Tolnamegyei Ujság, 1935 (17. évfolyam, 1-104. szám)

1935-12-18 / 102. szám

XVII. évfolyam, Szekszárdi 1935 december 18. (Szerda.) 102 szám. ÚJSÁG HETENKENT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség é* kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 102 Előfizetési di|i Bgéaz évre — 12 pengő || Félévre ______6 pengő Pe lelős szerkesztő: BLÁZS1K FERENC Főszerkesztő i SCHNEIDER JÁNOS A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető1 közlemények a szerkesztőséghez küldendők. f '•Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dl|a 1*80 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter! széles hasíbon mllllmélersoronkénl 10 fillér, rtlléstkeresőknek 80 szSzalék kedvezmény. , A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír« valamint a nyllttér soronként 60 fillérbe kertll. / Aszesény emaer kenyere és a kormány A közvélemény zz uralkodó rend­szert a tények alapján éB a vezetők megnyilatkozásaiból ismeri meg. Az ellenzéki kritika manapság gyakran esik abba a hibába, hogy egyes je­lentéktelen személyek apró nyelv­botlásainak nagy fontosságot tulajdo nitő tendenciózus beállításával akarja jellemezni magát a rendszert. Ha az ilyen gánososkodással szembeállítjuk a rendsaer vezető tényezőinek a meg* nyilatkozását, nyomban kiderül, hol aa igazság és a tárgyilagos ssemlélő nyomban elbírálhatja, jó-e, helyes-e aa aa ut, amelyen megyünk. Vegyünk alak elő néhány megnyilatkoiást és ítéletünk nem lehet kétséges. Kosma Miklós, a belügyek legfőbb irányítója mondotta régi munkatársai körében s „... Csak akkor less ssá munkra feltámadás, ha ellentétben aa ország határaival, amelyek trianoni- sáiódtak, nem engedjük trianonizá- lódni a színvonalát annak a szellem­nek, amely nemzetünkben él, annak » politikának, amelyet az ország kö ▼at, annak aa etikának, amelyet or­szágunk magára kötelezőnek tart... Ha nemzeti feltámadást akarunk, ezt kall szem előtt tartani... Éa kiváló iággal pótolnunk kicsinységünket*. Ugy-e, bogy mindenki aláírhatja eáS*ét a megállapításokat? A készülő sajtórefürmmal kapcso­latban is félreverik a harangokat és » „sajtóbirálat elnyomásáról* látnak egyesek rémképeket. Ezzel szemben » kormány sajtója kívánja egyrésat ti szabad kritikának és a független bírálat szabadságának összhangba ho­zatalát a nemzet nagy érdekeivel, másrészt zz uj sajtótörvény előkelő kodifikátora igy vázolta a reform aélját: „A legszentebb köz 6b ma­gánérdekeket sárbarántó és a gazda­sági életet kiszipolyozó zugsajtó ki irtása, a legmagasabb állami és nem zeti érdekek hatá!yos sajtójogi vé­delme, zz újságírói hivatás etikai Jelentőségének erősebb kidomboritása és az Ujságirőrend presztízsének és szociális helyzetének védelme.* És hozzátette, hogy e reformokat akként valősitják meg, hogy a független sza­bad kritika és a befolyásmentes po litikai véleménynyilvánítás szabad­ságának joga, amelyet nemcsak az alkotmány egyik tartó oszlopának, hanem a nemzet jövő fejlődése biz­tosítékának és zálogának tekintenek, ae érintessék. Vájjon nem kelthet e megnyugvást e Valóban kényes kérdésben az illeté kés nyilatkozat ? A politikai kérdések mellett a meg­élhetés gondjával, a szegény ember kenyerével milyen szellemben foglal­kozik a Jk ormány? Erre jellemaésül idézhetjük Bornemisza Géza iparügyi miniszter két mondatát: „Harcra van szükség', hogy kikénysseritsük a gaz­dasági hatalmasságoktól azt, hogy ebben az országban végre minden magyar ember munkához és tisstes- séges megélhetéshez jusson ... A kormánynak less elég ereje, hogy éssretéritse azokat a kartellvezéreket, akik önző érdekeiken túl nem látják a nemzet egyetemének érdekeit.* Leszámítva az érdekeltek kis cso­portját, nem tapsolhatunk-e valameny- nyien ezeknek a kijelentéseknek ? És Ugye, hogy a fenti idézetek'al­kalmasak arra, hogy helyesen ítéljük meg a kormány működésének irá­nyát és megnyugvással tekintsünk az ut elé, amerre m°gyünk. A pápa dr Kővágó Péier báiaszéki plébánost kinevezte pécsi kanonokká Virág Ferenc megyéspüspök elő­terjesztésére XI. Pius pápa Romaisz Ferenc praelatus, olvasó kanonokot kioeveste a szákeskáptalan nagypré postjává, azonkivül előléptette dr Mosonyi Dénes apostoli protonotárius, eddigi éneklő kanonokot olvasó ka nönokká, dr Hanuy Ferenc praelá tus, eddigi őrkaneookot éneklő ka nonokká, Komócsy István eddigi szé- kesegyhási főespsrest őrkanonokká. Az igy megüresedett mester- kanonoki széket a pápa dr Kő Vágó Péter címzetes prépost, tb. kanonok bátaszéki plébá­nosnak adományozta. Virág Ferenc megyéspüspök Koch Ede tolnai főeep-.rest a székesegy­házi főesperesség ellátásával bízta meg, mig a tolnai főesperesség mun­kakörét dr Sipos István kanonokra, a világhírű egyházjogássra ruházta. As egyházi kinevezések és előlép­tetések vármegyénk területén a leg őszintébb örömet keltik, mert az uj funkoiónáriuaok kiváló érdemei köz ismertek. Különös öröm és megtisz­teltetés itt dr Kővágó Péter kano- noki kinevezése, hiszen papi műkö­dési idejének javarésze vármegyénk területére esik. ői, mint a pécsi egy­házmegye egyik legkiválóbb papját mindenfelé a legnagyobb megbecsü­léssel veBiik körül és lelkipásztori működését minden plébániáján hívei­nek rajongó szeretető jellemezte. Követendő példa Háromszázhatvan gyermek felruházása Az önzésre hajlamos mostani idők­ben jól esik megemlékeznünk a nemes emberi gondolkozás egy-egy előkelő gesztusáról, amely nyomorba jutott embertársaink segítésében nyilvánul. Kétszeresen örömet keltő ilyen esetek közt a jövő reménységének, a gyer­mekeknek istápolása, mert ha a nyo­mor lehervasztja a magyar ólet fájá­ról a bimbókat, akkor sohasem gon dolhatunk Nagymagyarország hatá rainak a visszaszerzésére. A szociális kötelességteljesitósnek ilyen nemes példáját ssolgáltatta vármegyénkben báró dr Kornfeld Móric uradalma azzal, hogy Felsőireg környékén hat iskolának 360 gyermekét felruházta mérték szerint készült vadonatúj ru hával és kinek-kinek a lábára sza­bott bakanccsal. Mindezt természe tesen nem ünnepélyes keretek közt tette az uradalom, hanem a lehető legdiszkrétebb módon, a nyilvánosság teljes kizárásával. Ezt a nagyszerű áldozatkészséget, amely csupán az ajándékozás jóleső őrlésében keresi és találja jutalmát, követendő példa képpen vetítjük mások elé azzal, hegy ez a téli felruházás csak ki csipy résié báró Korufeldák Felső ireg környéke népével szemben tanú­sított jótékony kod ísának. A magyar falu és a selyemtenyésztés A Falu Gazdaszövetség Budapes ten értekezletet tartott, amely eh *^dr Mihók Ernő miniszteri »tanácsos, se- lyemtenyésztéai miniszteri meghatni mázott „A magyar falu . és a selyem tenyésztés* címmel tartott rendkívül érdekes előadást vetített képek be­mutatásával. Ismertette többek kö­zött, hogy az utóbbi tiz esztendő alatt évi átlagban 18 millió pengő értékű valódi selyem behozatalunk és 4,800 000 pengő kivitelünk volt, I vagyis a behozatali többlet évi | 13,600.000 peDgőt tesz ki. mennyiség lényegesen nagyobb, miit' a békeévek osonka országunk terü­letére eső termelése. Legintenzívebb a termelés Tolna, B*cs, Baranya, Csongrád, Somogy és Békés megyék­ben. Az ország 3412 városából éz köz­ségéből 1869 ben termelnek selyem- gubót, vagyis 54-5 százaléka kap­csolódik a selyemtermeiéabe. Selyem* tenyésztésünk tehát méreteiben még fokosható és ennek egyedüli biztoei- téka a hernyók táplálására szolgáié eperfaállomány gyarapítása. Az ország böautain és közterüle­tein jelenleg 1,040.000 eperfa áll, ezek nagy része azonban még fiatal fa. A fásítás jövő programja aa, hagy a községek közelébe eső területet eperfásitsuk. Fontos akciót kezdemé­nyezett a aelyemtenyésztéai felügyelő­ség azzal, hogy a kis törpebirtokosok földjein, tehát a magánterületeken ÍZ az eperfásitást szorgalmazza és eszel uj lehetőséget nyújt a termelés ki­terjesztésére. A selyemtenyésztés jö­vedelmezőségét igazolja az, hogy ft selyemhernyót ás eparialombot az ál­lam ingyen adja, a tenyésztőknek tehát csak kezük muokáját kell befektet­niük, 25 gramm petéből származó hernyó felneveléséhez 30 munkanap szükséges és eszel Ötven—hatvan kg gubó termelhető, melynek beváltása P 47 10-től 56 pengő 58 fi lér, vagyis egy napszámra jut P 128—164, amely össieg az átlagos gazdasági napszámbéreket meghaladja. A se* lyemtenyésztés a falu lakosságának hivatása és a mai nehéz gazdasági Viszonyok között minden módot meg kell ragadni arra, hogy az eperfa# állományunkat gyarapitsuk. A nagy tetsaéssel fogadott előadás után filmelőadás következett, amely bemutatta aa egésa selyemtenyésztén menetót. Az érdekes filmet Jeszenszky Árpád selyemtenyésztési főfelügyelő irta és rendezte. A filmbemutató tttáa Szabó Lajos, a kecskeméti Mezőgaz­dasági Kamara helyettes igazgatója szólalt fel és azt ajánlotta, hogy a selyemtenyésstést necsak a meső- gazdasági munkásság, hanem a kis­birtokosig soraiban is propagálják. SelyemtenyáBztéaünk fokozását te­hát már esek az adatok ia kellően indokolják nem is szólva arról, hogy selyemtermelésUnk teljesen zárt egy­séget képez, mert a selyempetétől — a gnbón át — a selyemfonál és szö­vetig mindent itthon a mezőgazda ság és ipar termelésével állíthatunk elő. Sely era tény észtéalink örvendetes fej­lődést mutat, mert jelenleg évi át­lagban 21 000 család foglalkozik se lyemtenyésatcsael és az évi gubóter- melás félmillió kilogramm. — Ez a Nyilatkozat. Dr Klein Antal „politikai kullancs­nak* nevezte azon munkatársunkat, aki dr őrffg Imrének dr Klein An­tal vezércikkére adott válaszához né­hány meggyőződésből eredő sort fű­zött. Minthogy nem akarunk alkal­mat adni laptársunknak és barátai­nak, bogy folytassák ama megfélem­lítésre alkalmas eljárásukat, amelyre dr Klein Antal is célzott válaszában, nem adunk arra hasonló stílusban feleletet, csak azt jelentjük ki, mint­hogy a válaszban foglalt sértésekéit annak szövegezése miatt társadalmi utón elégtételt magunknak nem sze­rezhetünk, afelett napirendre térünk. Tolnamegyni Újság tzeikwztSiic«. Egyes szám ára 12 fillér.

Next

/
Thumbnails
Contents