Tolnamegyei Ujság, 1935 (17. évfolyam, 1-104. szám)
1935-01-23 / 7. szám
XVII. évfolyam. Szekszárdi 1935 január 23. (Szerda) 7. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG MIMIKÉNT sJfcTéZER MEGJELENŐ gFRESZTfonr POiinrAt tii TAw&AnATJii ul9 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 102 Előfizetési difi Egész évre _ 12 pengő || Félévre _______6 pengő PO szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS Felelős szerkesztő: BLÁZS1K FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dlfsk és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető | közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dila 1*60 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon milllmélersoronként 10 filler. ' Állástkeresőknek 50 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyflttér soronként 60 fillérbe kerül. Első lépés a gazdasági cselédek ügyében. Á felaóház legutóbbi ülésén elfogadta a gazdasági cselédek szolgálati idejéről szóló törvényjavaslatot. A szociális törvényalkotások sorában fontos helyet tölt be ez az intéske- dés. A gasdatársadalom leghűségesebb munkatársai, a mezőgazdasági cselédek nyerik vissza ebben a törvényben azt a szabad költözködéBi jogot, melyet eddig Szentgyörgy - néptől Szentgyörgy napig kezében tartott a gazda. A múltban a szociális reformokból, sajnos, nagyon kevés jutott a mezőgazdasági cselédeknek. A régi törvények keretén bellii, rendeleti utón igyekeztek segíteni helyzetükön, de bizony ez nehezen ment. Pedig ezek az emberek, akik felfogásban, erkölcsben és észjárásban nagyon közel járnak a falu kisgazdáihoz, valóban megérdemlik a felkarolást. Hiszen egész Európában nincs jobb mezőgazdasági alkalmazott a magyar gazdasági cselédnél. Nehéz hivatás ez, amely voltaképpen már akkor kezdődik, amikor négyesztendős korában először hajtja ki gazdaasszonyának sárgapelyhes libáit a libalegelőre. Ettől az időtől kezdve egész életén keresztül gyönyörű példáját adják ezek az emberek az önzetlenségnek, hűségnek s az egyszerű evangéliumi életnek. S van-e gazda ebben az országban, aki előmenetelét ás gyarapodását elsősorban nem a cselédjeinek köszönheti ? * S mégis, milyen messze voltunk megértésüktől, méltánylásuktól 1 Nem várathatnak magukra ez után a törvény után a további intézkedések sem. A telepítésnél mindenesetre előnyben kellene részesítenünk az olyan mezőgazdasági cselédet, aki .több esztendőn át hűségesen szolgálta gazdáját. , A gazdasági cseléd ma már a busz* harminc holdas gazdának is első munkatársa. Meg lehet állapítani, hogy a jobb magyar kisgazda és középbirtokos valósággal sorsközös- ségben él cselédeivel, munkásaival, akik mindenkor ott állanak mögötte. Amikor tehát a kormány est a törvényjavaslatot elkészítette, azon az utón haladt, amelyen a szegény elesett embereket fel kell karolni. A költözködési lehetőségnek emberségesebb szabályozása tehát a kormány jóindulatáról tanúskodik. Igaza van Darányi Kálmánnak, az uj földmivelésügyi miniszternek, aki felsőházi első beszédében hangoztatta, hogy sokan nem is hiszik, hogy mekkora hordereje van ennek a kérdésnek. Hiszen negyedmillió gazdasági cseléd van Magyarországon. Ezek között sokan vannak olyanok, akik egy családból többen is szo'gálnak s ha esek családtagjait is számítjuk, bizony, hogy félmilliónál jóval több azoknak a száma, akiket ez a törvényjavaslat érdekel. Valóban meg nyugtat tehát mindnyájunkat a miniszternek az a kijelentése, hogy mihelyt a gazdasági javulás bizonyos jeleit tapasztaljuk, a további reformokra íb sor kerül. Ha egyéb nem is, az mégis biztosíttatott ennek a törvénynek a keretében, hogy a mezők szorgalmas munkásai ne legyenek kénytelenek télviz idején huroolkodni a sáros, fagyos országutakon. Mert mikor az emberiség jórésse az év utolsó napján, reménnyel telve várja az ujesz- tendőt és iparkodik minden buját- gondját elfelejteni: annak a szegény mezőgazdasági cselédnek éppen esen a napon kellett elhagynia a meleg lakást és apró gyermekeivel együtt > Abba a nagyszabású programmba, amely Ssekszárdot is bekapcsolta a Délvidékről kiűzött magyarok megsegítésének a munkájába, dr Hagy- mássy Zoltánná főispánná, mint a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége szekszárdi csoportjának díszei nöke még december elején felvetette a gondolatot, hogy a megye székhelyen táccmulatsággal egybekötött olyan vivóakadémiát kellene rendezni, amelyen résstvenne Jekel- falussy Pillér György, a kardvívás olympiai világbajnoka is. Ez ugyanis olyan érdeklődést biztosítana a nevezetes sporteseménynek, hogy a legteljesebb sikerrel lehetne számolni. A gondolat megvalósitásánál segítségül sietett gyermekkori játssópajtása, Rády József huszárezredéé, a ma gyár vivógárda európaszerte ismert büszkesége, aki december elején sikeresen interveniált Jekelfalussy- Piller átestőrssásadosnál szekszárdi Ml szereplése érdekében. A főispánná felkérése alapjánjvités Géczy Sándor, Tolna vármegye test- nevelési felügyelője szívesen vállalta a vívó akadémia megrendezését és annak lebonyolítását. Vitéz Géczy Sándor és a tisztikar 'meghívására még december első felében befutott Jekelfalussy-Pillér György sürgönye, hogy résztvess az akadémián s ezt csakhamar követték a többi meghívottak sürgönyei, express, ajánlott stb. küldeményei is, jelentve, hogy mind szívesen tesznek eleget a meghívásnak. Nemcsak a szives meghívás, hanem főként az a cél, hogy a vivás művészetét minél tágabb körben pro pagálni lehessen, adta az impulzust, — ezenfelül természetesen a tisztikarokban egymás iránt élő nemeB bajtársi érzés is, — hogy oly sok nagynevű vívó sereglett Szekszárdon egybe. Az értesítések alapján, ahol szükséges volt, a rendezőség nevében vitéz Géczy Sándor kérte a Magyar Vívó Szövetség hozzájárulását, hogy | a különféle sportegyr sütetekhez tar- j toző vivók az akadémián résztvehes I senek. A hozzájárulás megszerzése nekivágni a végtelen országutaknak. S ha a jövőben nem is lesz minden nap Szentgyörgy-nsp, de hogy az évi szerződéses cselédség általános költözködésének napja március elsejére tétetett, bizonyos, hogy sok oktalan szenvedéstől szabadultak meg ezek a derék emberek. A mezőgazdasági munkásság és cselédség sorsa agrár-országban nem lehet közömbös. A magyar kormánytól várjuk, hogy ne álljon meg, nem is fog megállni ennél a szociális intézkedésnél, hanem tovább menjen a megkezdett utón. Viselje szivén a majorok dolgozó népének ügyét, mert ez a nép a mi vérünk. nemcsak, hogy nehézségekbe nem ütközött, hanem Schenker Zoltán ezredes, a Magyar Vívó Szövetség alelnöke maga is fáradságot nem kímélve Budapesten működött közre, hogy a vivók Szekszárdon teijes számban megjelenjenek. A Honvéd Tiszti Vívó C'ub tagjainak részvételét vitéz Géczy meghívása alapján vitéz Somogyi Endre vkszt. alezredes, a honvédelmi miniszter szárnysegéde, a magyar vivómű vészét ismert nevű lelkes propagálója tette lehetővé szives munkájával. A szereplők. Vitéz Géczy Sándor hamarosan kö zölhette dr Hagymássy Zoltánná fő- ispánnéval, hogy a szekszárdi nőegyletek rendezésében megtartandó estélyen megjelennek: Jekelfalussy- Pillér György testőrszázados, a kardvívás olympiai bajnoka, Rajcsányi László Magyarország kardvivó bajnoka, Bogáthy Bogen Erna női tőr- vívó bajnok, Dang Baba és Vargha Ilus az ismert törvivónők, továbbá a Honvédtiszti Vívó Klub részéről: Idrányi Ferenc, Vályún Béla és Mike Jenő főhadnagyok. Dr Szabó- Pál Zoltán pécsi egyetemi magántanár pedig arról küldött értesítést, hogy a Pécsi Atlétikai Club Hartos-Heluig Frigyesné és Zelms Mária női tőrvivó- kat, a Pécsi Egyetemi Atlétikai Club vivószakosztálya pedig dr Dziobek László klinikai tanársegédet, Király István és Schmelz Dezső orvostanhallgatókat delegálta az akadémiára. Az akadémia megyeszerte a legnagyobb érdeklődést keltette és a nőegyletek által rendezett ezen estélyre a vármegye ssine-java bejelentette megjelenési szándékát. Tea a főispánoknál. A szombat délután érkező vívókat és vivónőket a vonatoknál a tisztikar és a város képviselői üdvözölték és kalauzolták szállásaikra. Dr I Hagymássy Zoltán főispán és neje ' szombaton délután 6 órakor teát ad- j tak a tiszteletükre. A főispáni lakás impozáns nagy szalonjában fogadták Hagymássyék a vendégeket,ahol a történelmi időket látott asztalneművel, a főispán dédanyjának, Dózsa Sárának antik kelengyedarabjaival terítettek. A teán a vívókon kívül megjelent gróf Apponyi Rezső ny. főispán ia a nejével, Sztankouánszky Tibor, vitéz Vendel István polgármester, dr Cs. Papp Jenő h. polgármester, m Szekszárdon állomásozó tisztikar egy része és a város kullur- és jótékony- egyesületeinek a vezető f ét fiai. A vendégek természetesen a lehető leg- pompásabban érezték magukat, hisz a főispánná lekötelező szívélyességgel arra is ügyelt, hogy a személyzet a rendelkezésre álló rövid idő alatt is a lehető legpontosabban szolgálja ki a vendégeket, mert a vivók pontosan 7 órakor rövid látogatásra már dr Perczel Béla alispánékhoa mentek át. Az akadémia. Bár az akadémia csak fél 9 órakor kezdődött, a Szekszárd Szálló színházterme már egy félórával előbb megtelt ritkán látott előkelő közön- Béggel, melynek soraiban ott voltak a vidéki földbirtokos- és honoratior- osztály képviselői, a szekszárdi vezető értelmiség tagjai, a tolnai és bajai helyőrségek tiszti küldöttségei is. As ünnepi díszbe öltözött közönség hatalmas tapsa közben gördült fel a szinpad függönye és a színpadon vivódresazben ott álltak a vivónők és a vivók, akiket vitéz Vendel István polgármester lendületes beszédben személyenként aposztrofálva is üdvözölt, különösen kiemelve azt a kulturtörténelmi jelentőségű eseményt, amelynek keretében Szekszárd közönsége falai között üdvözölheti aa olympiai kardvívás magyar világbajnokát, Jekelfalussy Pillér György testőrszázadost, akit a közönség per- oekig szinte tomboló lelkesedéssel ünnepeli A rendezőség nevében Pétery Sándor őrnagy, a hölgyszereplők mindegyikének gyönyörű virágcsokrot nyújtott át. Ezt követően folyt le az akadémia, melynek első részét dr Griczman Gyula államrendőrségi tanácsos, másodikat pedig vitéz Bárdossy Aladár őrnagy vezette le, előzetesen Grios- man tájékoztatta a közönséget a kard-, tőr- és párbajtőr vivás köati különbségről és alapelemeiről. Az akadémia lefolyása egyébként a következő volt: A mérkőzések. A vivók a vivás művészetének egész skáláját mutatták be epeeben, tőrben s különösen kardban. Szebbnél-szebb formákat láttunk úgy mozdulatokban, mint pengevezetésben. Fegyelmezettség, önmérséklet, ötletesség jellemezte az egész tornát. A tőrben különösen a hölgyek mutattak tökéleteset. Szép volt Idrányi—Vályán j vívásban láttuk. A budapesti hölgy Országos érdekesség!! esemény volt a szekszárdi vlvóakadémla. Egyes szám ára 12 fillér.
