Tolnamegyei Ujság, 1935 (17. évfolyam, 1-104. szám)
1935-12-24 / 104. szám
XVII. évfolyam. Szekszárdi 1935 december 24. (Szerda.) 104. szám. HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP ■ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Hirdetések Arali Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 88 és 102 SCHNEIDER JANOS BLÁZSIK PERENC Előfizetési difi Bgész évre _ 12 pengő || Félévre ______ 6 pengő A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dllak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. A legkisebb hirdetés dllat'50 pengő. — A hirdetés egy 66 mlötméter széles hasábon mllllmélersoronként 10 filler, Mllástkeresőknek 50 százalék kedvezmény. , A hírrovatban elheh esett reklám», ellegyzésl, családi hír, valamint s nylltiér soronként 60 fillérbe kerül. Dicsőség, békesség Br Magyar ász Ferenc O. Cist. Mikor e sorok Írásába kaptam, ráborult a téli tájra a decemberi este nagy, szótlan, békés csendessége. A természet maga mintha előlegezni akarná a karácsony békéjét. Nincs falevél, melyet megrezegtetne az esti Kél. Madárdal sincsen, mely fölverné a természet nyugalmát s a pacsirtának is napsugárra, ködtelen verő- fényre és hosszú időre van szüksége, hogy elfelejtett dalára újra rázendít aen. Az emberek is telente sokkal bamarabb húzódnak házaikba, meleg azobájukba és meleg családi körükbe; nagynéha kopog csak egy elkésett lépés a fagyos gyalogjárón. Régi, diákkorombeli német olvasókönyv a kezemben, nézegetem, forgatom és Schillernek egy versére akadok benne; Az uj század eleje. | *§**}Sán írta, dé má is megírhatta | volna. A napóleoni háborúk, a fran- na forradalom utolsó hullámai, a rettentő gazdasági válság, a láppangó lázongás, az uj és régi rend nyílt és titkos összecsapása söpörtek akkor végig Európán, melynek alig volt gépe és országa, hol a financiális, politikai és társadalmi nehézségek, vagy végső kétségbeesésbe ne kérget lék. volna az embereket, vagy a má Mk végletnek, egy rózsaszín mámornak a fátyolát ne borították volna a kedélyekre. Akkor irta Schiller e sorokat: Végtelennek látod a világot, Gyors hajóddal meg sem mérheted, De ha tízszer, százszor is bejárod Nem találsz rajt boldogat hetet. Tea szived szent, csendes magányába Menekülj, ha a világ megtép: S éke nincs, csak az álmok honában, s csak a dalban virul, ami szép. Béke nincs, csak az álmok honában. .. Különös, megfejthetetlen talány az ember. Egyenként és egyénenként Bünden ember érzi és tudja, hiszi és vallja, hogy a földi élet összes javai között a legnagyobb a békesség. Nagyobb érték a vagyonnál, nagyobb a műveltségnél, nagyobb az egész ■égnél is, mert semilyen javunkat nem élvezhetjük, semilyen tehetsé günket nem gyümölcsöztethetjük, semilyen munkánk eredményének nem ürülhetünk békesség nélkül. És mégis mit látunk ? Azt, hogy semilyen javával és értékével nem bánik az em bér oly könnyelműen, egyiket sem kockáztatja oly gyermekded nemtörődömséggel, mint éppen a békét. Soha az ember jobban el nem altatja lelkiismeretét, mint mikor ál laudóan, hangosan, szinte rikoltóan a szájában hordja a békét, de nemcsak, hogy végső erejét meg nem feszíti a béke érdekében, hanem el lenkezőleg, erején fölül is mindent megkísérel, hogy a békét az ágyuk és bombák füstjébe fojtsa, a harc mező vértől ázott sarába tiporja, a lövészárkokba temesse. Az eget nem a béke galambjai, hanem az uj vér- özön hollói, a repülőgépek népesítik be. A magasságból nem angyalok, hanem halált hozó bombák szállnak le s nem békét hirdetnek, hanem pusztulást és jajveszékelést. Az államférfiak pedig, a jó öreg Homérosz szerint a népek pásztorai, nem gazdag, békés legelőre, hanem vágóhídra vezetik nyájaikat. És ami a legrosszabb, a legszomorubb: senki emberfia nem tudja, mi lesz a vége, mikor lesz vége, hogyan lesz vége... Béke nincs, csak az álmok honában ... Mit használ, ha ebből a szép álom ból ágyudörgés és halálhörgés ébreszti a szunnyadó emberiséget ? Mit hasz nál a békevágy, ha nincs, aki megvalósítsa ? Mit használ a legszebb szó, ha az nem hiszi el, aki mondja? Talány az ember és nincs, aki ezt a talányt megfejtse. Nincs ? A megyei lakosság boldogulásának előmozdítása végett szükség van arra, hogy mindig kéressük azt az utat, amellyel népünk jólétét és jövendőjének biztosítását előmozdíthatjuk. Tolna megyének, éghajlat szempontjából, elég szerencsés fekvése van, folyóvizekkel is el van látva, talaja jó. Tolna megye állattenyésztése hi- * res és szemtermelésének nívója is, országos viszonylatban, jó. A múlt század elején még Tolna megyének nagy része vizjárta terület volt 8 az akkor megindított vizsza- bályozások és lecsapolások tették lehetővé igen nagy területnek a termelés számára való meghódítását. Ekkor azonban még országszerte sem utak, sem vasutak nem voltak sigy a gazdálkodás legnagyobb része ju hászatból állt, mert Bécsen keresztül tudták gazdáink a kisebb meny nyiséget, de nagyobb értéket jelentő gyapjút értékesíteni. A technika fejlődése azonban nemcsak a szállító eszközök terén hozott javulást a mezőgazdaságra, hanem az iparosodás folytán a lakosság száma is Európa szerte oly mértékben gyarapodott, hogy immár érdemes volt nagy területeket búzával bevetni, mert az könnyen szállíthatóvá lett és búzánkat Európa lakossága igen jó áron megvásárolta. Erre a jelenségre gazdáink a múlt század folyamán fokról fokra ráeszméltek éB alkalmazkodtak termelésünk berendezésénél az' európai piac követelményeihez. Megváltozott azonban a helyzet már e század elejére, amikor Ame rika és Canada szűz talajairól a jó- minőségü és hatalmas mennyiségek ben termelt buzaözönleni kezdett az I európai piacokra. Ebben a helyzet I ben uj felismerés és uj alkalmázko De vanl Ezt az igazi keresztrejtvényt, mely az egész világnak keresztje, az fejtette meg, aki a világ keresztjét magára vette. Ezt a békét az adhatja meg, akinek születése a békét jelentette és hozta le az égből. Ezt a csodát az isteni kisded parányi kacsója művelheti. Az ember részéről nem kell hozzá más,csak egy kis jóakarat. Nem kell hozzá más, csak elfogadni az ég karácsonyi ajándékát. ó bár végre kinyílnék a világ szeme és kitárulna az emberiség szive, hogy az igazi béke fejedelme, a Megváltó, bevonulhasson az emberek leikébe, a családokba, a hitvesi frigyekbe, a társadalmi osztályokba, a törvényhozásba, a munkába, egész életünkbe, a föld min den országainak és népeinek erkölcsi világrendjébe! Ez a békesség volna az Istennek legnagyobb dicsősége. dás szükséges, hogy gazdáink ismét megtalálják a helyes termelés módozatait és ezzel a maguk boldogulását. A termelés e téren függvénye a fogyasztópiacok követelményeinek és ebből a szempontból nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a hús és gabonafogyasztás mellett az egészségesebb táplálkozást jelentő gyümölcsök világszerte előtérbe lépve, hatalmas részt követelnek maguknak a világpiac forgalmából. — A nyers táplálék élvezete állandóan terjed, ezt megerősíti a legújabb vitamin kutatás és egész természetesnek tekinthetjük, hogy az egészséges életviszonyokat kevésbé élvező városi lakosság legalább táplálkozása terén igyekszik megkeresni a legegészsé gesebb módokat. A termelési és szállítási körűimé nyék is olyan változáson mentek át, hogy most már a nyers gyümölcsöt Angliáig ki tudjuk vinni és megfelelő olcsó árakkal Európaszerte versenyezni tudunk. Amennyiben tehát a mi gazdáink az amerikai államok gabonatermelésében rejlő nagy kon- | kurrenciát leküzdeni akarják, egyetlen lehető ut számukra az, hogy leg sürgősebben áttérnek a gyümölcsnek minőségi termelésére. Nem bir annyit az ország termelni, amennyi a belső fogyasztást és az exportot fedezhetné. Egy nagyon meggyőző szakkönyv jelent meg erről a Budapesten lévő Külkereskedelmi Hivatalnál szolgálatot teljesítő Beke László gazdasági akadémiai tanár tollából „A magyar gyümölcs jövője“ címen. Ugyancsak ő adta ki „Mezőgazdasági termeié sünk átszervezése“ című munkát, melyek mindegyikét az érdeklődők nak melegen ajánlhatom figyelmébe és kívánatos is volna, hogy azt min den magyar gazda olvassa, de legalább is néhány pengőért, amibekerül, minden gazdakör, népművelés tanfolyam és leventeegyesület beszerezze. Az illetékes megye és az ottani képviselők felkérése folytán az említett Külkereskedelmi Hivatal hozzájárult ahhoz, hogy ő ez év tavaszáa végigtanulmányozza Heves vármegyét és megállapítsa azokat a vidékeket, amelyek természetes adottságuk folytán alkalmasak a különféle gyümölcsök termelésére. Heves megye ezen megállapitás folytán felfektette, — hogy úgy mondjam — a gyümölcskatasztert, szabályrendelet* tel kötelezőleg előírta a termelési, kezelési módozatokat, növénybetegségek elleni védelmet, csomagolással, szállítással kapcsolatos tanfolyamokat rendez, gyűjtőhelyeket, válogató - helyeket és esetleg séükségszerint hűtőházakat létesít. Heves megye ezek szerint egy olyan nagyarányú nautikát indított meg, amelynek A—ö év alatt az az eredménye, hogy onnan többezer waggon gyümölcs fog piacra kerülni és ezt a piacot a külföldi kereskedők is szívesen fogják állandó összeköttetéseik kiépítése mellett export céljából felkeresni. Azt jelenti ez, hogy a hevesi gazdák a gyümölcstermesztés révén a legminimálisabb ár mellett is, pár év maivá holdanként legalább 100 P haszonnal fogják gazdálkodásukat zárni. Tolna megye számára a példa ezek szerint már adva van s miután a megye területének legnagyobb része mezőségi és barna vasas vályog, szóval azt lehet mondani egyöntetű vályogtalaj, igen alkalmasnak tartom a megye egész területét arra, hogy a fogyasztópiacok és kereskedelem által megkövetelt nagy mennyiségi, lehetőleg kiegyensúlyozott, de elsőrendű minőségű exportra alkalmas gyümölcsöt termeljen, miáltal a maga boldogulásának problémáját évtizedekre előre megoldaná. Ehhez a megye gazdaközönségében meg kell lenni az óhajnak ős a megye vezetőségében a szándéknak ahhoz, hogy a Külkereskedelmi Hivatalnál Beke pro* fesszornak 1936. év tavaszára vaié kiküldését kérje, miáltal Tolna megye gyümölcskatasztere már a jövő évben elkészülhetne és ezzel párhuzamosan megindulhatna minden község népművelési tanfolyamán, iskolájában és leventeegyesületébeg a gyümölcstermesztés propagandája, ugyancsak a hivatalos apparátus is folyamatba tenné a szükséges szabályrendeletek és intézkedések kidolgozását. E munka folyamán előreláthatólag Tolna megye területe számára a jó minőségű, nagyszemü, ke- ményhusu és exportra alkalmas szőlő fajták, valamint kajszinbarack, cseresznye és meggy termelése volna kézenfekvő. Teljes bizonyossággal ezt állítani azonban csakis az említett szakszerű vizsgálat megejtése után lebet. Megyénk mezőgazdasága Irta: dr Pasttiy Pál ny. igazsága gyminiszter, országgyűlési képviseld. I Egyes szám ára 20 filléPa
