Tolnamegyei Ujság, 1935 (17. évfolyam, 1-104. szám)
1935-02-06 / 11. szám
XVII. évfolyam. Szekszárd, 1935 február 6. (Szerda) 11. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: I Főszerkesztő: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 1021 SCHNEIDER JÁNOS Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC ! ... , A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dili I _ , , < _ > I Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető Egész évre — 12 pengő || Félévre _ — — 6 pengő | közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dija l'SO pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon milllmélersoronként 10 filier. 1 Állástkeresőknek 50 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint • nytltfér soronként 60 fillérbe kerül. RözoktotM reformja. A megy» r közéletnek az a hatalmas átépítése, amelyet Gömbös Gynla miniszterelnök nagyarányú reformterveinek megvalósításával akar elérni, szükségessé teszi, hogy mindazokhoz a területekhez hozzányúljunk, ahol a reformok korszerűek. A kormányzat reíormtervei nem jelentik a múlt teljes és tökéletes sut- badobását, hanem csak azt, hogy mindenütt megjavitsuk a magyar élet nagy gépezetének kereteit, ahol erre szükség van a jobb, erősebb, életrevalóbb Magyarország érdekében. A közoktatás ügye minden modern államban központi jelentőségű. A jövendő nemzedékek életre való előkészítésének nagy feladatát végzik az iskolák, ők adják meg a lelki alapót, amelyen a nemzet sorsa épül és amelynek teherbiróképességétől függ a nép jövendő boldogulása. Az 1871-es német—francia háború után Bismarck, a német egység tulajdonképpeni megteremtője, azt mondta, hogy ezt a háborút a német „Schul- meisterek“ nyerték meg. Ez a mondás mélységes igazságot fejez ki. Mert hiába adunk a kttona kesébe fegyvert, hiába állítunk fontos állami posztokra embereket, ha nincs meg a lelki alap, a lelki készség arra, hogy a katona bátran forgassa a fegyvert éB teljesítse kötelességét, az állami tisztviselő pedig az iskolából kepott lelki előkészités alapján mindenkor a legjobbat, legértékesebbet adja hazájának. Az iskola adja meg a nemzedékeknek azt, ami nem az anyagsze- rüség területére tartozik, hanem a lelkiség magasabb régióiban található fel, már pedig az anyag csak annyiban szolgája az ember akaratának, amennyiben ezt az akaratot kimivelt ész, ép és erős lélek irá- nyitja. A trianoni Magyarország számára százszoros fontossággal bir az iskolai í oktatás korszerű átszervezése. — A trianoni szerencsétlenségben megtört lelkű nemzedéket ép, bizólelktt nemzedékeknek kell felváltani, amelyek I nem a jelen keserűségeivel tépik [ magukat, hanem bizalmuk és hitük I forrásait megnyitván, a jobb és bol- I dogabb jövő kimunkálásán fáradoznak. Mindenképpen Örömmel üdvözöl- I jük hát a kultuszminiszter iskola- ügyi reformtervezetét, amely a mai I visszásságok megszüntetésével kor- ! szerűvé akarja tenni egész közoktatásügyünket. Gömbös Gyula kormányzati programmjának középpontja a nemzeti egység gondolata. A nemzeti egység a szó általános ób nemes értelmében annyit jelent, hogy a magyar nép a jövő szempontjából döntő jelentőségű kérdésekben egységesen gondolkozzék és egységesen foglaljon állást. Egységes, egészséges gondolkodásra és férfias állásfoglalásra pedig a nemzedékeket az iskolák tanítják meg. De ha az iskola ezt az egységes nemzetnevelési elvet tűzi célul maga elé, akkor az iskolaszer- vezetnek magának is egységes elgondolás alapján kell hivatását teljesíteni. Nem maradhat meg a mai helyzet, amikor az iskolafelügyelet ténykedéseit nem kevesebb, mint 11 különféle felügyeleti szerv végzi, amikor a törvényjavaslat indokolása szerint az iskolák nem egymásért és egymást kiegészítve dolgoznak, hanem sokszor bizony minden szerves kapcsolat nélkül egymástól függetlenül, sőt egymásra való tekintet nélkül élik a maguk öncélú életét. Fel lehetne vetni a kérdést, hogy miért nem teremt rendet a vallás- és közoktatásügyi minisztérium ? Az indokolás erre is megadja a választ. Azért nem teremt rendet, mert a tervezett reform még nincs keresztül- vive és amig nincs keresztülvive, a minisztérium a mai ügyrend szerint kénytelen működni. Ez pedig annyit jelent, hogy magasrangu tisztviselők, sőt sokszor maga a miniszter is kénytelenek apró cseprő, tisztán helyi, vagy partikuláris jelentőségű ügyekkel foglalkozni és igy sem a minisztérium, sem annak vezetése nem felelhet meg a mai viszonyok között legfőbb hivatásának, amely egyet jelent az elvi problémákkal való ko moly foglalkozással és a kormányzati teendőkbe való elmerüléssel. A közoktatásügy legfőbb irányitó - jának: a vallás- és közoktatásügyi minisztériumnak és a mindenkori miniszternek nem lehet az a feladata, hogy kicsiségekre fecsérelje az ide jét, hanem csak az, hogy az elvi irányítást tartsa a kezében az általános kormányzati szempontok mindenkori figyelemmelkisérése és a kormányzati intenciókba való bekapcsolódás alapján. A nagyközönséget kevésbé érdekli ennek a reformnak a technikai | keresztülvitele, mint inkább azok az | általános, nagy alapelvek, amelyeket az előbb ismertettünk. A reformtörekvések jegyében álló Gömbös kormány elé nagy feladatok tornyosulnak. De Magyarország és bízvást mondhatjuk minden ország nagy korszakai mindenkor egybeestek a megnjhedásnak, a reformoknak az idejével. A magyar népnek meg kell értenie a rá rótt feladat nagyságát és minden erejével támogatnia kell azokat, akik idejüket, erejüket és tehetségüket ennek » nagy és szent célnak a szolgálatába állítják. — A megváltozott körülményekkel megváltozott, egészségesebb alapokra fektetett intézményeket és egészséges lelki nevelésű nemzedéket kell szembeállítani. Ezt a gondolatot van hivatva szolgálni a közoktatás- j ügyi reform, mint egyáltalán Gömbös • Gyula miniszterelnök minden reform- ■ elgondolása. Fiatalok és öregek. Irta: dr Leopold Kornél. Az utóbbi napokban feltűnően sok szó esik a fiatalok és öregek szerepéről, közéleti elhivatottságáról. Öreg- n ek lenni nem szégyen, fiatalnak lenni nem érdem. Azonban diszting- válni kell. Egyike a legfontosabb állami és társadalmi feladatoknak az ifjúság elhelyezéséről nagy szeretettel és készséggel való gondoskodás, az ifjúság boldogulásának elősegitése. El kell követni mindent — semmiféle áldozatot sem sokallva — hogy álláshoz, megélhetéshez jusson a küz- ködő és súlyos gondoktól sorvadó ifjúság, elsősorban pedig a diplomások. Okleveles mérnökök ne legyenek kénytelenek soffőröknek elmenni és jogtudorok dijnoki állások után törtetni. Ellenben a politikában és közéletben csak az lehet szereplő tényező, aki erre magának tehetségével, tudásával, jellemével és munkájával jogosultságot szerzett. A fiatal ság, vagy öregség, tehát maga az életkor erre nem elegendő jogcím, sem pro, sem kontra. íme szolgálunk egy nagy csomó példával, hogy egészen fiatalon éppúgy, mint a legmagasabb életkorban a közélet minden terén egyaránt lehet nagyon hasznosan a köznek javára érvényesülni. Baross Gábor, a későbbi „vas- miniszter“, akihez fűződik a magyar államvasutak gyökeres reorganizációja, a postatakarékpénztár létesítése, a Vaske pu szabályozása, 34 éves korában államtitkár, majd pedig hamarosan kereskedelmi minhzter lett. Széli Kálmán, aki később miniszterelnök lett, 30 éves korában pénzügyminiszter volt és nagyszabású, szakavatott pénzügyi politikájával az ország megrendült pénzügyi helyzetét és hitelét helyreállította és az államháztartást rendbe hozta. Berze- viczy Albert, aki még ma is, 81 éves korában a Tudományos Akadémia elnöke és lankadatlanul nagy értékű tudományos, irodalmi és külpolitikai tevénységet fejt ki, 33 évea korában még Trefort miniszter oldalán államtitkár volt, majd pár ér múlva közoktatásügyi miniszter. Id. Wekerle Sándor 38 éves korábam lett pénzügyi államtitkár, majd csakhamar miniszterelnök és pénzügyminiszter és egyéb hatalmas alkotásai mellett az ő nevéhez fűződik az aranyvalutára történt eredményes áttérés. Ifj. Andrássy Gyula- gróf, a későbbi pártvezér, akinek közjogi munkái maradandó értéktl politikai müvek, 33 éves korában belügyi államtitkár lett, egy évre r& pedig miniszter. Wlassics Gyula báró, a kiváló jogtudós, most 83 éves» a felsőház elnöke, 42 éves korában miniszter volt. Perczel Dezső 29 évea korában lett vármegyénk alispánja, tízévi alispánság után képviselő, majd hamarosan képviselőházi alelnök éa belügyminiszter. Perczel Dezsőnek legszorosabb politikai fegyvertársa és legbizalmasabb barátja Tisza István volt, aki 25 éves korában lett képviselő, nemsokára pártvezér és 42 éves korában miniszterelnök. Az újabb politikusok küzül Klebelsberg Kuno gróf 39 éves korában lett miniszterelnöki államtitkár, Walko Lajos szintén aránylag fiatalon, 42 éves korában lett miniszter, hasonlóképpen Imrédg Bála szintén 42 éves korában, Vass József pedig 43 éves korában lett miniszter, Zsitoay Tibor 42 éves. korában lett a nemzetgyűlés elnöke,, maga Gömbös Gyula miniszterelnök: aktiv katonai pályafutása után már 34 éves korában egy országgyűlési; párlnak volt a vezére, Gratz Gusztáv dr 42 éves volt, amikor miniszter lett. Vázsonyi Vilmos, Rassayi Károly, Eckhardt Tibor ugyancsak I egészen fiatalon lettek pártvezérek Egyes szám ára 12 fillér.
