Tolnamegyei Ujság, 1935 (17. évfolyam, 1-104. szám)

1935-07-27 / 61. szám

2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1935 julius 27. Anyarozsét minden mennyiségben állan­dóan a legmagasabb árban pdsdrol Dr Hlklős R.T. Budapest, V., Vilmos császár-ut 6. Telefon: 80S—77. Sürgönyeim: Drlmag. mert a kommunista elvek propagan­distája és lelkes enóssólója voltam. Én nem keresem, hogy a cikkíró 1919-ben hol volt, mit csinált, az sem érdekel, hol ismerte meg az orosz csekaszellemet, amellyel egy kissé tnlmeréssen engem szeretne kapcsolatba hozni. 11 Oásáry-Qgyhöz.* Most, hogy Debrecen város tör­vényhatósági bizottsága Vásáry Ist­ván polgármester nyugdíjazására vo- natkoió rendeletét tudomásul vette és evvel az ország közvéleményét foglalkoztató Úgy befejezést nyert, oem látszik egész feleslegesnek a kon­krét esettél teljesen elvonatkoztatva « miniszter döntésével elvi jelentő­sége szempontjából foglalkozni. Tagadhatatlan, hogy a miniszter döntése a tárgyilagosan ítélkező köz* vélemény körében — nem is szólva most magukról a közszolgálati alkal­mazottakról — meglehetős nyugta­lanságot keltett. A Pesti Hírlap minapi vezércikké­ben Nagy Emil a miniszter döntését a vonatkozó tételes közigazgatási ren­delkezések alapján bírálat alá vette ób arra a következtetésre jutott, hogy a belügyminiszter döntése a törvénybe Ütközik. Bármennyire szeretnék is az illuszt­ris cikkíróval egy véleményen lenni, szerény felfogásom szerint a cikkben hivatkozott két törvény szembeállí­tása után, sajnos, alig lehet arra a megállapodásra jutni, hogy „az 1934. évi I. te. 2. §-ának 2. bekezdése világosan és félreértést nem túróén csakis olyan esetekre írja elő a nyug­díjazást, amelyek nem esnek vala­minő fegyelmi vétség keretébe“. A két törvény szembeállítása után in­kább azt kell megállapítani, hogy a most hivatkozott törvényi rendelke­zés agyonütötte az 1929. évi XXX. to-nek a fegyelmi eljárást szabályozó rendelkezéseit, amely törvény Nagy Emil szerint „voltaképpen az úgy­nevezett tisztviselői pragmatikát fog­lalja magában, vagyis a tisztviselők jogi helyzetének, emberi méltóságá­nak, hivatali állásának ób tekintélyé­nek sarkalatos alkotmányjogi védő­törvénye“, E megállapítás helyessége minden vitán felül áll, amire nézve elégséges rámutatni a törvény indokolásának ezen szavaira: „ ,.. a tisztviselők jogos érdekei megkövetelik, hogy fegyelmi utón velük szemben mél­tánytalanság, vagy éppen jogsérelem Qe legyen elkövethető. A fegyelmi eljárás szabályainak tehát egyfelől a közszolgálat érdekeit kell hatályosan biztositaniok, másfelől a tisztviselő­ket kell netáni túlkapások ellen meg­védeniük“. Állítsuk már most szembe a két törvénynek a ssóbanforgó kérdést érintő rendelkezéseit: * Felfogásunk szerint a miniszter dönté­sének törvényességéhez, szem előtt tartva az 1934. törvényt, kétség nem fér. Egyébként a cikknek a tisztviselői pragmatika fontos kérdését illető következtetései szerintünk is komoly megfontolást igényelne. Fa- és szén- kereskedés Telefon 46. STEIGER Szekszérd Alkot mány-u. 1 ■ Telefon 46, Legolcsóbb és leggazdaságosabb felsdgallai szép darabos m6ss ÉpOletanyag S Tégla, Mész, Cement, Dunakavics, Homok (saját bányából), Kátrány- papír. — Üzemi és háztartási Bükkfaszén (saját égetés). — Nagyméretű nyers tégla (vályog) nagyban és kicsinyben kapható. Schell Ásványolaj Rt. lerakata s Olaj, Benzin és Petroleum Fióküzlet, megrendelöhely a Hitelbank épületében, Széchenyi-utca Az 1929. évi XXX. te. 76. § a sierint fegyelmi eljárásnak van helye az ellen a törvényhatósági vagy köz ségi tisstviseló ellen, aki 1. megsérti, vagy hanyagul telje siti hivatali kötelességét, vagy 2. a köztisztviselői állás tekinté­lyével össze nem férő magatartásával állásának, vagy a tisztviselői karnak tekintélyét csorbítja, vagy a tiszte letre, vagy biiaiomra méltánytalanná válik, vagy 3. korlátlan cselekvőképességének elvesztése, testi vagy szellemi erői­nek fogyatkozása miatt, vagy egyéb okból hivatali állásának betöltésére alkalmatlanná lesz. Az 1934. évi I. te. 2. §-nak 2. bekezdésének b) pontja, melyen a miniszter döntése alapul, következő kép hangzik: „ ... szabályszerű el­bánás alá kell vonni azt, aki a hi­vatalával járó feladat kifogástalan elvégzéséhes szükséges szakképzett ség, ssorgalom, vagy egyéb fontos kellék hiánya miatt Bsolgálatát a meg­kívánt mértékben látja el“. Rámutatok, hogy a fent idézett 76. § „egyéb ok“-ró!, az 1934. évi tör­vény pedig „egyéb fontos kellék hiányáról“ beszél. Bátran használ­hatjuk egyiket a másik helyett. Hi­szen mindkét megjelölés a leghatá­rozatlanabb, éppen ezért mindegyikbe sok minden belemagyarázható. Az után a fegyelmi rendelkezés fent hi­vatkozott 1. pontja hanyagul teljesi tett kötelességéről, mig a másik tör­vény szorgalom hiányáról beszél. Igen finom megkülönböztetés, csak ember legyen, aki megmondja, hol végződik a szorgalomhiány és hol kezdődik a hanyagság. Ha elfogad­juk azt a lehetetlenséget, hogy e két fogalmat élesen el lehet határolni, akkor azt látjuk, hogy a hanyagság fegyelmi eljárás alapjául szolgái és igy megvan ez eljárással összekötött garancia, ellenben a kisebbeu'yu mu \ lasztás — a szorgalomhiány — alap ján fegyelmi eljárás nélkül a miniszter nyngdijazbat. Folytatva az összehasonlítást: az előbbi törvény testi és szellemi erő fogyatkozásról, az utóbbi a szakkép zettség és szorgalmon kívül egyéb fontos kellék hiányáról beszél. Ez utóbbi megjelölésbe nagyon is bele- magyarázható a testi éB szellemi fo­gyatkozás és igy az a hiány, amely egyébként fegyelmi eljárási ok volna, éppúgy lehet miniszteri nyugdíjazás oka. Minden túlzás nélkül lehet állí­tani, hogy „a fontos kellék hiánya“ megjelölésbe a fegyelmi törvény fent hivatkozott 1—3 pontjaiban felsorolt okok beleférnek. Az elmondottakból mindenki levon­hatja a következtetést: Az-1929. évi XXX. te. fegyelmi eljárási rendelke zésében foglalt garanciák megsemmi­sültek abban a pillanatban, amikor az 1934. évi I. te. 2-ik bekezdés b) pontja értelmében nincs szükség fe­gyelmi eljárásra, mert enélkül is nyug­díjazhat a miniszter. Vagy ami még ennél is súlyosabb, hiába szabott ki a fegyelmi bíróság akárminó enyhe büntetést, a minisztert ez nem köti és miként a Vásáry eset mutatja, a saját hatáskörében elrendelheti a nyug­díjazást. Valami aggodalom azonban mégis vezethette a törvényhozót, amikor ezt a széleskörű jogot a miniszternek megadta, erre mutat a hivatkozott törvény 2. §. 15. bekeidése: „Uta- sittatik a minisztérium, hogy a jelen §. rendelkezéseinek végrehajtásáról és annak eredményéről 1937 decem­ber hó 31-ig az országgyűlés elé je­lentést terjesszen.“ Remélnünk kell, hogy az „ered­ményről“ szóló jelentésben a Vásáry- ügy súlyos tehertételként fog szere­pelni éB nem marad hatás nélkül a törvényhozásra, Dr Horvát lead. Sorozatos tífuszesetek a tenselici szőlőhegyen. Nagy izgalmat keltett az a körül­mény, hogy a tengelici szőlőhegyen rövid idő lefolyása alatt tizenegy hastifuszeBet fordult elő. Dr Zsigmond Andor tengelici körorvos az oIbő ese­tek feltüntével nyomban a fertőzés fészkét kezdte kutatni és minden le­hetőt elkövetett arra, hogy a vészé delmes betegség tovább ne terjed­hessen. A betegeknek a szekszárdi kórházba Bzállittatása után elrendelte lakásuk, udvaruk, trágyagödreik és árnyékszékük forró mésztejjel való fertőtlenítését, a földes lakószobák padozatának felszaggatását, újból ta- pasztását és meszelését, valamint a főző edények és evőeszközök forró vizben való fertőtlenítését. Sajnos, ez a körültekintő intézke­dés sem tudta azonban megakadá­lyozni, hogy a betegek Bzáma 2—3 nap múlva tizenegyre ne emelked­jék, mert a betegek látogatásával, edécyek kölcsönzésével már előbb megtörtént négy egymás szomszéd­ságában lakó család tagjainak a fer­tőzése, amelyhez nagyban hozzájárult az is, hogy a magasabb helyen egy­máshoz közel levő négy ház lakói ivó- és egyéb visssükségletüket egy mélyebben fekvő kutból az úgyneve­zett cservölgyi kutból szerezték be. Dr Zsigmond körorvos nyomban lezáratta ezt a kutat, amelynek vi­Hntílemlekmíiuek, orszűszűszlúk. templomfelszerelásek művészies kivitelű síremlékek készítése és raktár márványból és műkőből — kedvező fizetési feltételekkel Hntschenbacher Ödön és Fia ( Mutschenbacher Jenő) kőfaragó, szobrászati műterme, sírkő nagyraktára Szekszérd, Horthy Miklós-ut 14—16—18. szám Fiók sirkőraktárak: Tolna és Kakasd Málnaszörp a nyári nagy hőségben a legjobb husitól Nagy Qveg_ — — — — 2*40 Közép üveg — — — — 1»20 Kis üveg — — — — — ■■■80 Kimérve is kapható. Továbbá ananűsz«f citrom« és na« rancs-szörpök a legjobb minőségben kaphatók Ganzer Adám fűszer- és csemegekereskedésében Telefon 31 SzekSZárd Telefon 31 Szent István-tér 6. Szállítás postán és vasúton 348 zéből mintát vétetett és vizsgálatra elküldte az Országos Közegészség­ügyi Intézet bajai fiókjának. Alapos ugyanis a gyanú, hogy a fertőzés köspontja ez a kút lehetett, amelybe a homokrétegen keresztül beszürem- kedhetett az árnyékszékekből és a trágyadombokról egy csomó tífusz - bacillus. Viszont úgy is megfertőződ­hetett a kút, bogy a betegek edé­nyeit ott öblítették ki és az öblítő­vízzel becsöpöghetett a fertőző anyag a vízbe. A körorvos a négy házban lakó 17 egyénnél védőoltást alkal­mazott ős megtiltotta, hogy a laká­sukat elhagyják. Az illetők azóta állandó orvosi felügyelet alatt álla­nak és tifuszmegbetegedés nem for­dult elő köztük. Dr Freyler Károly várm. tiszti főorvos szintén kintjárt a helyszínén és jóváhagyta a körorvos intézkedé­seit, amelyeknek szigorú betartására felhívta a községi elöljáróság figyel­mét. HÍREK. Csonka Magyarország; nem ország, Egész Magyarország — mennyország I Kiránduláson. Nagy társasággal tartottunk a hegynek Lányok-fiuk, mind vig és fiatal. Úgy mókáztunk széles jókedvünkben, Ki nem fogyott a tréfa és a dal. S hogy fölértflnk, nem győztünk betelni A sok szépséggel: Az ég kék tengerén Felhő-hajók siettek nagy rajokban Egy ismeretlen kikötő felé. Alattunk síkság nyúlt a végtelenbe. »Milyen végtelen is a messzeség I... Milyen végtelen a fájdalom bennem ... Sohsem fogy ki, sohsem lesz elég A könnyből miattad ... Oh, ha tudnám, hogy gondolsz-e még rám, Hogy mikor búsulsz, hogy mikor nevetsz, Oh, ha tudnám, vájjon merre jársz most, Vájjon merre jársz... és kit szeretsz ?... Surányl Katalin. Időjelzés. A szekszárdi meteorológiai állomás 1935 évi julius hó 18—24 i feljegy­zéseiből : Hőmérséklet: maximum: 34*5 C° julius 18-án. minimum: 12*3 C° julius 23-án. Csapadék: eső 0*6 mm julius 19-én, A levegő nyomása julius 24-éo csökkenő­ben volt. Este 9 órakor a barometer 24*0 C* mellett 755*6 mm-t mutatott Azontúl tovább süllyedt.

Next

/
Thumbnails
Contents