Tolnamegyei Ujság, 1935 (17. évfolyam, 1-104. szám)
1935-10-12 / 83. szám
XVII. évfolyam. Szekszárdi 1935 október 12. (Szombat.) 83. szám. TOLNAMEGYEI újság HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP ft Szerkesztőség 6a kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 102 Előfizetési difi Egész évre _ 12 pengő || Félévre-----------6 pengő Fő szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS Felelős szerkesztő: BLÁZS1K PERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések Arait A legkisebb hirdetés dl|a 1‘50 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon milllmélersoronként 10 filler. AÜástkeresőknek 50 százalék kedvezmény, j A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint B nyíl ti ér soronként 60 fillérbe kertit. A Gömbös-kormány három esztendeje Gömbös Gyula miniszterelnökké történt kineveztetésének harmadik év fordulója alkalmából barátok és ellenfelek részéről számtalan hirlapi közleményben olvashattuk a miniszter- elnök hároméves kormányzásának méltatását, tárgyilagos és nem tárgyilagos kritikáját. Ez a szó és betű- csata egyébként már a Kék Könyv megjelenése után megkezdődött, úgyhogy az évforduló naptári beköszöntésekor már körülbelül előre tudhattuk, ki mit fog írni és mit fog mondani, ki hogyan fogja magyarázni, esetleg meghamisítani akarni a Kék Könyvnek le nem tagadható számbeli adatait. A politikai küzdelmektől és így a pártpolitikai befolyástól távol álló tárgyilagos szemlélő, ha függetleníteni tudja és akarja magát minden olvasott vagy hallott kritikától, kö rülbelül az alábbi szempontok szerint kell, hogy Gömbös Gyula miniszter- elnökségének negyedik évküszöbén az eddig lepergett három esztendő hű képét önmaga számára megalkossa. Letargia bénító nyűge tartotta fogva a nemzetet akkor, amikor a gazdasági élet terén bekövetkezett és pénzügyi pániknál} egyébnek alig nevezhető állapot legmélyebb pontja. Ekkor jutott Gömbös Gyula kezébe a hatalom. Gömbös Gyula a maga egyéniségének szuggesztiv erejével felrázta a magyar Csipkerózsikát letargikus álmából. A pesszimizmus idején a saját lelkének optimizmusát adta a nem* zetnek. Saját magának becsületes szándékából fakadó hite, hitet ébresztett. Erős hitet, amelynek nyomában a jogosult reménykedés halad. Kormányzásának már első napjai változást hoztak a tömeghangulatban. A vele egy világnézetet vallók, mintegy megbüvölten hallgattak el és várták a jövőt abban a tudatban, hogy az számukra is valami ismeretlent hoz, ami ellen vagy nem fognak tudni, vagy talán oktalanság is volna védekezni. Hogy ez az uj, ez az ismeretlen tényekben és számokban mi volt, arról a Kék Könyv tartalmaz adatokat. Mi ezúttal nem ezekről, hanem a hároméves kormányzásnak lelkes, átformáló hatásáról kívánunk beszélni. Azt, hogy Gömbös Gyula hároméves kormányzása alatt lelkek formálódtak át, gazdasági dogmák renoválód- tak és regenerálódtak, azt mindenkinek tudnia és látnia kell, akit nem szállott meg a konok tagadás szelleme. Ez alatt a három esztendő alatt alakult ki az uj magyar ember típusa, a régi alkotmányos alapokon, korszerű rendszereket építő magyar emberé. Ha pedig azt vizsgáljuk, hogy micsoda varázserő hozta létre ezt a változást, nagyon hamar megtaláljuk a természetes magyarázatot, A magyar nemzet Trianon után hasonló volt ahhoz a hajdan szebb napokat látott emberhez, akit a sors kilakoltatott a palotából a szűkös polgári lakásba, de aki ebbe a szűk lakásba magával vitte az összes régi bútorain és személyzetén kívül összes régi igényeit is. Természetes, hogy nem találta meg az uj viszonyok közt a helyét és még természetesebb, hogy nem tudott megbirkózni azokkal a nehézségekkel, amelyek megélhetésének útjába meredtek. Az uj korszak szelleme már régen bebocsájtatásáért dörömbölt a nemzet szűkre szabott hajlékának kapuján, voltak is államférfiak, akik meghallották döröbölé- sét és azt mondták, hogy be kellene bocsájtani. Az ajtót azonban Gömbös Gyula nyitotta meg előtte olyan határozott mozdulattal, amelyet senki félre nem magyarázhatott. És amióta ez az uj szellem polgárjogot nyert és tért hódított, azóta fokról-fokra, lépésről-lépésre tovább haladunk azon az utón, amelyen haladnunk kell. Meghonosodik a magyar nemzet az uj Magyarország gazdasági és etikai keretei között. AtidoA Tolnavármegyei Cserkésztitkárság a< szekszárdi reálgimnázium és polgári iskola és a dombóvári reál- gimnáziumi cserkészcsapatok részvé telével nagyobbszabásu, másfélnapos hadijátékot rendez október 12 én és 13 án a Grábóc és Kakasd közötti erdős-hegyes vidéken. Ez lesz nálunk az első vármegyei hadijáték. A játék történeti beállítás szerint Balogh Ádám vezérlete alatt kuruc csapat táborozik Kakasdon. Kémek hírül hozzák, hogy Grábóc környékén labanc sereg bukkant fel (Heis- ler emberei) és a hegygerincen át Szekszárdra akarnak törni. A kurucok elhatározzák, hogy feltartóztatják az ellenséget és megmentik Szek- szárdot. Előőrsöket küldenek ki a labancok hadmozdulatainak megfigyelésére. Közben a labancok is megszimatolják a kuruc sereg közel- létét. — A két sereg, mielőtt harcba bocsátkoznék, előőrsökkel és kémekkel igyekszik kipuhatolni egymás erejét és állását. Ez az állapot kezdődik szombaton 5 órakor és tart egészen hajnalig. A túlerőben lévő labanc sereg végre reggel 5 órakor nyílt támadásba megy át, a kisded kuruc csapat Belac fölött veszi fel vele a harcot. Az ütközet (szám- és labdaháboru) körülbelül 10 óráig tart. A csapatokat szélparancsnokok igazgatják. Az ütközet szabályszerű lefolyását döntőbirák ellenőrzik, akiknek a jelentése alapján háromtagú játékvezetőség pontozás utján álla- i pitja meg az eredményt. A játékvezetőség és döntőbirák testületé I múlnak az uj Európa tényezőivé I Leszállottunk a fantáziák felhőiből a földre, amelyet Gömbös Gyula kormánya mint védett birtokot rögzített meg a gazdasági irrealitások idején eladósodott gazda lába alatt. Elérkeztünk a reálpolitika mérföldkövéhez, amelyen túl — hogy csak egyet említsünk, — a római szerződés ál lomása következett és a búzaárnak az az emelkedése, amely nem jelenti többé azt, hogy a gazda tőkéjét fogyasztja. A rosszindulatú kritika csűrhet és csavarhat, tagadhat igazságot, állíthat valótlanságot, a tárgyilagos szemlélő azonban érzi, hogy uj légkörbe, a réginél egészségesebb, tisztultabb légkörbe jutottunk. Nem is lehet kétséges, hogy a történelem, amely minden felelős államférfi ténykedése fölött ítél, meg fogja állapítani majdan Gömbös Gyuláról azt, hogy az összeomlás után ő volt Magyarországon az első államférfi, aki elég bátor volt a tények minden következtetéseit levonni és ezzel biztosította Magyar- országnak Európa népei közt azt a helyet, amely ezt az ezeréves nemzetet megilleti. szekszárdi és vármegyei cserkésztisztekből és a szekszárdi öregcserkészekből alakult. Lefuvás után minden csapat Ka- kasdra vonul; ott felekezetenkint istentiszteleteken vesznek részt a cserkészek. Utána cserkészek által főzött tábori ebéd következik. A tolnamegyei cserkészek elsősorban a cserkészéletet kívánják élni, amikor első hadijátékukra kirajzanak a környékbeli erdőkbe. A fegyelmezett, éjjeli harcban is megedzett cserkészifjuság nyugodtabban vállalhatja a majdan reá váró súlyos feladatot. A cserkészek megmozdulásának másik célja az, hogy meleg kapcsolatot teremtsen a falu népével. Evek óta folyik ebben az irányban a munka. —■ A falujárás folyamán felkeresték Ocsényt, Hőgyészt, Paksot, Tévéit, most egy romantikus hadjáték rende zésével kívánnak a falu népével szere- tetteljesebb viszonyba kerülni. Ennek az eszmének a szolgálatát célozza az együttélés egy napig a falu életében, de még inkább hangsúlyozni kívánja az ebéd után rendezendő regölés, a Szent Anna kápolna előtti téren az egy begyült la kosság számára. — Komoly és vig cserkész és hazafias számok és mutatványok szerepelnek a műsoron. Bevezetőt, valamint a cserkészet céljait ismertető előadást Faludi Ferenc, a vármegyei cserkészszervezet főtitkára tartja német nyelven. A kis ünnepély vasárnap délután 3 és 4 óra között folyik le, utána haza indulnak a cserkészek. Érdeklődőket a program egész ideje alatt szívesen látnak, még a közös étkezésbe is be lehet kapcsolódni, ha még reggel bejelenti valaki ebédigénylését. Október 6. Bátaszék, mint minden évben, az idén is kegyelettel adózott a szabadságharc dicső vértanúi emlékének. Az elemi iskolában rendezett ünnep szónoka Gesztesi Péter tanító volt. Qyönk. A Gyönki Iparosok és Kereskedők Köre saját helyiségében, ez évben is megtartotta az aradi vér« tanuk gyászünnepét. A hangulatos bevezető beszédet Dick Béla elnök, mondotta. Szép alkalmi verset szavalt Wild Bözsike. Az ünnepi beszédet tartotta dr Partos József ügyvéd és ezt követte Gerstner Sárika alkalmi verse. Harc. Lélekemelő ünnepély szín-* helye volt a harci róm. kát. iskola- október 6-án. Mise után a község, apraja-nagyja az iskolába vonult át,, melyet zsúfolásig megtöltött az ünneplő közönség. Hazafias szavalatok, és énekszámok elhangzása után Páli. György kántortanitó keresetlen, izzó hazafiságtól fütött szavakkal méltatta a nap jelentőségét. Pári lakossága is megünnepelte a vértanuk emlékét. A róm. kát. népiskolának a Gazda Kör nagytermében rendezett ünnepélyére mintegy 300 felnőtt is megjelent. Barabás András igazgatófanitó méltatta a vértanuk érdemeit. Könnyek között hallgatták sokan úgy a szivhezszóló beszédet, mint az igazgató vezetése alatt a tanulók énekkara által előadott kétszólamu hazafias dalokat ée szavalókórusban előadott Havas István: >A halhatatlan tizenhárom« c» költeményét, valamint az egyes tanulók által elszavalt alkalmi költeményeket. Kegyeleti staféta Szekszárdim» Közöltük már, hogy Szekszárd megyei város testnevelési és népgondozó kirendeltsége október hó 6 ára kegyeleti stafétát tervezett. A Pétery Sándor altanácsnok kitűnő rendezésében pompásan sikerült hazafias sporteseményről helyszűke miatt múlt számunkban meg nem emlékezhetvén, most írjuk meg, hogy az »A« kategóriában indult 1. a m. kir. esendő tanalosztály a) és 2. b) csapata, 3. a reálgimnázium, 4. a kereskedelmi iskola, 4. a mezőgazdasági: szakiskola csapata, 5. a Levente: Egyesület a), b) és c) csapata, ösz- szesen 8 csapat 72 futóval. E versenyben 18—21 évesek és katonák: vettek részt és nagyobb távolságot futottak. A *B« kategóriában indult 1. a reálgimnázium a) és b), a. polgári fiúiskola, a Levente Egyesület a) és b) csapata, összesen 5 csapat 85 futóval, akikhez a kisebb Cserkészhadijáték Egyes szám ára 12 fillér,
