Tolnamegyei Ujság, 1935 (17. évfolyam, 1-104. szám)

1935-10-09 / 82. szám

1983 október 9. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 5 megkövetelő őrhelyekre. Szivvel- lélekkel dolgoztam mindenütt. Dolgozni akarok itt is. Ugyan­ezt kérem és várom el tiszt­viselőtársaimtól. Tek. Törvényhatósági Bisottság! Fentiekben igyekeztem vázolni el­gondolásaimat, ismertetni essméimet. Általános keretek között dr Haypal Sándor arvaszeki elnök üdvözlő beszéde kill nines győzelem és bátorsággal, amely a közélet (érfiinak egyik leg­szükségesebb fegyvere. A Méltóságod­dal egy Hton haladóknak szorítsa meg kesét, a tétovázókat, kishitüeket győzze meg elhivatásának hazafias voltáról, as ellenféllel pedig — ha kell — vegye fal bátran a harcot, s ha e harcban lennének nehéz pil­lanatai, gondoljon a költő szavaira: mozogtam, de nem terjedhettem ki a megyénket közvetlenül érdeklő aktuális helyi kérdésekre. Ne mél- tóztasaék ezt tőlem felületességnek venni. Már ez alatt a rövid idő alatt is komolyabban foglalkozni igyekez­tem megyénk fontos kérdéseivel. Azonban sem állásom komolyságá­val, sem lelkiismeretemmel nem tar­tottam volna összeegyeztethetőnek, kogy aktuális, reánk talán életbe­vágóan fontos megyei problémáink­ban állást foglaljak, vagy C3ak véle ményt is nyilvánítsak mindaddig, amig magam a helyszínen alaposan nem tájékozódtam és e problémákat . közvetlen tanulmányok alapján a leg­apróbb részletekig meg nem ismer­tem. Nem mulasztás, nem felületesség .ez tőlem, hanem az a természetes törekvés és elhatározás, hogy meg­fontoltan és nem elhamarkodottan kí­vánok minden kérdésben eljárni. Ezekben az aktuális kérdésekben, úgy a Tekintetes Törvényhatósági ^Bizottsággal, mint minden érdekelt­tel a legszorosabb kapcsolatban fo­gok maradni, az érdekeltek tanácsát meghallgatni, véleményét kikérni. Itt is, mint minden vonatkozásban, feltétlen remélem, hogy teljes összhangban jogunk maradni és közös erővel dolgozni vármegyénk nyitva álló kérdéseinek megol­dásán. Tek. Törvényhatósági Bizottság 1 Teljes tudatában vagyok annak, hogy bár díszes méltóságra emeltek, de egyúttal nehéz helyre állítottak és hogy minden igyekezetemet, min- óén tehetségemet és erőmet össze kell szednem, ha azt akarom, hogy emelt fővel haladhassak azon az utón, «melyet lelkiismeretem kijelölt. Ha méltó akarok maradni ehhez a dicső múltú, nagy tradicióju vármegyéhez, méltó lenni nagynevű, érdemekben dús, kiváló elődeimhez. Engedje meg a Tekintetes Törvényhatósági Bizott­ság, hogy őszinte tisztelettel emlé­kezzem itt meg közvetlen elődömről dr Hagymássy Zoltán Öméltóságáról és előtte, aki több mint három évtizeden keresztül önzetlen buzgalommal, lelkes kitartással szol­gálta szeretett vármegyéjét, mind- nyájunk nevében meghajthassam az igaz elismerés zászlaját. Tek. Törvényhatósági Bizottság! Ismétlem, őszintén átérzem azt, hogy feladatom nehéz, akadályokat kell el­hárítanom, nehézségekkel megküzdé­sem. Azonban nehézségek soha nem riasztot­tak vissza, akadályok nem félem- litettek meg, — nem, — ha nemes volt a cél, becsületes a feladat. Már pedig a mai nappal küzdelmet veszek fel a legnemesebb célért: vármegyémet, hazámat, nemzetemet kívánom leg­jobb tudásom, legjobb tehetségem szerint szolgálni. Abban a remény­ben, hogy a Tek. Törvényhatósági Bizottság szándékaim tisztaságát, ön­zetlenségét és becsületességét átérzi, elismeri és méltányolja, férfias nyilt- sággal és egyenességgel kérem mind- annyinkat, kérem vármegyém haza- • fias közönségét, hogy főispánt mü­a vármegye közönsége nevében ókép­pen hangzott: Méltóságos Főispán Url Mély tisztelettel köszöntöm Méltó­ságodat To'na vármegye közönsége nevében, amidőn a m. kir. kormány bizalma — és a Kormányzó Ur ő fő - méltósága magas elhatározása folytán Tolna vármegye főispáni székét el­foglalja. Méltóságod amidőn széjjel tekint Tolna vármegye törvényhatóságának nagy időket megért közgyűlési ter­mében, lelkében talán az aa érzés támad fal, hogy Méltóságod idegenül áll itt közöttünk. Hogy Méltóságod arcvonása a törvényhatóság tagjai számára s e törvényhatóság tagjai­nak szempárjai Méltóságod számára ismeretlenek. Éo azonban szeretném hinni, hogy ez csak csalfa képzelet, káprázatos tévedés, s hogy Méltósá­god és e törvényhatóság tagjai nem ismeretlenül — a bizonytalanság és tájékozatlanság szorongó érzésével — állanak itt egymással szemben, hanem mint egy ugyanazon imádott anyának más-más ágról leszármazott testvér­gyermekei, akik ha fisikailag eddig talán nem is találkoztak, a haza — e közös édesanya — iránti áldozatos munkában szivük annál többször dobbant öbszo. E szerencsétlen hasa területén nem leint idegen seoki a mi részünkre, mert egyugyanazon sorsnak, örömnek, szenvedésnek, bá­natnak vagyuok elszánt osztályosai. Méltóságodat Zemp'én vármegye szülte. Az a vármegye, amely Bocs- kay Istvánt, II. Rákócai Ferencet és Kossuth Lajost adta e hazának. Azt a három férfiút, akinek hazafiassága, meg nem alkuvó elvhüsége, örök dicsősséggel aranyozta be Zemplén vármegye történetét. Ebből a történelmileg is magasz­tos vármegyéből, lép át ma Méltó­ságod Tolna vármegyébe, a labanc­verő Béri Balogh Adám, a jobbágy- felszabaditó Bezerédj István, s a ha­zájukat legmagasabb köztisztségek- ben önfeláldozóan a elvhüen szolgáló Perccelek hazájába. Es amikor lelki szemeimmel Méltóságod személyén keresztül e két vármegye testvéri megértő ölelkezését látom, önként ajkamra tolulnak Végvári versének utolsó sorai: »legyen az erdő bármilyen sötét, csak el ne engedjük egymás kezét szegény kitett, hazátlan magyarok.« Méltóságod a külügyi szolgálat sima modorú — bár izgalmakban bővelkedő — légköréből a napi poli­tika küzdelmes, rögös, sokszor kí­méletlen porondjára lép. Hozhat ez Méltóságod részére sok örömet, de sok csalódást is. De bármi legyen is Méltóságod osztályos része, tartsa fenn Méltóságodban mindig a hitet és önbizalmat az a felemelő tudat, hogy hazáját mindig és minden cse­lekvésével a legjobb meggyőződése szerint óhajtja szolgálni. Szolgálni azzal a nobilitással és emelkedett szellemmel, amellyel a fia tartozik az ugyanezen méltóságot Zemplén megyében betöltött édesapával szem­ben. Tolna vármegye közönsége a tra­díciók tiszteletben tartásában és az alkotmányossághoz való. szigorú ra­gaszkodásban nőtt fel. ,E vármegye minden fia át van hatva attól a tu­dattól, hogy a történelmi hagyomá nyok tiszteletben tartása egyik leg­erősebb biztosítéka az alkotmányos- Ságnak, a viszont az alkotmányosság biztosítja a trad ciók épségben tar­tását. Legyen szabad reménylenQnk, hogy Méltóságod megérti és átérii e vármegye szellemét és lelkliletét, s így biztosítva lesz az az összhang, amely az eredményes munka feltétele. Ennek a vármegyének a népi — szorgalmas, nyílt eszti és önérzetes. Ehhez a jellegzetességéhez kell al­kalmazkodnia mindenkinek, aki vele eredményesen akar együttműködői. Katasztrófálisan súlyos és komoly időiét élünk. Soha összefogásra, egy­más iránti szeretetre és bizalomra még nem volt olyan szükség, mint ma. A gazdasági é'et még mindig tartó válsága a lelkeket idegessé, in­gerlékennyé tette. Méltóságod böl­cs ess égé és tapiotata bizonyára meg fogja találni azt a helyes utat, ame­lyet mint a kormány exponensének követnie kell. Ez az ut lehet sima vagy rögös, rövid vagy hosszú, de csak egy végcélja lehet: a haza ön­zetlen szolgálata. lóduljon el tehát Méltóságod ezen az utón hittel, reménnyel és bátor­sággal. Hittel, amely a hétköznap porából az eszményi tisztaság magas­ságába vezet: reménnyel, amely nél­»Nincs veszve bármily sors alatt Ki el nem csflggedett.c Fogadja Méltóságod vármegyém mély tiszteletének újbóli nyilvánítá­sát. Legyen meggyőződve, hogy e vármegye közönsége Méltóságodat minden közjóra irányu'ó alkotmányos munkájában szeretettel és nagyra­becsüléssel támogatja. As Isten éltesse Méltóságodat! A dr Haypál Sándor hatásos üd­vözlője után soká tüatetett a törvény­hatósági bizottság az uj főispán mel­lett, aki nemesvire’.ü szavakkal kö­szönte meg a megértés, a jóindulat, a szeretet és bizalom mélyen meg­indító ssavait, aanlyek megerősítik abban az elhatározásában, hogy kö­telességét mind m erejéből teljesít­hesse. Az előlegezett jóindulatot — úgymond — egyelőre ciak letétként kezeli és reméli, hogy azt becsülete­sen megszo'gálva hamarosan tulaj­donba is veheti. A küldöttségek fagadísa A lelkes hangulatban lefolyt be­iktató diszközgyü'és után vitéz dr Thuránszky László a féispáni (sza­lonban fogadta a tisztelgő küldött­ségeket: az idegea törvényhatóságok deputációit, a papság, a katonaság, a hatóságok, hivatalok, iatésmények és testületek üdvözlését. ködösemben hathatósan, jóindulatulag támogasson. Az Úristen áldását kérem z vár­megye közönségére. A magam ré­szére ped>g azt kérem a Mindenható tói, hogy erőt, kitartást és egésssé­get adjon és munkámban végtelen kegyelmével segítsen. óriási, szűnni alig akaró taps és hosszantartó éljenzés követte a fő- I ispán rendkívül hatásos bestédét, | amely után Bankett a Szekszárd Szállóban Délután 2 órakor lakomára . gyűlt össze az installáció közönsége a Sank- szárd Szálló ez alkalommal ötletesen feldíszített emeleti nagytermébe, ahol a főispán az asztalfőn vitéz Kozma Miklós, dr Kánya KálmáG és dr Pesthy Pil mellett foglalt helyet. A Szekszárd Szálló közismerten kitűnő étkeinek pontos és kiváló figye­lemmel va'ó falszolgálása csak még ünnepélyesebbé tette a hangulatot, amelynek emelkedettségét fokozta a főispin poőiárköszöntője a Kormányzóra Mint a vármegye ma beiktato't főispánja, — úgymond vitéz dr Thuránszky — a lel­kes igaz magyar ember mélységes érzésével, hazaszeretettel telt szívvel emelem pohara­mat a Kormányzó Ur őfőméltóságára, (Él­jenzés) Magyarország kormányzójára, akinek fenkölt személyén hűséggel, ragaszkodással csüngünk, aki felé hittel, bizalommal, szere­tettel tekintünk. Főméltóságu Kormányzó ur, aki rendkívüli államfői és katonai ké­pességekkel megáldva, páratlan eréllyel és bölcseséggel takarította el országunk föld­jéről a világégés romjait, összeszedte a meg­maradt maroknyi népünket és vezeti a nem­zetet immár 15 éve á nemzett boldogulás, a szebb és jobb magyar jövő felé. Várme­gyénk közönségének leikéből- és minden igaz magyar ember leikéből szólva, arra ké­rem a mindenható Úristent, hogy nagy­bányai Horthy Miklóst. Magyarország kor­mányzóját sokáig, nagyon sokáig éltesse, Isten áldja, Isten óvja, Isten vezérelje I Lulkes viiaabaugji tátn tdt a la­koma közönsége lelkében az állam­főről való megemlékez ásnék, amelyet követett dr Percze! Bála a'hpái pohárköszöntője a belügyminiszterre Akkor, amidőn a vármegye uj főispánját a főispáni székbe beiktatja, oly kimagasló közjogi aktust végez, melynek egyes moz­zanataiban nyilvánul meg a legjellemzőbb módon a vármegyei önkormányzat igazi lé­nyege sajátos természete és az a viszony, mely az autonóm vármegyét az államhata­lomhoz fűzi. A főispán, aki pedig az állam végrehajtó hatalmának a képviselője és ki­nevezését az államfőtől nyeri, hivatali eskü­jét nem a kir. kormány kezébe, hanem a törvényhatóság színe előtt teszi le és m űkö* déséhez a törvényhatóság támogatását kéri. Ebben a tényben a vármegye önkormányzati jogának az államhatalom részéről való tisz- teletbentartását látom- Másrészt a törvény- hatóság azon cselekményével, hogy a főispánt, tehát a kormány közegét, tiszteletteljesen és ünnepélyesen fogadja, hódolatát fejezi ki az államfő iránt, ki a tőispánt kinevezte és elismeri az állami kormányzat azon jogát, hogy a törvényhatóság önkormányzatának működését bizalmasa által közvetlenül is felügyelje és ellenőrizze. Ezek a momentumok adják meg a főis­páni installáció közjogi aktusának igazi je­lentőségét. amely jelentőség ebben a mai esetben, midőn ősi tradíciónknak megfelelően vitéz dr Thuránszky László Öméltóságát beiktattuk Tolni vármegye főispáni székébe, sokszorosára fokozódott azáltal, hogy ünne­pünkön a belügyi kormányzat feje, vitéz Kozma Miklós belügyminiszter Őnagymél- tósága előtt kitártuk az ősi vármegyei szék­ház kapuit, amelyeken keresztül egy tradí­ciókban gazdag, gnvernamentális erzékü és mindig csak a legmagyarabb értelemben vett egyetemes közérdet által vezérelt vármegyei közéletet volt szerencsénk 0 íagyméltóságá- nak bemutatni. Viszont Őnagymáltóságának magas látogatása meggyőzhetett bennünket őuagyméltóságának a vármegyei önkormány­zatokkal szemben elfoglalt alkotmányos állás­pontjáról és különösen Tolna vármegye ügyei iránt táplált érdeklődéséről, amiért őnagyméltóságá iák a törvényhatóság nevé­ben e helyütt is őszinte, hálás köszönetét mondok. Abban a reánk megtisztelő kapcso­latban, melybe ma Őnagyméltóságával jut­hattunk, lehetetlen fel nem ismerni az állam- hatalom és önkormányzat között feltétlenül szükséges összhangzatos működés egyik biztositékát és Őaagyméltóságának a belügyi kormányzat élén kitejtett eddigi működésé­ből, valamint az azt megelőző pályafutásá­ból leheteti :n meg nem ismerni azt az izzó magyar hazaszereietet, azt a kormányzati bölcseséget, azt a tág látókört, azt a min­denre elszánt erős akaratot, mellyel elesett magyar hazánkat újból felemeli és a nemzet létalapjait m;gerösiteni kívánja. Nagyméltósá zi Belügyminiszter Ur! Sem , Nagyméltóságodnak jóizlését, sem ennek a I törvényhatóságnak önérzetét megsérteni azzal I nem akarom, hogy bizantinikus hódolatot

Next

/
Thumbnails
Contents