Tolnamegyei Ujság, 1935 (17. évfolyam, 1-104. szám)
1935-11-09 / 91. szám
Mai lapszámunkban bentfoglaltatik a „Tolnamegyei Gazda" XVII. évfolyam. Szekszátd, 1935 nfivamber 9. (Szombat.) 91. szám* tolnámé™ HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP ■ — « ■JtJW — W M Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 1021 fflőFiflŐil dl) 1 Egész évre _ 12 pengő || Félévre-.-------$ pengő Fe lelős szerkesztő: BLÁZS1K FERENC Főszerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetésiek, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dija 1*60 pengő. — A hirdetés egy 6Q milliméter széles hasábon millimélersoronként 10 filler. /Olástkeresőknek 60 százalék kedvezmény. , A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerUl. ^ — "g. - ' ■ ,■ ^ Magyar politikusok kötelessége A magyar nemzetre különösen azokban az időkben, amikor a vesaély a legnagyobb volt, az aa átok sulyoso dott, bogy vezető emberei mind külön-külön nton haladtak és útjaik sohasem értek össze, hanem egymást keresztezték. Ennek a következménye volt a mohácsi nqmzetpusztulás és a 150 éves török rabság, ez ütközött ki aa 1348-aa szabadságharc idejében és tán 1918 is elmaradt volna, ha Tisaa István és Andcássy Gyula utjai megtalálták volna qgy- másmellett az elhelyezkedést. — De hiába állanak előttünk a szomorú történelmi példák, a mi nemzpti sajátosságunk, hogy nem tpdunk okulni és ppkjcj}l nagyobb bennünk fiz egyéni fktrnp^ság, mint a fegyelmezettség. Ssázszor jobban tudjuk egymást gyűlölni, mint s^erqtgi. Ha beletekintünk a mai politikai életbe, ha böngésszük a különböző pártállása fővárosi lapokat, szomorúan kell megállapítani azt, hogy sokkal több időt tudnak vezető'politikusaink egymás kigúnyolását**/ egymás lebecsülésére fordítani, mint az alkotásokra. Aa ellenzéki kritika nem abban csúcsosodik ki, hogy amit a kormány előterjeszt, azt célszerű nem- zetboldogitó ideákkal egéssitsék ki, hanem a lebecsmérlés hangján a leg« üdvösebb célzatú dologra is aft akarják bebizonyítani, hogy azok nem szolgálják azt a célt, amelyből napirendre hozattak. A gasdarendeletet elégtelennek tartják és megoldásként olyan módozatokat ajánlanak, amelyekről jól kell tudniok, hogy azok kivihetetlenek és ha tán valamivel jobban szolgálnák ia egy társadalmi osztály érdekét, de mélyen és igazságtalanül sértenék a többiét. Politikai licitáció folyik a fórumon az egyes tömegek megnyeréséért és a legkevesebb gönd az, hogy emez egymásra való licitálásbab nem pusitul-e el, nem kerül-e dobra az egész ország* A hitbizományi reform évek hosz- szu során át pihent, mint a nagy- kanizsai programm beszédében gróf Bethlen István hirdette és amikor a kormány egy óvatos, előrelátó, minden felfordulást elhárító javaslattal jön a téren, akkor az ellenzék Bethlen Istvánnal az ólen, nem tartja elég radiálisnak azt a javaslatot, qmelyet ő oportunitásból még az országgyűlés bizottságai elé sem vitt. És mit látopk a telepíts kíkdó- Bében? Ismét q§pk, akik b$jg}f§ annak az irányzatnak, nagy Magyar- ország politikát élete bizonyos hangulati periódusokon e|i]| keresztül és nincs bátorságuk e hangulatokkal a vezető Államférfiaknak; szembeszállni, mondom, hogy akik e hangulatok hatása alatt minden előrelátás nélkül a forradalom ütórgsgésqjnqk letompitására a földbirtok reformot megalkották, grjiobiálif intézkedésekkel és sqküpgf a legkisebb gazdasági szakértelmet nélkülöző intézkedésekkel Bzétdaraboltak együvé tartozó föld- testeket és nyomprgó földtulajdonosokká változtattak gondnólkül élő nagyszámú gazdasági * cselédet, apqk most a tejepítés kérdésénél a gazdasági cselédekre gqq<lplnak, azok érdekében kívánják elvetni a telepítés gondolatát és a tiszántúli embertönqe« gak elhelyezkedési lehetőségét szembeállítják'a dunántúli munkások érdekeivel. Ez a káosz a politikai ó|e$ bo szorkánykonyhájának minden következetességet nélkülöző rapszódikus fordulása méltán keserűséggel JQltr heti el ások szivét, akik q vezetésre hivatott emberek együttfpunkálása helyeit a vad gyűlöletnek mind nagyobb térhódítását látják. Kicsiny ez az ország és kövesen vannak, akiket az Isten oíy képességekkel Ób qly egyéni erókkél ruházott fel, hogy a még megmaradottak vezetését jra- nyithassák. Ha ezek q kevesek fi bennünket körülvevő ellenséges államok kaján öröiqére egymást tépik, egymást becsiqérlik, akkor elsőbben ezer vqszélytÓl fenyegetett országunk külföldi hirqevét és tekintélyét ássák alá és ittbent oly politikai légkört teremtenek, amel/ alkalmas a röbba náshpz, de gempaiesetre sem arra, hogy itt a nemzet egyetemének érdekében lehessen dolgozni. Tompítsuk le a tollat, fontoljuk (S8£< h9gy mit \mk és fótíet mit beszélünk. A politikát ne un huncutságnak tekintsük, ne azt keressük, hogy pijjacatokig mi bői részünkre nagyobb népszprüpéget. Nem azon dől" el ennek az országnak sorsq, nagy Csurgóról, Szentesről ki fpg aa országgyűlésbe kerülni, mint ahogy azon sem. fiogy Budapesten és Deí)- recenben kik lettek országgyűlési képviselők. Ezek lehetnek egyéni érdekek, páft politikai célok, de semmiesetre sem oly jelentőségűek, hogy ezért vezetésre predesztinál emberek a hordó tetejére álljanak, ni javaslatot, hibás statisztikai adatokból kiindulva lekicsinyeljenek és letapossanak minden uj gondolatot. Árra se, hogy errp válaszul a másik oldal igyekezzék vádat qmelni és tehetetlennek feltüntetni olyanokat, akiknek hátamögött hosszas politikai múlt áll. Mindkét oldalnak csak egy kötplessége lehet. A tervezőknek és kritjaálóknak egy arán| minden emberi hiúságtól n/en- tesen, minden pojitikai népszerűség keresése nélkül olyat alkotni, amiből pnnek a sokat szenvedett magyar népnek egy jobb jövendője fakadhat. s. ■nsr m1 "9^ -m. A vámwMei legvzőegylel közgyűlése A vármegyehála kistermében csü törtökön Nétneth Árpád dombóvári főjegyző elnöklete alatt tartotta köz gyűlését a Tolnavármegyei Község és Körjegyzők Egyesülete. Á köz gyűlésen megjelent vitéz dr 1 hu- Táhszky László főispán, dr ^erezel Béla alispán, Broglű József ország gyttjési képviselő, az Országos Jegyzó- egyesület és jegyzéárvaház elnöke, Söhultheisz Rezső vm. főjegyző, dr Haypál Sándor árvasqéki elnök, Szúingott Edvin szekszárdi é| Polgár István paksi főszolgabíró is. üémeth Árpád egyesületi elnök megnyitójában ÜdvözölteThuránszkg főispánt, Perczel alispánt, Broglú országgyűlési képviselőt és a közgyűlés Vendégeit/ majd előadta elnöki jelentését, amelyben felsorolta a jegyzői karnak a megnehezedett időkben különösen nyomásaiévá lqtt sérelmeit. Ezekre vonátkpzóan a jegyzőknek az a kívánsága, bogy a jegyzői irodák a köaigazgatási teendőket nem képező munkáktól tchermente- sittesBedek, a községi irodák ügy- ¥Ít?Í9 egyifeyüijittessók, a végrehajtási teendők államikéiba yátesaepek es hogy a községi törvény reformjával kapcsolatosan a jegyző Vdazl&i I&Jli feTÖiiíjR^i HÍ®t PÍÜ így. fqglalkozhatjk intenziven a népével és jgy yqzqtbptf gat* aqppi$eji és államérdekeknek megfelelő helyes leányban. Kérte a főispánt, hogy a ezeket a kívánságait juttassa q kormány elé, az alispánt pedig arra, hogy élekben aa ügyekben a törvényhatósági bizottság felirati- |qg támogassa a jegyzői kórt. ^Elparentálta ezután az elnöki je lentés az év folyamán elhunyt Forrai Aladár dombóvári, Grélinger József hőgyésai, Saendrődi János gyönki és Nagy István teveli jegyzőket, akik amléképek a közgyűlés felállással ál dozott. Vitéz dr Thuránszkg László főispán magas szárnyalása beszédben válaszolt áz üdvözlésire és megrajzolván a magyar jegyzőnek, a hazafias nemzeti élét emez oszlopának a ne mes alakját, elismerését fejezte ki ipipdazért a nagy munkáért, amelyet a nép igqai veieiői oly lelkesedéssel végeznek. Egyúttal kijelentette, hogy aa elnöki jelentősben foglalt kívánságokat a kormányhoz juttatja. Dr perczel Béla alispán, akinek a jegyzői kar iránti szeretője évtizedek óta közismert ebben a várme gyében, arra kérte a jegyzőket, hogy benne necsák a felettes hatóságot, hanem • jéhtritat ia lássák. Kijelentette, hogy a legnagyobb szeretettel támogatja a jegyzői kar sérelmesnek yójt állapotának megjavítására irányuló akciót és ezt annál inkább is kötelességszerüen teszi, mert látja a dísparitást, amellyel a folyton szaporodó munka a jegyzők v4l!4rá nehezedik akként, hogy j?zj a munkát munkaerővel kejl elvégezni. ígérte, hogy ilyen értelmű javaslatot terjeszt a törvényhatósági bizottsághoz is, kérve, bogy a vármegye feliratilag támogassa a jegyzők kérelmét. Brogly József országgyűlési képviselő szólalt fel sz alispán nagyi hatású beszéde után és Ő, aki nar* mine £v óta fogíaíkoiíh a jegyzői kar |igyeiye|, nagyszerűen mutatott r$ mindazokra az erepipépyqKr.q, amelyeket a magyar jegyzőség ösz- szefogásával kivívott. Tájékoztatta a közgyűlést a tlögyssö Árvaház működéséről, majd annak * szükségét hangoztatta, hogy a szervezkedésnek még erőteljesebbnek kell lpnqi, mert a községi közigazgatáa reformját csak így lehet kivívni. Részletesen beszámolt az országos egyesület munkájáról, terveiről, amelyek arrq irányulna):, hogy a jegyzői kar egész tevékenysége százszáaalókban á nemzet- épitls hazafias munkájába legyep bekapcsolható. Dicenty Pál tengődi jegyző, aki 42 éyi szolgálat után pár múlva nyugdíjba vonul, a meghatottságtól szinte eiérzékenykedve kérte kártársait, hogy nq.indig tartsanak össze, szeressék egymást, ne t°led" kezzenek meg a felsőbb hatóságok iránti köteles tiszteletről, mert kívánságaikat csak igy valósíthatjuk meg. A közgyűlés melegeP ünnepelte az aktiv működés után távqaó kartársat, aki qtán Mező László, Alsónyék szintég nyugdíjba készülő főjegyzője ismertette azt az öt pontból álló határozati javaslatot, amelyet a vármegyei egyejdfief a községi közigazgatási fqform megvalósítása érdekében az országos gyűlés qlé terjeszt. Gyöke Jóasef sióagárdi főjegyző a közigazgatás egyszerűsítését sürgette és tiltakozott az ellpn, hogy egyes ügyekben némely hatóság olyáh ellenőrző közegeket küld ki a községekbe, akik nincsenek tisztából} az ilyen teendőkkel. Kérte ennek q visszásságnak az orvoslását. Győrffy holtán kocsolai főjegyző a javadalomföldek valódi értékelését sürgette, merj; igy súlyosan károsodik az ó jegyző, akinqk a fizetésébe földjárandóságot számítanak be. Csekk Jenő tolnai főjegyző a községi közigazgatási reform megváló• sitásának szükségességét világította A költségvetés elfogadása után qz országos gyűlésre kiküldte a közgyűlés a tisztikarral együtt Gergely Emiit, vitéz Gátby Ferenbet, Kopácsy Ervint, Győrffy Zoltánt, Tarisznyák ftgrét, fonta* ¥Uá< Márki Henriket, Bartoa Elemért, Hamory Lajost, Lmnyey Ákost ós Rum» Iiprét. A nyugdijba vonuló Mező László és Lficenty Pál érejpmeit méltatta ezr után tynaeth Árpád elnök, aki ipqgq ép tiszttáraai mandátumát közgyű!4q rendelkezésére hocsájtottq. A megtartott tisztujitás során gl: Egyes szám árai 12 fillér. 0#
