Tolnamegyei Ujság, 1936 (18. évfolyam, 1-102. szám)
1936-03-25 / 24. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1936 március 25. *it u állítását, hogy apásának 30 hónapig tartó betegsége rengeteg pénzbe került és így ősért, mint ser léseik eldöglése miatt igen szorult anyagi vissonyok közé kerülve nem tudtak fisetési kötelezettségüknek ■eleget tenni aiért sem, mert a borukra sem akadt vevő. Dr Gaal Des só vezető kir. ügyész rablással párosult gyilkosság büntette miatt elősetes letartóztatásba helyezte a gyilkos Müllert és felesé- gét, akiket a bátapátiak a szeren* csátlen áldozat temetése után agyon- akartak verni. gyámpénztár 1935. évi számadásának jóváhagyása után bizottságot küldöttek ki a OFB kishassonbériók érdemességének elbírálására, elhatározták az Elsó Szekszárdi Hengermalom előtti kocsiút kikövezését, valamint a Munkáosy utca burko lását. Tóth Pál városi főssámvevőnek megrongált egészségi állapotára való tekintettel három havi szabadságot engedélyezett a közgyűlés, Darvas Ernő színigazgató anyagi támogatás iránti kérelmére pedig akként határozott, hogy a társulatnak elengedi a terembérét. Az érdekelt polgárság kívánságára rendezik a mezőőrök fizetését. Ennek a letárgyalása előtt azonban adatokat sseresnek be néhány eáros polgármesteri hivatalától. Végül helyt adtak a szekszárdi bor bély- és fodrász mesterek ama kérelmének, hogy üzletüket hétfőn délelőtt nyitva tarthassák. Városi küzgyülés Szekszárd polgárságnak széles kö reiben kelt megnyugvást vitéz Ven• del István polgármesternek a péntek délutáni kösgyülés napirendi tárgya lása előtt tett az a bejelentése, hogy a katonai gyakorló és lövőtér céljaira valószínűleg nem kell majd igénybe venni a kisgazdák kiszemelt földjeit, mert a szakértők megfelelőnek találták a rém. kát. és ref. egyház gazdasági művelés alatt álló területeit, amelyeknek a megszerzése a kérdést teljesen leegyszerÜBiti és megszünteti a tervbe vett kisajátítások révén érdekelve volt és örökölt családi birtokukat féltő kisgazdák izgalmait. A tárgysorozat vitájában örvendetes tudomásul szolgált, hogy a polgármester 10 000 pengő államsegélyt eszközölt ki a főldmivelésttgyi minisztertől a szekszárdi Séd vízmosás *9. sz. fenékgátja épitőköltségeinek a fedezésére. Ugyancsak örömet keltett az is, hogy a belügyminiszter helyt adott a képviselőtestület által az állattartási dijakra vonatkozóan beadott felebbezésnek és a vármegyei utasítás hatálytalanításával akként intézkedett, hogy ezeket a dijakat Szekszárdon a régi rendszer szerint, átalányban kell kivetni, mert a vármegyei magyarázat csupán a községekre vonatkozik, a városokra nem. Az ellenzék is teljes lojalitással ismerte el ezekben az ügyekben vitéz Vendel István polgármester érdemeit és az elismerésnek Taksonyi János Heiman adott igen ügyes és tárgyilagos beszédben kifejezést. Az önálló gazdasági népiskola gyakorló területének kérdését világította meg ezután a polgármester, közölve, hogy a vároB tulajdonát képezett és 12.000 pengőért eladott 4737 Q öl terület helyett más megfelelő területet bocsájtott az iskola rendelkezésére és a befolyt összeget a városi törzsvagyon szerzésére, gyarapítására fordította és fordítja. — Az artézi kutak tisztítására és mélyítésére beérkezett ajánlatok feletti döntést a 23-i közgyűlésre halasztották, majd akként módosították a vízmű- és csatornaszabályrendeletet, hogy az udvarokban a sok kellemetlenséget ckozó ej ek toros vízvezetéki kutak építése ezentúl nem engedélyezhető és hogy szennyvíz levezetésére asz- besztcementből készült csatornák is felhasználhatók. A közgyűlés hozzájárult azután ahhoz, hogy a város tulajdonát képező szőlőből 1013 négyszögöl területre a szekszárdi Ónálló Gazdasági Népiskola javára az örökhasználati jog bekebeleztessék és halasztást adott az iskola igazgatóságának a város által a gazdálkodáshoz nyújtott 640 P forgótőke visszafizetésére. A Báró Augusz Arvaház alapítvány, a iskolai alapvagyon, a mezőgazdasági munkások segélyalapja, az Alapítványok, az öregségi járuléktar- talék, a gazdasági népiskola és a Nemzeti ünnep a szekszárdi Kereskedelmi Kaszinóban A szekszárdi Kereskedelmi Kaszinó folyó hó 21 én — társasvacsora keretében — áldozott 1848 március 15 e emlékének, melyen több, mint 100 tagja jelent meg. Az ünnepséget Pirnitzer Ede elnök nyitotta meg, melegen üdvözölvén a megjelent hölgyeket, vendégeket, tagokat és fölkérte Schneider János vezérigazgatót ünnepi beszédének megtartására. Schneider János lelkes ováció köz ben kezdte meg beszédét, melyben gazdag történelmi visszapillantást vetett az 1848 március 15-re, kapcsolatot teremtve a mai magyar élet március 15 vei. Rámutatott mindvégig élvezetes és hangulatos hazafias beszédében a márciusi nagy eszmék nemzetépitő munkájának ma, napjainkban fontosságára és végül a mindent átfogó magyar szeretet, az igazi testvériség gondolatát domborította ki. A lelkes és élvezetes beszéd hatása alatt szűnni nem akaró ovációban részesítő a közönség az illusztris szónokot. Pirnitzer Ede elnök mondott köszönetét a szónoknak, majd rámuta- j tott azokra az alkotásokra, melyek ■ Szekszárdot várossá tették és amelyek vitéz Vendel István polgármes tér nevéhez fűződnek, éltette őt. Közóhajra vitéz Vendel István polgármester szólott hazafias lelkesedéssel, két képet: Petőfit a segesvári csatasikon és Kossuthot a hires debreceni országgyűlésen mutatta be és szeretettel magyar összefogásra hívta a megjelenteket. Dr Rubinstein Mátyás főrabbi Schneider János vezérigazgató klasz- szikus beszédjébe kapcsolódván a nemzeti együttérzés gondolatának ápolására s annak nemzetfenntartó fontosságára mutatott rá, mig Müller Jakab a magyar gazdasági életre vonatkozó reminiszcenciákkal fűszerezett beszédében a pénzintézetek jelen volt vezetőire ürítette poharát. A társaság a kiválóan sikerült menü elfogyasztása után — vig hangulatban — a késő éjféli órákig maradt együtt, de hazafias érzés töltötte el mindenik jelen volt lelkét, melyet Schneider János vezérigazgató igazán mélyen szántó gondolatokban gazdag s mindenkit lebilincselő beszéde váltott ki. H—s. Március tizenötödike A Szekszárd-belvárosi és Béri Balogh Ádám utcai rk. elemi népiskola tantestülete és növendékei műsor keretében emlékestek meg a március 15 i eseményekről. Makk József tanító mondott ünnepi beszédet. Titte Zsigmond szavalta a Talpra magyart. Szavaltak még: Német Laci, Kurucz Béla, Zsigmond Endre, Horváth Jáncsi, Frei János, Stocker Magda, Föglein János, Erős Edit, Mayer Teréz, Prájmájer Teréz és Miszlai Sári. A Béri Balogh Adám- Utcai iskola V—VI. osztályos fiú- növendékei szépen sikerült szavaló- kóruBsal gyönyörködtették a jelenlevőket. A műsort a belvárosi és Béri Balogh Adám-utcai növendékek énekkara a magyar Hiszekeggyel nyitotta meg s a Himnusszal zárta be. >— A műsor keretében több hazafias dalt adott elő a gyermekkar Raffay Sándor vezetésével. Kisvejkén a római katolikus iskola gyönyörű imákkal, énekekkel és gyermekszavalatokkal nyitotta meg a sza- badságünnepek sorozatát. A rendezés Regős István igazgató és Mecseki Julianna tanítónő érdeme. — A Róm. Kát. Olvasókörben a Nemzeti Egység Pártja a többi társadalmi egyesülettel közös összejövetelen emlékezett meg a nagy évfordulóról, melynek szónoka Regős István ig. tanító, levente főoktató volt. Pálfa március 15 i ünnepélyét a községi óvoda termében tartotta a következő műsorral: 1. Magyar Hiszekegy. Énekelték a r. kát. iskola növendékei. 2. Vendégek üdvözlése. Mondta Sehiszler Mária. 3. Ünnepi beszéd. Tartotta Szamosi Ferenc rk. tanító. 4. A hazáért. Szavalta Reiser Juci. 5. Március. Szavalta Szőke Bözsike. 6. Talpra magyar I Szavalta Fehér Péter. 7. Nemzeti szín. Szavalta Szamosi Irénke. 8. A koldus honvéd. Szavalta Bordács Gyöngyike. 9. Kossuth Lajos azt üzente. Énekelte. a r. kát. iskola gyermekkara. 10. Usenet és válasz elszakadt magyar téstvéreinktől. Szavalták: Császár Mária és Hetesi István. 11. Magyar tavasz. Szavalta Németh Józsi. 12. Imádkozzunk. Szavalta Vinszki Irénke. 13. Talpra magyar. Énekelte Értesítem a n. é. közönséget, hogy olcsó és jóminó'ségü, száraz hasított kemény és puha tuskófa kapható Szekszárdon, a Sióparton átvéve. A keményfatuskó P 28*— és a puhafa- tuskó P 25’— erdei ölenként vagy pedig házhoz szállítva q-ként P 1*60. Előjegyezhető Steiger István fakereskedő telepén, Alkotmány u. 1. sz. és a Hitelbank épületben levő fióküzletben. 28? a rkath. iskola gyermekkara. Magyar vagyok. Szavalta Csonka István. 15. Március 15-én. Siavalta Hatala István. 16 A honleány. Szavalta Mérei Juci. 17. Kuruc dalok. Énekelte a r. kát. iskola gyermekkara. 18. Piros, fehér, zöld. Szavalta Halvax Mária. 19. A magyar föld. Szavalta Bertalan Józsi. 20. Az uj március. Szavalta Bendes Bözsi. 21. Zárszó. Mondta Enyedi Erzsiké. 22. Himnusz. Bölcske-Szentandrás pusztán a tanyai magyarok a községi iskolánál ünnepelték a szabadság születésnap, ját. A tanító megnyitó beszéde után az iskola tanulói, a leventék és as iskolánkivüli népművelés műkedvelő gárdája adtak elő csodálatba ejtő precizitással költeményeket, egy- és kétszólamu énekeket, szavalókórust, jelképes ünnepi tornagyakorlatokat és elszakított testvéreink keserves életét szemléltető színdarabot. Ünnepi beszédet mondott Kreskay Zoltán bölcsészettanhallgató. Pusztahencsén reggel szentmise volt, utána hazfias beszédet mondott Sárváry József kajdacsi plébános, aki egyben búcsúzott is hencsei híveitől, mert Amerikába megy. Ezután megkezdődött az iskolai ünnepély. Elénekelték a Himnuszt,, mely után Rokonai Jenő történelmi párhuzamot vont az 1848-as és a mostani idő között. Az ünnep a Szózattal végződött. Délután református istentiszteletet tartott Karsay Dezső nagydorogi ref. segédlelkész és igen szép hazafias beszédet mondott. Estefelé kezdődött az Ifjúsági Vöröskereszt Egyesület, a Cserkész- apródok, a „Dobó Katicák0 Leány Egyesületéből alakult műkedvelő gárda díszelőadása, melyen Rokonai Jenő ig. tanitó és Rokonai Jenőné tanítónő betanításában az aprónép nagy tetszést aratva adta elő Sbsb Ede : „Vicuska Tündérországban0 c. ifjúsági hazafias szinjátékát. Este volt az iskolánkivüli népművelési előadások ünnepélyes berekesztése, mely alkalommal Rokonai Jenő igazgató rövid visszapillantást vetve az elmúlt népművelési időszakra, örömmel állapítja meg, hogy a nép nemcsak megszokta, hanem meg is szerette ezeket az előadásokat. Ezután a Nemzeti Egységért Küzdő Ifjúsági Gárda, aki mind pusztai béresgyerekek és szegény napszámosok, minden dicséretet megérdemlő előadásban játszották el a „Pécsi diákok0 című négy felvonáBOs regényes és hazafias drámát. A hatás hihetetlen volt, mert az egyszerű emberek ilyen előadást most láttak először. Az Udvari Levente és Polgári Lövészegyesület a helyi népművelési bizottsággal, iskolákkal és polgári olvasókörökkel egy az egész községre kiterjedő hazafias ünnepélyt rendezett március 15 én. Nemzeti Hiszekegy éneklése után a megnyitót Németh Imre ig. tanitó tartotta. Az ünnepi beszédet 1. Eördögh Virgil ev. tanitó, levente főoktató mondotta. Beszédében ismertette, hogy miért követeljük a revíziót, miért van jo: gunk az ezeréves haza teljes egészéhez. A hazafias ünnepélyt iskolások és leventék szavalatai, énekei, tárogatószólő, valamint szavalókórUs egészítette ki. Záróbeszédet hazafiasságra buzdítva Glöckner János községi fő- jegyző tartott. A zene- és énekszámokat Szauervein János ev. kántor- tanító, a szavalókórust 1. Eördögh Virgil ev. tanitó, levente főoktató vezette és tanította be. Az ünnepély a Himnusz eléneklésével ért véget.
