Tolnamegyei Ujság, 1935 (17. évfolyam, 1-104. szám)
1935-08-17 / 67. szám
XVII. évfolyam. Szekszárdi 1935 augusztus 17. (Szombat.) 67. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Peleifis szerkesztő: BLÁZSIK FERENC Szerkesztőség és kiadóhivatal: I Főszerkesztő: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 1021 SCHNEIDER JÁNOS I A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. , Előfizetési díjt I Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető BgeSZ évre _ 12 pengő || Félévre__ — — 6 pengői közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dija 1'50 pengő, — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mlltlmélersoronként 10 tinér. AÜástkeresőknek 50 százalék kedvezmény, A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyflttér soronként 60 fillérbe kerül. Esyenjososúsot követelünk Gömbös Gyula miniszterelnök legutóbbi nagy beszédének túlnyomó része ugyan főként a nemzetépitő gazdaság- és szociálpolitikai kérdéseknek volt szentelve, de ezek mellett megemlékezett külpolitikai problémáinkról is. A reformkormány miniszterelnöke beszéde külpolitikai részében tanúságot tett arról, hogy csak ott vezet be reformokat, ahol ezeket népünk jövendő fejlődése érdekében múlhatatlanul szükségesnek tartja, ellenben megmarad a régi alapokon ott, ahol ezek az alapok kiállták az idő pró báját b ahol a változtatás nem javulást, hanem rosszabbodást jelentene. A magyar külpolitika vonalvezetése továbbra íb ugyanaz marad. A körültekintő, öncélú magyar külpolitika alapvető szerződése a jövőben is a római egyezmény. A római egyezményről bebizonyosodott, hogy nemcsak politikailag, hanem gazdaságilag is a legteljesebb mértékben bevált. A római egyezményt Magyarország, Olaszország és Ausztria kötötte meg. Ebből a tényből logikai szükségszerűséggel következik, hogy az olasz barátság állandó és szilárd bázisa mellett minden erővel ápoljuk az Ausztriával való barátságot, annál is inkább, mert ez gazdasági előnyökkel jár. Bár Olaszország és Ausztria viszonya a jelen pillanatban bizonyos kívánni valót hagy hátra, ez az öncélú magyar külpolitikát nem akadályozhatja meg abban, hogy Németországgal is ne a legszivélye- sebb és legbarátibb összeköttetésben álljon. A magyar nemzet tudatában van annak, hogy a középeurópai kérdéseket nem lehet nélküle megoldani. Éppen ezért hangsúlyozta Gömbös Gyula miniszterelnök, hogy jogos és igazságos követeléseink mellett kitartunk s politikai céljaink legfontosabbikául az egyenjogúság elérését tekintjük. Országunk az európai béke érdekében hajlandó minden áldozatot meghozni, de csak akkor, ha minden tekintetben egyenrangú nemzetnek ismernek el bennünket. Ez természetesen a dunai konferenciára is vonatkozik, amelyen csak akkor vagyunk hajlandók résztvenni, ha mint minden tekintetben egyenrangú fél ülhetünk le a tárgyaló asztalhoz. A dunai konferencia a mi felfogásunk szerint ugyaniB csak akkor lehet eredményes, ha az elsősorban érdekelt államok elfogadják a magyar nemzet egyenjogositás iránti törekvéseit. A Népszövetségben, a sok csalódás ellenére is, amelyeket kisebbségi panaszainkkal kapcsolatban tapasztaltunk, ma is a béke fórumát látjuk s reméljük, hogy a jövőben is az fog maradni. Ebhez azonban az szükséges, hogy a Népszövetség tagállamai valóban egyenrangú tárgyalófelekként tekintessenek döntőfontosságu kérdések megvitatásánál és egyetlen tárgyaló állam se üljön le azzal az érzéssel a tárgyalóasztalhoz, hogy a háború befejezése után évtizedekkel Európa még mindig győzőkre és legyőzőitekre tagolódik. Gömbös Gyula miniszterelnök külpolitikai fejtegetései a magyar külpolitika törekvéseinek világos körvonalazását tartalmazták és azoknak a principiális kérdéseknek a tekintetében sem hagytak semmi homályt, amelyek külpolitikai működésűnk rugóit képezik. A magyar nemzet mindaddig nem fog megszűnni az egyenjogúságot követelni, amig ez valójában meg nem adatik számára. Nem fogadhatjuk el igazságosnak és helyesnek azt a helyzetet, hogy hadseregünk fejlesztéséhez még olyan mértékben sincs jogunk, mint azt országunk viszonyai megkövetelnék, különösen nem akkor, amikor a körülöttünk levő utódállamok állig fel vannak fegyverkezve. Nem fogadhatjuk el azt az állapotot sem, hogy ezek az utódállamok a trianoni békeszerződésben megszabott kötelezettségeiket nem teljesitik az elszakított területeken lakó magyarság iránt. Szívós kitartással fogunk küzdeni mindaddig, amig a megcsonkitott Magyarországgal minden téren nem bánnak úgy, mint nemzeti jogai teljes birtokában lévő szuverén állammal. Európában vannak Magyaror szágnál kisebb államok és mégsem jutna senkinek eszébe, hogy adott esetben úgy kezeljék őket, mint minket kezelnek, ha tehetik és állandóan kezelni szeretnének, ha tehetnék. Az egész nemzet örömmel üdvözli Gömbös Gyula idevágó kijelentéseit, mert ezek azt a népi közÖB vágyat fejezik ki, hogy ismerjék el országunkat egyenjogú, teljesen független államnak, mert ebből a követelésből úgysem engedhetünk, ez szervesen hozzátartozik az öncélú magyar nemzet fogalmához. A katolikus nagygyűlés elé Irta: Kovács Sándor, az AC országos titkára Mindössze néhány hét s a magyar katolikusok újra seregszemlére sorakoznak. Ezúttal 26-szór jönnek össze, hogy megtárgyaljanak életbevágóan fontos dolgokat, amelyek ugyan látszatra a magyar katolicizmus benső ügyei, valójában azonban az egész nemzetre kiható fontosságúak. Ez nem is csuda, hiszen a magyar katolicizmus oly eleven része a nemzeti együttesnek, hogy különválasztani nem is lehet. A katolikus nagygyűlések hatalmas tömegeket mozgattak meg s a múltban és e hatalmas tömegek egyetlen hivó szóra felsorakoznak most is. Különösen számítanak a vidék megmozdulására, amely az előző évek folyamán is bizonyságot tett megható érdeklődéséről és áldozatkészségéről, hisz a főváros idegenforgalmi szerve hivatalosan konstatálta, hogy a Szent István-hét látványossága után legnagyobb vonzóerőt gyakorol a katolikus nagy gyű lés a közönségre. Ez világos bizonyíték amellett, hogy a vidék ka- toiikussága a gazdasági leromlás ellenére is ereje minden megfeszítésével ott van, ha a tömegerő mutatásával meg kell vallani a krisztusi eszmékhez való hűséget. Semmi kétség felőle, hogy ezidén is igy lesz: megmozdul a magyar vidék s felsorakozik a katolikus nagygyűlésre, mert a nagygyűlések egéBz beállítása körül amugyis a vidékről jött elgondolás győzött, — hogy egy-egy ilyen nagygyűlés a múlt szokásaitól eltérően ne különböző, egymással laza kapcsolatban levő témákat vitasson meg, hanem egyetlen programot tűzzenek ki, egyetlen gondolatkört jelöljenek meg alapos és beható megbeszélésre. Az elmúlt év folyamán Krisztus és a család jelszó mellett a család bajait s Krisztusban való megújulásának feltételeit világitották meg országos nevű szónokok. Ez idén Krisztus és a gyermek a vezető gondolat, e köré csoportosulnak a szónokok előadásai s a közönség körében megfelelő visszhangot kelt ez is, hiszen a gyermek örökké aktuális téma s a jövő generáció megmentése s lelki felszerelése bizonyára szimpatikus gondolat mindenki előtt. A multévi katolikus nagygyűlésnek lenyűgöző sikere volt. Ez nem abban mutatkozott meg csupán, hogy százezernyi tömeg vett részt a meg nyitó ünnepélyes diszgyülésen, hogy a keresztes gyorsok ontották a vidék utasait, hogy a lelkipásztorok Bzázai lelkes és szerető gonddal aprópénzre váltották maguk hívei előtt a ka to likus nagygyűlés gondolatait, hanem abban látszott meg legtttneményeseb ben, hogy az egész magyar életen elömlött, mint átütő hatással bíró, megoldást követelő gondolat a család védelem problémája, amelyet éppen a multévi katolikus nagygyűlés dobott be a közérdeklődésbe. A parlamenti viták során, a napilapok viBsza- visszatérő cikkeiből, a hitbuzgalmi folyóiratok szinte állandó család- védelmi rovatából, más világnézeten álló sajtótermékek hol enyhe, hol erősebb támadásaiból, itt-ott lojális elismeréséből egyre csak az csendült ki, hogy a katolikus nagygyűlés témája megfogta a lelkeket s hatalma alá kerített még olyanokat is, akik különben távolesnek a katolikus élet- felfogástól. Az idei nagygyűlés vezetőgondolatának is át kell járnia az embere j két. Ez azonban csak akkor fog I sikerülni, ha a katolikus tömegek a múltban tapasztalt megértéssel ée — enélkül nem megy semmi — áldozatkészséggel készülnek a katolikus nagygyűlésre. Az egész magyar katolikus egyház úgy sem tud komoly munkát végezni a vidék nélkül, amely a szint és zamatot adja meg ennek a nagy és szépséges demonstrációnak. Krisztus és a gyermek t — külön-külön is kedves a magyar embernek, hát még együtt. Ezért bízunk mi ezidén is a vidék imponáló felvonulásában. Templomszentelés Uztfon Ismeretes, hogy a kis Űzd evan* gélikus lakossága templom hiányában ősidőktől fogva mindig Sárszent- lőrincre volt kénytelen istentiszteletre járni, ami különösen a téli, valamint az esős időszakban sok kényelmetlenséggel járt és ez a kényelmetlenség gyakran a hitélet rovására ment. Az uzdi földbirtokosok — élükön dr Pesthy Pál ny. igazságügy miniszterrel és evangélikus egyházkerttleti felügyelővel — elhatározták, hogy adományaikkal lehetővé teszik az uzdi templom felépítését. A kezdeményező előkelőségek tekintélyes adományához hozzájárult a többi hivek szerényebb összegű ajándéka is és ma már késsen áll az Isten tiszteletére épült uj hajlék, amelyet a tolnai evangélikus egyházmegye több papjának a segédletével szeptember hó 8 án fog felavatni dr Kapi Bála, & dunántúli evangélikus egyházkerület püspöke. JóvMIlik az üzleti szabúlyiendelet mádosltűsűt Ssekszárd megyei város képviselőtestülete folyó évi január hó 19 én tartott közgyűlésében az érdekeltek kérelmére módosította a város üzleti zárórájáról szóló szabályrendeletének az üzletek nyitvatartá- sára vonatkozó rendelkezéseit. A szabályrendelet módosítást a m. kir. kereskedelemügyi miniszter jóváhagyta. Ezek szerint a szabályrendelet alábbi szövege lépett életbe: „Ssekszárd megyei városban a nyílt árusítási üzleteket, boltokat, az azokhoz tartozó irodai és raktárhelyiségekkel együtt az alább megállapított kivételektől eltekintve április hó 1 tői október hó 1-ig terjedő időszakban (nyáron) este 7 órától reggel 7 óráig, az október hó 1-től április hó 1-ig terjedő időszakban este 6 órától reggel 7 óráig, az olyan üzleteket, amelyekben kizáróan, vagy túlnyomóan élelmiszereket, ideértve a fűszert, csemegeárukat vagy cukorkákat és Bzeszt nem tartalmazó üdítő italokat is, vagy állami egyedárusági cikkeket árusítanak, árilis hó 1 tői október hó 1-ig terjedő időszakban este 9 órától reggel 5 óráig, október hó 1-től április hó 1-ig, szombat kivételével igy«8 szám ára 12 fillér»
