Tolnamegyei Ujság, 1935 (17. évfolyam, 1-104. szám)

1935-02-06 / 11. szám

2

TOLNAMEGYEI ÚJSÁG

1935 február 6.

Igen magas életkorban szolgálták még hálájukat, elévülhetetlen érdemeket in reive magáknak, a követkeié nagy magyar államférfiak : Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Széchenyi István, id. Andrássy Gyula gróf, Tisza Kálmán, Zichy Nándor gróf, Apponyi Albert gróf, Irányi Dániel, id. Ugrón Gábor, Csáky Albert gróf, a magyar politikai égbolt ragyogó planétái, továbbá Matlekovics Sándor és Popovics Sándor, gazdasági életünk legkitü- nóbb vezéralakjai. Az itt felsoroltak legtöbbje magas életkora dacára nemcsak megértette a haladó kor szavát, hanem a mindenkori reformeszméknek hatalmas zászlóvivői és láng- lelkű apostolai voltak.

Petőfi 26 évig élt éB bevonult a világ- irodalom halhatatlanjainak Pantheon- jóba, Jókai és Rákosi Jenó a patri- archák borát érték meg, mindketten isió sierelmesei a magyar nemzeti gondolatnak, a magyar fajnak.

Térjünk moit át egyes külföldi mirkáns példák közlésére.

Gambetta 32 éves volt, midón a szedáni katasitrófa után III. Napoleon császár letételét és a Bonaparte osalád Ezámkivetését indítványozta és a francia köztársaságot kihirdette. Időzárt 35 éveB korában halt meg és 12 éves volt, mikor első operáját megírta.

Einstein 26 éves korában tette köné a relativitás elméletéről szóló első jelentését és 43 éves korában Nobeldijat nyert. Mussolini 31 éves korában szocialista elveinek hátat fordítva, megalakította a Popolo d’Italia cimfi lapját és hamarosan megkezdte a bolseviimus elleni küzdelmét, valamint a fascistagárda szervezését, 40 éves korában pedig mint Olaszország korlátlan diktátora, hazájának mentora és Európa legtekintélyesebb államfél fia lett.

Hitler 30 éves korában alakított egy politikai pártot és a mázoló legényből 14 év alatt a német birodalom veiére és elnöke lett. Schubert a nagy német zeneköltő 31 évig élt és 600 nál több gyönyörű dal, számos miséje és egyéb egyházi müvek, szimfóniák és operák hirdetik halhatatlanságát.

A vértanúhalált szenvedett láng- lelkü Dollfuss osztrák kanoellár 1892 ben született és kitűnő utóda: Schuschnigg a mai kancellár még öt évvel fiatalabb, mint Dollfuss volt.

A világháború legnagyobb hadvezérei: Foch tábornagy, 67 éves korában vezérkari főnök és az antant csapatok fővezére lett; Hindenburg ugyancsak 67 éves korában nyugdíjas magányából elhivatván, Tan- nenbergnél és a maturi tavaknál aratta legfényesebb katonai diadalait ói 78 éves volt, mikor a német birodalom elnökévé választották és halála napjáig, 87 éves koráig mandt a birodalom elnöke. Joffre francia tábornagy 65 éves korában, mint a franca hadsereg főparancsnoka vezette a diadalmas marnei csatát; Pilsudski a lengyelek hős katonája és legnagyobb ál'amférfia, 50. és 60. életéve köiött lett a vezérkar főnöke,

I majd a hngyel köztársaság elnöke. I Bismarck még 75 éves korában, I mint a birodalom kancellárja, vas- I eréllyel intézte az általa egységesített hatalmas német birodalom ügyeit, Crispi pedig Olaszország egyik legjelentékenyebb államfél fia 82 évig élt és 77 éves korában még miniszterelnök volt.

Asquith mint Anglia miniszterelnöke 65 éves korában aratta legnagyobb politikai sikereit, Salisbury 73 éves korában volt harmadszor Anglia miniszterelnöke, Gladstone 89 éves volt, mikor meghalt, de 82 éves korában még miniszterelnök volt és akinek legnagyobb ellenfele Disraeli (később lord BetconBÜeld) Anglia miniszterelnöke volt és aki 77 éves korában Anglia egyik legnagyobb államférfiéképpen mint miniszterelnök hunyt el. Palmerston angol államférfin még 80 éves korában hatalmas agitátori tevékenységet fejtett ki és Kossuth Lajost politikai törekvéseiben is támogatta.

Pastes, a mai Jugoszláviának létrehozója, még 80 éves korában a szerb miniszterelnöki székben ült, Massaryk pedig, aki 68 éves korában beutazva a külföldet, a legerősebb agitációt fejtette ki a csehszlovák köztársaság megalakítása és elismerése érdekében, ma 85 éves korában elnöke a cseh köztársaságnak. Clemenceau, kit hazájában „tigrisnek0 neveztek, mint 79 éves aggastyán kiapadhatatlan erővel és szenvedelemmel szította a háború tüzét a nagyantant köreiben és 80 éves korában, vak gyűlölettől tajtékozva, megalkotója volt a magyar nemzetet annyira megalázó és tönkretevő békeszerződésnek nevezett ver- saillesi irásműnek.

De nem folytatom a példákat. Minden kétségen felül ál), hogy elsősorban a rátermettség, a szellemi és erkölcsi kvalitások kritériumai minden ember egyéni értékének és közéleti jelentőségének, nem pedig a korhatár. Különösen nem, amikor a közügyek alapos megfontolást, körültekintést és szélesebb látókört igénylő intézéséről, az ország sorsának, jelenének és jövőjének szerfölött kényes problémáiról van szó.

Az ifjúság vigye bele az ő fogékony lelkének minden hevületét a maga tanulmányaiba és minden munkájába, tanuljon hazafiságot, köteles- ségtudást, áldozatkészséget azoktól, akik akár fiatalabb, akár idősebb korban, akár békében, akár háborúban tiszta becsülettel és rendületlen hűséggel szo'gálták és áldozatos, értékes munkával, önzetlen cselekvéssel és nagy tettekkel vitték előbbre a haza szent ügyét.

Célkitűzése legyen minél többet tanulni, minél többet tudni, minél többet dolgozni.

Igsz, ma komplikáltabbak a feladatok és az életviszonyok, tehát nehezebb is az érvényesülés lehetősége, mint azelőtt. Ez azonban ne kedvet- lenitsen el senkit sem, hanem fokozza az ifjúság komoly becsvágyát, munkabírását, tettrekószségét ésacé- S lozza meg idegeit.

Per aspera ad astra.

A Szekszárdi Kaszinó közgyűlése.

Tolna vármegye legnagyobb éB legrégibb társadalmi egyesülete vasárnap, folyó hó 3 án délelőtt tartotta évi tisatujitó közgyűlését, amelynek idejére dr Peresei Béla alispánt kérték fel elnökül. Az elnök meleg sza vakkal köszöntötte Bodnár István ügyvezető igazgatót, aki huzamos gyöngélkedés után fizikai és szellemi ereje teljében tért vissza Szekszárdra és a kaszinó minden tagjának teljes megelégedésére vezeti tovább is a kaszinó ügyeit, majd felkérte Bodnárt igazgatói jelentésének előterjesztésére.

Bodnár klasszikus szépségű jelentése kiterjeszkedett a kaszinó előző évének egész történetére, feltárván a vezetőség gazdálkodásának minden részletét, a beruházásokat, a kaszinó kényelmét célzó berendezések szaporítását és tiszta képet nyújtott a kaszinó pénzügyi helyzetéről, melynek keretében biztosítani kívánja az egyesület kulturális hivatásának teljesítését. Rámutatott azután a kaszinó nehéz anyagi helyzetére, amelyet a nagy adókon, a magas közüzemi dijakon és a folyton szükségessé váló tatarozásokon kívül az a körülmény is súlyosbít, hogy boltbér és tagdíj- hátralékok is vannak.

Bár sz igazgatóság a minden téren való legszigorúbb takarékoskodást szükségesnek tartja, nívós könyvtárának gyarapítására, hírlapjainak és folyóiratainak beszerzésére előirányzott összegeket annál kevésbé redukálhatja, mert hisz ezekben van a kaszinó legfőbb vonzóereje. Viszont a kaszinónak, mint hazafias erkölcsi testületnek a magyar kulturfólényre való hivatkozással is támogatni kell az irodalmat, mert minden ilyen címen kiadott peDgő a nemzeti kultúrának, a szebb magyar jövőnek kamatozik.

Nem szabad elfelejteni — mondotta nagy tetszés mellett Bodnár — hogy a mi kaszinónk inkább a szegény müveit középosztály lelkének melegedő otthona, lelki klinikája. Az otthoni és hivatali gond itt fürdik meg a csendes társalgás, az egymással váltott eszmecsere, a könyvek, a lapok által nyújtott szellemi élvezet kristály vizében, hogy abban felfrissülve, az élettel megbirkózni tudó energiává váljék. így lesz a kaszinó a kuliura, a továbbmü vetődés o'csó, de hatásos eszközévé.

Közölte azután a jelentés, hogy a kaszinó szépircdalmi könyvtára 5108 mü 6217 kötetben és hogy a Magyar Tudományos Akadémia ebben az évben is újabb ajándékokkal gyarapította a Simontsits könyvtárat, amelynek Simontsits Elemér v. b. t. t. legutóbb ÍBmét 46 értékes kötetet adományozott. Ezekért a közgyűlés jegyzőkönyvi köszönetét mondott, elhatározva, hogy a folyó évben kinyomatja a Simontsits könyvtár katalógusát.

A kaszinó alapjainak ismertetése után közölte az igazgató, hogy az év folyamán a tagok száma elérte a 382- öt. Elköltözések, stb. folytán ez a szám az év végével 360-ra apadt. Beszámolt a kaszinó ünnepélyeiről, jótékony adományairól, majd el- parentálta dr Kaszás György paksi tb. főszolgabírót és Tóth Henrik ny. miniszteri tanácsost, a kaszinónak több mint négy évtizeden keresztül volt tagját, valaha a kaszinó fiatalságának szellemi vezérét, később ügyvezető-igazgatóját és regenerátorát. Bodnár István jelentése végén gyönyörű szavakkal tett hitet a kaszinó iránt érzett szeretetéről, megemlékezett elődeinek nagyságáról éa azt a reményét fejezte ki, hogy ez

sz egész országban párját ritkító kaszinó ezutánra is megmarad a csendes, nyugodt fejlődés terméssé, tes országutján, megmarad az egyenlő, ség, egymásmegbecsülés békés pol. gári otthonának, a műveltség, a haza és müvészetszeretet templomának.

A nagy tetszést kiváltó igazgatói jelentésért a közgyűlés köszönetét nyilvánította Bodnár Istvánnak, majd a: jelentésben foglalt javaslatok elfogadása után letárgyalták a múlt évi számadást és a folyó évi költség, előirányzatot. A közgyűlésen való elnöklésért a tagok nevében Schneider Gábor ny. kúriai bíró mondott köszönetét dr Pt rezei alispánnak, majd két szava zatszedő bizottság előtt megkezdődött a tisztujitás, melynek eredményét a késő délutáni órákban hirdették ki. A változás ai volt, hogy helyettes ügyvezető-igazgatóvá választották dr Haypál Sándor árvaszéki elnököt, háznaggyá dr Horváth Árpád tb. vm. másod főjegyzőt, könyvtárossá dr Hadnagy Albert vm. főlevéltárost és h. könyvtárossá dr Hencze Bála reálginm. tanárt.

Nőegyleii bál.

Február 1-én este 9 órai kezdettel tartotta az Egyesült Szekszárd-Tolnamegyei Nőegylet hagyományos farsangi műsorral egybeállitott táncestélyét.

Surgoth Aladárcé és Haypál Sán- dorné elnöknők fáradságot nem ismerő munkával készítették elő az est sikerét, amely a legteljesebb eredménnyel járt is. Műsor vezette be a mulatságot. E'ső számát a Szekszárdi ZeneegyeBület szimfónikus zenekara adta elő. Dvorák: Humorerque-jét dr Tó h Béla vezényletével. A precis vezetés mellett kiváló előadásban kaptuk ezt az örökbecsű melódikus darabot. A zeneértők nagy élvezetet találhattak ebben a számban. Hálás taps honorálta a sikeres játékot.

Majd egy szavalat következett. Csarnóy Zsuzsika szavalta bájosan s nagyon ügyesen lászlófalvi Eordőgh Zoltánná gyönyörű versét. Ezután egy spanyol tánc következett, melyet Boda Magda, Fekete Lili, Hertelendy Ilona, Jakab Lenke és Komlóssy Margit táncoltak nagyon ügyesen. A közönség hosszas tapssal honorálta a bájos táncosnők produkcióját. Egy ssindarab következett ezután. A halk- szavú nő. Különösen ki kell emelni itt Hayt Ilonka komoly művészi képességű játékát. Mellette b. Pap Tihamér és Bálint Jenő produkáltak nagyon jót. Kis szerepeikben is jól megéllták helyüket Fazekas Ilonka és Létay Menyhért, Ismét a zenekar játszott ezután. Ezúttal Mozart: Törökindulóját adták elő, az előbbihes hasonló nagy precizitással és sikerrel. Dr Tóth Béla vezetése alatt szépet tud produkálni az együttes. A műsor befejezése egy Boy-tánc, amelyet Dicenty Judit, Fekete Magdi, Gavra Boriska, Hertelendy Mária, Horváth Ilonka, Mészáros Marika, Németh Gitta és Tóth Annuska'adtak elő nagyon bájosan és ügyesen. Sok tapsot kaptak s nagy kár volt» hogy a közönség hivó tapsára nem ismételték meg. Ezzel a műsornak vége is volt. A konferanszié szerepét Laskó László töltötte be, az ügyes tácoszámokat pedig Strasser Jenő tanította be. A műsor nagyon jó rendezésben precízen és gyorsan pergett le minden zökkenő nélkül a ez is a rendezők fáradhatatlan munkáját dicséri.

A műsor után tánc következett, melyet a cigányzenekar pompás csár-