik állandóan csak kritizálnak és a becsű letesen végzett munka eredményeiről, szeretnek gyorsan elfeledkezni, visszaidézzem emlékezetükbe azt, hogy amikor akár egészségesen gyönyörködnek a kórház monumentális épü létében, akár betegen élvezik annak enyhet nyújtó segítségét, vagy e nagy intézmény által nyújtott gazdasági előnyökben részesülnek, gondolja nak szókra is, akik emez intézmény létesítésében a közért önzetlenül és lelkesen dolgoztak. S amikor e sorokat írom, eszembe jut egy szekszárdi kisgazda ismerő sömnek halálos ágyán tett kijelentése, akinek szenvedéseiben nagy enyhü- letet r dott ez az uj kórház és derék ervosi kara: „áldja meg az Isten azokat, akik e kórházat létrehozták és azokat, akik a beteg emberek iránti meleg szeretettel azt vezetik“. S. Vasúti menetrendi értekezlet Pécset! A MÁV. pécsi üzletvezetősége e hó 9 éré értekezletet hivott össze, hogy az érdekelt vármegyék, városok és községek vezetőivel a májusban esedékes menetrendváltozás tervezetét megbeszélje. Ezen az értekezleten Bánhegyi István MÁV. igazgató vezetésével a vasúti szakelőadókon kívül résztvettek: Baranya vármegye részéről dr Puskás Elemér másodfőjegyző, Somogy vármegye és Kaposvár képviseletében báró Weissenbach Iván_ főjegyző, Pécsről dr Sik Lajos, az idegenforgalmi hivatal főnöke, Mohácsról dr Margittay Lajos polgármester, Bajáról dr Ma darász Lajos városi aljegyző, Bács- Bodrog vármegyéből Sik Ernő vármegyei másodfőjegyző, az idegenforgalmi hivatal vezetője, végül Tolna vármegye főispánja, közönsége és Szekszárd város képviseletében pedig vitéz Vendel István polgármester. Ott voltak azonkívül Patacsy Dénes és Czirják Antal országgyűlési kép viselők, valamint egyéb érdekeltségek kiküldöttei. Az értekezleten előadottak szerint a májusi menetrendben lényegesebb változások nem lesznek. A Szék- siárdról 6 óra 25 perckor induló vonat megmarad és az valamivel korábban 9 óra 46 perckor ér Budapestre. Az eddig 9 óra 21 perckor indított szekszárdi személyvonat 9 óra 36 perckor fut ki Szekszárdról és — 18 perccel korábban — 13 óra 52 perckor ér Budapestre. A Szekszárdról 17 óra 03 perckor in dúlt vonat uj indulási ideje 16 óra 53 perc és a vonat 20 óra 42 perc kor ér Budapest KPÜ ra. A diák- vonatok és a déli vegyesvonatok megmaradnak. A Budapestről 6 óra 50 perckor | induló személyvonat 6 óra 30 perckor fut .ki a KPU-ról és Sárbogár- don csatlakozik a* 12 óra 14 perc kor Szekszárdra érkező vonathoz. Ugyanehhez a vonathoz csatlakozik a fiumei gyorsvonat is, amely 8 óra 37 perc helyett 8 óra 45 perckor indul a Keletiről. A délután 13 óra 42 perckor induló személyvonat 18 óra 13 perckor ér Szekszárdra, mig az eddig 18 óra 55 perckor indult gyors tiz perccel később, 18 óra 05 perckor hagyja el a KPU t, viszont 22 óra 13 perckor ér Szekszárdra. Félórás eltolódás lesz az eBte 22 óra 30 perckor indult esti vonatnak, amelyet 23 órakor indítanak Budapestről. Szekszárdra az eddigi időben érkezik. Vitéz Vendel István polgármester előterjesztette Dombóvárnak azt a kívánságát, hogy onnan Szekszárdra a reggeli vonathoz közvetlen kocsi kapcsoltassák, valamint tolmácsolta a paksi járásnak azt a kívánságát, hogy a tavalyi nyári menetrend — mint megfelelő — maradjon. A MAVAUT autóbuszokra vonatkozóan pedig azt kérte, hogy a Tamási- felé haladó autóbusz 2 óra 10 perc helyett 2 óra 30 perckor indíttassák. Rámutatott ezután a polgármester arra, hogy a tiz év előtti lehetetlen állapotba zökkentette vissza Tolna vármegye székhelyét az az intézkedés, amely Szekszárd és Budapest között megszüntette a közvetlen kocsit. Kérte, hogy ez a baj feltétlenül orvosoltassék, mert ennek a vidéknek sz érdekeit nem lehet a baranyai érdekekkel közös nevezőre hozni. A MÁV pécsi üzletigazgatója kijelentette, hogy ebben az ügyben előterjesztést intéz a budapesti igaz- j gatósághoz, mert ezt a kérdést csak ■ az étkezőkocsi lekapcsolásával lehet I megoldani, minthogy a motoroshoz csak 2 kocsit és egy étkezőkoedt lehet kapcsolni. A döntés azon érdekeltség fe’é fog majd hajlani, amely a tárgyalások Borán erősebbnek fog mutatkozni. Felkérünk ez alkalommal mi is minden közigazgatási és politikai tényezőt, hasson oda, hogy a MÁV ezt a kérelmet, mint legminimá• lisabbat feltétlenül teljesítse. Vitéz Vendel István polgármester az értekezlet megkezdése előtt külön is megkérte Bánhegyi igazgatót és Seydl üzletigazgatót, hogy Szekszárd fejlődésével kapcsolatosan a helybeli vasúti it dóház megfelelő átalakításáról feltétlenül gondoskodjanak. Az üzletigazgató ígéretet tett arra, hogy sz illetékes bizottság mielőbb kiszáll Szekszárdra, a kérdést a helyszínen letárgyalja és sz összes szükséges intézkedéseket megteszi. Karácsonyfa ünnepélyek Az újvárosi közs. kisdedóvó m- tézetbe a kis Jéaus karácsonyfája dec. 21 én érkezett meg. A nagyszámban megjelent szülők hálás elismeréssel adóztak Kákonyi Istvánná kisdedóvónőnek a szépen sikerült a kedves ünnepély rendezéséért. A 40. sz. Szekszárdi Cserkészek december 19-én a reálgimnáziumban teadélutánnal egybekötött karácsonyfa-ünnepélyt rendeztek. A karácsonyfa alatt elhangzott karácsonyi énekek után dr Szíjártó Nándor hittanár mondott beszédet, majd Paulies Géza VIII. o. t. tartott érdekes előadást a „Karácsonyi szokásokról és babonákról“. Előtte való délután a református iskola termében rendezett a 40. sz. csapat karácsonyfa ünnepélyt, amelyen a város szegénygyermekeit szeretetlakomával ajándékozta meg. A szekszárdi Frontharcoscsoport 21-én este tartotta ünnepélyes karácsony estjét a városháza nagytermében, amelynek keretében 20 szegény bajtárs 5—5 pengős vásárlási-igazolványt 10 pedig 1—1 pár csizmát kapott karácsonyi ajándékul. — Az ajándékokat Darvas Sándor alelnök nyújtotta át kedves bajtársi szavak kíséretében. A szekszárdi fogházban december 24 én tartották a szokásos kaz rácsfa-ünnepély, amelyen a királyi ügyészség vezetője és ügyészei, valamint a misszió tagjai megjelentek. Ujsághg Gézáné a Szociális Misszió diszelnöke intézett megható beszédet a megtévedt emberekhez, majd az énekkar szent énekeket énekelt és végül minden a fogházban büntetését töltő egyén egy-egy szeretetcsoma- got kapott. Az apáti pusztai rk. elemi iskola f. hó 22 én délután szinelőadást rendezett a szegény iskolásgyermekek I karácsonyfája javára. Ez alkalqmmal Egyes szám ára 12 filléra
