Tolnamegyei Ujság, 1935 (17. évfolyam, 1-104. szám)

1935-12-24 / 104. szám

XVII. évfolyam. Szekszárdi 1935 december 24. (Szerda.) 104. szám. HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP ■ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Hirdetések Arali Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 88 és 102 SCHNEIDER JANOS BLÁZSIK PERENC Előfizetési difi Bgész évre _ 12 pengő || Félévre ______ 6 pengő A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dllak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. A legkisebb hirdetés dllat'50 pengő. — A hirdetés egy 66 mlötméter széles hasábon mllllmélersoronként 10 filler, Mllástkeresőknek 50 százalék kedvezmény. , A hírrovatban elheh esett reklám», ellegyzésl, családi hír, valamint s nylltiér soronként 60 fillérbe kerül. Dicsőség, békesség Br Magyar ász Ferenc O. Cist. Mikor e sorok Írásába kaptam, rá­borult a téli tájra a decemberi este nagy, szótlan, békés csendessége. A természet maga mintha előlegezni akarná a karácsony békéjét. Nincs falevél, melyet megrezegtetne az esti Kél. Madárdal sincsen, mely fölverné a természet nyugalmát s a pacsirtá­nak is napsugárra, ködtelen verő- fényre és hosszú időre van szüksége, hogy elfelejtett dalára újra rázendít aen. Az emberek is telente sokkal bamarabb húzódnak házaikba, meleg azobájukba és meleg családi körükbe; nagynéha kopog csak egy elkésett lépés a fagyos gyalogjárón. Régi, diákkorombeli német olvasó­könyv a kezemben, nézegetem, for­gatom és Schillernek egy versére akadok benne; Az uj század eleje. | *§**}Sán írta, dé má is megírhatta | volna. A napóleoni háborúk, a fran- na forradalom utolsó hullámai, a rettentő gazdasági válság, a láppangó lázongás, az uj és régi rend nyílt és titkos összecsapása söpörtek akkor végig Európán, melynek alig volt gépe és országa, hol a financiális, politikai és társadalmi nehézségek, vagy végső kétségbeesésbe ne kérget lék. volna az embereket, vagy a má Mk végletnek, egy rózsaszín mámor­nak a fátyolát ne borították volna a kedélyekre. Akkor irta Schiller e sorokat: Végtelennek látod a világot, Gyors hajóddal meg sem mérheted, De ha tízszer, százszor is bejárod Nem találsz rajt boldogat hetet. Tea szived szent, csendes magányába Menekülj, ha a világ megtép: S éke nincs, csak az álmok honában, s csak a dalban virul, ami szép. Béke nincs, csak az álmok honá­ban. .. Különös, megfejthetetlen talány az ember. Egyenként és egyénenként Bünden ember érzi és tudja, hiszi és vallja, hogy a földi élet összes javai között a legnagyobb a békesség. Na­gyobb érték a vagyonnál, nagyobb a műveltségnél, nagyobb az egész ■égnél is, mert semilyen javunkat nem élvezhetjük, semilyen tehetsé günket nem gyümölcsöztethetjük, se­milyen munkánk eredményének nem ürülhetünk békesség nélkül. És mégis mit látunk ? Azt, hogy semilyen ja­vával és értékével nem bánik az em bér oly könnyelműen, egyiket sem kockáztatja oly gyermekded nem­törődömséggel, mint éppen a békét. Soha az ember jobban el nem al­tatja lelkiismeretét, mint mikor ál laudóan, hangosan, szinte rikoltóan a szájában hordja a békét, de nem­csak, hogy végső erejét meg nem feszíti a béke érdekében, hanem el lenkezőleg, erején fölül is mindent megkísérel, hogy a békét az ágyuk és bombák füstjébe fojtsa, a harc mező vértől ázott sarába tiporja, a lövészárkokba temesse. Az eget nem a béke galambjai, hanem az uj vér- özön hollói, a repülőgépek népesítik be. A magasságból nem angyalok, hanem halált hozó bombák szállnak le s nem békét hirdetnek, hanem pusztulást és jajveszékelést. Az állam­férfiak pedig, a jó öreg Homérosz szerint a népek pásztorai, nem gaz­dag, békés legelőre, hanem vágó­hídra vezetik nyájaikat. És ami a legrosszabb, a legszomorubb: senki emberfia nem tudja, mi lesz a vége, mikor lesz vége, hogyan lesz vége... Béke nincs, csak az álmok honá­ban ... Mit használ, ha ebből a szép álom ból ágyudörgés és halálhörgés ébreszti a szunnyadó emberiséget ? Mit hasz nál a békevágy, ha nincs, aki meg­valósítsa ? Mit használ a legszebb szó, ha az nem hiszi el, aki mondja? Talány az ember és nincs, aki ezt a talányt megfejtse. Nincs ? A megyei lakosság boldogulásának előmozdítása végett szükség van arra, hogy mindig kéressük azt az utat, amellyel népünk jólétét és jövendő­jének biztosítását előmozdíthatjuk. Tolna megyének, éghajlat szempont­jából, elég szerencsés fekvése van, folyóvizekkel is el van látva, talaja jó. Tolna megye állattenyésztése hi- * res és szemtermelésének nívója is, országos viszonylatban, jó. A múlt század elején még Tolna megyének nagy része vizjárta terület volt 8 az akkor megindított vizsza- bályozások és lecsapolások tették le­hetővé igen nagy területnek a ter­melés számára való meghódítását. Ekkor azonban még országszerte sem utak, sem vasutak nem voltak sigy a gazdálkodás legnagyobb része ju hászatból állt, mert Bécsen keresz­tül tudták gazdáink a kisebb meny nyiséget, de nagyobb értéket jelentő gyapjút értékesíteni. A technika fej­lődése azonban nemcsak a szállító eszközök terén hozott javulást a me­zőgazdaságra, hanem az iparosodás folytán a lakosság száma is Európa szerte oly mértékben gyarapodott, hogy immár érdemes volt nagy te­rületeket búzával bevetni, mert az könnyen szállíthatóvá lett és búzán­kat Európa lakossága igen jó áron megvásárolta. Erre a jelenségre gaz­dáink a múlt század folyamán fok­ról fokra ráeszméltek éB alkalmaz­kodtak termelésünk berendezésénél az' európai piac követelményeihez. Megváltozott azonban a helyzet már e század elejére, amikor Ame rika és Canada szűz talajairól a jó- minőségü és hatalmas mennyiségek ben termelt buzaözönleni kezdett az I európai piacokra. Ebben a helyzet I ben uj felismerés és uj alkalmázko De vanl Ezt az igazi keresztrejtvényt, mely az egész világnak keresztje, az fej­tette meg, aki a világ keresztjét ma­gára vette. Ezt a békét az adhatja meg, akinek születése a békét jelen­tette és hozta le az égből. Ezt a csodát az isteni kisded parányi ka­csója művelheti. Az ember részéről nem kell hozzá más,csak egy kis jóakarat. Nem kell hozzá más, csak elfogadni az ég ka­rácsonyi ajándékát. ó bár végre kinyílnék a világ szeme és kitárulna az emberiség szive, hogy az igazi béke fejedelme, a Megváltó, bevonulhasson az em­berek leikébe, a családokba, a hit­vesi frigyekbe, a társadalmi osztá­lyokba, a törvényhozásba, a mun­kába, egész életünkbe, a föld min den országainak és népeinek erköl­csi világrendjébe! Ez a békesség volna az Istennek legnagyobb dicsősége. dás szükséges, hogy gazdáink ismét megtalálják a helyes termelés módo­zatait és ezzel a maguk boldogulá­sát. A termelés e téren függvénye a fogyasztópiacok követelményeinek és ebből a szempontból nem lehet figyel­men kívül hagyni azt sem, hogy a hús és gabonafogyasztás mellett az egészségesebb táplálkozást jelentő gyümölcsök világszerte előtérbe lépve, hatalmas részt követelnek maguknak a világpiac forgalmából. — A nyers táplálék élvezete állandóan terjed, ezt megerősíti a legújabb vitamin kutatás és egész természetesnek te­kinthetjük, hogy az egészséges élet­viszonyokat kevésbé élvező városi lakosság legalább táplálkozása terén igyekszik megkeresni a legegészsé gesebb módokat. A termelési és szállítási körűimé nyék is olyan változáson mentek át, hogy most már a nyers gyümölcsöt Angliáig ki tudjuk vinni és megfelelő olcsó árakkal Európaszerte verse­nyezni tudunk. Amennyiben tehát a mi gazdáink az amerikai államok gabonatermelésében rejlő nagy kon- | kurrenciát leküzdeni akarják, egyet­len lehető ut számukra az, hogy leg sürgősebben áttérnek a gyümölcsnek minőségi termelésére. Nem bir annyit az ország termelni, amennyi a belső fogyasztást és az exportot fedezhetné. Egy nagyon meggyőző szakkönyv jelent meg erről a Budapesten lévő Külkereskedelmi Hivatalnál szolgála­tot teljesítő Beke László gazdasági akadémiai tanár tollából „A magyar gyümölcs jövője“ címen. Ugyancsak ő adta ki „Mezőgazdasági termeié sünk átszervezése“ című munkát, melyek mindegyikét az érdeklődők nak melegen ajánlhatom figyelmébe és kívánatos is volna, hogy azt min den magyar gazda olvassa, de leg­alább is néhány pengőért, amibeke­rül, minden gazdakör, népművelés tanfolyam és leventeegyesület besze­rezze. Az illetékes megye és az ottani képviselők felkérése folytán az emlí­tett Külkereskedelmi Hivatal hozzá­járult ahhoz, hogy ő ez év tavaszáa végigtanulmányozza Heves várme­gyét és megállapítsa azokat a vidé­keket, amelyek természetes adottsá­guk folytán alkalmasak a különféle gyümölcsök termelésére. Heves me­gye ezen megállapitás folytán felfek­tette, — hogy úgy mondjam — a gyümölcskatasztert, szabályrendelet* tel kötelezőleg előírta a termelési, kezelési módozatokat, növénybeteg­ségek elleni védelmet, csomagolással, szállítással kapcsolatos tanfolyamo­kat rendez, gyűjtőhelyeket, válogató - helyeket és esetleg séükségszerint hű­tőházakat létesít. Heves megye ezek szerint egy olyan nagyarányú nauti­kát indított meg, amelynek A—ö év alatt az az eredménye, hogy onnan többezer waggon gyümölcs fog piacra kerülni és ezt a piacot a külföldi kereskedők is szívesen fogják állandó összeköttetéseik kiépítése mellett ex­port céljából felkeresni. Azt jelenti ez, hogy a hevesi gazdák a gyü­mölcstermesztés révén a legminimá­lisabb ár mellett is, pár év maivá holdanként legalább 100 P haszon­nal fogják gazdálkodásukat zárni. Tolna megye számára a példa ezek szerint már adva van s miután a megye területének legnagyobb ré­sze mezőségi és barna vasas vályog, szóval azt lehet mondani egyöntetű vályogtalaj, igen alkalmasnak tartom a megye egész területét arra, hogy a fogyasztópiacok és kereskedelem által megkövetelt nagy mennyiségi, lehetőleg kiegyensúlyozott, de első­rendű minőségű exportra alkalmas gyümölcsöt termeljen, miáltal a maga boldogulásának problémáját évtize­dekre előre megoldaná. Ehhez a me­gye gazdaközönségében meg kell lenni az óhajnak ős a megye vezetőségé­ben a szándéknak ahhoz, hogy a Kül­kereskedelmi Hivatalnál Beke pro* fesszornak 1936. év tavaszára vaié kiküldését kérje, miáltal Tolna me­gye gyümölcskatasztere már a jövő évben elkészülhetne és ezzel párhuza­mosan megindulhatna minden köz­ség népművelési tanfolyamán, isko­lájában és leventeegyesületébeg a gyümölcstermesztés propagandája, ugyancsak a hivatalos apparátus is folyamatba tenné a szükséges sza­bályrendeletek és intézkedések kidol­gozását. E munka folyamán előre­láthatólag Tolna megye területe szá­mára a jó minőségű, nagyszemü, ke- ményhusu és exportra alkalmas szőlő fajták, valamint kajszinbarack, cse­resznye és meggy termelése volna kézenfekvő. Teljes bizonyossággal ezt állítani azonban csakis az említett szakszerű vizsgálat megejtése után lebet. Megyénk mezőgazdasága Irta: dr Pasttiy Pál ny. igazsága gyminiszter, országgyűlési képviseld. I Egyes szám ára 20 filléPa

Next

/
Thumbnails
Contents