Tolnamegyei Ujság, 1935 (17. évfolyam, 1-104. szám)
1935-11-30 / 97. szám
XVII. évfolyam Szekszárdi 1935 november 30. (Szombat.) 97. szám. TOLNAMEGYEI HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: .Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 102 Előfizetési difi Egész évre _ 12 pengő || Félévre _______6 pengő Fe lelős szerkesztő: BLÁZS1K FERENC Főszerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS A lop megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dija 1'60 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllllmélersoronként 10 fillér, /vllástkeresőknek 50 százalék kedvezmény, j A hírrovatban elhelyezett reklám», eljegyzési, családi hír, valamint a nyllttér soronként 60 fillérbe kerül. Hozzászólás Sárköz öntözése kérdéséhez Irta: Molnár Sándor ármentesitő társulati igazgató főmérnök. Ab utóbbi években a szaksajtóban, de legfőképpen a napi sajtóban — as egymást követő aszályos nyarak hatása alatt teé élénk agitáció indalt meg) amely azzal a jelszóval, hogy az irmentesitések és belvizlecsapolá sok kiszárították, elsivatagositották az Alföldet, megrontották a kiimát, orvoslás gyanánt az öntözések nagy aránya f jiesztését követeli és tüste ki óéiul. Ez a vád a belvizlecsspo- lások ellen nem aj keletű. Száraz években a múltban is állandóan fel- merült, a nedves években pedig ismét elhallgatott. Á viták tisititó tűsében azonban esek a vádak teljesen alaptalannak bison;ultak, mert hÍBsen a sekély, 1—2 méter bevágása csatornák csak a vetésekben kárt okozó felületi vizeket vezetik le, szívó, talajvizcsök kentó hatásuk a tudományos kisár leti eredmények szerint, csak méterekre terjed ki. Ha már a sekély belvisárkok is kiszárítanák a vidéket, akkor a Danának, Tiszának és mellékfolyóinak mély medrei (ame- lyeknek vizezi ne kis vízállások idején 5—7 méter mélyen van a talaj- szint alatt) éppen sivataggá tennék a folyómeder környékét, mely feltevés pedig teljesen ellenkesik a ta- passtalattal. Száraz években a bel visárkok amúgy is üresen állanak, nem vezethetnek el vizet, nedves idő szakokban viszont z meglévő csatornák sem elégségesek sokssor és a gazdák még több, tökéletesebb kanálist követelnek a stagnáló belvizek elvezetésére. Alaptalanok azok a megállapító sok is, hogy az aszályossá váló időjárást a mocsarak lecsapolása és az erdők hiánya, illetve azok irtása idézte volna elő. A klíma a hőmérsékleti vissonyoknak és a csapadéknak a függvénye. A hozzánk jutó melegmennyiséget ssabályosni nem áll módunkban, hasonlóképpen a csapadék elosztása és mennyisége is független az emberi beavatkozástól. Közismert tény, hogy eső csupán akkor keletkezhet, ha a levegőben mindig jelenlévő párák valamilyen oknál fogva a magasba emelkednek és ott a hidegebb környezetben annyira lehűlnek, hogy régi alakjukban meg nem maradhatnak, hanem kisebb, majd nagyobb cseppekben össseve- rődve, lehullanak. Már most aszerint, hogy ezen magasba emelkedés és lehűlés mily módon jön létre, megkülönböztetünk instabilitásos, frontális és orogrtfikus esőket. Az instabilitásos esők helyi jelle güek, nagyon kis területre korláto sódnak j oka as alsó levegő hirtelen felmelegedése, felszállása (sivatagok, A főispán budapesti tárgyalásai a szekszárdi 0TI székház és a szekszárdi helyőrség ügyében Megemlékeztünk róla, hogy vitéz dr Thuránszky László főispán a múlt héten elutazott a fővárosba, ahonnan e hó 26-in, kedden este tért vissza székhelyére. Idiot értesít lüok, budapesti tartózkodása alatt résztvett a vármegye költségvetésének miniszteriális tárgyalásán, valamint a főispáni értekezleten és tár gyalt számos a vármegyét érintő ügy elintézése végett a különböző minisz- térinmokkal és hatóságokkal. Esek közül a legfontosabb ügyek egyike az OTI szekszárdi székházá nak az építése, amelyre vonatkozóan Szekszárd város ób az QTI között már hónapok óta folynak a tárgya lások. A főispán most hossaabb megbeszélést folytatott dr Weiss István miniszteri tanácsossal, aa OTI vezérigazgatójával és ennek a részletekre is kiterjedő megbeszélésnek az az eredménye, hogy a tavasz folyamán annál inkább is megkezdik az OTI székház építését, mert arra már a pénzügyi fedezet is megvan. Bár az OTI igazgatósága egyelőre csupán a szorosan vett székház építését határolta el, máris tanulmányosáa alá vette a kérdést, hogy a város által rendelkesésre bocsájtott tekintélyes nagyságú telken nem lehetne-e a székházzal kapcsolatosan modern bérlakásokat is építeni. Ej árt azonkívül a főispán a Szekszárdion elhelyezendő katonaság ügyében is és hosszasan tárgyalt a honvédelmi tároa illetékes fórumaival. Ezeknek a tárgyalásoknak a folyományaképpen a kincstár alkalmasnak minősítette és elfogadta a város által a katonaság ssámára felajánlott és a kiküldött ssakértő bizottság által megszemlélt és felmért területet. A vitéz dr Thuránszky László főispánnak adott felvilágosítások szerint a minisztérium Szekszárd megyei vároBt már a napokban hivatalosan fogja értesíteni, hogy a területet elfogadja, átvessi és a tervbe vett építkezésre alkalmasnak találja. sziklás hegységek felett), de hogy est | a felszálló párás levegőt az éppen ‘ uralkodó szelek hova sodorják, hol lesz belőle eső, mindig bizonytalan. A frontális eső ott keletkezik, ahol két különböző hőmérsékletű levegő áramlat összetalálkozik és az egyik a másikat felfelé hajtja, mely körülmény kellő páratartalom mellett megint esőre vezet. Ezek az úgynevezett or szág08 esők, mert rendszerint nagy kiterjedésüek és hosszantartónk. Epek tehát nem függenek a föld felszínének milyenségétől, hiszen az azokat létrehozó állapot is független attól. Végül az orografikns eső, mint neve is jelzi, a föld felszíni alakulatától függ, hazája a hegyvidék, ahol a hegy alak álatok a párákat szállító szeleket a magasba terelik és a hegyvidék aion része, hol a magasság fokosatosan emelkedik, rendesen a keletkező eső zónájába esik, A hegyvidék kultúrája itt sem játszik sze repet az eső helyének kialakulásában. Vannak a tenger közepén szigetek, tengerparti vidékek, hol minden évben csak egyszer van csapadék, hol pedig a párolgás és a páradús levegő megvan, de hiányzik az ezt felemelni tudó légáramlás, mely az esőnek elengedhetetlen feltétele. Ezekből világos, hogy hiába volna az Alföldünk, vagy a mi Sárközünk tenger, ez a csapadék megnövekedését nem segítené elő, hiába lenne meg az alföldi mocsárvilág a maga nádasaival és ÍDgoványaival, azok a csapadékra nem lennének hatással, de nem is voltak soha és igy nem l volt a. belvizeket levezető caatorca- | hálózat sem. De igy vagynok az er dőkkel is. — Az erdők felett ugyan valamivel nagyobb a párolgás, de ez oly minimális, hogy ssámba sem jöhet. Ha az egész Alföldet heerdő sitenők, az évi 600 mm átlagos csapadéktól 24 mm-el növelné z legjobb esetben. Mit javítana ezen körülmény a helyzeten és hol teremne meg a világhíres alföldi busa ? Ha tehát az ország boldogulását kívánjuk előmosditani, ne illessük az ármentesitő és belvisrendeső munkálatokat olyan vádakkal, melyek szakszerűtlenek és távol állanak az igaz Ságtól, mert z mindent sárbsrántó bírálat haszon helyett csak árt az ügynek b a támadóknak a kritikához való jogát a hozzáértők előtt csak kétségessé teszi. Megtámsdhatatlan tény, hogy országunk körülbelül 1 milliárd pengőt költött árvédelmi és belvisrendesési munkálatokra és ezzel több mint 10 milliárd pengővel emelte z nemzeti vagyont, tehát a befekte tések óriási kamatot hoztak. Akik tehát ezen — jogosan a második honfoglalásnak nevezett munkában akár szellemileg, akár fisikailag, vagy a terhek vállalásával segitőkezet nyuj tottak, azokat nem gáncs, hanem dicséret és hála illeti meg. Az igazság e kérdésben egészen másutt van. A kül- és belföldi meteorológiai megfigyelések szerint Earópa éghajlata az utolsó évtizedben általában megváltozott: szárazabbá vált, aminek okát a bennünket érintő meleg légáramlatok irányváltozásában és egyéb, tőlünk teljesen független tér messet} tényezők átalakulásában találjuk meg. A mezőgazdaság vízhiánya és eziel kapcsolatban az öntözés kérdésének elöbbrevitele tehát nem elszigetelt magyar jelenség, hanem ismeretes, szőnyegen forgó és szttkségsserU követelmény a kttlföll gazdái előtt is. De más ok is van a természeti tényezők megváltoiáBán kivül, hogy az öntözés problémájával foglalkozunk, s ez az, hogy a mezőgazdaságok vízigénye az utóbbi években rohamosan megnövekedett, s ma már úgy vagyunk, hogy csak a csapadék - dus vidéken jut annyi vis a termőföldre, amennyi a gazdasági termelést kielégíti. A föld terméshosama általában megkétssereződött a kultúrnövények termesztése és a belterjes gazdálkodás révén. Földjétől a gazda ma többet kíván, mint valaha. A holdankénti 4—5 q búzatermés ma már nem igen fordul elő s a gazdát nem elégíti ki. Szükséges tehát a talaj vízkészletének megóvása és a hiányzó talajvizek pótlása is. A talaj vízkészletének megóvása elérhető, illetve fokoshatő a jó talaj- műveléssel, porhanyitással, de már a pótlásra ha csapadékhiány van, csak egy lehetőség kínálkozik és ez zz öntözés. Öntözés, e szóra Egyiptom, z Nílus, a jávai rizs, Spanyol és Olaszország termékeny öntözött területei jutnak eszünkbe. A természeti erőkkel állandóan kttiködó ember előtt mindig zz a cél lebegett, hogy függetlenítse magát azoknak csapásaitól és ha ezt sikerült elérnie, akkor a legyősött természeti erőket iparkodott okszerűen a Baját szolgálatába állítani, kihasználni. így történten a természet leghatalmasabb elemével, a vizsel is. Az emberiség nem tűri már többé, hogy az életét, hajlékát, verejtékei innak ójának gyümölcsét zz árvizek állandóan fenyegessék, azokat határok közé szorította ás a legyőzött elem megfékezve, mint szelídített óriás Bsolgálja urát, az embert, terhet hurcol hátán, termeli a villamosságot és segítségünkre van harcunkban a másik ellenséggel, a szárazsággal szemben, önti éltető elemét zz öntöző csatornákon át szomjaz földjeinkre. Világos tehát, hogy a vizek kártételei elleni védekezés és a vizek hasznosítására való törekvés sző* vevényesen egymásba kapcsolódó feladat. E pontnál kspesolódhatik tehát be ármentesitő társulatunk Sárköz öntözésének kérdésébe és ha az öntözés szükségsserüsége tényleg fennforog, azt esetleg ármentesitő és öntöző társulattá való átalakulása révén meg is oldhatja. A mezőgazdasági országok között Csonkamagyarország népsűrűsége z legnagyobb, ami azt jelenti, hogy z gazdasági verseny iramában reá van utalva termelésének fokozására, ami a belterjesség fokozásával járna együtt, de ez már csak kis mértékben tehet- • séges, mert a mesőgazdasági rend- I sserünk átalakítása elé szárazságra Egyes szám ára 12 Villára
