Tolnamegyei Ujság, 1936 (18. évfolyam, 1-102. szám)

1936-04-08 / 28. szám

XVIII. évfolyam. 28. szám. Szekszárd, 1936 április 8. (Szerda.) Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám; 85 és 102 Előfizetési dili Egész évre _ 12 pengő || Félévre, ____ 6 pengő Fe lelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC Főszerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS A iap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dl|a 1*50 pengő. — A hirdetés egy 60 ratlliraéter széles hasábon mtlllmélersoronként 10 filier. Adatkeresőknek 50 százalék kedvezmény, , A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyllitér soronként 60 fillérbe kerül. Nagy beruházások az ii] költségvetésben Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter nagyszabású beszéd keretében nyúj­totta be az 1936—37. évi uj költ- - ségvetést a képviselőház szerdai ülé­sén. Áz uj költségvetés legnagyobb jelentősége a nemzeti közvélemény szempontjából abban rejlik, hogy an­nak számadataiból és különösen a jövő évi államháztartás előirányzott kiadási tételeiből már visszatükröző­dik az a kétségbevonhatatlan javu­lás, amely nemcsak a világgazdaság­ban, de a magyar gazdasági életben is a legutóbbi év folyamán bekövetke­zett. Igaz ugyan, hogy ennek a ja­vulásnak, a magyar nemzetre nehe­zedő gazdasági válság enyhülésének „ méretei egyelőre elég szerények, de mégis lehetővé teszik, hogy a magyar állam a jövő költségvetési esztendő­ben már az eddiginél fokozottabb mértékben foghasson hozzá az elmnlt évek kényszerű takarékossága foly­tán elmulasztott feladatok megoldá- sához, igy különösen az állami javak karbantartásához, a berendezések fel­újításához és ami a legfontosabb, a magyar nemzet létét érintő gazda­sági, népegészségügyi, szociális és kulturális kérdések megoldásához. A pénzügyminiszter két órás be­szédében nemcsak a jövő évi költ­ségvetés számszerű tételeinek ismer­tetésére szorítkozott, hanem vázolta a magyar gazdasági élet jelenlegi hely­zetét is és egyben ismertette a kor­mány jövőben követendő gazdasági és pénzügyi politikájának alapelveit. Megállapítása szerint a világgazda­ság javnló irányzatának megfelelően a mi gazdasági életünkben is élén­külés, a forgalom emelkedése mutat­kozik és az enyhülésnek ezt a képét tükrözi vissza az nj költségvetés ak­kor, amikor az elmnlt év tapaszta­latai alapján az adóterhek emelése nélkül az állami bevételek emelke­dését irányozza elő és ezzel szemben a kiadási tételek oldalán is közel 36 millió pengővel gyarapítja az állami kiadások végső összegét. Az állami bevételeknek ez a várható többlete teszi lehetővé a pénzügyi kormány­zat számára, hogy a jövő költség­vetési évre igen fontos feladatok el­végzését vegye tervbe, amely felada­tok között a népegészségügy alátá­masztása, a fertőzóses népbetegségek elleni küzdelem, a gyermekgondozás, a testnevelés fejlesatése, a telepítés, az Alföld fásítása, a mezőgazdaság tudományos és kísérleti intézményei­nek fejlesztése, a népművelés, tehát valóban a nemzet jövője szempontjá­ból nagy jelentőséggel bíró feladatok szerepelnek. Bejelentette a pénzügy­miniszter azt is, hogy az állami be­ruházásokra a tavalyi 27 millió pen­gővel szemben a jövő költségvetési évben 32 millió peDgőt kíván fordí­tani a kormány és ezenkivül külön törvényjavaslatban felhatalmazást fog kérni arra, hogy további 27 millió pengőt közmunkákra fordítson. Ezek­ből az összegekből a kormány 5 millió pengőt az Alföld CBatornázá sára ób öntözésére, 13 4 millió pen­gőt útépítésre, a rendelkezésre álló összeg további részét pedig vizimnn- kálatokra, ármentesitő társulatok tá­mogatására, tagositási munkákra, ha jóépitésre ős az államvasutak beren­dezésének felújítására kívánja fel­használni. Ezekből a számadatokból nyilvánvaló, hogy az elkövetkező költségvetési évben nemcsak igen fontos nemzetgazdasági és szociális kérdések kerülnek a megvalósulás stádiumába, de a kormány igen je­lentős összeget juttathat a beszerzé­sek és beruházások révén a magán­gazdasági életbe, ami végső eredmény­ben a mezőgazdaság fellendülését, az ipar és kereskedelem erősebb és élén- kebb foglalkoztatását, a munkanél­küliség remélhető csökkenését, tehát a magyar gazdasági helyzet további enyhülését fogja eredményezni. A kiadási tételek emelése ellenére Köztudomású, hogy a szekszárdi városi képviselőtestület tagjai egy részének mandátuma ai 1935. év végével lejárt. A választásokat azon­ban nem lehetett megtartani, mert az összeállított választói névjegyzék mindezideig nem volt jogerős. Az el­lenzék a fellebbezések egész sorát adta be a lista ellen és legutóbb még akkor is élt ezzel a jogorvos­lattal, amikor a fölöttes hatóság már az újjáalakulás napját is kitüate. A vármegye márciusi kisgyülése ason­Impozáns keretek közt folyt le a Hadirokkantak, Hadiözvegyek ób Hadiárvák Tolnamegyei és Szekszárdi csoportjának közgyűlése a városháza nagytermében. A tagok közül 688 jelent meg, vagy képviseltette magát és örömmel vette tudomásul Árvát- falui Nagy István országos elnök­nek Kövessg Lajos központi titkár utján küldött üdvözletét. Vass Kálmán elnök számolt ez­után b9 a múlt év történetéről, amely­nek kimagasló eseménye a taglét­szám örvendetes emelkedése. Ismer­tette a hadirokkanttörvény végrehaj­tása körül észlelhető sérelmeket, kí­vánatosnak tartotta a járadékrögsi- tés kérdésének megoldását, valamint a közlekedési kedvezményeknek . a hadiözvegyekre való kiterjesztését. Felemlítette a kötelező alkalmazások, valamint a kedvezményes orvosi'ke­zelés körül a törvény nem ismerésé­ből származó és egyes vidékeken ta­pasztalható visszásságokat, kérve azok a kormány módot talál arra is, hogy az ellenzék által oly sokszor kifogá­solt adózási politikájában a szociális szempontokat az eddiginél fokozot tabban juttassa érvényre. Ezt bizo­nyítja a pénzügyminiszternek az a nagyfontosságn bejelentése, hogy a közeljövőben egy rendeletet kíván kiadni, amelyben házadómentességet biztosit a legszegényebb háztulajdo­nosoknak, azaz a legfeljebb egy szo­bából és szükséges'mellékhelyiségek­ből álló házak oly tulajdonosainak, akik kizárólag napszámból, rok­kantsegélyből, vagy köztámogatásból élnek. Józanság, óvatosság és előrelátás jellemzi a Gömbös-kormánynak ezt a most beterjesztett negyedik költ­ségvetését. De bizonyság ez a költ­ségvetés arra is, hogy a kormány és a nemzet eddigi erőfeszítése nem vol­tak hiábavalók, mert a magyar élet egész vonalán megindnlt a javulás, gazdasági erőkészletünk gyarapodása, amelynek birtokában immár hozzá­foghatunk a szebb és boldogabb ma­gyar jövő kimunkálásához. ban szintén elutasította a felebbezé- seket és szintén megállapította a pa­naszolt köztisztviselők választói jogo­sultságát. Ez ellen a határozat ellen az ellenzék f. kó 5-ig nem nyújtott be felebbezést, úgyhogy a városi képviselőtestületi tagokat választók névjegyzéke most már jogerőssé vált. Dr Perczel Béla alispán ezen az alapon elrendelte, hogy Szekszárd város a jogerős névjegyzék szerint folyó hó 18-án tartsa meg a képvi­selőtestületi tagválasztást. megszüntetését. Örvendetes tudomá­sul szolgált, hogy a telepítési tör­vény végrehajtása kapcsán a hadi- rokkantak járadékát az óvadékba beszámítják. Kívánta, hogy a készülő fronthar­cos törvény a hadirokkantak rová­sára ne tartalmazzon kedvezménye­ket. Szekszárdon és környékén — úgymond az elnöki beszámoló — a kishaszonbérletekra megmutatkozott a HONSz munkájának eredményessége. A kihelyezések egyre csökkennek, az igénylők száma megszaporodott, amely tény cáfolja azt, mintha a juttatott földek rosszak volnának. Hum Mihály ügyvezető igazgató számolt ezután be a múlt év törté­netéről és indítványára a közgyűlés a HONSz ügyeinek támogatása körül tapasztalt jóindulatukért jegyzőkönyvi köszönetét mondott dr vitéz Thu- ránszky László főispánnak, dr Per­czel Béla alispánnak, dr őrffy Imre I kincstári főtanácsosnak és vitéz Ven \ del István polgármssternek. Korsós István előadásában el­fogadta a közgyűlés a pénztári jelen­tést és a költségvetést, majd a mező­őri állásoknak hadirokkantakkal való betöltésére, nevelési járnlékok ará­nyosítására és a tandíjkedvezmény kiterjesztésére vonatkozó indítványt. A méltóságteljesen lefolyt gyűlés végén Kövesi Lajos központi kikül­dött örömét fejezte ki a csoport erős fejlődése, a bajtársias összefogás ki* szélesedése és a vezetőség mnnka- készsége fölött, majd erősen osto­rozta a kézlegyintő rokkantakat, akik élvezik ugyan a rokkant- törvény előnyeit, de suba alatt igyekeznek a bajtársi egységet robbantani. | BtKBtl BOROK ZOLI All | Szekszárd társadalmi életének egy közkedvelt, örökösen derűs tagja köl­tözött el mnlt pénteken este rövid szenvedés után az élők sorából. Állá­sával járó gondok és egészségének hanyatlása sem rontották meg kedé­lyét, jóízűen előadott anekdotáival órákon keresztül volt képes egész társaságot jé kedélyhangnlatban tar­tani. És a kedélyességnek egy roham után örökké vége lett, a derűs arcra a halál merevsége ült ki, a hozzá­tartozók, a barátok ajkán elült a mosoly és a bánat könnye fakadt fel szemükben, amelyet a kedélyesség, a jókedv annyiszor tett harmatossá. Boross Zoltán mint édeBatyja utó­da, évtizedeken keresztül vezette a báró Schell-OBalád gazdaságát. Ezen állásától CBak pár évvel ezelőtt *vált meg, amikor a Szekszárd Borvidéki Bortermelők Pinceszövetkezete vá­lasztotta meg ügyvezető igazgatójává. Uj tisztében nagy ambicióval járt el és legforróbb vágya volt a szekszárdi vöröB bor régi világhírét visszaállítani, A szoros vámzárlatok, a beviteli le­hetőségek korlátozása és főként az elviselhetetlen vámok megakadályoz­ták ugyan ebben, de a budapesti józsefntcai borkimérés létesítésével a szekszárdi bort csakhamar nemcsak közismertté, de általánosan kedveltté is tette a fóvárosban._ y Az ügyvezető-igazgatósággal járó gondok és izgalmak azonban a háború - ban megromlott egészségét m indinkább aláásták. Szerdán még Budapesten járt a szövetkezet ügyei intézésében. A legjobb kedélyességgel utazott haza, de éjjel már szívrohamot kapott, amely pénteken reggel megismétlő­dött. Elveszítette eszméletét és hiába volt orvosai minden törekvése, nem nyerte vísbbb többé öntndatát és este fél nyolc órakor ebből a gondterhee világból, ahol annyi ember között ő azon ritkák közé tartozott, akik ke délyük sohasem veszik el, átment abba az életbe, ahol minden rózsa­színű és ahol ceak boldogság va n Tlzennyolcadlkán lesz a szekszárdi képviselőtestületi tagválasztás A HONSz. szekszárdi közgyűlése Egyes szám ára 12 fillér.

Next

/
Thumbnails
Contents