Tolnamegyei Ujság, 1935 (17. évfolyam, 1-104. szám)
1935-12-04 / 98. szám
XVII. évfolyam. Szekszárd, 1935 december 4. (Szerda.) 98. szám.1*1 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 9zerkeszt6ség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 102 Előfizetési difi Egész évre _ 12 pengő || Félévre______6 pengő Fő szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC Hirdetések órait A legkisebb hirdetés dija 1*60 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllllmélersoronként 10 filler. MÜástkeresőknek 50 százalék kedvezmény, j Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető I A hírrovatban elhelyezett reklám-, ellegyzésl, családi hír, valamint p közlemények a szerkesztőséghez küldendők. | nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. 8 családvédelem Irta: JÁNOSI GYÖRGY Gömbös eierszemü, minden gyakorlati kérdést észrevevő és megoldani tudó kormánya történelmi rendeltetésének, elhivatottságának bizonysága gyanánt a családi élet szempontjából is olyan nagyjeientÓBégtt intézkedésre szánta el magát, amit csak ujjongva üdvözölhetnek mindazok, akik tudják, hogy mily jelentősége van erkölcs és nemzeti szempontból a családnak. A háborús évek a családi életet dnlták fel. A világháborn legtöbbet szenvedő hőse a család volt és ez az Isten keze által alkotott intézmény olyan, mint vihar által feldúlt fészek, amely helyenként feldultan is maradt. Az itthoniak talán el sem tudják azt gondolni, hogy mennyire ránehezedett a messzeküzdó, vagy fogságot szenvedő hősre a családért való aggodalom súlya és a legnagyobb nélkülözés közepette is nem a maga sorsa érdekelte a halál szélén járó magyar hőst, hanem az, hogy mi van otthon lévő szeretteivel? Mit csinál a szülő, a testvér, a hitves, a gyermek? Nem érzik e miedezek azt a nyomort, ami a háború természetes kísérője ? A forradalom a maga piszkos, alattomos konkolyhintését pontosan ebbe az érzületbe kezdte elvetegetni. Bnjtogatta azokat, akik a háború élén jártak, hogy otthon így, meg ngy bánnak a családdal. Család nélkül nincs erkölcs, nemzet, nincsenek eszmények I A családi élet az ember magasabb ren keltetésének bizonyságai Azért ez a kormány mikor hatalmas munkatér- vének egyik jelentős részévé a családi élet eddigi mellőzött kérdésével való foglalkozást tette, csak azt cselekedte, amit elvártunk tőle s ami talán a legsúlyosabb, leg maradandóbb és egyben a leghálásabb alkotása is. Minden kormány a maga magasabb erkölcsi felfogását nem nagy hangú és soha meg nem valésithaté Ígéretei özönével támasztja alá, hanem azokkal a gyakran alig észrevehető részkérdések becsületes megoldásával, amelyek a társadalmi élet gyöngyszemei és egy jobb jövő biz tósitékai. Egészséges családi élet, a családalapítás megkönnyítése napjainkban annyira sürgés, hogy szinte riadészerüen hívja ki az egész nemzet egyöntetű segítségét. A kormány jól tudja és kell tudnia minden kormánynak, hogy elképesztő fonákságok és hajmeresztő lehetetlenségek történtek s még ma is történnek a család ellen. Először is maga az a tény, hogy a fiatalság nem gondolhat nésülésre harminc, sőt negyven éven atal csak kivételesen, olyan veszedelmes tünet, amely azt a statisztikát, amit a Turul egészségügyi kiállításának riportosztálya feltárt, még szomorúbbá teszi. Mikor volt az a kor ezen a világon, hogy a ifjúság keresetképtelenül terhelje. szüleit nagykorúsága után is ? Feltétlenül véget kell ennek vetni I Aantán ott van az a tény, amelyet már észre se vesznek, hogy akkor, amikor valaki alkalmazni akar valakit úgy, hogy az illető lakást is kapjon, rendesen igy hirdeti, vagy keresi: „gyermektelen házaspár“.. - De meg vállalatoknál is szívesebben alkalmaznak olyat, akinek nem kísérője a család, elfeledkeznek arról, hogy a tőke abban a pillanatban öngyilkossá lesz, amelyben magasabb erkölcsi rendeltetését szem elől téveszti s családellenessé lesz. A nemzetet érő súlyos születési veszteség nem azokon múlik, akik a családi élet, a gyermekáldás keretében élnek, hanem az egész nemzeten, a nemzet minden tagján és ez a magyar társada lom akkor talál magára és látja meg azt az egyenes irányt, amelyen járni kell, ha nem történik az meg, hogy az édesanya, akinek sok gyermeke van, az édesapa, aki népes családjáért dolgozik, kopott, szegényes, nélkülöző és alsóbbrendű életet legyen kénytelen élni, mint más. Akkor virrad ránk az igazi hajnal, ha nem kell lemondaniok a maguk falatjáról a szülőknek, hogy gyermekeiknek jusson, hanem elégedetten, nagyobb darab kenyérrel a kézben, gond nélkül nézhetnek a jövő felé. Ma még nagyon sok a hiba, nagyon sok a baj 1 Ma még mindig ott áll a nemzeti élet ezen kntforrása mögött a veszély, hogy kegyetleú kézzel irtson bennünket legérzékenyebb oldalunkon át, de ott van a mentő kéz is, ott áll már a kormány figyelme, hogy beledörögje a magyar társadalom fülébe a megújnlé magyar nemzeti élet nj ígéretét: első a család! Első a család I Jegyezzék meg ezt azok, akik erről elfeledkeztek I Jegyezzék meg, hogy a családvédelem olyan gondolat, amely mögött nem CBak kormány, törvény, hanem az egész nemzet a maga jövője érdeké ben felseregeit és jaj lesz azoknak, akik ellene vétkeznek. A Nemzeti Egység Pártja szekszárdi választmányának ülése Teljes energiával folyik a munka a Nemzeti Egység szekszárdi kerületi szervezetében a képviselőválasztás éta is és a vezetőség az idén tán még sokkal több ügyes-bajos választó dolgában járt el, mint tavaly. Gömbös Gyulának a magyar nép érdekében folyamatba tett eredményes intézkedései csak növelték a párt iránt megnyilatkozott szimpátiát és csak természetes, ha a november 30-ára egybehívott szekszárdi párt- válasitmányi ülés iránt óriási volt az érdeklődés. A párthelyiség jóval az ülés megnyitása előtt megtelt már a tagokkal, akik csoportokba verődve tárgyalták a helyi és az országos politika eseményeit. A megbeszélések természetesen dr örffy Imre, a kertt let volt országgyűlési képviselőjének személye körül forogtak, hiszen az ő tizenötéves törvényhozói működése oly bensőséges kapcsolatokat teremtett, hogy a választmányi tagok a legnagyobb izgalommal várták a hat órai vonattal Budapestről érkező dr örffyt, aki a vonat késése miatt csak jóval az ülés megnyitására ki tűzött idő ntán jelenhetett meg. Addig is sok szó esett a he yi politikáról és aggodalmat kelté módon volt megáll«pitható az a hangulat, hogy az igen érzékenyen emelkedő pétadé fokozódó izgalomban tartja Szekszárd lakosságát. Ez a panasz azelőtt nem merült fel, mondotta az egyik választmányi tag, hiszen köz- j tudomása, hogy örffy képviselősége alatt mindig jelentős póiadő segítségeket tudott kiharcolni Szekszárd részére. Ehhez a megállapításhoz kapcsolódva másvalaki viszont elmesélte, hogy a napokban volt alkalma beszélni Kaposvár polgármesterével, aki a szóbakerült szekszárdi pétadé- panaszra megemlítette, hogy é addig, amig dr örffy Imre képviselő volt, sohasem tudott a pénzügyminisztertől elegendő segélyt szerezni Kaposvárnak, mert örffy Szekszárd részére mindig elhalászta. Csak természetes, hogy a jobbára polgárokból álló választmányi tagok —■ szekszárdi bortermelők — között sok szó esett a bortörvény parlamenti tárgyalásáról és kínos megütközést keltett, hogy ebben a Ssek- szárdot létalapjában érintő kérdésben a szekszárdi képviselő hangját nem hallották. Ellenben örömet keltő témája volt az ülést megelőző diskurzusnak az, bogy hamarosan megvalósul a szekszárdi ks szárnya és az OTI palota építésének az ügye, amely utóbbi dr örffy Imre régóta folytatott fáradozásainak a fényes eredménye. Nagyon érdekesen jegyezte meg valaki, hogyha örffy Imre az ő hatalmas összeköttetéaeivel annak idején Szekszárd részére potom pénzen meg nem szerzi a hely pénzese dési jogot, a városnak est a nagyszerű jőve- • delmi forrását és az óriási értékű I vásárteret, akkor Szekszárd ma nem lenne abban a szerencsés helyzetben, hogy megfelelő és pompás helyen fekvő telket bocsásson rendelkezésre az OTI székház és a szinte beláthatatlan jelentőségű kaszárnya számára. A választmány türelemmel várt dr örffy re, akit jó háromnegyed órás vonatkésés ntán való megérkezése alkalmával a lehető legmelegebb ovációkkal fogadtak. A választmányi ülés megnyitása. Dr Zsigmond Fereno ügyvéd, pártelnök megnyitotta ezótán a választmányi ülést, amely jegyzőkönyvi köszönetét mondott dr Hagymássy Zoltán nyugdíjba vonult főispánnak, a Nemzeti Egység volt megyei elnökének, valamint hűséges támaszának, dr HagymáBsy Zoltánnénak, a párt nőcsoportja elnökének lelkes fáradozásáért, majd melegen üdvözölte vitéz dr Thuránszky Lászlót, az nj főispánt, aki beiktatása alkalmával a legnagyobb melegséggel és szeretettel jelentette ki a tisztelgő küldöttségnek, hogy a Nemzeti Egység Pártjának hazafias tevékenységét min* dig támogatni fogja. A gazdaadósságok rendezése Dr Kunczer Jenő, a kerület vidéki pártelnöke tartott ezután igen nagy érdeklődéssel hallgatott ismertető előadást a gazdaadósságok rendezéséről. Teljesen leegysserttsitve, világosan, könnyen érthetően magyarázta ennek a gazdákra vonatkozóan oly nagy- fontoBságn kormányintézkedésnek az előnyeit, amelyek óriási könnyebbséget jelentenek a mezőgazdasággal foglalkozóknak. Gömbös Gyula kormányának ób a Nemzeti Egységnek ezek valóban a gazdák megsegítésére vonatkozó intézkedései, láthatóan nagy tetszést és megnyugvást váltottak ki a jobbára polgári foglalkozású választmányi tagokból, akik magnk kijelentették, hogy ezzel nemzeti ajándékot kaptak a kormánytól. Dr óiffy Imre szólalt fel einián ős többek között ezeket mondottam Dr Örffy Imre beszéde Nem személyi szempontok vezettek eogem akkor, amikor ezen a gyűlésen megjelentem. Idehosott egyrészt a hívó szó, másrészt pedig az a megingathatatlan meggyőződés, hogy az országnak ma jobban van szüksége a Nemzeti Egységre, mint valaha. Nem a magam ügyét akarom tehát előre vinni azzalf hogy itt vagyok, hanem egy nagy gondolatot, amely a magyarság boldogulását is jelenti. Tizenötévi barátság kötelez, hogy azok közé álljak, akik ma is velem együtt éreznek és e gondolatnak tovább is harcosai kívánnak lenni. A legkomolyabb szerep, amely az egybegyűltekre vár — amint legEgyes szám ára 12 fillér.
