Tolnamegyei Ujság, 1935 (17. évfolyam, 1-104. szám)

1935-10-16 / 84. szám

2 TÖLNAMEGYEI ÚJSÁG 1935 október 16. 4^ A Magyar Egészség Hete Magyar királyi OszhtliisoRliiKk főárusitói kérik, hogy mindazok, ak*k a postán kOldOtt sorsjegyek árát még nem egyen­lítették ki, szíveskedjenek a megfeleld Összeget azonnal megfizetni, mert a nyereményigény csak úgy biztosítható, ha a sorsjegyek ára az előirt 30 fillér költséggel együtt az október 19-iki húzás elótt kiegyenlittetett Aki azonban bármely oknál fogva a sorsjegyet nem akarja megtartani, küldje azonnal vissza az illetékes helyre, mert az idejében ki nem fizetett sorsjegyek sem­mi jogot nem Bizto­sítanak, a fóárusitók- nak azonban kárt okoznak, ha azo­kat nem kap­ják vissza ____________á\ bá ró Fiáth Tibort, Gőzig TiborTTs még ssimoB előkelőséget a környék birtokosai kőiül. A közigazgatási hatóság képviseletében megjelentek : Szón got t Edvin főszolgabíró, dr Haidecker Béla tb. főszolgabíró, a vitézi siók résiéről vitéz Tihanyi Szilárd székkapitány, a csendőrségtől pedig Hanthy Károly Biáiados. A medinai dalárda Hiszekegye után Hencsik Jóssef hadiárva sza­valta el saját költeményét, majd dr Klein Antal, a kerület képviselője mondott avató beszédet, amely alatt lehullott a lepel a szoborról. A le leplezés megható aktnsa ntán a da­lárdának a „Nyugodjatok, pihenjetek“ kezdetű éneke hangzott fel, majd Tóth Lajos Biavalata következett. Nagyhatású volt a „Névsorolvasás*1 cimU szavalókórus, amely könnyekig megindította a közönséget. Ezután következett a zombai róm. katolikus, a kölesdi evangélikus, a medinai görögkeleti és a medinai református lelkész gyönyörű beszéde, amely után a dalárda „Nem, nem, soha1“ dala hangzott el, amely után Szűcs József községi biró vette át megőrzésre a szobrot, majd a „Ha­zámhoz** cimü éneket követően el­helyezték koszorúikat a katonai ala­kulatok képviselői. Megkoszorúzta a szobrot dr vitéz Thuránszky László főispán, a megye koszorúját drPerczél Bála alispán tette le, mig a Front­harcos Szövetség megyei csoportjának koszorúját báró Fiáth Tibor elnök helyezte el a szobor talapzatára, ame­lyet követett a különböző egyesüle­tek, a szomszédos községek és « hősi halottak hozzátartozóinak nagytömegű koszorúja. A Himnusz eléneklése után a zombai leventezenekar indulójának hangjai mellett diszmenetben vonul­tak el a szobor előtt a leventék, a tűzoltók, a vitézek és a frontharco­sok. Délben a Kultur házban közebéd volt, mig a leleplezési ünnepen meg­jelent előkelőségek gróf Apponyi Rezső kápolnapusztai kastélyának voltak a vendégei. A gyönyörűen sikerült ünnepély megrendezése Sütő Sándor medinai ref. tanító érdeme. Kéthónapos fajtiszta forküshutya kapható Ssekszárdon, Rákóczi utca 38. szám alatt. 731 név alatt nagyszabású, teljesen uj utakon járó, modern elgondolásu re­formakciót igyekszik a „Turul** Szö­vetség ifjúsága megvalósítani. — A „Turul** Szövetség, mely a magyar egyetemi és főiskolai bajtársi egye­sületek országos központja, a múlt­ban is sokszor és sokat hallatta már szavát különböző közérdekű kérdé­sekkel kapcsolatosan. Eszel a tény­kedésével azonban, mellyel a „Magyar Egészség Hete** égisze alatt igyek­szik a nagy nyilvánosságot meglepni, bizton állithajuk, hogy felülmúlta önmagát s a fiatalos lendülettel irá­nyított gondolat alkalmas arra, hogy az ország egyetemlegességét — egy ideális magasságokba röppentett cél érdekében — közös nevezőre hozza. A „Turul** Szövetség szorgalmas, kitartó munkát végző kulturssemi- náriumai, hosszú hónapok nehéz adat­gyűjtő vizsgálódása után arra az eredményre jutottak, hogy a számos szociális értékelésü, égetően fontos probléma között a legsürgetőbb és a legnagyobb horderejű a népegészség ügy kérdéseinek felkarolása és meg­oldása. Hisz ezen a téren olyannyira elmaradottak vagyunk, hogy az évi halálozási arányszámot véve figye­lembe az európai népek versenyében leghátul kullogunk és csupán a bal­káni nívó az, amely e téren túltesz rajtunk. A tuberkulózis, a nemibetegségek, az alkohol, a rák és szívbaj, a fer­tőzőbetegségek, pusztító egyéb kórok, a csecsemőhalandóság, no és nem egyszer ezek folyományából eredő egyke, (amely viszont nem tizedeli Lezajlott a tolnamegyei cserkészek kuruc—labanc háborúja, mintegy 160 cserkész részvételével. Labancok vol­tak a dombóvári reálgimn. 665 sz., a szekszárdi polgári iskola 685 sz. és az iparostanonciskola 670. számú csapatai, kurucok pedig a szekszárdi reálgimnázium 40. számú csapata. Kocbíc, vonaton, de leginkább gyalog Bzombat dél körül indultak ki a cser­készek a hadszíntérre és fél öt felé már a legvészjóslóbb háborús meg­szállás képét mutatta a kurucok ta­nyája, Belac és a labancok fészke, Grábóc. Barna egyenruha, fehér, kék, vörös karszalagos tisztek mindenütt, a játékvezetőség, parancsnokság zász­lói a házakon. — Az ütközet CBak másnap reggelre volt tervezve, de mindegyik sereg négy-négy meg­figyelő őrsöt küldött ki már délután a határvidékre, a grábócí erdőhöz a terep tanulmányozására, de főképpen hogy kikémleljék egymás hadmozdu- tatait és ezzel pontelőnyt szerezzenek csapatuk számára. Kémekkel íb dol­goztak. Egy sváb házaspár sietett pl. Grábócra, a labancfészek felé és az egyik döntőbíró legnagyobb megrö­könyödésére az atyafi franciául kö- Bzönt rá. Igaz, hogy a szemfüles la­bancokon nem fogtak ki, az atyafit lefülelték, de az asszonynak sikerült visszamenekülni a kuruotáborba hír­anyagával. Jobban sikerült a paraszt- lánynak öltözött labanckém vállalko­zása, aki egy kakasdi polgár kocsi jára kérezkedett fel és igy lopózott be a kurucvonalak mögé és munkája végeztével sikerült visszajutnia csa­patához. Pedig a határon mindenki gyanús volt, aki élt. Egyik őrszem a csendőröket is igazoltatta. A csend­őrök mosolyogva engedelmeskedtek a felhívásnak. Késő éjjel nyugovóra tértek a há­borús felek, de hajnali 5 órakor riadó a balkáni népeket), olyan pusztulást végez a magyar élet soraiban, mely miatt félő, hogy lassan, de biztos lé pésekkel az elnéptelenedés ingová- nyaira, a kipusztulás útjaira sodródik a nemzet. A magyarországi halálozási arány- szám ijesztő statisztikai adatainak keretéből csak egyetlen döbbenetes számot ragadunk ki. íme: a tuber­kulózis a nap minden negyvenedik percében egy-egy magyar felett meg- konditja a halál harangját. S igy évente közel egy hadosztálynyi erő pusztul el a tbc sötétharou frontján. A népünk egészségét veszélyeztető betegségek zöme súlyosan fertőző, de elhárítható és gyógyítható. És most a halált kongató negy­venedik percben a magyar ifjúság, — amely tényleg a legteljesebb in venció és a legértékesebb kezdemé­nyezés letéteményese, — pompás szervezetén: a „Turul** Szövetségen keresztül kiáll a bajvívók porond jára és országos megmozdulást kiáltó erővel „Magyar Egészség Hete**-t rendez, ahol tudományos és népies előadások keretében és szinkápráz- tató kiállítás életrehivása mellett, — az egykori márciusi ifjak utódaként, — fel akarja rázni az aléltan szét hulló nemzetet, fülébe harsogva, hogy ezer és ezer magyar halálának korai bekövetkezése megakadályozható, — mert a népbetegségek legtöbbje el­hárítható és gyógyítható, csak meg­felelő felvilágosításra és józan egész­ségpolitikára van szükség. harsant fel és 6 órakor megkezdődött az igazi ütközet, a szám és labda- háború. A labancok voltak a táma­dók, a kurucok védelemre rendez­kedtek be; előőrs mögött első és második védelmi vonal: kukorica- csomók mögött, bokrok mögött, fákon és fák között mindenütt cserkészek lapultak. A labanctámadás lassan in- du t meg, de 8 óra felé egyszer csak előtört a jobbszárnyon az erdőből Heisler generális dombóvári labanc hada és meglepte az első kuruc vo­nalat. Ádáz harc indult meg, puffo- gott a lábda, kiabálták a számokat, a kuruc vonalnak vissza kellett vo­nulni. Már a második vonalig jutot­tak a labancok s mint a sárga han­gyák nyüzsögtek a hegyoldalban, mikor váratlan fordulat történt. A védtelenül hagyott balszárnyon, hol még az előőrs is tartotta állását, Béri Balogh Ádám hatalmas ellentámadás­sal átkaroló mozdulatot tett. Véres harc indult meg az oldalba kapott sereggel, a jobbszárny előnyomulása megtorpant, lassú, majd pedig álta­lános visszavonulássá változott a la­banc hadiszerencse. A játék legszebb és legizgalmasabb része volt ez a hősies küzdelem. A játéknak ezt a részét már több időközben érkezett szekszárdi vendég is végignézte. La­banc részről ugyan már jóval több volt a halott, mint kuruc részről, de végeredményben még eldöntetlen stá­diumban barsant fel a lefuvást jelző kürtjei. Annyi labda maradt a csata­téren, hogy a belaci gyerekek 10 évig el vannak látva labdával. Lefuvás után a 40. csapat fúvós zenekarának hangjai mellett Kakasdra vonultak a csapatok istentiszteletre. A katolikusok számára Gábor Károly cserkészfőtitkár-b. mondotta a szent­misét, a protestáns istentiszteletet Takaró Károly szekszárdi ref. segéd­lelkész tartotta. Cserkészek főzte bogrács- gulyás és túrós csusza volt a nagyszerű ebéd, utána elbucBuatatták a kiváló dombóvári cserkészeket, akik lelkes parancsnokuk vezetése mellett ez­úttal is jó munkát végeztek. Litánia után az ottmaradt szek­szárdi csapatok „falumunkát** vé­geztek. A leventeréten nagyszámú közönség gyűlt egybe a cserkészek műsoros előadását, „regőlését* meg. hallgatni. Az ünnepély a cserkész- újoncok fogadalomtételének szertar­tásával kezdődött, utána Faludi Fe­renc várm. főtitkár német nyelven üdvözölte a közönséget, megmagya­rázta a cserkészet elgondolását és céljait; hangsúlyozva annak alapgon­dolatát: a szeretetet. A nagy tet­széssel fogadott lendületes beszéd után komoly, hazafias, majd vidá­mabb mflsorszámok következtek: a cserkész fúvós zenekar számai, nó­ták, kánonok, csatakiáltások, mókák. Meleg hangulat kerekedett és a cser­készek hamarosan belopták magukat a német lakosság Bzeretetébe, ugy- annyira, hogy egyik-másik ismertebb nótát már együtt énekelte a közön­ség a cserkészekkel. Négy óra után végre búcsút mond­tak a fiuk kedves vendéglátóiknak és az apostolok lován hazafelé in­dultak. Este porosán, fáradtan értek haza, de szivükben azzal a felemelő érzéssel, hogy amit végeztek, jő munka, férfimuoka volt. Jő munkát végeztek vitéz Gerenday Ádám, a Cserkésztitkárság, a játék veze­tőség, a dombóvári és szekszárdi cser­készek és öreg cserkészek is a pom­pásan sikerült játék megrendezésével. A bonyhádiak távollétét ugyan erő­sen fájlaltuk, de reméljük, hogy a legközelebbi nagy vármegyei cser- készmegmozduláson a vármegye min­den csapata kiveszi a részét. HÍREK Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország I — Főispánunk atyjának incidense a csehekkel. Dr Thuránszky László Zemplén vármegye nyug. főispánja, akinek a trianoni határon túl fekszik a birtoka, lakóhelyéről Sátoralja­újhelyről igen gyakran átjár a meg­szállott területre, hogy nagyobb ter­jedelmű tokajhegyaljai szőlejének mű­velését irányítsa. A múlt hét köze­pén egy ilyen látogatás alkalmával két CBeh csendőr felszólította a 75 éves öregurat, hogy nyomban szá­moljon el szőlője jövedelmével. Mivel a számadásai nem voltak nála, autón Kassára kísérték. Az incidens hire 1—2 óra leforgása alatt Sátoralja­újhelyre és Budapestre érkezvén, min­den intézkedés megtörtént arra, hogy a csehek ne erőszakoskodhassanak Zemplén vármegye volt főispánjával, akit ideiglenesen egy kassai szálló­ban helyeztek el, majd harmadnapra szabadon bocsájtottak. Itt említjük meg, hogy dr vitéz Thuránszky László főispán hétfőn elutazott Buda­pestre, ahonnan csütörtökön délben tér vissza Szekszárdra. — Az Actio Catholics köszöneté lapunknak. Dr Zsembery István, az Actio Catholica országos szervezési szakosztályának alelnöke és dr Mi- hálovics Zsigmond tb. kanonok, az A. C. országos igazgatója levelet in­téztek szerkesztőségünkhöz és az A. C. országos elnöksége nevében hálás kössönetttket fejezték ki azért a tá­mogatásért, amelyet lapunk a nagy­sikerű XXVI. Országos Katolikus Nagygyűlés érdekében kifejtett. Dr Lendvay Béla. CserkészhadUáték Belacon

Next

/
Thumbnails
Contents