Tolnamegyei Ujság, 1935 (17. évfolyam, 1-104. szám)
1935-08-03 / 63. szám
XVII. évfolyam. Szekszárdi 1935 augusztus 3. (Szombat.) 63. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Hirdetések árai i Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 83 és 102 Előfizetési d 1)t Egész évre _ 12 pengő j| Félévre _______6 pengő SC HNEIDER JÁNOS BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dlfak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. A legkisebb hirdetés ál|a 1*60 pengő, — A hirdetés egy 60 milliméter azéles hasábon tnllllméleráörOnkéht 10 nuér. itllástkeresőknek 60 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyllttér soronként 60 fillérbe kerül. MUKezdSdSit az iparnál minisztérium munkája Augusztus hó elsejével megkezdette a munkásságát az 1935. évi VII. te. alapján felállított aj iparügyi minisztérium. Ennek a minisztériumnak a létesítését határozottan reformnak kell tekinteni nemcsak azért, mert évtizedek óta hangoztatott kívánságot valósított meg, de azért is, mert a szerencsétlenül végződött világháború alatt, de fóleg azóta, Magyarországon az ipar oly nagy jelentőségre tett szert, ami fölöttébb megkívánja, hogy az ipar keretébe tartozó ügyek, különösen pedig a tervszerű iparfejlesztés dolga egyetlen alkalmas kézben, a felelős miniszternek a kezében össz- pontosittassanak. Aki a gazdasági ágak: mezőgaz* daság, ipar és kereskedelem között szükséges együttműködést sürgeti, az legjobban tudja, hogy ez az együtt* működés még rendes időkben sincB meg a kívánatos módon. Rendkívüli időkben a különböző gazdasági ágak közötti érdekellentétek pedig igen sokszor tüzes csatározásokká fajulhatnak el. Hiszen előttünk folyik év* tizedek óta az agrárizmus és merkantilizmus harca. Közös egyetértés sei talán minden hadakozó fél több eredményt érhetne el, de hát emberek vagyunk, s harcközben megfeledkezünk mindnyájunk legnagyobb ellenségéről: a kizsákmányoló törekvésről b nem ez ellen védekezünk, hanem azok ellen küzdünk, akiket testvéreknek kellene tekintenünk. A különböző gazdasági ágak közötti tartós béke ma mindennél szükségesebb megvalósítása a nemzeti egység egyik alapköve, ezért az előre* látó kormányzati bölcsesség mindinkább arra törekszik, hogy a harc tüzét mérsékelje és megakadályozza, nehogy a különböző gazdasági ágak egymással folyó versengése a közérdek károsodását idézze elő. Legyen verseny az ipar, kereskedelem és mezőgazdaság között. Törekedjék minden gazdasági ágazat a maga jelentőségét minél inkább kidomborítani, de ebből a versenyből az ország s az ország minden egyes polgára számára anyagi és erkölcsi haszonnak kell származni. Ezeket a szempontokat figyelembevéve, a magyar ipar igazán rég megérdemelte, hogy külön minisztérium intézze a Morsát. Korszakos reform tehát az iparügyi minisztérium felállítása, mert igy minden jogos ipari kérdésnek, úgy a törvényhozásban, mint pedig a minisztertanácsban lesz egy hivatott szószólója s minden ipari érdeknek arra hivatott védelmezője. Európa államai között nincs talán egy sem, amelyiknek ne volna külön iparügyi minisztériuma. Hogy mi eddig kés* tünk a felállításával, annak legfőbb oka az, hogy mi túlságosan ragaszkodunk a múlt hagyományaihoz, re- i Az elmúlt héten hosszabb közleményben emlékeztünk meg arról az autóbalesetről, amely julius hő 25 óu Várdomb ás Alsőnána között történt, ahol egy angol rendszámú gépkocsi belerohant a Bátaapátiból jövő herceg Esterházy Antal autójába. A megejtett hatósági vizsgálat megállapította, hogy a balesetnek Mr. Good cambridgei egyetemi hallgató szabálytalan kocsivezetése volt az oka, mert ö, akinek baloldalon kellett volna haladnia, jobbfelé hajtott és autója igy ütközött össze herceg Esterházy Antal szabályosan közlekedő kocsijával. Az angolok — mint azt megírtuk — három autón utaztak a budapest— eszéki állami utón Belgrád felé és kocsijaik között aránylag igen kicsi Herceg Montenuovo Nándor für- gedi uradalmából földhöz juttatott felsőnyéki lakosok azt kérték az alispántól, hogy az Országos Földbirtokrendező Bíróság által kiosztott földeket, valamint az ezekkel köz vetlen összefüggő és Fürgédhez tartozó területeket csatolja át Felsőnyékhez, mert ezek a területek közvetlenül Felsőnyék község mellett fekszenek. Dr Percsel Béla alispán a kérelem alapján elrendelte 1297 hold 864 f~~) öl, 25 hold 1243 Q-öl és 388 ho d 2 □ öl, összesen 1711 hold 509 Q öl területnek Fürgédtől Felsőnyékhez formokra, újításokra csak nehezen szánjuk el magunkat. Természetesen az iparügyi minisztérium felállítása a mai helyzetben nem jelentheti azt, hogy a magyar ipar mostani Banyaru állapota egy csapásra megváltozik. Nem. Az uj minisztérium felállítása egyelőre csak annyit jelent, hogy az oly régen sürgetett és igazán kívánatos magyar iparfejlesztésbe több tervszerűséget visznek bele, több odaadást és lelkesül tséget. volt a távolság. Mikor herceg Esterházy az elsővel szemben találta magát, kitért a nagy sebességgel rohanó és szabálytalan oldalon közlekedő jármű elől, majd lassan viBBzakanya- rodott az előirt szabályos közlekedési irányba, ahol hirtelen előbukkanva beleszaladt az elsőt ugyancsak helytelen vonalon követő második angol autó. Mindez természetesen pillanatok alatt történt és szerencse, hogy a herceg rendkívül óvatosan haladt. A hatósági eljárás és a helyszíni szemle során az is megállapítást nyert, hogy az összeütközés bizonyára katasztrofális következményekkel járt volna, ha a saját kocsiját vezető herI cég Esterházy lélekjelenléte azt pil- | lanatok alatt meg nem akadályozza. való csatolását. Véghatározatában kimondta azonban, hogy ezzel az átcsatolással kapcsolatban a községek egymással szemben anyagi kárpótlási igényt nem támaszthatnak. Az át csatolást úgy gazdasági, mint köz- igazgatási körülmények indokolják és Fürgéd teherbíró képességét az átcsatolás annál kevésbé veszélyezteti, mert Fürgédnek eddigi határa 6765 hold, adóalapja pedig 24.047 P volt. Az 1711 hold 509 Q öl átcsatolásával az adóalap csak 4668 pengő 73 fillérrel csökken, viszont a pótadó 42°/o*ról csupán 52°/o-ra emelkedik. szárdi vármegyei muzumot. Dr Csa- logovits József múzeumi igazgátőőr szombaton kintjárt Tüskepusztán és helyszíni vizsgálatai alapján megállapította, hogy ott egy igen nagyméretű római caBtrum maradványai kerültek elő. A oastrum a rómaiaknak a Duna mögött elterülő erődvonalához tartozott és falazási módja arra enged következtetni, hogy áginak idején sietve, sürgősen építették. A próbaásások során több tárgy került elő, melyből a oastrum létesítésének ideje meghatározható. Ha fedezet lesz reá, akkor a castrumot —* amely mint idegenforgalmi attrakció is értéke lesz vármegyénknek — teljesen fel fogják tárni. Az ásatásokból remélhetőleg előkerülő tárgyak bizonyára jelentékenyen fogják gazdagítani a vármegyei muzeum római korbeli gyűjteményét. A simontornyai járási jegyzöegyesület Hőgyészen tartotta gyűlését, melyen: megjelent a járás összes jegyzőjén kivül Hidasy Imre főszolgabíró is.. A gyűlést vitéz Márky Henrik egyesületi elnök nyitotta meg, különösen kiemelve HidaBy Imre főszolgabírót, aki először- jelent meg, mint újonnan megválasztott járási főtisztviselő a gyűlésen. Hidasy Imre főszolgabíró hálával köszönte meg az üdvözlést, s mint mondotta — örömmel jelent meg a közgyűlésen az ő meghitt munkatársai között, mert megértő szeretettel és egymást támogató önzetlen munkával lehet csak elérni azt a közös célt amit a közbizalom reájuk rótt. Várkonyi Imre a Jegyzőárvahás üdvös működését, az árvák neveltetését és az özvegyek támogatását ismertette. S egyúttal az Arvaház-egyesület háláját és köszönetét tolmácsolta a járás jegyzői kara előtt, mert es az egyetlen járás az egész országban, amelynek kivétel nélkül minden tagja az önmegadóztatás és egyéb gyűjtési kötelezettségek teljesítése után, valamennyien még külön értékes szere- tetadományokat küldtek be a leány- nevelő intézetbe a lefolyt tanév alatt. Ezekután vitéz Márky Henrik felolvasta elnöki jelentését, melyben kiterjed minden kari és községi érdeket szolgáló fontos ós szükséges érvekre. Ez után magasszárnyalásu és érdekes vita fejlődött ki. Göckner János egyesületi alelnök indítványozta, hogy a pénztári maradványból agy, mint a múltban, ez évben is szavazzon meg a közgyűlés 100 pengőt a budapesti leánynevelőintézetnek és 100 pengőt az egri fia* nevelő intézetnek szeretetzdomány' fejében. A közgyűlés az indítványt: egyhangúlag magáévá tette. A közgyűlés után közebéd volt a hőgyészi nagyvendég'ő kerthelyiséRómai tábor romial Tüskepusztán Herceg Esterházy Antal antábalesete Fürgéd község egy részének átcsatolása Felsőnyékhez Egyes szám ára 12 fillér« Döry Hágó gazdasági főtanácsos tüskepnsitai bérletén nagyobb terjedelmű verem kiásása közben a föld színe alatt körülbelül egy méternyire két méter széles falakra bukkantak. I A rég elmúlt idők szokása szerint I készült falak mentén készített árkok- ! ból különféle dombormüvek és ékit- I ményes kövek kerülvén elé, Döry I Hugó a leletről értesítette a szék-
