Tolnamegyei Ujság, 1935 (17. évfolyam, 1-104. szám)
1935-08-21 / 68. szám
XVII. évfolyam. Szekszárdi 1935 augusztus 21. (Szerda.) 68. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 102 Előfizetési dl|t Egész évre _ 12 pengő || Félévre______6 pengő Fő szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dliak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dl|al‘60 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mtlllmélersoronként 10 finer. AÜástkeresőknek 60 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyllttér soronként 60 fillérbe kerül. ragyognak a tettek sientjei! Rakéták csak kápráztatnak, de nem világítanak és nincsen termékenyítő erejük, A tettek sientjétől meg kell tannU nunk, hogy a tetteket nem elég csak várnánk és ígérnünk, azokat meg is kell cselekedni. A cselekedet csak a végén, a befejezése után, a sikere által lesi igazán cselekedetté; ha megállunk az elején vagy a íelenton, nem jutunk tovább a . . . cselnél, az pedig nem nemzetfönntartó tényező. Ha jelszavak és ígéretek alapján is avatnának szenteket, közéletünk uj mindenszentek litániájával gyara- podnék, csak a könyörgésünket kel* lene megváltoztatnunk, már a leg* elején igy fohászkodván: Ments meg Uram minket 1 Tettek szentje, meggyőződés hőse, hited apostola, Sít István király: van-e még nemzetednek joga a te ünnepeden zengeni: Téged magyar kíván . . .?I Szent István ünnepén Irta: BABAY GÉZA Szent István ünnepén Száll az ősi ének. Legmélyéről tör fel Nemzetünk szivének. Határon innen s túl Világgá sír szava: Ah, hol vagy magyarok Tündöklő csillaga? Hol vagy István király? Téged magyar kiván Ősi birodalmad Százszor visszasírván. Rátekint ma újra Bizva, szivdobogva Ereklyeként őrzött Áldó, szent jobbodra. Dicső István király, Visszavár a néped. Gyászos öltözetben Sírva áll előtted. Benned van reménye E borús világba’, Ki voltál valaha Országunk istápja. Tekints le az égből Árva nemzetedre, Mely téged idéz ma Hittel, lelkesedve. Hints áldást e földre, Hol oly sok könny s vér folyt, S melyre most is gyászt vet A borongó égbolt. Szent István ünnepén Száll az ősi ének. Uj lángját gyújtja föl Nemzetünk hitének. Visszaszáll szivünkbe Tűnt álmok illata S egünkön felragyog Elárvult magyarok Tündöklő csillaga. A magyar föld él Irta: Jánosi György. A leitek szentje — Szí Isiván-napi gondolatok — Dr Magyarász Ferenc O. Cist. Az egyház szentjeiről alkotott helyes fogalomhoz föltétlenül hozzátartozik a tett. A katolikus szentnek élete sohasem volt tengődés, sohasem volt tétlenség, sohasem volt meddő nyugalom, hanem ellenkezőleg, az emberi természet legszebb tehetségeinek állandó és gyümölcsöző működése a legnemesebb célok érdekében s a küzdelem fönséges tragikumát megtalálhatjuk a világtól elvonult és ifjúsága virágában ismeretlenül elhunyt szegény és szerény apácának életében csak úgy, mint a keresztény ókor vértanúinak halálában. Szent István király, a magyarok tündöklő csillaga, szintén a tettnek szentje, a munkának példaképe, a küzdelemnek eszményi hőse, az alkotásnak el nem enyésző emléke mindazok számára, kik az ő férfiúi jellemének szerencsés szintézisében nem akarják különválasztani az uralkodót és törvényhozót a vallásos kultusz eszményképétől. Mert e kettő, összetartozik és Szt István egyéniségében csakugyan egymást kiegészítő harmóniába olvad össze. Szent volt, mert keresztény hitéhez híven ragaszkodott és annak erkölcsi törvényeit lelkiismeretesen teljesítette, nem az átlagember kényelmével, hanem a kiváltságos lelkek hősi következetességével. És király volt, ki épp az ő vallásos meggyőződéséből bőven áradó energiákkal tudott országot alkotni, törvényt szabni, igazságot szolgáltatni, alkotmányt építeni, kultúrát teremteni és aránylag kicsiny és vihartépte nemzetének helyet szerezni és biztosítani az európai népek barátságtalan tengerében. De ember is volt, kinek magánéletében szintén megtaláljuk az emberi és családi életnek minden örömét éB búját, mosolyát és könnyét, reményét és csalódását, de bearanyozva az erős keresztény léleknek Istenbe vetett bizodalmával és megnyugvásával. Igen, Szt István erős lélek volt és ez az erős lélek a tettnek lelke volt, nem a szóé, a szerénységé, nem a hivalkodásé, az alkotásé, nem az ígéreté, az építésé, nem a rombolásé. S ennek a munkának fémjelzését, ennek az alkotásnak próbáját éppen abban kell keresnünk, hogy miként nem alkudozott a körülményekkel és nem volt tekintettel a személyekre, miként nem habozott és nem szőtt terveket, mielőtt cselekedett: szintúgy az alkotó munka után egy évezredes történelmet hívhat föl tanúnak annak igazolásául, hogy helyes volt az ut, melyre lépett és melyen nem zetét maga után vezette. Mily szerencsétlen is az a nemzet, melynek történetében csak ritkán A bakonyi minisztertanács hatalmas tervezettel lépett a nyilvánosság elé, hogy bebizonyítsa, hogy a választások alatt hangoztatott munkaterv nem üres ígéret, vagy demagóg szalma- cséplés, hanem igen komoly nemzetmentő szándék. A Gömbös kormány nem ismeri a tréfát. Nemes komolysággal halad a maga történelmi utján. Megértette azt, amit már évtizedekkel ezelőtt meg kellett volna értenie e nemzet vezető rétegének, hogg a mai modern világban nem állhat fenn ez a nemzet egy balga, feudális szellem vaskarmaival a torkán. A történelmi egészséges kifejlődés Szent István birodalmát naggyá csak úgy teheti, ha nem rettennek vissza a vezetők azoktól az újításoktól, amelyeket a kor megkíván. A nemzetért dolgozni, gondolkozni mindenkinek honpolgári kötelessége. Olyan igazság ez, amelyet felesleges hangsúlyozni. Hiszen még a gyermeknek is meg kell értenie, hogy csak az az állam lehet nagy és erős, amelynek polgárai a maguk egyéni érdekét minden fenntartás nélkül készek a közös és egyetemes I nemzeti érdekek alá vetni. Csak pusztulásra ítélt nemzet tűr meg magán gyáva és hitvány érdekvadászokat . . . Tehát a nemzet érdekeiről gondolkodók beláthatják, hogy úgy a települési, mint a hitbizományi kérdés nemzeti érdekek szerint való rendezése több, mint egy-két ember ötlete, nagyobb horderejű, mint a Nemzeti Munkaterv minden más pontja együttvéve. Agrárállam vagyunk. Ez a megállapítás már a könyökünkön jön ki. De hogy milyen mély jelentősége van ennek, azt kevesen tudják. Ráutalja nemzetünket földrajzi helyzete tizenhárommillió katasztrális hold föld életére és ennek a nemzetnek az élete olyan, mint ennek a tizenhárom- millió katasztrális hold földnek az élete. A magyar föld részei vagyunk és boldogulásunk forrása a föld. Szomorú lenne hát, ha ezzel az Istentől nyert drága kincsünkkel nem tudnánk úgy bánni, ahogy kell. Ha nem értenénk meg a kor hivó szavát és a nehéz idők intését, amely a környező államok példájára mutat rá és határozottan figyelmeztet arra, hogy igy, ahogy van, nem maradhat. Három millió magyar testvér lesi szorongó szivvel azt a pillanatot, amely meghozza számára boldog vágyai netovábbját: a helyet a hazában. Hogy ne földönfutóként élje le itt rongyok közt, nyomorban napjait, hanem elmondhassa, hogy e hazában neki is van egy kis hajléka, annyi földecskéje, amely megtermi számára a mindennapi kenyeret. Megértjük ugye, hogy a magyar népnek óriási utat kell megtennie, hogy kiemelkedjék abból a sötét szellemből, amelybe évszázados elnyomatása belenevelte. óriási utat kell megtennie, hogy ráeszméljen az egyetemes felelősség szent tudatára és ne a rombolás demagóg lelkttlete, hanem az alkotás hevülete vezesse. Nemcsak ennek a kormánynak, hanem elsősorban a nemzet anyagi és szellemi vezéreinek együttvéve kötelessége kialakítani a magyar föld élete szerinti Magyarországot l Tolna vármegyében áll az a kastély, annak kertje, amelyben először határozták el a jobbágyság felszabadítását.. • De még mindig nem áll az a falu, amelyre azt mondhatnánk, hogg az első telepitett község. Pedig sehol a világon nincs meg a földalatti honfoglalásnak olyan nagy mértéke, mint Tolna vármegyében, ahol észrevétlenül vándorol és csúszik ki az ősi kezekből a föld. Erdély és Felvidék szomorú példája mementó. Hová lett ott, hová lett mindkét említett helyen az ezeréves nép, az ezeréves föld? Pontos tervek, óvatos kiszámítások irtották, amelyek visszaéltek a magyar vezető osztály jóhiszeműségével és végül rá- nőttek, mint hatalmas, erős tölgyfára a gyöngy. És jött a világháború után kényelmesen sétálva az idegen, hogy azt mondja az ősi népnek t Semmi keresni valód nincs itt, mert ez itt mind az enyém, mert a föld az enyém l És akié a föld, azé a haza. Ti pedig földnélküliek, hontalanok, menjetek! A nemzeti egység történelmi gondolatának súlya éppen abban áll, hogy menti az erősebb a gyöngét. Menti, idejében 1 Menti, mert a maga megmentésének is ez a mentés a módja, ez az útja, ez a történelmi vonala 1 Előtte be nem kötheti szemét 1... Mert vakok vak vezetőjévé lenne... Ha tehát van ezen a világon igazság, megvalósítandó szándék, amelynek tető alá hozásáért minden valamire való ember összefogni köteles,. elsősorban a bakonyi minisztertanácsnak a magyar föld feló irányuló elhatározása azl A magyar föld életének fokozása azon dől el, hogy mennél több kéz, mennél több szakértelem foglalkozzék a magyar föld~ del. A minisztertanács megjelölte az alapelveket, amelyek felé ez a terv halad, törvénnyé teszi majd a parlament, részletesen kidolgozzák az el- * méleti emberek, de a gyakorlati I keresztülvitel, a hangulat helyei Egyet szám ára 12 fillér»
