Tolnamegyei Ujság, 1935 (17. évfolyam, 1-104. szám)
1935-11-02 / 89. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1935 november 2. ÍM*«*^.®**' m ,. .. %* <**»-*- &***> IWVUfpt*^ Gyógyszertárakban kapható. hőt való ragaszkodásra. — A Ref. Énekkar a „Térj magadból drága Sion“ keadettt egyházi dalt adta elé nagy precizitással, majd Szilágyi Béla lelfcipáBztor mondott imát, Isten áldását kérve a városra, a gyüleke- eetre, az országra, a kormányzóra és a templom jótevőire. A szívhez szóló ima ntán az ünnepély a CXX. zsoltár elének lésé vei végződött. Helyreigazítás Tisztelt Szerkesztőség l A Tolnamegyei Újság október 19 i számában „A kishaszonbérlők érdekei és a szekszárdi képviselő“ óim alatt oikk jelent meg, amely okulás céljából közli, hogy az Orssá- gos Földbirtokrendező Bizottság f. hó 15 i tárgyalására a kishaszonbér- lők érdekében, mint a szövetkezet volt Ügyésze, nem tartottam érdemesnek megjelenni. Ezen Ügyben közlöm, hogy a tárgyalásra a bíróságtól idézést nem kaptam, a tárgyalás napjáról senki nem értesített és igy azon meg nem jelenhettem, egyébként a kishaszonbériőket már nem a felszámolás alatt álló szövetkezet képviseli, hanem az OFB bi rájának közbejöttével megválasztott kishaszonbérlők. Tisztelettel Dr Dulin Jenő országgy. képviselő. gyorsítani a magyar nép életütemét, hogy a jövőben le ne késsük a tör ténelem sorsdöntő pillanatait. A munkaterv második része ezen kitűzött célok elérésére szolgáló eszközök és eljárási módokról szól. Maga a cél, a fölvetett gondola tokkal méltó a mai idők komolysáÉrtesítés. Értesítem igen tisztelt vevőimet, hogy szfti- fa tazilflflzlciemet megnyitottam. Raktáron állandóan legjobb tűzifa ölben és aprítva; darabos, kocka, tojás szén és koksz kapható, a legpontosabb kiszolgálás, kedvező árak és fizetési feltételek mellett. — Megrendelések eszközölhetek irodámban : Széchenyi-utca, Szekszárd Szálló épületében, a Fusz-féle üvegkereskedéssel szemben. Telefon 137. Trébitscher Tibor a »Triesti Általános Biztosító Társulat« főképviselőé gáboz és ezen gondolatoknak megszületése és formába öntése, a legszebb dicsérete a szövetség vezetőségének. Amikor céljaink megvalósításához kérjük minden magyar tanitótestvé- rünknek és a magyar társadalom minden tagjának támogatását, a magyarok Istenéhez fordulunk, hogy áldja mrg nemzetépitő munkánkat. Major Imre. Dr Pehfir Gyula Képviselő beszámoló Körútja Az Egyetemes Tunitószövetség munKaterve Azt az elvet hirdettük itt, a Tolna- megyei Újság hasábjain, hogy a mi mai társadalmunk elérkezett fejlődésének azon állomásához, amikor nemcsak a politikusoknak vagy pártoknak, hanem közéletünk minden ssá- motte vő erőtónyezőjónek, sőt minden egyes tagjának íb hitet kell tenni hováosatlakosáBáról. Az Egyetemes Tanitósiövetség is hitet tett akkor, amikor — hogy belekapcsolódhasHék a mai idők nemzetreformáló munkájába, amely munkától — mivel konstruktív tényezője a magyar életnek, távol nem tarthatja magát — egy kis 16 oldalas füietben kiadta „Munkatervét*. Esen munkaterv komoly hitvallás és egy teljes mértékű megértése, át- ériése a mai átmeneti időknek, méltó törekvése a tanítóság egyetemónek. A fttset első része három főgondolatban fejezi ki működésének irányát és célját. Eb a cél majdnem sió- szerinti idézetekben a követkelő : I. Megvalósítja a magyar tanítóság lelki egységét, kösÖB világnézeti és közös erkölcsi ideálok ssotgálata alapján. Est nem egy csúcsszerve- letben, hanem a vármegyei szerveseiben véli elérni. II. A tanegyesületben önreformáló minőségi mozgalmat indít, hogy a szellemi magasabbrendüsóg és erkölcsi emelkedettség erejével utat nyiBBon az egész népoktatási kar érvényesülésének. Esen minőségi mozgalomra asért van ssükség, —- mondja az indokolás — hogy a mai átmeneti korban, amelyben az atomizált társadalom újjászervezése nem individuáÜB alapon, hanem fogfalkoiási ágak szerint megy végbe, — a magyar tanitóság fölemelkedhessék a magyar értelmiség első vonalába s igy helyceti energiájával kiharcolhassa a népoktatás és a tanitóság scebb jövőjét. Meg akarja szüntetni a magyar tanítók szellemi befejezettségének kényscerü állapotát. Meg kell ismerkednünk — mondja tovább ac indokolás — kimerítő alapossággal a nemzet sorsproblémáival, a nagy távlatokkal és történelmi összefüggésekkel, hogy egyénenként és összesen döntőszerepet vihessünk az országépitő munkában. III. A magyar tanítóság függetleníti magát a megkövesedő és pusztuló környezet és mindazon formák és kötöttségek tömegvonzása alól, amelyek az ország életét válságban tartják, hogy vezetősserepet vihessen a nemzeti élet újraformálásában. Ezen pont indokolásában azt írják, hogy elsősorban be kell kapcsolódnunk Széchenyi István gróf gondolat- világába és a nemzetnevelés sarktételévé avassuk a következő gondolatokat: 1, A magyarságot a legmagasabb kultúrájú nép dk sorába emeljük. 2. Igyekezzünk létrehozni j az egész magyarság szellemi, erkölcsi és akarati egységét. 3. Meg kell I Dr Pékár Gyula a bonyhádi kerület országgyűlési képviselője október 27 én Záuod, Kisvejke és Lengyel községekben 'tartott igen részletes és nagyszabású beszámolót, mely után mindenütt a kérelmezőket fogadta. Úgy Lengyelben, mint Kisvejkén is választók igen nagy számban jelentek meg és a legnagyobb érdeklődéssel hallgatták fejtegetéseit a kormány eddigi munkájáról és a jövő célkitűzéseiről. Útjára a választókerület vezetősége és a várm. titkár kísérte el. Beszámolójának végeztével a közönség lelkesen ünnepelte és ragaszkodásáról biztosította. Ezután a képviselő és kísérete Bonyhádra tirt vissza. Másnap, 23-án Apar és Hant községekbe szállt ki kíséretével, ahol szintén nagy lelkesedéssel és örömmel fogadták, beszámolója után psdig lelkesen ünnepelték. A vendégeket Aparon ebéddel várták, melyen a község és a Nemzeti Egység szervezetének vezetői is részt vettek. Kedden, 29 én a Nemzeti Egység országos 'központjának propaganda csoportja képviseletében Alföldi Béla kormányfőtanácsos, országgyűlési képviselő Bonyhádról dr Pékár Gyulával Bátaapátiba szállt ki. Ez alkalommal dr Pékár Gyula itt is beszámolót tartott. Felszólaltak még Áliöldy Béla és Kiss Jenő központi vármegyei titkár. A beszédek a legnagyobb érdeklődést és helyeslést váltották ki és a szónokokat a közönség lelkesen megéljenezte. Innen Mórágyra men-1 tek, ahol a község bejáratánál a lakosság Tihanyi Lajos főjegyző vezetése alatt zeneszóval Jvárta az érkezőket, majd a községben Sik Endre ref. lelkész rendezett ünnepélyes fogadtatást, melyen az ottani elemi iskola egyik növendéke magyar- nyelven köszöntötte a képviselőt, A közönség ezután a gyűlés színhelyére vonult, ahol a szónok fejtegetései* helyesléssel vették tudomásul, majd lelkesen éltették őket. Esután közebéd volt, melyen a választóközönság nagy része részt vett. Több beszéd elhangzása után a vendégek a közönség lelkesebb hangulata és éljenzése mellett tovább utaztak Kismórágyra, ahol Müller Mária tanítónő a lakosság élén Üdvösöké a kerület képviselőjét és Isten áldását kérte további munkájára. Dr Pékár Gyula üdvözölte azután a megjelenteket és a szívből jövő fogadtatásért köszönetét fejezte ki, biztosítva a lakosságot jóindulatáról ób támogatásáról. Elindulásakor autóját a közönség virágözönnel borította el és kedves módon vett tőle búcsút. HÍREK X Kalória szén-é.tűz if atelep ^ Szekszárd, a Múzeum mellett. ♦ Telefon szám s 117. Pécsi koszen bányák kerületi képviselete. Pécsi tojásbrikett és dió- ...... . brikett, dorogi darabos és tojásszén, fatal darabos és tojás szén, pécsi kovácsszén, koksz. Tűzifa fiiban és aprítva, házhoz szállítva. Vörös salak, mórágy! zúzalék, terméskő, dunasóder. bazaltlapok. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország I Időjelzés. A szekszárdi meteorológiai állomás 1935. évi október 24—3Ö-i feljegyzéseiből : Hőmérséklet: maximum: 15*8 C° október 24-én. minimum : 4‘1 C° október 26-án. Csapadék: eső 0*2 mm október 25-én. eső 2*1 mm október 26-án. eső 0*7 mm október 27-én. eső 4*5 mm október 28-án, eső 0.7 mm Október 30-án. összesen 8*2 _mm. Október 30-án a levegő nyomása növekvőben volt. — Este 9 órakor a barométer 12*9 C* mellett 754 0 mm-t mutatott Azontúl tovább emelkedett. — Városi közgyűlés. Szekszárd megyei város képviselőtestülete f. hő 6-án, sierdán délután rendkívüli közgyűlést fart. A tárgysorozaton 29 ügydarab szerepel és ezek közt fontosabbak i az in ségj áru lók kivetési kulcsának leszállítása tárgyában belügyminisztériummal folytatott tárgyalás bejelentése, a város üzemi alkalmazottainak fegyelmi ssabáiyzata, a Garay-tóri utteknő átépítése, a vízellátás fokozására bizottság kiküldése. a
