Tolnamegyei Ujság, 1936 (18. évfolyam, 1-102. szám)
1936-03-28 / 25. szám
XVIII. évfolyam. Szekszárdi 1936 március 28. (Szombat) 25 szám. TOLNANEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNT POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség 6s kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 102 Előfizetési dlJ» Egész évre _ 12 pengő || Félévre----------6 pengő Fő szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetés! dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dija 1*60 pengő. — A hirdetés egy 60 mlDImétei széles hasábon milltmélersoronként 10 fillér, Allástkeresőknek 60 százalék kedvezmény, j A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint » nyllttér soronként 60 fillérbe kerül. Az uj közoktatásügyi törvény II. rész. Történelmi szükségesség Az uj közoktatásUgyi törvény történelmi szükségességét a Ráció edu- cacionis, illetőleg az 1790. évi XXVI.' te. őta megindult szétesési folyamat tette indokolttá. Magának a törvénynek a lényege aZ| hogy az országot 8 tankerületre osztja, amelyeknek élén a tankerületi kir. főigazgatók állanak, akik az egyetemek kivételével, az összes magyarországi iskolák felügyeletét és igazgatását látják el. Ezzel kettős célt vél elérni. Mig egyrészt az egységes vezetés által az állami mindenható ság ereje az óvodától az egyetemekig elér, másrészt a minisztériumot felszabadítja a személyi és adminisztrációs ügyek dzsungeljéből; az a nagy elvi elgondolások hivatala lett. Magának a javaslatnak a cime igazgatás ugyan, de tulajdonképpen ez az igazgatás csak váz, csak esi köze, illetőleg végrehajtója annak az ideális célnak, amit a törvény, mint a nemzetnevelés egységét emlit. Ezen egységnek ai elérése nem is a szervezeten múlik teljes egészében, hanem esen szervezetet kitöltő atomok egyéni akaratán, hitén és képességein, amint knltnsiminiszterttnk mondotta: „a jó tanár problémáján". A jó tanár, tanító problémája pe* dig azon múlik, hogy megértjük-e azon követelményeket, amelyeket a törvény ideális célkitűzéseinek hivnnk. A régi patriarchális kor iskoláiban az oktatók és a tanítványok között minden bizonnyal bensőségesebb vi siony lehetett, mint a háború előtti liberális kor oktatói és gyermekei kösött. Igaz, hogy abban a korban oly nagy, szinte átfoghatatlan ismeretköre nem is volt az akkori idők emberének, mint a mainak és igy az oktatói karnak sem volt az, tehát a nevelés sokkal inkább erkölcsi nevelés lehetett mint a mai, annál ie inkább, mivel az akkori világszemlé letet egy mély vallásosság — szinte egyedülvalósága töltötte be, mely szemléletet a liberális kor — mint szemléletén kivül állót — elhanyagolt. A liberális kor embere, ez a tudására és ismeretkörére büszke, öntelt ember, ez a mindent megismer betés embere, aki büszke volt arra, bogy őt dogmák, tradíciók nem kötik, egy bizonyos ridegebb, einberiet- lenebb, intellektuális lelkiséget fejlesztett ki, amely lelkiség egy álta lános világszemléletből fejlődvén ki, az egész nevelési eljárásunkra is rányomta bélyegét. A mindenáron való felvilágosítás és intellektnalizálás elnyomta az emberibb célt, az erkölcsi erőknek a felszinrehozatalát és kifejlesztését. Mivel az oktató is csak ennek a kornak volt a tülekedő embere, ő is a tudományosság végtelen szalagjain futva,, inkább tudós adminisztrátora lett az iskolájának, mint atyja. A háborn ntán egy eaamei káosz következett be, amelyből csak lassan történik a kibontakozás. Az oktatói kar azonban egyet már láthat, hogy ennek a régi patriarchális kornak emberi szelleme: a cserkész-szellem, kell hogy bevonu'jon a ma iskolájába, természetesen a mai idók roppant követelményeivel felnagyítva. Amikor a múlt év májusában a törvényjavaslat a képviaelőház elé került letárgyaláara, a szocialista éa a liberális ideológiák képviselői, bár elismerték ezen javaslat korszakalkotó voltát, két kifogást emeltek ellene. Az első kifogás az volt, hogy az egész javaslat egy divatos ideológia szolgálatában áll, a másik kifogás pedig, bogy a javaslat a felekezeti oktatás autonómiáját épségben hagyja. Asonban ez az általuk divatosnak nevezett ideológia, olyan korszemlé- let, amely alól Európának egyetlen nemzete sem tudja magát kivonni. Ma a nemietek életében a korporativ eszme, a közösség gondolata kerül előtérbe, amely kollektivum nem le hét osztály, nem lehet felekezetek, sem foglalkosások, hanem az ezek egyedeiből összetevődő egyetemes, gyűjteményes spiritnalitás: a nemzet. A nemzettestnek a mai tagozott- ságát, osztály, felekezetek, hivatások által megkülönböztethető részeit nem szabad úgy tekinteni, mint egymással szemben áliő nemzettényezőket, hanem ngy kell tekinteni őket, mint amelyeket egy összefogó cél: az egyetemes nemset öncálnsága és szívó erde kell, hogy összefoglaljon. Épp azért a másik kifogásuk is elesik ezen osztályérdekképviselőknek, mert hiszen, ha bekövetkeznék is zzon — a nemzet egyetemessége szempontjából nem kívánatos fejlődés, — bogy ezen nemzetrésiek akarnák megvalósítani önmagákban az öncélnság gondolatát az egyetemesség rovására, éppen az ezen törvényben lefektetett elvek alkalmasak arra, hogy az állami mindenhatóság erejével az ilyen törekvéseket megakadó lyozza. Egyébként is ezen nemzet- részeknek azt is kell tndniok, hogy az ő külön öncéSnságuk hangoztatásával, vagy éppen erőssakolásával az egyetemes nemset nj gondolata bnkna el, amelynek elbukásával ők maguk is, ciak annak romjai alá kerülhetnének. Ez az a közszellem, amely ma a fejlődés stádiumában van és amely nek a szolgálatában kell, hogy álljon a magyar oktatói kar is. Más oktatói kategóriáknak a törvény nj szelleme érdekében történő megmozdulásokról nem tndtok, amiből természetesen nem következik az, hogy ilyen megmozdulások nem lettek volna. Ea csak a mi megmoz dnlásnnkról tudok. Es örök dicsősége lesz a mai ma gyár tanítóság emelkedett gondnlko dásmődjának és az idők Bzavát megértő tisztnlt világnézetén azon tény, hogy röviddel a törvényjavaslat meg- Bzavasása ntán, 1935 szeptember 5-én az egyetemes tanitóssövetség bitet tett amellett, hogy a törvényben lefektetett nagy ideális célkitúsést teljes egészében megértette. A törvény szellemében ő is meg akarja valósítani a magyar tanítóság egységét, közös világszemlélet alap ján, összeformáló ós minőségi mozgalmat indít, hogy a szellemi maga- sabbrendüség és az erkölcsi emelkedettség erejével utat nyisson a népoktatási kar érvényesülésének éB meg akar szabadulni mindazon kötöttségektől, amelyek a mai magyar életünket válságban tartják. Mivel pedig a magyar tanitókat ma korán juttatják befejezett műveltséghez, meg akarja értetni a tanítói kar minden egyez tagjával, hogy ezen kényszerű állapoton áttörve, tanulással, önképzéssel minden egyes magyar tanítónak a magyar értelmiség legmagasabb kategóriáiba való fél- emelkedés, parancsoló kötelesség. Meg akarja ismertetni ennek a kis magyar glóbusnak minden sorsprob lémáját, amely problémák a magyarság síétsaórt és egyedülálló fsjisága és egyéb széttagoltsága folytán, bonyolultabb bármely más európai nemzeténél. Meg akarja ismertetni a történelemszemlélet nj irányával és annak magasságaival, hogy ezen földnek, amelyen élünk, minden faji, történelmi és egyéni erőit, amelyek még ma is mélyen lesttlyedve a magyar talajba, a kibontakozás minden lehetősége nélkül, mint értékek örökre elvesz nek a magyarság ssámára, hogy esőket az értékeket felszínre hozva, azok összetevődése a magyarság aiellemi szintjét emeljék. Ez lenne az a munka, amely az nj törvény életbelép ise óta a magyar tanítóság és tanárság vállára nehe zedik. Es lehetne csak as a munka, amely a magyar vidékek ősi erőit as évszázados tespedésből falemel hetné. Esért van szükség minden kategóriában egy elmélyedtebb kari egységre és összetartásra és ezért van szükség egy magasabb szellemiség megszerzésére. És azért is, hogy a magyar oktatói kar nivókttlönbségeit megszüntetve s a kötöttük lévő vá lassfalakon áthajolva, egy ugyanazon mentalitású lelki egység megteremtésének akadályai többé ne lehessenek.. Esen roppant nagy feladatnak a megoldása nagy erőfeszítéseket is követel tőlünk. Éi szépségei is vannak ennek a küzdelemnek éa nagyvonalúsága is. Egy kiegyensnlyosott társadalomnak szinte vegetatív életét lehet z régi jó időknek nevezni, lehat visszasírni, lehet kényelmes élet, lehet sz Ip élet, de mindenesetre hiányzik belőlük az az izgalmas éa fölemelő nagy- stilttség, ami a mai kornak jellemzője. Izgalmat ad az nj forrnak eresé» sokfélesége között dúló s szinte naponként változó elvi harc és nagy- stilttséget pedig a messze éléiről ide- világitó horizontok újszerű magasabbrendüsége. Ha az Oroszországban a kollektiv kösösségben élők szörnyű nyomorár* és nélkülözéseire gondolnok, vagy hz a hitleri Németország, vagy a fasiszta. Olaszországban élők szinte pihenés nélkü'i szakadatlan munkásságára tekintünk, akkor arra a gondolatra kell kényszerülnünk, hogy ezek az idők átmeneti rendkívüli idők és ezek a rendkívüli idők rendkívüli teljesítményeket várnak tőlünk. Vállalnunk kell est a munkát asért is, mert z teremtőd és misstérinmából az ember mint alkotó pozitívum lépett elő, tehát nem a kényelemre, nem reprezentál lásra, hanem mnnkára teremtődött és szakadatlan előretörő fejlődésre. Vállalnunk kell ezt a munkát azért is, mert a magyar oktatói karnak is ott kell lenni annál az nj pajzsra- emelésnél, amely pajzson a vallás, z faj, a nemzet nagy ideái foglalnak helyet s amely pajzsot most emelgetik ki ko'lektiv erők abból a mélységből, amelybe a liberális szemlélet lesttlyedni engedte, amely pajzsot most emelik föl azokba a spirituális magasságokba, ahol ezeknek az ideáknak a helyök van. Vállaljuk tehát ezen munkát egy eljövendő szebb jövő, jobb jövő szilárd bitében. Major Imre. Tolna vármegye állattenyésztése a Budapesti Mezőgazdasági Kiállításon Vármegyénk a pénteken megnyitott Budapesti Mezőgazdasági Kiállításon ismét imponáló módon szerepelt és sok dijat nyert. — A dija zás eredményét az alábbiakban közöljük. A Tolnamegyei Sisrvasmarha- teiyésztők cioportos kiállításában dijakat nyertek: Csoportdijat a Tolna I megyei Szarvasmarhatenyésitő Egyesület üszőivel és ugyancsak csoportdijat a teheneivel. I/a dijat nyert Schleier Henrik (Határmajor) üszőjével, I/b dijat Mä'cz Henrik (Murga) üszőjével, I/c dijat if j. Weiner János (Mnrga) üszőjével, ÍI/a dijat Schön János (Mncsfa) üszőjével, II/a dijat Szieb András (Szekszárd) üszőjével, II/c dijat a Szekszárdi Ónálló Gazdasági Népiskola tehenével, II/c diEgyes szám ára 12 fillér.
