Tolnamegyei Ujság, 1935 (17. évfolyam, 1-104. szám)
1935-11-20 / 94. szám
XVII. évfolyam* Szekszárdi 1935 november 20i (Szerda.) 94. szánk Szerkesztőség és kiadóhivatal: Főszerkesztő: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 102 SCHNEIDER JÁNOS Felelős szerkesztő: BLÁZS1K FERENC Előfizetési dl)t Egész évre _12 pengő || Félévre ______6 pengő , A lap megjelenik minden szerdón és szombaton. Előfizetési dllak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. H|tadetés«k árali A legkisebb hirdetés dl|a l‘60 pengő. — A hirdetés egy. 60 milliméter széles hasabon.mllllmélersoronként 10 fluér. nllástkeresőknek 80 százalék kedvezmény, , A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint ■ nyfltlér soronként 60 fillérbe kerül. Nil te» a kormány az Alfölil érdekében A miniszterelnök a magyar Alföld három fontos gócpontján: Szentesen, Gyulán éa Orosházán adta meg a méltó válását siókra aa ellenséki támadásokra, amelyek az utóbbi időben a kormánnyal szembenálló pártpolitikusok részéről mindélesebb han gon és mindeürttbben nyilatkoztak meg. Ezekre a bántó hangú és személyeskedő támadásokra Gömbös Gyula valóban megfelelő választ adott, olyan válásit, amely mindenképpen méltó ahhoz a magas közjogi állásboa ést ahhoz a felelősségteljes pozi oióhoz, amelyet a minisatereln^k betölt Gömbös Gyula , ugyanis igen röviden intézte el alföld* besaédeiben ezeket aa ellenséki támadásokat a nem követte a , vele,. szemben. álló politikusokat a r személyeskedés és a vádaskodás utján, hanem néhány sióval leszögezte véleményét ■ arról aa ellenzéki táborról, amelynek nincs n<|mzetépifö programja, nincs komoly, átfogó elgondolás*,( csak egy törekvés hevíti: a kormány elnökét elgáncsolni és , a. kormány munkáját megnehezíteni I , Ezzel á programhiányban szenvedő ellenzékkel bem Bo^at foglalkozott a miniszterelnök, inkább áttért oly kérdések . ismertetésére, aipelyevk,. a magyar k AIföld józan és reális göujlolkösásá polgárságét bizonyára sókkal inkább érdekelték. A miniszterelnök igen helyes értékkel a gaidasági kérdések isnjer- tetéaére helyezte beszédeinek súly ponijat, eaael is kihangaulyoiVjA aat, hogy .a kormány nemcsak tisztában van á magyar Alföld nehéa és 7vál- ■ágos hely setével, de fi sátán látja és a közeljövőben alkaímazniis kívánja azokat aa eszközökét, amelyek aa alföldi bajok gj6gj}Ú?li és megszüntetését Vanpak hivatva előmozdítani. Szentesen elsősorban a magyar búza- kéirdéprőj beszélt a miniszterelnök a rámutatott árra, hogy a Gömböskormány által 1933 márciusában megkötött római egyezménynek kö- szönhetjttk a magyar búza jelenlegi kedvező árszínvonalát. Ezzel az egyez- ménnyeí, amely aa oltsa és osztrák fogyasztópiacok sorompóit nyitotta meg k magyar föld legfontosabb terménye előtt, a kormány jelentős mértékben megjavította a magyar gazdák éa pedig elsősorban a búzatermelő alföldi gazdák hely létéi. Foglalkozott továbbá á mihisztereinök a földbirtokpolitika kérdésével is és rámutatott arra, hogy míg á közelmúltban, aa előző kormányok idején a költség* vetés keretei között évente csak 10—20 ezer pengő állott földvásárlás céljaira rendelkezésre, adaig most 5 millió pengőt fog á földmivelÓBÜgyi kormányzat erre a célra fordítani. Számottevő Összeggel kívánja tehát a kormány azt a gyakorlati és szó j ciális irányú földbirtokpolitikát meg- i indítani, amelynek tengelyében aa ' előkészítés alatt álló telepítés van és amely szintén elsősorban a nagy mezőgazdasági munkástömegekkel rendelkelő Alföld helyseiét fogja javítani. De részletesen nyilatkozott a mi* nÍ8iterelnök az Álföld két kttlönle* leges .problémájáról: a fásításról és az Alföld viszel való ellátásának kérdéséről is. Mindkét kormánysati terv gyakorlati megvalósítása nemcsak a magyar Alföld termelési, éghajlati, talajtani ób egészségügyi viszonyait fogja lényegesen megjavítani, de aa erdősítéssel és csatornázással kapcsolatos hatalmas munkálatok lehe tővé fogják tenni aa alföldi magyar nép egyik legnagyobb csapásának: a kubikusrétegek és a földmnnkásság rettenetes munkanélküliségének és nyomorúságának enyhítését íb. Ennek a nagyszabású alkotóprogramnak mi előbbi keresztülvitele érdekében a kormány szintén jelentős- összegeket kíván. felhasználni s igy as elkövet* keid esztendők eredményei fogják megmutatni azt, hogy a Gömbös- kormány valóbon saivén viseli az Alföld soli viszontagságon átment Biinmagyar népének sotsát éa jövőjét, E gazdaságpolitikai tervek alapján joggal intéahette Gömbös Gyula mi- nisaterelnök Ssentesen a szociáldemokrata munkássághoz - azt a fel hívást, hogy ne keresse tovább a nemzetköziség vörös zászlaja alatt a maga és családja boldogulását.. A magyar munkásságnak — ipari és mezőgazdasági munkásságnak egyaránt — arra a belátásra kell jutnia, hogy az ország élén ma oly kormány áll, amely komoly elhatározással és őszinte Biooiális érzékkel zkarja a munkásosztályt magasabb színvonalra emelni s annak becsületes megélhetését biztosítani. Ezért nincsen értelme annak, hogy a munkásosztály külön táborban küzdjön a maga céljaiért és jogaiért, mert igazi érdekei ma azt kívánják, hogy a Nemzeti Egység táborát erősítse s eszel a ki tflaöft célok megvalósítását a saját jól felfogott érdekében is előmos ditsa. A magyar közvélemény bizonyára mérlegelni fogja a Gömbös Gyula ellen irányított személyeskedő ellenzéki támadások értékéi és ennek a mérlegelésnek eredménye nem lehet kétséges, ha meggondoljuk, hogy a mérleg egyik serpenyőjébe aa ellenzék csak az ürességtől pnffogó jel asavait helyesheti,t míg a másik serpenyőben a kormányait komoly siketé, gazdaságpolitikai éa szociális tervei foglalnak helyet- A nennet j tudni fogja, hogy melyik politika szol- I gálja igazán érdekeit I Szekszárd szegényB&yél az egri norma szerint kívánjak rendezni , Vitéz Vendel István polgármester a megsegítésre szoruló szekszárdi síé* gények ügyének a minél tökéletesek ben leendő rendezésére Kiss Lajos apátplebános, felsőházi. tag társasé- gában nemrég Baján jért és dr Bor birő Ferenc polgármester kalanzo lásával tanulmányozta a bajai, szegények ellátását. Megnézték a szegényházat és betekintést nyertek a azé , génysegítés ottani lebonyolításának minden részletébe. A bajai szegény- gon doaáBt as egri norma neyep:<ismeretes és aa ország több városában bevésétett módon oldották "meg ób a Baján szerzett tapasztalatok alapján est a mindén tekintétben bevált rónádéiért Ssekssárdon is be akarják' vezetni. Úgy értesülünk, hagy vitéz Vendel István polgármester erre vonatkozóan tervezetet is készít és azt megvita tás, valamjnt jóváhagyás t végett a városi közgyűlés elé terjeszti. 1 Ez alkalommal hangot kell adnunk annak a sokfelől megnyilvánuló óhajnak, hogy a szekszárdi szegényellátás egységesítése és központosítása elsőrendű társadalmi szükségesség. EzidősijBrint ugyanis . az a helyset, hogy az inségadó, a különféle egyesületek és nőegyletek akciói, vala mint a gyűjtések terhei folyton egy Ős* úgy inason társadalmi osztályra nehezednek, holott ez a társadalmi osztály maga is sokszor a legnagyobb gondokkal küld a gazdasági válság folytán. Viszont a szegénygondozás egységesítése és központosítása meg szünteti majd azt a visszásságot, hogy egyes túlságos szemérmes szegényekkel szemben egyes élelmesek 3—4 oldalról is kijárják a maguk résiére a támogatást. — UÖA*»**lClí fi m i ■■ t;— ■ — ~ Óriási vörhenylárvány Tolnán A tolnai gyermekek költ már f. év augusztus havában fordultak elő szórványosan vörheny megbetegedések. A hideg idők beálltával a meghűlt** gyermekek a betegség elleni ellenállóképessége csökkenvén, a vörheny járványsserüen lépett fel. . Ma már 81 megbetegedést jelentenek. Dr Peresei Béla alispán az iskolákat és óvodákat már hetekkel ezelőtt bezáratta. F, hó 16-án dr Freyler Károly Vármegyei tiszti főorvos, dr Fördős Dezső járási tiszti orvos kíséretében kiszállt Tolnára a járvány leküidé* sére tett orvosi intéikedásek ellenőrzése végett és megállapították, hogy a hatóság dr Dallmann Gusztáv köror- vob közbejöttével először kinyomozta aa összes bejelentett és be nem jelentett beteg gyermekeket és esek | lakását ellenőriés alá helyezték, hogy idegenek ne látogassák. Egyszersmind megalakult a járványbizottság, amely elhatározta, hogy aa óvodaépületben járvány kórházat állít fel, amelynek felszerelési munkálatai már annyira elóhaladtak, hogy 18-án elkezdhette működését. A járvány elharapódaásA- nak megakadályozására minden táno- mulatságot vagy szinielőadást betiltottak. Á járványbizottság nyomtatott általános utasításokat adott ki az . óvintézkedésekről és szabályokról, amelyeket szigorúan be kell tartani. Elhatárolták, hogy a Tolnáról Szék* szárdra bejáró iskotásgyermekek orvosi bizonyítványt vigyenek magukkal annak igazolására, hogy sem a családban, sem a házban nincs vörheny beteg. A járvány bizottság a községet ellenőrzés szempontjából 9 kerületre osztotta fel és a kerületek háanitt és lakásait egy-egy esküdt járja be* Ezekkel a szigorú intézkedésekkel remélhetőleg hamarosan meg fogják fékezni a kellemetlen éa elhanyagolás esetében sokszor halállal végződő betegségnek továbbterjedését, sőt a járványt sikerül meg ia szüntetni. | Steinfeld Béla | Stein féld Béla Tolna vármegye ár* vasiékének nyug. elnöke, a Szekszárdi Népbank Sző vétkeiét felügyelő- bizottságának elnöke éa a Molnár-féle Nyomdai Müintéaet Részvénytársaság fetügyelőbizqttságának tagja folyó hó 15-én este 9 órakor, életének 72 ik évében váratlanní elhunyt. Ritka kötelességtudó, purjtáfe fór- fiú volt,< akt mindenütt, ahová az Elet állította, rendkívüli pontossággal teljesítette tisztét, .úgyhogy mindenkinek csuk ősainte; tiszteletét és nagyrabecsülését érdemelte ki. Rövid megszakítással közel egy fél- századot éli |é városunkban, és ezek közé tartozott, akik csendben,! feltűnés nélkül, de annál becsületesebben teljesítették közéleti és társadalmi kötelességeiket, Jó Ób igazságos hivatalfőnök és példaadója voít a fiatalabb generációnak a kötelességek teljesítésében. A Mindenható, akinek akarata ki- szólitotta most szerettei, barátai..jós munkatársai sorából, a jó embert jutalmazta tán azzal, hogy pár perc alatt,, minden szenvedés nélkül,' pópáit át a földi lét küzdelméből az örök életbe. Temetése folyó hő 17-én délután fél 4 órakor volt a gyászházből, ahonnan igen nagy részvét meljett ki* sérték ki az alsóvárosi sirkertbe, ahol a családi sírboltba örök nyugalomra helyezték. Az elhunytat gyászolják neje: özv. Steinfeld Béláné síül. Rausz Mária, gyermekei: Steinfeld Béla a Ganz Villamossági Részvénytársaság főmérnöke és felesége Arányi Gabriella, Egyes szám ára 12 filléPa
