Tolnamegyei Ujság, 1935 (17. évfolyam, 1-104. szám)
1935-10-05 / 81. szám
XVII. évfolyam. Szekszárdi 1935 október 5. (Szombat.) 81. szátti.^* TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉÍSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: I Főszerkesztő: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 1021 SCHNEIDER JÁNOS Előfizetési dili Felelős szerkesztő: BLÁZS1K FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Hirdetések árait | A legkisebb hirdetés dlta l'SO pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllllmélersoronként 10 fillér. AÜástkeresőknek 50 százalék kedvezmény, i Egész évre — 12 pengő || Félévre-----------6 pengő I Előfi zetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető I A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint közlemények a szerkesztőséghez küldendők. nylYttér soronként 60 fillérbe' kerül. importált eszmék A mi közvéleményünk egységesítvén egy különös teória ólősködik, amely bomlasztólag hat egy ssUksé- ges nemzeti egység megteremtésén és es as, hogy a magyar viszonyain- kat nem lehet semmiféle kipróbált, vagy hi sem próbált reformokkal megjavítani. Vagyis magyarul: sem a hitlerizmust, sem a faseismnst nem lehet a magyar ugarba átültetni. Est a teóriát asonban nem annyira a meggyőződés, mint inkább a taktika szülte, mert a mi nemsetünk kicsiny gályája is éppen úgy aa európai közvélemény nagy visein ring, hányódik, mint a többi európai nemsetéi és bisony nekünk is, annak nemcsak a mai sséditő sajlását, hanem a legkisebb rengését is mindig éssre kell és kellett vennünk és minden esetben hossá igasodunk, ha élni akartunk és akarunk Európában. Nem lehetnek tehát teljesen elszigetelt, különálló magyar utak, hanem csakis olyanok, amelyek végsó kialakulásukban beletorkolnak as uj eurépaiasság útjaiba. De lássuk csak egy kissé a mi történelmünk folyamát, hogy is álltunk mi as essmék „importálásával“ ? Amikor 896-ban a mi pogány nyugtalan gályánk besiklott a már békésebb európai visekre, amely visek vad tarajait a kér ess tény kultúra már lesimitotta, egy Augsburg rém« és ijedelme kellett ahhos, hogy a mi pogány nyugtalanságunk egy kissé lecsituljon és Ssent István aseniali- tása abhos, hogy alá ne merüljön a békés európai viseken, egy biaanoi kultúra örvényében. Igenis, keresaténnyé kellett lennünk egy nyugatról importált keresatény civilizáció által. Saent István nem is késlekedett idóben és nem is válogatott as eszkösökben és emiatt tiszteljük ót mint orsságépitót, mint nagyot, mint szentet és emiatt hódolunk az ó zsenialitásának 1000 év óta vissza-visszatérve az ó nagyságához. A római és a bizánci kultúra nagy határmesgyéjén állva, nekünk akkor is nyugatról kellett importálnunk a kereszténységet, mert aa jobban megfelelt egyetemes nemaeti érdekeinknek, amely hitünkból a mi uj turá- nizmusunk sem tud kiforgatni bennünket. A nagy, aa igazságos Mátyás amikor a központi királyi hatalmat megerősítette és kialakította uj nemzetállamát, nem kis ellenállásra találva, nem cselekedett mást, minthogy aa akkor uralkodó esaméket és életformákat eleven realitássá változtatta át a magyar talajban. Pedig a reneszánsz, mint művészettörténeti és Bsellemtörténeti eszme sem a magyar talajból fakadt — tehát ei is importált eszme volt. Utána a török hódoltság agóniájá* ban megrekedtek a magyar utak b majd abból felocsúdva, újra ós sietve éa most már észrevehetőbben történik az eszmék importálása. Mária Teréaia magyar barokk kor- saakát, a magyar reformációt és a magyar reformkorsaakot időrendben, sorban megelőaték a nyugati orsaá- gok hasonló korsaakai. Európa sael- lemi története, egyébként is sohasem mutathatott egységes képet és a diadalra jutott eszmék úgy időrendben, mint megoldásokban — faji és nemzeti adottságok retortáin átsaürődve — mások és mások voltak és lesznek. Széchenyi, amikor az ő önképaő nagy utjain nyugaton járt, ott már résaben lezajlottak a nagy felszabadító törekvések harcai és a mi 1848 márciusi napjainkat, időrendben szintén megelőaték a párisi kommün és a bécsi forradalom. A márciusi fiatalság pedig aa 1792-es francia forradalmat próbálta mintázni; Saendrei Julia frigiai sapkájától keadve a „cote droit“*ig. De hissen mindez nem is lehetett másként. Széchenyi aaért tudta, hogy: >egg nemzetnél nem vagyunk alábbvalőkt, amit ilyen érthető formában reánk is hagyott Örökül és est ma is ugyanígy valljuk is, tudjuk is és hisszük is. Mi csak 896-ban jöttünk ide, ki CBÍny némáét vagyunk és voltunk, rokontalanok, mindenféle hordák és hadak országutja, 150 évig török igában és 400 évig féltékeny testvérünkkel . .. csoda-e ? Nyugatot egysaer-mássaor kiverte a forradalom láaa, de minket tatár ölt, török dúlt, testvér gánosolt és hogy mégis és ma is itt vagyunk, — egy népnél sem alábbvalóbbul — nagy elpusztíthatatlan életenergiákkal kellett, hogy idejöjjünk. Mint ahogy as első 1000 év fordulóján ott álltunk a Biaánchoa vagy Rómához való oaatlakoaás nagy alternatívája előtt és a saentistváni bölcsesség megtalálta a hovacsatlako- aás egyetlen helyes útját, úgy most is a második évezred fordulójának nagy alternatívája előtt —* amikor úgy mondhatnánk talán, hogy kétféle kollektivitás próbálkozik a kapitalizmus váltságának a megoldásán egy keleti uj Bizánc és egy nyugati uj Róma — akkor, mint ezer év óta mindig, most is a nyugati Rómáhoa kell csatlakoznunk, akár Berlinnek hívják, akár Rómának — legalább is érzésbelileg. Totális átültetést senki sem akarhat, — józan ésszel, — de hogy ez az alternativa itt van, azt elsikkasztani nem tudjuk, azt a kormányzó ur parlamenti megnyitó beszédéből és a miniszterek minden szavából kiéressük és aa ilyen alapon kialakuló és óhajtott nemzeti egységet az »importált eszmék« lealacsonyitásával megbontani, talán nem is ésszerű éa — talán nem is lehet. Major Imre. Kánná ás Kozma miniszterek Szekszárdim órakor kezdődik, majd felolvasásra kerül a m. kir. belügyminiszternek a kineveiést tartalmazó leirata, amely után küldöttség hívja meg a közgyűlési terembe a főispánt, aki leteszi az esküt. Az eskütételt követően a törvényhatósági biaottság ünnepélyes istentiszteletre megy át a belvárosi római katolikus templomba, majd annak végeitével folytatódik a beiktató közgyűlés, melyen a főispán elmondja székfoglaló besaédét. A vármegye közönsége nevében dr Hagpál Sándor árvasiéki elnök fogja üdvözölni aa uj főispánt. Esael aa üdvözléssel zárul aa installáló közgyűlés, amely után dr vitéa TAu- ránszkg László főispán a tisztelgő küldöttségeket fogadja. Itt említjük meg, hogy aa uj főispán a programra megváltozása folytán nem csütörtökön, hanem pénteken délelőtt érke- aett Szeksiárdra, ahová felesége sa. hajnácskői és hernádvécsei Vécseg Teréz báróné a péntek délután hatórai vonattal követi. A főispán előtt a vonatból való kiszállásakor dr Griczman Gyula rendőr tanácsos, a szekszárdi kapitányság vezetője jelentkezett, majd a városi tisztviselői kar élén vitéz Vendel István polgármester üdvözölte abból az alkalomból, hogy a fóispáni szék elfoglalása céljából érkezik uj lakhelyére, Szeksiárdra. Dr vitéz Thuránszkg Lásiló köszönetét mondva a meleg fogadtatásért, a polgármesterrel a város díszhintajába ült és a megyeházára hajtatott, ahová a városi tisztviselők követték. A megyeháza lépcsős előcsarnokában várták az uj főispánt a vármegye, a kórház, az államépitészetii hivatal, a tanfelügyelőség és a gazdasági egyesület tisstviselői, akiknek élén dr Perczel Béla alispán gyönyörű besaédben köszöntötte, felajánlva neki a haza és a vármegye érdekében kifejtendő működéséhez & vármegye közönségének és tiszti— Egyes szám ára 12 fillér. Már közöltük, hogy dr vitéz thuriki és komjátnai Thuránszkg László főispánt a vármegye törvényhatósági bizottsága e hó 5-iki, szombati rendkívüli közgyűlésén iktatja be méltóságába. Az ünnepélyes közgyűlés dr Per• czel Béla alispán beszédével fél 10 OKTÓBER 6. Irtai VECSEY GYÖRGY A mi Golgotánknak ezeréves útja mennyi könnytől ázott, — csak az Isten tudja... A mi Kálváriánk minden kicsi rögjét, minden stációját hős vérrel öntözték,.. Szabadság! Megszentelt, fényes zászlód alatt vértanú ősapák hosszú 6ora halad... .., Arad... Október 6.... Könnyezik az Ég is,,, ... Tizenhárom Hősnek meg kell halni mégis I... A gyászos emlékű sáncfalak tövében, golyótól vérezve földre rogynak négyen ... Mint fehér galamb száll csillogva, repdesve, úgy szállt az egekbe négy nagy Magyar lelke.., A sirós felhők közt a nap is kiragyog s beglóriázza a négy mártiralakot... Jaj, de elsötétül, visszabujik félve, amint lepillant a váralatti rétre... Kilenc bitó mered komoran az égnek, Bús fejfája kilenc rebellis Vezérnek, kik érted harcoltak, szent Magyar Szabadság!... Kik babéraikat százezer halálon, Nagysarló... Komárom... Vác... Pécel... mezein arattak!... ... Meghalt a Szabadság... Éj hullt a magyarra... Aljas győzelmeit a Sátán aratta... s alighogy kiderült gyászos egűnk, újra virág helyett véres lett Golgotánk útja... Alighogy zöldeltek a magyar vetések, éledő testünkbe karvajkarmok téptek... ... Meghalt az igazság... Egy bús nyári napon nyakunkba szakadt az átkozott Trianon... Hatszázezer magyar elpazarolt vére Igazságért kiált, jajdul fel az Égre... Mi akik száz poklon győztesen áttörtünk, uj mártírok lettünk... elorozták Földünk... Muhipuszta... Mohács... Nagymajtény... Világos .. Trianon... Golgotánk mily kinos, mily átkos! Hadúr! Magyar Isten! Oly nagyot vétkeztünk, hogy amikor győzünk, akkor is mi vesztünk!? ... Sok száz Tizenhárom, sok százezer magyar, azért lesz mártír, mert szabadságot akar! ?... A mi Kálváriánk útja mindig véres?... A mi szenvedésünk sohasem lesz véges ? ... Hadúr! Magyar Isten! Tekints le ránk végre 1 ... Igazságért kiált mártírjaink vére... Add, hogy feltámadjon újra a Magyar Hon! Hogy vér helyett virág és jólét fakadjon... Add, hogy- felvirradjon uj hajnalunk arca... Hogy szabadok legyünk: vagy élve, vagy halva!...
