Tolnamegyei Ujság, 1935 (17. évfolyam, 1-104. szám)
1935-10-02 / 80. szám
XVII. évfolyam. Szekszárd, 1935 október 3. (Szerda.) 80. szám Szerkesztőség' és kiadóhivatal: Pőszerkesztó: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 102 SCHNEIDER JÁNOS Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC Előfizetési difi Egész évre _12 pengő || Félévre________6 pengő A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dija 1*80 pengő. —■ A hirdetés egy 6Q milliméter széles hasábon milHmélersoronként 10 Aller.; «Uástkeresőknek 50 százalék kedvezmény, ■ A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzést, családi hír, valamint nylhtér soronként 60 fillérbe' kertit. Hasvar szűrei Irta: Jánosi György. A magyar gazdasági élet egyik legértékesebb eseménye a ssüret. Ismét elérkezett. Amint a dal mondja: »Őszre fordul már az idő, Szüretelni mennek.c Hangos lesz a hegy, a görbevilág, pincék, présházak előtt terül az asztal és talán akad olyan hely, ahol eBtenden a rőzsetüz mellett felcsendül a muzsika, felcsap a tánc, hívogat a bogrács-gulyás, meg a szives házigazda. Talán akad olyan hely. Mert haj I vége van már a régi jó, kedélyes világnak, szives hivogatá- soknak. Neki fanyalodtunk, kedvünket veszítettük, hősihalált halt a magyar derű, adoma, anekdóta, hangos tréfa, vig nóta, minden, minden, ami a múlt idők fűszere volt. Ma simi, tangó, dzsesz, csinnadratta, meg a valuta szikkasztja a savanyu kedélyeket. A világ talán nem is tud igaián megmámorosodni. A mai szüret olyan, mint a mai ember. Nem sok benne az öröm. Hát miért? Elszoktak az emberek a bortól? Részben. Egyrészt nem telik, másrészt kijózanodott a világ. Túlságos sokat ivott a keserű pohárból. Megundorodott tőle. S kerüli az édest is. Pedig he szép dolog is a szüret, micsoda felséges alkalom arra, hogy az emberek jókedvttek legyenek, hogy falhoz csapják egy kis időre a bút és bajt. Van abból úgyis máskorra elég. Legalább olyankor, amikor az Isten keséből a megélhetés egyik nagy áldását elveszik, olyankor hallgassák meg a bölcs szavával: Élj az idővel. A magyar élet semmit se érne szüret nélkül. ÉrdekeB, hogy abban a régi időből ránkhagyott kívánságban: Bort, busát, békességet, — sorrend szerint a bor az első. Ma a patika. S van abban akasztói»-humor ellenére is sok igazság, amit az egyik megrögzött borivó jeligéül választott, hogy, amily mértékben szaporodnak a víz- ivók, olyan mértékben szeporodnak az orvosok. Az se utolsó, amit egy másik hangoztatott, mikor az orvos megfenyegette: — Ne igyék bort, mert elveszti a szemevilágát. — Már, doktor nr, inkább az ablak, mint az egész ház. Szüreti Régi szép, kedélyes, kedves Bzüret, magyar szüret 1 Hol vagy? Be szép idők is voltak azok, amikor nem kellett ezeket elmondani 1 Amikor volt eset rá, hogy annyi volt a must, hogy nem fért el a kádban, hordóban és még a lóval is mustot itattak! Be szép idők voltak azok, amikor a magyar borok világhíre mellé világért se mert odatolakodoi az a sok hamisítvány, amit bornak csúfol és borként ad el a lelkiismeretlen vegyész. Be szép idők is voltak azok, amikor a nagy fejedelem, Rákóczi, meg akarván ajándékozni a követet, egy hordó bort adott neki. Be szép idők is voltak azok, amikor a homoki vinkók dehogy íb merészeltek fehér asztalról, úri ajakról álmodni I Azok, amikor azt hirdették, hogy nemes ember, csak nemes bort iszik. Ma demokrácia, meg progresszivitás, meg vaiuta, meg Isten tudja mi minden vívmány él a köztndatban és több szódabikarbóna fogy el, mint „ájnslág“. Ma egy kis jóvilágot nem igen csinálhat magának földi halandó és hát mikor a szekszárdi éjszakák halálos csendjét is észrevesszük, elgondolkozunk, hogy vájjon ez a város, Garay városa, a világhírű borok termövidéke annyira belefáradt a munkába, hogy nincs egy dal, egy kurjantás, egy kis régi hang abból a világból, amikor azt dalolták: »Csipkés a szőlő levele...« Na, nem arról van szó, hogy most azután ki az utcára és hajrá 1 Nem 1 Hanem arról, hogy talán jó lenne kevesebbet politizálni és kedélyesebben élni. Arról, hogy hova lett a mosoly, a kedv, az emberek arcáról a bizakodó derű? Szemükből a barátság, magyar testvériség hívogató Tolna vármegye törvényhatósági biiottaága szeptember hó 28-án tar« tóttá rendes őaii közgyűlését, melyen a főispánt szók üresedésben volta miatt a törvény értelmében dr Perczel Béla alispán elnökölt. Megnyitója ntán bejelentette, hogy a törvény- hatósági bizottságban megüresedett tagsági helyekre behivta dr Kemenes Illés székesfehérvári tankerületi kir. főigazgatót, Eordögh Zoltánt, a vm. kir. gazdasági felügyelőség vezetőjét, Diőssg Endre m. kir. gazdasági tanácsos, sióagárdi lakost, Bruckmann Béla bonyhádi, Wolff Gyula dombóvári és Pőth Henrik kalaznói lakó« sokat. A megyegyülés az alispáni jelentés tárgyalása során foglalkozott a nyugalomba vonuló dr Haggmássg Zoltán főispán érdemeinek a jegyző- könyvi megörökítésével és az alispán e javaslatához dr Pesthg Pál nyug. igazságügyminiszter szólt hozzá. — Lelki szükségét érzem annak — úgymond dr Pesthg Pál, — hogy a magam részéről is kifejezést adjak annak az elismerésnek, amelyet a hosszú időn keresztül hiven teljesített munka és kötelesség megérdemel. Dr Haggmássg Zoltán 30 évig állt a vármegye szolgálatában és úgy ezen idő'alatt, mint főispán i minőségében is a törvényt mindig igyekezett összeegyeztetni a való élettel éB iparkodott bölcsen megtalálni azt a középutat, amely a törvény hiányosságai, vagy ridegsége mellett a jogkereső közönmelege? Hát kinek állt az érdeké ben, hogy mindezt kiirtsa, hogy úgy méregesse egyik magyar ember a másikat, mintha halálos ellensége volna I Hát hogy juthatott ide egy nagy világégés után Saekszárd városa, az egész vármegye, az egész ország ? Hogy ? j. .. 19181 Ez a felelet. Ez az évszám. S azt mondják, hogy még mindig bujkálnak ennek az évszámnak bá- ránybőrbebujt farkasai a magyar gazdák közt. Sugdosnak, lármáznak fülébe, hetet-havat összehordanak, lehetetlen dolgokkal maszlagolják, légvárakat építenek neki, a maguk zsebét tömik, a maguk érdekét szolgálják a közérdek nevében és mig a honmentésről szavalnak, nekik semmi gondjuk, semmi bajuk. Ezért ilyen fanyar a magyar szüret és fanyar, kedvetlen is marad mindaddig, amíg vissza nem tér a régi világ mélységes hazaszeretete, régi ország nagy határa, régi emberek áldozatos szerepe, a Kossuthok, Széchenyiek, Aranyok, Petőfíek lelke. Amíg vissza nem tér az a világ, amelyben mindenki a maga helyén lehetett, nem lesz a magyar szüret kedélyesebb. ség érdekében szükséges. Közszolgálata sohasem a törvény rideg parancsainak volt a végrehajtója, hanem az egyes emberek érdekeinek a mérlegelője. Ez olyan érdem, amely nem maradhat elismerés nélkül, éppúgy mint az a körülmény sem, hogy hivatali kötelességének teljesítésén felül tudományosan foglalkozott a közigazgatási rendelkezések racionalizálásával. Mikor dr Haggmássg Zoltán főispáni állásából távozik, nem azzal megy el innen, hogy megszakítson a törvényhatósággal minden összeköttetést, éppen azért kérem — végzé beszédét dr Pesthg Pál, — hogy tartsa meg vármegyéje iránti szere- tetét továbbra is és legyen ^támogatója,' hűséges irányítója a vármegye minden törekvéseinek. Dr Pesthg Pál nagy éljenzést kiváltó felszólalása után a közgyűlés egyhangúan elhatározta, hogy dr Haggmássg érdemeit jegyzőkönyvében megörökíti. Ugyancsak az alispáni jelentés kap csán elhatározta a közgyűlés, hogy felkéri a kormányt a Sió hajózhatóvá tétele érdekében a zsiliprendszeres tervek elkéBzittetésére és hogy ezt a kérelmét hasonló állásfoglalás céljá ból megküldi az érdekelt Baranya, Fejér, Somogy, Veszprém és Zala vármegye közönségének. Tudomásul vette ezután a kösgyü lés a közigazgatási bizottság jelentését, a számonkérő szék üléséről felvett jegyzőkönyvet, majd ujjáalakitotta az 1936—38. évekre a központi választmányt. A miniszteri leírótok során tudomásul szolgált a belügyminiszter leirata, melyben dr Hagymássy Zoltánnak főispáni állá« aától saját kérelmére történt felmentését tudatja, ugyancsak tudomásul szolgált Simontsits Elemér v. b. 1.1. örökös bizottsági tagnak a th. bízott« sághoz intézett köszönő levele. Dory László a vármegyei ló- tenyésztőegyesület elnökségéről lemondván, eddigi eredmény dús működéséért a vármegye kösiönetói nyilvánította. Ezután megszavazott a közgyűlés a Tolnamegyei Gazdasági Egyesületnek évi 6000 pengő állandó támogatást, 4800 pengőt törzskönyvezés» költségekre és 10.020 pengőt a tejellenőrzésre, a Tolnatamási Félvér Lótenyésztő SzövetkezotneR évi 6000 pengőt és a Vármegyei Szarvasmarha- tenyésztő Egyesületnek 23.000 pengőt az állomány nemesítésére az ebadóalapból. Elfogadta a közgyűlés a vármegyei háztartási alap 1936. évi költségvetését 1,111.371 pengő szűk« séglettel, a vármegye közúti alapji« nak költségvetését 1,558 514 04 pen* gővel, a Horthy Miklós kórház költségvetését 791401*44 pengővel, aa elmebeteg családi ápolási telep költségvetését 171 068T6 pengővel és a vármegyei ebadóalap költségvetését 82.103 pengővel. Elhatározta a közgyűlés tiz félév alatt leendő törlesztésre 100.000 pengő bekötő útépítési kölcsön felvételét, majd szabályrendeletet alkotott a kéményseprő kerületek megállapítására és eszerint Szekszárd kivételével 15 kerületre osztotta fel a vármegyét. Néhány nyugdíj kérelem elintézése után kerültek sorra a körlevelek éa megkeresések, amelyek közül legfontosabb Szekszárd város képviselőtestületének a kérelme a vidéki színészet és a mozgóképszínházak által előadott darabok fokozottabb ellenőrzésére. Ebben a tárgyban a törvényhatósági bizottság elhatározta, hogy feliratot intéz a belügyi, valamint a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez, kérve a színjátszóéi engedélyek kiadásának megszigorítását, mert a sikamlós operettek és vígjátékok veszélyeztetik a közerkölcsi- séget. Jótékonycálu segélykérelmeket intézett el ezután a közgyűlés, majd a- díjtalan közigazgatási és orvosgyakornok segély diját havi 80 pengőben állapította meg. Inaégenyhités céljaira 9000 pengőt szavazott meg, a Szék- szárdon létesítendő Tüdőbeteggondosú Intézetet 2000 pengővel támogatja és a Gyümölcsermelők Országos Egyesülete tolnamegyei fíókegyesületét 600 pengővel segélyezi. A tény észigazolvány ok dijának meg* állapítása után a m. kir. Honvéd La- dovika Akadémián létesített alapítványi helyet — mint egyedüli pályázót — Haypál Bertalant, dr Haypál I Sándor vm. árvaszéki elnök fiát maEgyes szám ára 12 fillér. Vármegyei közgyűlés
