Tolnamegyei Ujság, 1935 (17. évfolyam, 1-104. szám)

1935-08-10 / 65. szám

Mai lapszámunkban bentfoglaltatik a „Tolnamegyei Gazda" XVHi évfolyam. -------------- Szekszárd, 1935 augusztus 10. (Szombat.) -----------65. 8Zá«K­, I f .i'JKf ,1%'iQ » ¥$9tffi'tl* \íí*il tTTV iL\ 13« *C*Á J i 8<J.,I ' MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank. épületében. Telefonszám: 85 és 102 j ,.*• ■: - k*J* Előfizetés! dl|i . Egész érre 12 pengő |f- Félévre _ _ _ 6 pengő Főszerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS Felelős szerkesztő: BLÁZS1K FERENC p,t Alap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. ' ' Hirdetések áral,i, A legkisebb hirdetés dija Í'ÖO pengő.. n A hirdetés egy' 60 mlllhnétss széles hasábon mlllTmélersoronként 10 filler. j\llástkeresőknek 50 százalék kedvezmény1, * A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi h|r,. valamint nyllttér soronként 60 fillérbe KérUI,’ A magyar kenyér- fi í#a v Jj&flopL Györgyra BJ. Ál laton nagy jósága ismét meg« adta ennek az építendőnek kedves ajándékát, a magyar reménység tár* gyát: a magyar kenyeret, i Nem lesz baj, néni3 lesi gond. Egy esitendére biztosítva van ''ennek*» nemzetnek az ellátása. Sok viszontag­ság után mégis csak megérkezett hoz­zánk ez az Istentől való kedves üze­net arról, hogy Amilyen értékes ai élet az Isten előtt, úgy gondoskodik, is innak ellátásáról ő maga. ' A magyar nemzet a kenyér nefhzete. Sehol a világon nem tudják olyan kivánfatossá, művésziesen ' remekké készíteni a kenyeret, mint e hazá­ban. A kenyérsütés a gazdaasszonyi tudomány próbája, melyhez ha nem ért valaki/ férfi szempontból' nem le­het jő gazdaasszony. ’ Már t. i. ott, zhol ez szükséges tartozéka a gazda­asszony kodásnak. És hol nem az? A jó kenyér a ház lelkei \ A jó kenyér az asszonyi lélek tisz­taságának, művészi értékének bízó- nyitéka. Dísze az asztalnak, vele nem­esek a messze észak szuomi népe, ha­nem a magyar nép is nem egy jel­képes cselekményt űz. A friss ke­nyérrel a jó szomszédok megkínálják egymást, kedves vendég elé kenye­rét tesznek, fiatal pár kenyeret kap... A kálvinistáknál szokásos ujkenyérre váló urvacsoraoBitás a kenyér iránti nagy tiszteletnek kifejezője. A falu népe Ópp ezt az alkalmat ragadja meg és teszi a kenyér királyi ünne- pávé, ~aTmikor nemcsak a vallási cse­lekmények, hanem a cselekmény esz­közének is áhitatos lélekkel mutatja be őszinte hódolatát. A kenyér élet. Előttünk elképzelhetetlen az élet kenyér nélkül ... S ha valaki munka, vagy állás nélkül tengődik, arra azt mondjuk: Nincs kenyere . . . Nincs kenyere I Ez a legszeren­csétlenebb állapot. A Gömbös kormány minden erejét arra fordítja, hogy a múlt hibái meg ne ismétlődj ének, hogy meg ne tör­ténjék* az, hogy ebben a hazában, ahol a legszebb kenyerét* készítik, ahol tünéméhyszei'ü szépséggel vár ránk a kenyér, legyenek ezrek, «kik nem juthatnak hofefeá, ezrek, Akiknek ez lehessen a jelszavuk-: se-hálánk, se kbnyérünk. A magyal kenyeret ét' á kormány történelmivé, az ezeréves nemzet céljait megértő hatalmas, élő személyiséggé ki* vúnja tenni, amelyet nem lehet és ttem szabad ■ kikapcsolni a nem­iét fentmaradásáért vívott karcá­ból, abból út örök szabadságharc­ból, amelynek célja az, hogy tn- ttek a nemzetnek helyet biztosít­son á nap alatt. ‘ k i Ä magyár miniszterelnök poli­tikája a mindennapi kenyér’•poli­tikája, ellentétben azokkal a teore­tikus ígérgetőkké!, akik délibábba hangulattal kívánják teletöínni azok­nak a fülét, szivét, akik elég balgák ahhoz, hogy as ilyen- ígéreteknek fel üljenek. A magyar miniszterelnök belelátott a magyar élet-mélységeibe, meggyőződött arról, amiről nem egy- szer hitvallást tett, hogy a magyar helyzet annyira különleges, any1 nyira érzékeny<»helyzet,«•hogy itt minden politikának reális értéket az\ady amennyire be tudja vál- tani a mindennapi -kenyérhez''fű­ződő ígéreteit. Ez a nemzet élete és nein az, amikor kerékkötő lánccá alakuli valaki egy szakadatlanul ro­hanó politikai és történelmi élet lej­tőjén, amely érdekes, a magyar tör­ténelem tanúsága szerint mindég fel­felé visz. Tehát ez ut gáncsolása kétszeresen súlyos. Minden kormány kiéli egyszer ma­gát, amikor el kell távoznia ponto­san a nemzet érdekei miatt. Az a pillanat ei, amikor az illető kormány a nemzet kenyerére nézve veszélyessé less, mert nem tudja megoldani azt a feladatot, amit- a kenyér szem­pontja megkíván. A Gömbös kormány hatalmas lendülete, mindent éBsrevevő ébersége, lelkiismeretes- intézkedései azt -bizonyítják, hogy ez a kormány és maga Gömbös miniszterelnök a maga lendületes politikai múnkás- ságának a kezdetén áll, amely még nagyon sok áldásos kérdést jog szerencsésen megoldani a magyar kenyér értékének, tekintélyének nö­velésére.1 Most a magyar föld sorsa, holnap a szociális intézkedések/ azután1 *ro- hamlépésban robognak elő a nemzeti munkaterv egyeB > pontjai^>'hogy a kishitttek isbelássákaat, hogy er a kormány és általában véve a mai helyzet a legteljesebb mértékben kiállja a kritikát: a keresztyén nemzeti állam ezeréves eszménye a magyar kenyér szempontja sze­rint is a kor legmagasabb fokán áll. Hazánk mindenki országává lett, ahol, aki .akar és szeret dolgozni, nemcsak milliók nélkülöshetetlen tar­tozéka/-'hanem a maga mindennapi kenyerének az ura és irányítója is. Sehol semmiben nem mondhatja, hogy megvetettebb, alsórendübb más, ki- váltságOBabb polgártársánál. És ez igy is van helyesen és jól: legyen itt minden kormányintéz­kedés és honpolgári munka drága, áldott, hófehér kenyér* A bakonyi minisztertanács A több napra tervezett bakonyi minisztertanács hétfőn három minisz­ter előterjesztését hallgatta meg. Elsőnek* rKáaya Kálmánkülttgy- miniszter ismertette a kormány tag­jaival' az ország külpolitikai helyzetét. A minisztertanács Üléséi titkosak s igy pontosan nem tudhatjuk, hogy mit tartalmazott a külügyminiszter előterjesztése, de sejthetjük. Euró­pában éppen elég esemény történik, hogy az ország felelés külügyminisz­terének dolga akadjon. Nyilvánvalóan a fenyegétő olasz-abesssin viszály ké­pezte a külügyminiszter fejtegetései­nek középpontját, hiszen Olaszország legrégibb barátunk s igen közelről érint bennünket az olasz politika minden lépése. Olaszország hatalmá nak megnövekedése, tekintélyének megerősödése, megcsonkított hazánk­nak is hasznára van s Olaszország­hoz való viszonyunk képezi ma is, mint ahogy a múltban a magyar kül­politika gerincét. A külügyminiszter után Kozma Miklós belügyminiszter szólt az or­szág belső helyzetéről és kösállapo tairél. Érsésünk szerint ez az ismer­tetése mégnyugtatőlag hatott a kor­mány többi tagjaira is, mert semmi olyan mozgalom nincs hazánkban’, ttmély a belső rendet veszélyeztet­hetné, hiszen minden magyar ember legbőbb vágya az ország belsőrend- jónek és nyugalmának megóvása. Ha gazdaságinehézségek vannak is, ebe­ket is türelemmel viseli el népünk, mert érzi', * hogy* a* gazdasági válság <VilágjBtaföég; amely sokkal nagyobb és gazdagabb országokat is megráz­két a köieledó tál megpróbáltatásairól. Kijelentették, hogy ember ás állat éhesni log, perese ássál a sanda cél­zattal, hogy a félrevezetett tömegek as állítólag bekövetkező nehezebb napokat majd a kormány politikájá­nak rovására Írják és ellene fordái­nak. Esőkből a túlzásokból egy sző sem igas. A földmivelésügyi minisz­térium legutolsó vetésjelentáse bébi* zonyitotta, hogy gabonanemilekbea sokkal jobb a termésünk, mint a. múlt eBstendőben volt, ellenben igas as, hogy némely kapásnövény és a- gyümölcstermés hozama as elmulf évi mögött maradt.' Ha asonbsn elég gabonánk ván* akkor már szó sóm lehet semmiféle éhínségről. As éhin- ség, politikai éhínség alakjában lég* feljebb azokban dúl, akik oly mohó­sággal vágyakoznak a kormányhata­lom átvételére. ' Egyáltalán a bakonyi miniszterük* náccsal kapcsolatban még annak, megkezdése előtt sok gúnyos meg­jegyzés, sok rosss vicc hangzott 'el. Nem tudjuk megérteni, hogy mi hu­morizálni való van ason, ha a kor­mány tagjai a Reformpolitika igen nagyfontoBságu általános és aznapi politika azonnali intéskedést igényelő különleges kérdéseinek megbeszelé- sére nyugodt helyet, zavartalan kör­nyezetet választanak. A> bakonyi mb nisztertanács nem -azért tartatik a Bakonyban,‘mért a miniszterek szó­rakozni akarnak, hanem asért, mert az ország helyzetének megfelelő ko­molysággal óhajtanak foglalkozni a magyar élet minden intézkedést igé­nyelő ügyével. Ilyen minisztertanács volt már a Bakonyban és azon fek­tették le a reformpolitika elméleti elgondolásainak gyakorlati megvaló­sítására irányuló alapelveket. Mostr miután a reformgondolatok egy része már megvalósult, a kormány tovább akar haladni a megkezdett utón és reformelgondolásainak következő meg • valósításra kerülő szakaszait ugyan­azzal a komolysággal és felelősség* érzettel óhajtja megfontolni, mint au első alkalommal. A gunyolódók és roBSzindulatuak hiába kössörülik a nyelvüket a ba­konyi minisztertanácson. Az egész ország figyelme és szeretető fordul a Bakonyban tanácskozó miniszterelnök és munkatársai személye felé, mert mindenki érzi, hogy ami mosd ott, történik, az az ország továbbépítéséi nek eevik jelentős mozzanata. nAr Országos Társadalombiztosító Intézet felügyeleti hatósága e hó 2 án keit rendeletével újból szabályost« a kerületi választmányoknak a dologi beszerzésekre vonatkozó hatáskörét. Eddig ngyanis 50 pengő volt az az { értékhatár/ ameddig a választmány I ebbeli jogosultsága terjedt és valóban többször előterjesztéssel éltek az egyes választmányok, bogy ez a lehetetle­nül alacsony értékhatár felemeltessék. Ezekre az előterjesztésekre adta kt> a belügyminiszter 261,250-‘—1935 sz. rendeletét, amely Bzeript a jóváha­gyott költségvetés, vagy sSabályáze- rüen biztosított egyéb hitel keretében Egyts szám ára 12 fillér. kódtat, mint amilyen Magyarország.- Az elhangzott beszámolók * közül a legtöbb konkrétumot sejthetjük Darányi Kálmán földmivelésügyi mi­niszter előadásában, aki a mezőgaz­daság helyzetéről terjesztett részletes jelentést a minisztertanács elé. A tar­tós szárazság bizonyos terményfajták hozamát károsan befolyásolta s nyil­ván szükséges, hogy az aszálysujtotta vidékek lakosságát megsegítse a kor­mány, annál is inkább, mert sok he lyen az aszály a nyáreleji fagyokra és jégverésekre következett. Eseten­ként és országrészenként vizsgálja meg a kormány az egyes vidékek lakosságának állapotát és nyilvánva­lóan minden intézkedést meg fog tenni a káraujtotta gazdák helyzeté­nek megkönnyítésére. Éppen az aszállyal kapcsolatban láttak egyes lapokban olyan közle­mények napvilágot, amelyek egyál­talán nem föleinek meg a valóságos helyzetnek és tendenciájukban nyil­ván politikai célokat követnek. La­pok és politikusok festettek rémhíre- | Korlátozták az OTI választmány felemelt hatáskörét

Next

/
Thumbnails
Contents