Tolnamegyei Ujság, 1935 (17. évfolyam, 1-104. szám)
1935-08-31 / 71. szám
XVII. évfolyam. Szekszárdi 1935 augusztus 31. (Szombat.) 71. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 102 Előfizetési difi Egész évre — 12 pengő || Félévre _______6 pengő _______________ ♦______ Fő szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS Felelős szerkesztő: BLÁZS1K FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dija 1*60 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon milllmélersoronként 10 fillér. AÜástkeresőknek 50 százalék kedvezmény, A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. Harc az egyke ellen Bégen megállapított és elfogadott igazság az, hogy a nemzet igazi jövője, sorsának alakulása és mikénti boldogulása jelentős mértékben függ attól: miképpen védi, ápolja és ol talmazza a nemzet terebélyes fájának legfrisebb, leggyengébb gyümölcseit: a gyermekeket. Mért a nemzet igazi jövője a gyermek, ez az a nagy kincs, amelyre minden nép és minden ország gondosan ügyel, mert jól tudja, hogy ez az ifjú nemzedék saját jövőjét, a nemzeti élet folytonosságát ób megerősödését jelenti. Ezért van különös fontossága annak az ünnepségnek, amelyen az egész magyar közvélemény, élén Magyarország Kormányzójával őszinte szeretettel áldozott a sokgyermekes magyar anyáknak, azoknak a magyar asszonyoknak, akik a legtöbb gyermekkel, a szebb jövendő legtöbb zálogával ajándékozták meg a hazát. Ez a szép ünnepség is tanúbizonysága annak, hogy a magyar nemzet féltő gonddal és aggódó szeretettel veszi .körül a magyar gyermekeket, igyekszik számukra a trianoni sors keserűségeit enyhíteni s őket a jövő küzdelmei számára edzeni, erősiteni. A magyar gyermek a nemzet legnagyobb kincse 1 Ezt az igazságot ismerte fel és szolgálja következetesen a Gömbös-kormány politikája is. Nagyon nagy szükségünk van a magyar gyermekre, a magyar gyermekek minél nagyobb számára, mert kétségtelen, hogy a magyar nép csak akkor szerezheti vissza a reáváró vezető szerepet a Kárpátok medencéjében, CBak akkor vállalhatja súlyos történelmi feladait, amelyek ezer éven keresztül nemzetünk létét biztosították ha a magyarság állandó szaporodás révén elegendő súllyal, tekintéllyel, hogy úgy mondjuk : feszítőerővel rendelkezik ahhoz, hogy a történelem által számára kijelölt földrajzi kereteket kitöltse. Hiába duslakodik a legnagyobb jólétben és gazdagságban valamely nép, ha természetes szaporodása csökkenést mutat, ha a halálozások száma meghaladja az ólve- születések számát s a körülötte lévő nemzetek erősebb szaporodása állandó félelemben és rettegésben tartja. A legjobb példa erre a hatalmas és gaidag Franciaország, amelynek népe mintha még mindig nem heverte volna ki a. több mint száz év előtti napóleoni háborúk rettenetes vérvesz. teségeit s amelynek lakossága e háborúk óta úgyszólván alig mutat növekedést. Ez a gyenge szaporodási képesség a francia kormányok és a francia társadalom legnagyobb gondja, mert közben a szomszédok, elsősorban Németország lakossága erősen szaporodott s a franciák méltán féltik nemzeti jövendőjüket e nagy népi betegségtől. Ezért képezi a Gömbös-kormány Nemzeti Munkatervének egyik legfontosabb részét a magyar gyermekek védelme és különösen a harc a legveszedelmesebb népbetegség: az egyke ellen. A kormány földbirtok politikai elgondolásai,amelyek a hitbizományok reformjával, a telepítéssel, paraszt hitbizományok létesitésével szaporítani akarják az önálló és boldogulásra képes magyar földmivescsaládok számát, ezt a célt szolgálják. Erre a körülményre utalt Kormányzó Urunk is az anyák ünnepén elmondott gyönyörű beszédében. A kormány szociálpolitikája tehát, amely igazságossá akarja tenni a nemzeti jövedelem eloszlását, köny- nyiteni kíván a dolgozó kisemberek terhein, biztosítani óhajtja a legszegényebb családok megélhetését is, mind-mind a magyar gyermekek védelmét szolgálja, küzdeni kíván a Vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó csütörtökön délelőtt Mohácsra érkezett, ahol a vármegye és a város vezetőségének az élén vitéz Kozma Miklós belügyminiszter fo- gadta. Az államfő résztvett a mohácsi hősi emlékmű leleplezésén, amelyen Albrecht királyi herceg mondotta a felavató beszédet. Mohácsról kíséretével ésVirág Ferenc püspökkel együtt Harkány fürdőbe ment át a kormányzó és oda nagy számban vonattak fel a sokgyermekes baranyai anyák. Több mint 500 anya jelent meg vitéz Horthy Miklós kormányzó előtt és ekkor adták át a sokgyermekes anyáknak a jutalmakat. Az ünnepélyen meghívás folytán - vármegyénk részéről dr Perczel Béla alispán és neje jelentek meg. A harkányi őspark százados fái között hatalmas liget pázsitján rendezték a kormányzó előtt a baranyai anyák ünnepét, amelynek megkezdése előtt Fischer Béla alispán mondott beszédet, félhíva a figyelmet a gyermekáldást megvetendő szégyennek tartó nemzeti veszedelemre. Ezután kezdődött az ünnepély, amely olyan volt a maga színessé- gével és a nép asszonyainak káprázatos ötösékeivel, mint egy csodálatos szabadtéri színjáték ezerszinü ragyogó látványossága. Ezertagu dalárda szerepelt előbb, elénekelve a győztes dalárdák legszebb számait. Minden várakozást felülmúló, magával ragadó sikere volt az ezután bemutatott baranyai gyöngyösbokrétának, amelyen festői keverékben szerepelt Baranya minden népének viselete. Ez alkalommal a kormányzó tulajdonképpen az egész nemzethez intézett alábbi beszédet mondotta: Mélyen átérezve ennek a szép ünnepségnek nagy erkölcsi jelentőségét, az egész ország tiszteletét, megbecaü- • lését és háláját kívánom tolmácsolni I azoknak a magyar anyáknak, akik nemzet jövőjét sorvasztó egyke ellen. Ugyancsak ezt a nagy nemzeti célt szolgálják a Gömbös-kormánynak azok az intézkedései is, amelyek a magyar falvak elhanyagolt szociális viszonyait, a falusi egészségügyet óhajtják megjavítani. Ha ezek az intézkedések mind megvalósulnak, rendkívüli mértékben fognak hozzájárulni a csecsemők éB kisgyermekek ma még igen nagy halálozási arány- számának csökkentéséhez. Ez a politika, amely a magyar falvakban kultúrát, egészséges ivóvizet, jó lakásokat és a modern élet közhasznú vívmányait akarja meghonosítani, a magyar gyermekeket védi elsősorban és ezen az utón a ! szebb és boldogabb magyar jövendőt I késiül elő. hiven és önfeláldozóén megteszik a maguk kötelességét a ma oly nehezen küzködő családdal, a sorsüldözött hazával és a válságoktól megviselt társadalommal szemben. Azoknak a magyar anyáknak, akik tudják, hogy az életnek ma fokozottabb szenvedéseiért is bőven kárpótolják őket az anyai szív mélységes örömei és különösen azoknak, akik nem tévesztik szem elő), hogy az Isten áldását nem szabad elhárítani maguktól. Szomorúság tölt el, ha arra gondolok, hogy az országban sok helyen és különösen ezen a vidéken egész községekben mintegy járványszerüen pusztít egy erkölcsi betegség. E romboló irányzat hatása alatt vannak, akik azt képzelik, hogy elég, ha egy gyermekük van, az majd tovább folytatja fajtájukat. Elfelejtik, hogy az emberi élet sorsa Isten kezében van s igen sokszor megesik, hogy az egyetlen gyermek elhal s a szülőket öregségükre nem veszik körül a gyermekek és unokák szeretető és gondozása s nem marad egyebük egy puszta fakereBztnél a temetőben, házuk és földjük pedig idegen kézre jut haláluk után, mert nincs, aki pevüket fenntartaná és családjukat tovább vinné. Mindenkinek meg kell tennie kötelességét fajával szemben, ha nem akarja, hogy ősei templomának tornyában elnémuljanak a harangok, hogy apáinak házában idegen jövevények üssenek tanyát és hogy a föld, amelyet nemzedékeken át az ő családjának verejtéke öntözött, a jövőben másnak hozza a gyümölcsöt. Az egész társadalom életének alapja a házasság s annak gyümölcse, a gyermek. A család az a sejt, amelyen keresztül a nemzet tovább fejlődik és ha a sejt beteg, a nemzet is elsorvad. Valamikor a magyar nagysága } egyenlő volt a ma hatalmas nyugati I népekével. A mi nemzetünk azonban itt, a népek országutján, a hatalmi törekvések ütközőpontján, nehéz történelmi feladatot teljesített, testével fedezte az utat, amelyen keresztül kelet hóditó vágya a müveit nyugatot pusztulással fenyegette. Évszázadokon át tizedelték a magyar népek a hősies küzdelmek és fajtánk egyre vérzett. Számban kis nemzetté lettünk. Ha ma mi magunk ritkítjuk Borainkat önzésből, vagy erkölcsellenes, káros irányzatnak hódolva, köny-; nyen támadhat az a veszély, hogy a pusztulásnak kitett helyeken csupán történelmi emlékké válik a magyar név, amelynek pedig fajunk belső értékei, katonai erényei és politikai tehetsége nagy megbecsülést szerzett világszerte. Aki elbukik a küzdelemben, az hős, de aki önmaga ítéli pusztulásra saját fajtáját és engedi át másnak ősei örökét, az sem szánalomra, sem megbecsülésre nem tarthat számot. A kormány programjába vette azokat az intézkedéseket, amelyek * népesség megfelelő szaporodása ér« dekében az azt akadályozó káros irányzatok leküzdésére, továbbá a gyermekegészségügy és nevelés fejlesztésére szükségesek és ma megvalósíthatók. Első helyen áll ezek közt az a törvényjavaslat, amely lehetővé kívánja tenni a kisbirtok— hitbizományok létesítését, hogy a kisbirtokosoknak ne kelljen félniök további gyermekáldás esetén földjük felaprózódásától, viszont a többi gyermek, aki nem örököl földet, még mindig elhelyezkedhetne akár máa pályán, amely hajlamainak, vagy tanulmányainak megfelel, akár a közép- és nagybirtok mezőgazdasági üzemében. Mindez azonban egymagában nem elég, szükség van as egész magyar társadalom közreműködésére. Ahol többen kérnek enni otthon, oda könnyebben kerüljön a kenyér és nagyobb darab jusson belőle. Mindenkinek, nemcsak az államnak és a köztestületeknek, hanem a vállalatoknak és a magánosoknak ia kötelessége, hogy egyenlő alkalmasság esetében annak adjanak munkát és azt alkalmazzák, akinek nagyobb családja van. Ma, amikor a családalapítás nehézségei egyre fokozódnak, mindent meg kell tenni a házasságkötések megkönnyítése, továbbá a gyermekágyas anyák megsegítése érdekében és viszont meg kell nehezíteni a válást. Az egész társadalom fordítson minél nagyobb gondot a gyermekek gondozására, & gyermekegészségügy minél intenzivebb fejlesztésére, a nevelés megkönnyítésére, a tehetséges gyermekek felkarolására, bárhol ringott bölcsőjük,, bármily kicsiny kunyhóban, hogy a. magyarság fajának fiatal hajtása nemcsak minél dusabb, de minél élet— erősebb is legyen. Az egész magyar társadalom lelkiismerete elé kívántam idézni mind., ezeket a kérdéseket, hogy ezekke minél szélesebb körökben foglalkoz. A Kormányzó Ur Ofőméltósága harkányi beszéde az anyák ünnepén Egyes szám ára 12 füléi*.
