Tolnamegyei Ujság, 1936 (18. évfolyam, 1-102. szám)
1936-01-08 / 2. szám
évfolyam. Szekszárd^ léáS január 8. (Szerda.) _________ 2. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 102 Előfizetési «1111 Egész évre _ 12 pengő || Félévre. ____ 6 pengő Fe lelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC Főszerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dllak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. í Ißt . Hirdetések árai: >íi A legkisebb hirdetés dija 1'60 pengő. — A hirdetés egy 60 millimeter széles hasábon milllmélersoronként 10 fillér, /.llástkeresőknek 50 százalék kedvezmény, j A hírrovatban elhelyezett rekláfn-. ellegyzésl, családi hir, valamint a nyllttér soronként 60 fillérbe kerül. A magyar élet nagy problémái Hat kérdésre tartalmaz feleletet a miniszterelnök kerácsonyi nyilatkozata. Szól a belső és külső politikáról, az Alföld nagy problémáiról és az ifjnság elhelyezéséről. A hat kérdésre adott válasz annyira összefüggő egészet alkot, annyira jellemző a magyar élet s a mai nemzeti munka problémáira és ütemére, hogy ebből a nyilatkozatból mindenki világosan láthatja a mai kormányzati programot, azokat a célokat, amelyeknek elérésére Gömbös Gyula kormánya törekszik. De talán mindennél jellem* zőbb az a lakonikus rövidség, amely- lyel a miniszterelnök a belső pártpolitika, jelesen az ellenzéki kritika kérdésével végez, amivel ellentétben belemerül a részletekbe akkor, amikor gazdasági és szociális térre megy át 8 az Alföldről vagy a magyar ifjúságról beszél. Kétségtelen, hogy a miniszterelnök és kormánya csak f köznek tekinti a belső pártpoliti- v Á és elgondolásának súlya a gazdasági kérdéseken és a külpolitikán nyugszik. Látnia kell a közvéleménynek, hogy a kormány nemcsak programot hirdet, hanem , a programot meg is valósítja. Megmondja őszintén a miniszterelnök, hogy nem hisz az egységes ellenzéki frontban, nem hiszi a világnézeti ellentétek áthidalható- ságát, nem hisz tehát a személyek megbuktatására irányuló szövetkezés komolyságában. Megelégszik tehát ennek a mindnyájunk által érzett kettős igazságnak rövid hangoztatásával, de részletesebben okolja meg, hogy a reformoknak produktiv hatásuk lesz, mert kedvezően fogják befolyásolni a széles néprétegek életviszonyait. A gazdaadósságrendezés, a hitbizományi reform és telepítés mozgást és lendületet visz a gazdasági életbe. A kisember földhöz, a földet adó birtokos forgótőkéhez jut, az előbbi uj munkahelyet és fogyasztó egységet létesít, az utóbbi invesztálhat. Benne van ebben a megállapításban az agrárreformok teljes és tökéletes értékelése. Az Alföld problémája különösen szívügye Gömbös Gyula miniszter- elnöknek. Fát, vizet és utat kíván a miniszterelnök az Alföldnek juttatni, el akarja tüntetni az Alföld és a Dunántúl közt az exportviszonylatban látható nagy különbséget. Évi százmillió facsemete, viztárolási munkák, útépítés és tarifareformok 1 — Olyan tizéves program, amely kubikosnak és földmunkásnak is ad biztos kenyeret. Le vannak rakva az alapjai annak a mezőgazdasági kultúrának, amely a miniszterelnök szerint specifikusan alföldi kultúra lesz. Az útépítési program a transkonti- nentális úthoz idomul. Kiegészíti ezt 1 a munkát az iskolai és egészségügyi ' reform. Az Alföldnek tehát nemcsak fája, vize és útja, hanem kultúrája is lesz. A munka éppen ezért korszakalkotó és igaza van a miniszterelnöknek : ahhoz minden magyar közreműködése kell. Másik szívügye a miniszterelnöknek tz ifjúság kérdése. Gazdasági térre irányítja a magyar ifjút, álljon a képzett magyar fiatalember a pult mögé, tanulja meg az ipari munkát, tanulja meg a bankokban a pénz életét és misztikumát. Kezdje alsó rendű sarzsikban, hogy képzett elnök és vezérigazgató lehessen belőle. Soha ne feledje el, hogy célt csak az tud érni, aki felolvad a maga munkakörében és fanatikusan szereti azt a feladatot, amelyet rábíztak. Üzenet ez a magyar ifjúságnak és a magyar munkaadóknak. Ha meghallgatják és ha a gazdasági helyzet javulásával uj munkaterületek nyílnak, megszűnik a tanácstalanság és felvirrad a magyar nemzeti munka uj hajnala. Áttért végül a miniszterelnök a külpolitikára. Hangoztatta, hogy Magyar- ország mindig a béke ügyét szolgálja. Ragaszkodik barátaihoz és a magyar kisebbségek jogainak fokozottabb ér vényesitésébez. Meggyőződése, hogy ezeknek az elveknek hangoztatása nemzetközi vonatkozásokban is visszhangra talál és növeli Magyarország tekintélyét. Megállapítja, hogy külpolitikai súlyúnk máris növekedett és hogy nemzetközi gazdasági kapcsolataink további kimélyitése egyik legfontosabb gazdasági érdekünk, nemcsak mezőgazdasági, hanem ipari vonatkozásban is. l^agy vonatkozásban összesüriti a nyilatkozat az egész kormánypolitikát. És ha mérlegre.tesszük az egyes kijelentéseket, jogosnak kell minősítenünk a karácsonyi miniszterelnöki nyilatkozatból kicsendülő egészséges optimizmust. A magyar glóbuszon olyan céltudatos nemzeti munka folyik, amely jogossá teszi a jobb jö- l vőbe vetett, reményt* & A megyeszékhely anyagi helyzete á tárgyilagos kritika iükreoeh Kiss Lajos apát plébános, felsőházi tag, a Levente Egyesület tisztviselői és oktatói kara teljes számban, valamint a leventék és hozzátartozóik. A leventezenekar Hiszekegy-e után Veeztergombi Ferena levente szavalta Szabolcsba; Karácsony kor cimü költeményét és a levente zenekar újabb játéka,továbbá a Mennyből az angyal éhítatos, melódiái közben kjgyultak a karácsonyfa gyertyái, melynek ragyogó fényében vitéz Gerenday Ádám, a Levente Egyesület ügyvezető al- elnöke mecdotta ünnepi1 beszédét. Ezt követte a leventezenekar Gruber F.: Csendes éj-e, majd Kaposi István levente szavalta Kiss Menyhért Magyar Miatyánk ját, továbbá Bánáti Baum Mária: Ferike cimü költeményét. A leventezenekar ezután eljátszotta Dvorvah: Humoreszk, Brahms: V. magyar tánc cimü szerzeményét, majd következett 71 levente megajándékozása. A leventék cipőt, ruhát és télikabátot kaptak. A megajándékozott leventék köszönő szavai után a leventezenekar a Himnusszal fejezte be a kedves karácsonyi ünnepséget, melyet Stocker Géza vezető főoktató rendezett, sok utánjárással és fáradozással, de még több szeretettel. . E cimen a Tolnamegyei Hírlap cikket közölt, amely dr Perczel Béla alispánnak Szekszárd megyei város 1934. évi számadásával kapcsolatos véghatározata egyes pontjait ismertette. Úgy érezzük, hogy a véghatározat e részeivel egyidejűleg a felelős számadók felülvizsgálati kérelmét is fel kellett volna ebben a közleményben sorolni, ha a cikk írója az ügyet valóban tárgyilagosan óhajtotta a,közönség elé tárni. Mi tartózkodtunk úgy a vóghatá- rozat, mint a felülvizsgálati kérelem ismertetésétől, most az a meggyőződésünk, hogy ez az ügy ebben a stádiumában annál kevésbé tartozik a nyilvánosság elé, mert visszaélés nincsen. Hiszen ha visszaélésről volna szó, akkor a felelős számadóknak nem véghatározatot, hanem fegyelmit kellett volna kapniok. Éppen ezért nem közérdek ilyen ügynek egyik hatóság szemszögéből való ismertetése, mert ezekre vonatkozóan a felsőbb hatóság döntése nélkül, illetve döntése előtt következtetéseket semmi irányban sem szabad levonnia , . A vármegyei Horthy Miklós kórház a szentestén, az ujkórbáz előcsarnokában tartotta karácsonyfaünnepélyét. A gazdagon megrakott karácsonyfa mellett megjelentek a kórház orvosai, tisztviselői, a ked- vesnővérak, az . alkalmazottak és a járó betegek. Gábor Károly kórházi lelkész tartotta az alkalmi beszédet és a műsor után következett az Bár magával a Tolnamegyei Hir- lap cikkével foglalkozni nem kívánunk, mégis kénytelenek vagyunk a közlemény, két megállapítására kitérni. Az alispán véghatározata megállapítja, hogy a polgármester az 1934. • évben 23-szor, tehát havonként majdnem kétszer volt Budapesten. Eszel szemben vaskos tévedés a cikkírónak az az állítása, hogy •a polgármester cca minden héten kétszer Pestre utazott*.■> A közlemény másik megállapitása, hogy a véghatározat az illetékeseken kívül a fővárosi sajtót is foglalkoztatta, kedvezőtlen színben tüntetve fel a város anyagi helyzetét. Erre Csak azt kérdést tesszük fel, vájjon a fővárosi lapok cikkei tárgyilagosak voltak e és közérdek volt-e, hogy egyoldalú megvilágitás folytán a város anyagi helyzete — eltekintve a felelős számadók és a városi tiszti főügyész személyétől — kedvezőtlen színben tüntettessék fel és ezzel a város összességének nemcsak erkölcsi, de esetleg anyagi kár is okoz- tassék. édességgel megrakott szeretet csomagok kiosztása. Az ünnepélyről köny- nyekig meghatva távoztak az egybegyűltek. A Szekszárdi Levente Egyesület hagyományos karécsonyfa- ünnepélyét a Szekszárd Szálló nagytermében tartotta, ahol Géczy Sándor vármegyei testnevelési főfelügyelő vezetésével megjelent a felügyelői kar, továbbá A szekszárdi r. k. óvoda 21- én és 22-én tartotta karácsonyfa-ünnepélyét, amelyen a szülők és vendégek igen nagy számban jelentek meg. A pompásan feldíszített hatalmas karácsonyfa előtt az apróságok szavaltak és egy tündérmesét adtak elő. Az ünnepélyt 23 án délután megismételték az óvoda gondozói és vezetői előtt, amikor is a szeretetcsomagokat és ajándékokat kiosztották. A nagy éB előkelő közönség a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott Zechmeister Katalin irgalmasnővér óvónőnek a gyermekek pompás szerepléséért. A szekszárdi áll. kisdedóvó intézetben a karácsonyfa-ünnepélyt f. hó 20-án tartották Paláslhy Jánosná áll. óvónő nagyszerű rendezésével. A kajmádi iskola december 22-én tertotta meg karácsonyfa-ünnepségét, melyen a műsor után Illés Imre föld- birtokos neje osztotta ki az iskola gyermekei között az általa fölajánlott adományokat. Kiosztásra került 60 pár cipő éB harisnya, ugyanannyi szeretetc8omag és meleg kötött kabátok. A gyermekek boldog örömmel fogadták a nagylelkű adományokat. A nagydorogi Szivgárda december 22-én nagysikerű karácsony-estet rendezett. Az előadáson a község értelmisége csaknem teljes számban megjelent. Monológok és ötletestáncok tették változatossá a műsort. A szünetben Szakály Ferenc a rendezőség felkérésére előadta Mécs László ÄA királyfi három bánata“ cimü költeményét. A nagysikerű est megrendezése Koretzky Etelka róm. kath. j tanítónő és Gaal Endre róm. kath. I tanító érdeme. Karácsonyfa-Ünnepélyek t* Egyes szám ára 12 fillér
