Tolnamegyei Ujság, 1935 (17. évfolyam, 1-104. szám)
1935-03-02 / 18. szám
VII. évfolyam. 3. szám. 1935 március 2. TOLNAMEGYEI GAZDA A TOLNAMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET és a TOLNAMEGYEI TEJSZÖVETKEZETEK SZÖVETKEZETE ___________________________________________________________HIVATALOS LAPJA____________________• _______ Fe lelős szerkesztő: John Sándor vm. g. e. titkár. II Szerkesztőség: Szekszárd, Vármegyeház. Telefon: 125 Az állattenyésztés és állattartás káréból. Dr WELLMANN OSZKÁR egyetemi iaoár tanácsai. Az állatok teleltetése a takarmány hiány és a magas abrakárak miatt nagy gondot okoz, már pedig kttlö nősen a téli tartás utolsó hónapjaiban okszerűen kell takarmányozni, mert az állat szervezetében felhalmozott készletek ilyenkor könnyen kimerül nek s ez a körülmény megbetegedést és elhnllási veszteséget okozhat. A téli takarmány ugyanis különösen fiatal és anyaállatok részére kevéssé tökéletes, mert nem foglalja magában valamennyi tápanyagot elegendő mennyiségben és kellő arány ban. Különösen az ásványi anyagok* ban és a vitaminokban szokott hiány lenni s ennek folytán anyagforgalmi zavar keletkezik, mely a fiatal álla tok növekedését gátolja és a szervezet ellenállóképesBégét csökkenti és hajiamositja az állatokat a megbete gedésekre. Az anyaállatokat a vemhesség uto'só időszaka és a tejtermelés veszi nagy mértékben igénybe s ha hiányosan takarmányozunk, úgy az anya a hiányokat saját testáliományának fel* használásával igyekszik pótolni. Ha az e célra felhalmozott készletek a tél vége felé kimerülnek, akkor az anya erőbeli állapota hanyatlik és könnyen betegség jelentkezik. A meg betegedések és elhnllási veszteségek elkerülése végett etessünk a szóban* levő állatokkal a téli tartás közben jóminőségü szénát, továbbá friss, élő* növényi sejteket tartalmazó gumós és gyökérnövényeket, igy elsősorban murok-, vagy takarmányrépát. A mindenevő állatunkkal, a sertéssel télen a legtöbb helyen kizárólag abrakot etetnek. Ez azonban magában véve nem természetszerű takarmány, mert az ásványi anyagok kőiül nem tartalmaz elegendő meszet, amely a fiatal állat csontozatának képzéséhez, illetve a kocák magzatainak fejlesztéséhez és a termeléshez szükséges. Hiány van azonkívül a vitaminok tekintetében is, amelyek olyan fontos élettani jelentőséggel birnak. A csont betegségek megelőzése és a kellő el- lenállóképesség biztosítása végett, egészítsük ki a malacoknál az árpa és tengeri minden kg-ját 2 deka, a korpát pedig 4 deka szénsavas ta- karmánymésszel, szükség esetén pe dig adagoljunk mesterséges D vitamin készítményt. Igen előnyős hatást fejt ki, ha télen a sertések abrakkeve rékébe lucerna-, vagy lóherszéna- murvát, vagy szecskát keverünk. Erre a célra a lucernalisztet is elő nyösen fel lehet használni, amelyből az etetett abraknak Vio—Y80 r^* szót keverhetjük. A mészkiegészités tekintetében ajánlatos alkalmazkodni a táblázatokban előirt mennyiséghez, ilyen táblázatokat tartalmaz többek között a „Köztelek Zsebnaptára.u A malacok és süldők lábzsugorodását kellő mészkiegészitéssel el lehet ke rülni. Ha ilyen csontbaj netalán mégis jelentkeznék, úgy a betegség megszüntetése, illetve megelőzése végett ajánlatos D vitaminkészítményt adagolni. Ilyenek a csukamájolaj, to vábbá a Pekk, a Dyn és a Vit. Minthogy a mesterséges D vitaminkészítményekből csak Yb részt kell adagolni a csukamájolajhoz képest, ennek folytán előbbiek használata gazdaságosabb és egyúttal biztosabb hatású. A lótenyésztésben a leellett kan cát a 7—10. napon, ha a sáriás jelei mutatkoznak, vagy a szopós csikón hasmenés jelentkezik, ajánlatos a ménhez vezetni, mert az első sáriás alkalmával legnagyobbak a fogamzás valószerü esélyei. A szarvasmarhatenyésztésben fo lyassuk be, ha lehetséges, a tehenek zömét, mert a téli ellés előnyösen be folyásolja a tejtermelést- A fiatal borjukat etessük intenziven fehérje dús abrak és jóminőségü széna föl* használásával, hogy a növekedési le hetőséget előnyösen kihasználhassuk. Az egy évesnél idősebb növendék marhák takarmányozásánál jobban lehet takarékoskodni, mert itt nem nagy baj, ha az állatok kissé meg vékonyodva kerülnek a legelőre, minthogy a májusi tápdus ftt hamarosan pótolja a hiányt. A sertéstenyésztésben az olcsó sertésárak és a drága abrak miatt megfontolást érdemel a malacok fel* nevelése. A drága árpát a süldők, a hízó sertések és a kocák takarmányában nagyrészt tengerivel lehet helyettesíteni, amelyet azonban mintegy 10°/o*nyi olajpogácsával ajánlatos kiegészíteni. A cukorgyárak |eg újabban nyerscukrot hoznak for A Tolnanegyei Gazdasági Egyesület Kereskedelmi Osztályának aprA hirdetései V —— ni.1.1 . > Gazdaságok üzemanyagai Kereskedelmi Osztálya utján szerezhetők be: Olaj, benzin, gázolaj, traktorain], petroleum. Mindennemű műtrágya, zsák és kötéláru, erö- takarmányok, vetőmagvak, csávázó és növényvédőim! szerek. ää Holherr-froktort. Ajánlat egyesületünkhöz küldendő. Pétlsú és Kúllműirúüin kapható Szekszárdon, az egyesület Kereskedelmi Osztálya révén, kisebb tételekben is. fflndenféle uetömns Kereskedelmi Osztálya révén beszerezhető. f finbáre Dál 39 éves, nős, 4 gyerekes, LUnnUlS rul| debreceni földmives iskolát végzett egyén, több évi gyakorlattal állást keres, mint kulcsár, gazda, magtáros stb. Cim: Vármegyei m, kir. gazdasági felügyelőség, Szekszárd. GözeKe- és IStésI szén jáni kocka, darabos vagy tojás brikett az Egyesület Kereskedelmi Osztályánál megrendelhető. — Ugyanott gabonás zsákok, ponyvák és kötöző zsinegek megrendelhetők. Hezéíoztlflsési gépek, gyártmányúak, az egyesület Kereskedelmi Osztálya révén beszerezhetők. Mindenféle biztosítási ügyben, mint tfiz, jég, általáos és állatbiztosításnál készséggel rendelkezésre áll a gazdáknak egyesületünk biztosítási fő képviselete. galomba q ként 10 pengős áron, Minthogy a nyerscukor aa ót.ngeri- uél is több keményitőértáket tartalmas és mivel etetésével megjavíthatjuk a kevésbbé ízletes ab* rákot s végül mivel aránytag olcsó, ajánlatos igénybe venni. A nyerscukorből naponta egy sertéssel 1/a—ty* kg-ot, lóval és szarvasmar hával egészen 2 kg nyi mennyiséget lehet etetni. A szoptatós kocáknak adjunk annyi Ya kg kellőképen ki egészített abrakot, ahány malacot nevel. A négy hetesnél idősebb szopós malacokkal etetett árpát pidig egészítsük ki 2°/o*nyi szénsavas mészszel. A juhtenyésztésben a vemhes és ssoptatóa anyákat jól kell etetni. Adjunk legalább 1 kg jóminőségü szénát, tavasziszalmát, kevés vizenyős takarmányt és kb ÍU kg abrakot. A szopós bárányoknak biztosítsunk kitűnő minőségű szénát. Ne feledkezzünk meg a juhok osztályozásáról és a tenyésztésre alkalmatlanná vált ál latok kiselejtezéséről. GAZDAHIREK. — Vármegyénk tenyéezanyaga a mezőgazdasági kiállításon. Nagy előkészületek folynak vármegyeszerte a Budapesten tartandó országos mező- gazdasági kiállításra és tenyészállatvásárra, melyre a legelőkelőbb ura dalmak éppúgy felküldik állataikat, mint a népies kisteoyésztők. Úgy tudjuk, hogy a kollekcióban a bony* hádi tájfajta szarvasmarhából 24 darabot választottak ki a bíráló bizottság tagjai. Ezek közt van három községi törzsbika, mig a többiek tehenek, üszők és növendékbikák. Hisszük, hogy ezek a gondosan ellenőrzött állatok szép dijakat hoznak | majd haza és öregbítik az órásig határain túl is oly előnyösen ismert bonyhádi tájfajta szarvasmarha jé hirnevét. — A népies szarvasmarha- kollekciót a vármegye megértő támogatásával a Tolnamegyei Ssarvas marhatenyésztő Egyesület állította össze. Az urada’mak is mintegy 40— 50 d*rab szarvasmarhával fognak sse repelni. Sertések, juhok ób a Tamási Fólvérlótenyésztő Egyesület kollektiv kiállítása, továbbá megyénkben lévő sajt- és vajgyár készítményei is mind hozzá fognak járu’ni ahhoz, hogy Tolna megye a kiállításon is a legelsők között legyen. Községeinknek nagyon jó alkalma lesz apaálla tek beszerzésére, mert a főldmivelés ügyi miniszter 15—25 százalékos árengedményt ad megfelelő apaállatok beszerzésére. A kiállításra vidékről 50 százalékos vasúti kedvezménnyel lehet utazni. Felntazás március hó 15 tői március hó 25-ig, visszautazás március 21 délután 4 órától április 1 ig. A kedvezményes utazásra jo gositó igazolványok március hó 10 tőt 1 30 pengős áron beszerez• hetők a Tolnamegyei Gazdasági Egyesület titkári hivatalában Szék- száid, Vármegyeház, telefon 125. — A biztosítási valorizáció. A kor mány az élet- és járadék biztosítási szerződéseken alapuló pénztartozások átértékelésére létesített alap felosztásáról rendeletet adott ki, amely szerint a 100 pengőnél nem nagyobb összeggel valorizált életbiztosításokat a felügyelő hatóság már 1935 ben egy összegben teljesen kifizeti, a 100 pengőt meghaladó összegekre pedig 1935-ben azok felerészét, de legalább 100 pengőt fizet. A 100 pengőnél nagyobb valorizált összegekből igy még fizetetlenül maradó részeket 1935 ben és a követkeaő években a felügyelőhatóság részletekben fizeti. SZÉNA-SZALMA ELADAS 182 az alant közölt árakon ab gazdaság az átvételnél kifizetve, legalább Ya waggonos tételek átvétele esetén (0 <D j“ >-<0 to ._ 05 m (D <0 CD CL > c -5 <D co ŐSZI SZALMA — q-ként 25 kg szemestengeri LUCERNA SZALMA q-ként 30 kg szemestengeri SARJU SZÉNA — q-ként 40 kg szemestengeri LÓ SZÉNA — — q-ként 45 kg szemestengeri ÖKÖR SZÉNA — q ként 55 kg szemestengeri LUCERNA SZÉNA q-ként 60 kg szemestengeri Kisgazdáknak egyszerre legalább 8—10 kocsi átvétele esetén, ugyancsak a fenti árakat számítjuk KISEBB MENNYISÉG NEM KAPHATÓ! im N <a ^ w >*, .Q 0> <8 i > CT EZENKÍVÜL s „Sárga Paradicsomi“ olajbogyó répa mag, kg-kint . P 1.00 Arankamentes termésből származó heremag „ P 2.20 KAPHATÓKi 0 PARADICSOMI GAZDASÁGBAN U p. ZOMBA " Telefon 10
