Tolnamegyei Ujság, 1935 (17. évfolyam, 1-104. szám)
1935-09-14 / 75. szám
2 TÖLNAMEGYEI ÚJSÁG 1935 szeptember 14. TELEFUNKEN a vífójymátAa\ |A KÉT ÚJ ME5TERMÜ NAVIMEMBRÁN-0RSZÁG5KÁI.A A fenti rádiók beszerezhetők Fábián 8ándor szekszárdi ródiószakOzletóben (a nagytrafik mellett). Telefon 139. bajtársiasság volt a veiető gondolata, Ai Üdvözlés után dr Férőiéi be* matatta a tisztviselőket és vitéz Vendel István polgármestert a főispánnak, aki eaután az alispánnal tárgyalta meg a legsürgősebb ügyeket, többek közt a beiktatást. A főispán ebédre az alispán és neje vendége volt, majd az ötórai vonattal visszautazott Budapestre. Dr vitéz Thuránszky életrajza Vármegyénk uj főispánja ősrégi magyar nemesi családból származik, amely osaládoak a XIII. századtól kezdődően Ssepes, Liptó, Zemplén, Ung és más felvidéki vármegyékben voltak birtokai. A Thuránszky osalád jelenleg Zemplén megyében birtokos és ott főispánunk atyja hosszú ideig vármegyei főjegyző, alispán, majd főispán volt. Thuriki és komjátnai dr vitéz Thuránszky László az 1892. évi május 19-én Sátoraljaújhelyen szüle* tett, középiskoláinak elvégzése után jogi tanulmányokat folytatott Műn* ohenben és Parisban. Tanulmányait a kolozsvári királyi egyetemen fejezte be és ugyanott avatták az 1914. év március havában jogtudományi, ugyanazon év júniusában pedig államtudományi doktorrá. Katonai kötelezettségének, mint az akkor Grázban állomásozó császári és királyi 16 os huszárezred önkéntese az 1911/12, évben tett eleget. Közvetlenül utolsó szigorlatának letétele és doktorrá avatás után a világháború kitörésekor az aradi 12-es közös Nádor-huszárezredhez vonult be mint hadapród. Eszel az ezreddel küzdötte végig a világháborút mint hadapród, hadnagy és az 1915. év novemberétől mint tényleges főhadnagy. Négyévi megssakitás nélküli front- szolgálata alatt végigküzdötte ezredének összes galíciai, oroszországi, •erdélyi, romániai és olaszországi ütközeteit és századparancsnoki beFa- éa szén- kereskedés STEIGER Szekszérd Alkotmány-u. 1. Telefon 46. V 6i mm m w w —« Telefon 46. Legolcsóbb és leggazdaságosabb folsögallal szép darabos mén ÉpOlelanyag S Téela, Mész, Cement, Dunakavics, Homok (saját bányából), Kátrány- papír. — Üzemi és háztartási Bükkfaszén (saját égetés). — Nagyméretű nyers tégla (vályog) nagyban és kicsinyben kapható. Schell Ásványolaj Rt. lerakató s 01a], Benzin és Petroleum Fióküzlet, megrendelöhely a Hitelbank épületében, Széchenyi-utca osztásában végzett kiváló harctéri teljesitményeiért számos katonai kitüntetésben részesült. Az 1918. év junius havában az olasz haderők nagy ellenoffenzivája végén, a Piave deltájánál századának életben maradt részével, mintegy harminc emberrel fogságba esett. Az olasz fogságból az 1919. évi október hó elején szabadult és egyenesen Horthy Miklós akkori fővezér törzskarához vonult be szolgálattételre Siófokra. Az 1920. évi februártól szeptemberig közigazgatási gyakornok, tb. vármegyei aljegyző volt Zemplén vármegyében. Ugyanazon év szeptemberé ■ ben szolgálattételre berendelték a m. kir. külügyminisztériumba és az 1921. évben m. kir. követségi attasé lett. Az 1923. évtől az 1926. évig a belgrádi, majd 1926 tói 1929 ig a bukaresti m. kir. követségen teljesített szolgálatot. Mindkét állomáson különösen a kisebbségi kérdést tanulmányozta. Az 1926. évben nevezték ki II. osztályú követBégi titkárrá, mig 1929-ben berendelték a külügyminisztériumba, központi szolgálatra. Az 1929 tői 1934-ig terjedő öt év alatt mint a külügyminisztérium sajtóosztályának helyettes vezetője működött. Az 1934. év októberében a marseillei merényletből támadt magyar—jugoszláv konfliktus Ügyének előadójaként a külügyminisztérium politikai osztályába ment át. Ebben a minőségében réBstvett az 1934. évi novemberi és decemberi, valamint az 1935. évi januári genfi népszövetségi tanácsüléseken, mint a magyar delegáció tagja. Főispánná történt kinevezéséig I. osztályú követségi titkár volt. Az uj főispán nős és családos. Fe lesége hajnácskői és hernáduécsei báró Vécsey Teréz. Fiá a gimnázium VI. osztályának a tanulója, van azonkívül egy 8 éves leánykája. Vitéz dr Thuránszky főispánt a kormányzó 1932-ben legfelsőbb elismerésével tüntette ki. Tulajdonosa a III. o. katonai érdemkeresztnek, a kétszeri ezüst katonai érdeméremnek, a bronz katonai érdeméremnek (valamennyi hadiékitménnyel és kardokkal), a Károly csapatkeresztnek és a sebesülési éremnek, ezenkívül a lengyel Polonia Restituta középkeresztjének és több más külföldi ki tüntetésnek. 1 pése előtti időben is volt már szőlő. Olyan területen, amelynek talaja egyéb mezőgazdasági művelésre alkalmatlan homok, a javaslat egy birtokos részére legfeljebb egy kát, hold terület betelepítését engedi. A minőségi javítást van hivatva szolgálni az a rendelkezés is, amely szerint a 200 kát. hold, vagy ennél is nagyobb területű szőlővel rendel- • kező birtokosok okleveles szőlősgazdákat, az 50 hold, vagy ennél nagyobb területű szőlővel rendelkező birtokosok pedig szőlészeti és borá- szati szakiskolát végzett szőlőkezelő- két, illetve vincelléreket lesznek kötelesek alkalmazni. A szőlőtermelés szabályozása nem elegendő arra, hogy kifogástalan minőségű és kezelésű, tehát tökéletesen forgalomképes és palackérett borok álljanak rendelkezésre, ezért a bortörvényjavaslatban a bor előállítását, kezelését és forgalombahozá8át kívánja szabályozni a miniszter. Október hó 5-én lesz a főispán! beiktatás Lapunk zártakor értesülünk, hogy a főispáni ünnepélyes beiktató októ bér hó 5-én délelőtt 8/410 órakor lesz. A közgyűlést dr Peresei Béla alispán nyitja meg és felolvastatja a m. kir. belügyminiszternek dr vitéz Thuránszky László főispán kinevezéséről szóló leiratot. Ennek elhangzása után küldöttség hívja meg az uj főispánt a díszközgyűlésre. A főispán megjelenvén, a törvényben elő irt esküt a törvényhatóság színe előtt leteszi. Ennek megtörténte után a főispán felszólítja a törvényhatósági A töldmivelésügyi minisztériumban elkészült a szőlő- és bortörvényjavaslat, melynek érdekes intézkedéseiből az alábbi részleteket közöljük: A létesítendő törvénynek az a célja, hogy az ország összes szőlőgazdáit és gyümölcstermelőit közös érdekeik védelmére hegyközségek utján érdek- képviseletekbe tömörítse, hogy a szőlőművelés terén a túltermelésnek gátat vessen és hogy a minőségi termelés fokozása által a szőlőtermékek értékesítését megkönnyítse. Ezeknek a céloknak az elérésére a törvényjavaslat azokban a községekben, amelyek határában 50 katasztrális hold, vagy annál nagyobb szőlő-, illetve gyümölcsterület van, feltéve, hogy azok legalább öt tulajdonos kezében vannak, hegyközségek alapítását rendeli el. A hegyközségek feladatává teszi a javaslat a szőlők és gyümölcsösök őrzéséről való gondoskodást, a kártevők elleni együttes védekezést, az okszerű művelésnek, szüretelésnek, | bizottság tagjait, hogy a régi hagyó- I mányos szokásoknak megfelelőleg a belvárosi róm. kát. templomban tartandó ünnepélyes istentiszteleten vegyenek részt. A szentmise után a főispán a diszkösgyülést újból megnyitja és megtartja székfoglaló beszédét. A székfoglaló beszéd után a törvényhatóság nevében üdvözlő beszéd hangzik el. A díszközgyűlés után a főispán fogadni fogja az előtte megjelenni kívánó küldöttségeket és déli két órakor a Szekszárd Szillóban közebéd lesz. valamint a borok és gyümölcsök helyes kezelésének és gazdaságos értékesítésének irányítását. Az érdekképviseleti rendszer teljes kiépítése céljából a javaslat egy-egy törvényhatóság területén gazdálkodó hegyközségeket vármegyei hegyközségtanácsokban, ezeket viszont az országos szőlő- és borgazdasági tanácsban tömörítik. A javas lat mindazokat a törvényhatóságokat, amelyek területén a betelepített szőlők éB gyümölcsösök összterülete a 10.000 kát. holdat eléri, önálló vármegyei hegyközségi tanácsok alakítására kötelezi. A hegyközségi rendszer felsőbbfoku érdekképviseleti szerve az országos szőlő* és borgazdasági tanács. A szőlőművelés terén mutatkozó túltermelés meggátlása céljából a javaslat uj Bzőlők telepítését csak hegyoldalon fekvő olyan területen engedi meg, amelyen a filokszéravész feliéA javaslat megállapítja, hogy az édes és édeskés borok előállítása milyen módon történhetik. Két módszert állapit meg: a besűrített must alkalmazását, vagy borpárlat hozzáadását. Az eddigi bortörvénynek azt a rendelkezését, amely szerint a besűrített mustot borhoz, vagy musthoz bárkinek is hozzá lehetett önteni, az uj törvényjavaslat eltiltja. Meg nem engedett eljárás alkalmazását, meg nem engedett anyag felhasználását, vagy megengedett anyag mértéken felül való használatát a törvényjavaslat hamisításnak minősiti és szigorúan bünteti. A származási hely védelmében elrendeli a javaslat, hogy a bort, vagy mustot csak arra a borvidékre, csak olyan szőlőfajtára és csak annak a termelőnek a nevére, vagy palackjára utaló elnevezéssel szabad forgalomba hozni, amely a bor, vagy must valóságos származási jellegének és előállítási módjának megfelel. Az uj javaslat szerint olyan években, amikor az ország bortermelése a belső szükséglet és a külföldön elhelyezhető bormennyiséget lényegesen meghaladja, abból a célból, hogy a nagy kínálat ne törhesse le kataBZ- trófálisan a borárakat, felhatalmazza a földmivelésügyi minisztert, a feleslegesnek mutatkozó borkészletet zár alá vételére. Ennek az a célja, hogy biztosítsa a megfelelő borárakat. A zár alá vétel nem sérti a termelő érdekeit, mert a zárolás folytán kialakuló magasabb borárak mellett a szabad készletek eladásával a termelő lényegesen több bevételhez jut. A szőlő- és boriőrvényjavaslai Árajánlatok díjmentesen Saját telepei Saját raktárai Kedveső részletfizetésre is I Mutschenbacher Ödön és Fia (6 é gt ul a j d on o s : Mutschenbacher Jenő bej. cég) kőfaragó-, sirkőraktára, műkő-, műmárvány- és cementáru- 286 készítő iparüzeme, tüzelő- és építési anyagok kereskedése Szekszárd, Horthy Mikl6s-ut 14-16-18. és Gróf Tisza István-ut 12. szám Fióksirkőr&ktárak : Tolna és Kakasd Kőfaragómunkák vállalása adott rajz és terv szerinti kivitelben is. Nagy és állandó raktár fekete svéd é? hazai vörös márvánT továbbá mS^eiÄ vu**Tf*4kb*n é* «“SS“» minden árban és kivitelben. Temetői munkák vállalán és kivitelezése vidéken w, n. m. utávésések, aranyozások, sir- és kriptaszesélvek és azoknak vasbetétea műkővel való leöntése kőszerttleg megmunkálva és lefénvezve i7 ..íSsÍ bólis. eem^t^.ugvmlnt kutgyürflk, kutrov&kludcSvek mÄ«mSen“ riSÄok’ etetó- itaté- és malacválviik, építőkövek, kuttetők, oszlopok, cementcserép, sima és többszínű cementlapok stb’ stb. nundon e szakmaba vágó munkák. Állandóan kapható frissP portland és.Ü™kös-Thór cement stockatnr nád, gipsz, biber, dunakavics, dunahomok, bányahomok, kődara minden szinben és szemesé- ’ f^>“rk0-0 C8?n?Pel*P°k tgywinüek és többszínű mintázatokbuLVrtolati kőpor, úgymint sárga-, vör<*. Schamottégla (tűzálló) schamotthabarcs, szigetelő-, bőr- és Eátranylemez, stb. stb. Puha és kemény tűzifa, ölenként és vagóntételbenT
