Tolnamegyei Ujság, 1935 (17. évfolyam, 1-104. szám)

1935-07-03 / 54. szám

2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1935 julius 2. a bonyhádi leventezenekar Mestyán Rudolf vezetőin mellett adott tár­áénál» Délben a községi vendéglőben tár- aaaebéd volt, melyen dr Perczel Bála alispán a kormányzóra, Bland 1 György a hatóságok képviselőire e a vendé gekre, Ssentiványi Jóssef a község j főjegyzőjére s plébánosára, Schlenker • Mihály a bányaigasgatóság kép vise- I tőjére, a bányásaokra a a fronthar­cosokra mondottak pohárkösaöntőket. Délután 3 órakor osalott aaét a tár­saság egy lélekemelő saép ünnepély emlékével s as emlékmű áll, hirdetve a magyar becsületet él dicsőséget, tanúságai a mai kor fiainak, mintegy esküt csalva ajhaikta: »Ezt a hazát soha el nem hagyjuk, Hitre, hiven esküvel fogadjuk I« Református lelkészsvQlés Pakson. Janins 26-án, saerdán, igen saép gyűlést tartottak Pakson a tolnai református egyházmegye lelkipászto rai és velük párhusamosan a lelkész- nék egyesülete. A gyűlésre lejött Budapestről aa egyházmegye köasaeretetben álló gondnoka, Benedek Sándor v. b. 1.1. is. A gyűlés a református templomban tartott istentisztelettel kezdődött, amelyen Tóth Lajos ssekBsárdi lel­kész hirdette aa igét. A gyűlés szín­helye a ref. iskola volt, amely előtt a paksi ref. Egyhás elöljárósága élén Záborszky János lelkipásztor üdvö ■ölte a vendégeket, akiknek nevében Benedek Sándor köszönte meg ai üdvözlést. Szilágyi Béla őosényi lelkész, a lelkésaegyesület elnöke, elnöki meg­nyitójában felölelte a ref. lelkésai kar legfontosabb problémáit. Palcső László dunassentgyörgyi lelkész, korunk szociális eszmeáram­latairól és aaok vezérelvéről, la ke- resaténységhea való viszonyáról és a szociális gondolkodás évezredes tör­téneti fejlődéséről tartott előadást dr Kováts J. István „A keresaténység és a társadalmi kérdések0 oimü köny­vének ismertetésével kapcsolatban. Kőműves Viktor alapi leikési a külföldön már igen nagy eredménye­ket elért, úgynevezett Oxford cso- portmoagalomról beszélt, melynek alapja a Krisztus életétalakitó erejét megtapasztalt lelkek személyes bi­zonyságtétele, mint ami legjobban megragadja a közönyöseket és a ta­gadókat. Mező Benő madoosai lelkész is­mertette azokat a kis anyagi erővel elérhető nagy gazdasági előnyöket, amik megjavíthatják a gazdálkodásra berendezkedett lelkészek helyzetét a minőségi és többtermelés, elhanya- goltabb gazdasági ágak felkarolásával. A lelkéssnék gyűlésén Arany Dé- nesné a decsi lelkész neje, valamint az egyetemes konvent meghivásából Fazekas Lajosné lelkész né, mint a Ref. Nőitábor országos szervező tit­kára tartottak előadásokat. Gömbös Nikiit bonyhádi tanűr eléstételt Kapott o bíróságtól dr HQItl panserman agitátorral szénben. öt évvel eselőtt Bonyhádon az utoán, már sötétben dr Mühl Henrik bonyhádi orvos, az ottani pangermán mozgalomnak hírhedt vezetője inzul tálta jákfai Gömbös Miklós bonyhádi gimnáziumi tanárt. Az inzultus után Gömbös provokáltatta Mühlt. Miután aaonban Gömbös Miklós megbízottéi­nak Emele Károly ezredesnek és Nadöozy Gyula Bzáaadosnak tudo­mására jutott, hogy dr Mühl több- iabeni sértésekért és megbélyegaő bojkottért nem vett lovagias elégté­telt, szükségesnek tartottak egy beoBŰletbirósági döntést arra vonat­kozólag, hogy dr Mühl lovagiaB elég­tételadásra egyáltalán képes-e ? A becsület bíróság, melynek elnöke dr Peresei Béla mostani alispán volt, diszkvalifikálta dr Mühlt. Gömbös Miklós eaután büntető- feljelentést tett Mühl ellen feltűnően durva becsületsértés vétsége óimén, de Mühl is visaon vádat emelt. Különböző mesterkedésekkel • öt óvig sikerült húzni halasztani dr Műid­nek az ügy főtárgyalását — például a múlt hóra kijelölt főtárgyalás nap­ján Németországba utazott — míg junius 26 án végre sikerült a bíró­ságnak reggel 9 órától este 8 óráig tartó tárgyalás után ítéletet hozni. A bíróság ítéletében bűnösnek mon­dotta ki dr Mühl Henriket és ezért 150 P pénzbüntetésre, valamint a tetemes perköltségek viselésére ítélte; ellenben Gömbös Miklóst az ellene emelt visaonvádak alól felmentette. A járásbíróság ítéletében megálla­pította, hogy dr Mühl Henrik GömböB Miklós mellett elhaladtában, tehát nem szemben támadt Gömbösre és vágta őt fejbe. Gömbös vissza• fordult és visszavágta Mühlt. Mühl elszaladt, Gömbös pedig felhábo­rodottan kiáltotta utána: * Gyáva, ütni tudsz, de megállni nem mersz, t Az ítélet indokolása Bzerint Göm­bös Miklós amikor Mühlt megütötte, jogos önvédelemben járt el és aa ezt megelőaő Mühl dr hazafiatlan Uzelmei elleni harcokban pedig közérdek és hazafias érzés vezette. A tárgyalás folyamán Bonyhád társadalmá­nak vezető tényezői részéről, kik körülbelül húszán, mint tanuk voltak beidézve, dr Mühl Henrikkel szem­ben rendkívül súlyos, kompromit­táló, annak hazafiatlanságát ki­domborító tanúvallomás hang­zott el. Dr Eckhardt Tibor decsi diszpolgársóga. A népszövetség genfi főtanácsa elölt végzett munkájáért a kormányzó annak idején an I. osztályú zaegyar érdem kereszttel tüntette ki Eckhardt Tibort, akit a magyar érdekek vé­delmében szerzett eme kitüntetése alkalmából díszpolgárává választott Decs község képviselőtestülete. Ennek a díszpolgárrá választásnak a látható jelét, a díszpolgári oklevelet vasárnap vette át dr Eckhardt Tibor, akit ez alkalomból lekisértek Decsre báró Berg Miksa, dr Dulin Jenő és dr Klein Antal országgyűlési kép­viselők is. Eckhardt az előző napon kíséretével együtt hajón érkezett Bu­dapestről Dombodba, ahonnan éjjeli szállásra dr Szemző István vendége volt Várszegen. Várszegről elkísérte őt a Decsen tartott ünnepségre és politikai gyűlésre dr Szemző István, Knefély Ödön és dr Kováts- Sebes- tény Endre is. Reggel fél 9 órakor volt a decsi községháza nagytermében a díszpol­gári oklevél átadására összehívott rendkívüli képviselőtestületi ülés, amelynek hangulata éppúgy nélkülözte az ilyen alkalmak emelkedett­ségét, mint ahogy az ünne­pély külsőségei is arra enged­tek következtetni, hogy a község apraját-nagyját egya­ránt kettéosztotta az utóbbi idők politikai féktelensége. Ha csupán csak arra gondoltunk is, hogy kik nem jelentek meg ezen az Onnepl aktuson, meg kellett állapitanunk, hogy a megfontolt, higgadt, bölcs embernek, a tekintélyek távol- tartották magukat ettől a poli­tikai demonstrációtól, amely­ről jó előre tudni lehetett, hogy a tekintélyek lejáratásának a jegyében rendeződött. A képviselőtestületi díszközgyűlés. Mozolai István községi biró né­hány rövid mondatból álló beszéd kíséretében adta át dr Eckhardt Tibornak a díszpolgári oklevelet. Ekhardt Tibor hosszabb beszédben kösaönte meg az őt ért megtisztel­tetést, hangoztatva, hogy a magyar becsület Genfben is tisztán került ki az ellene indított rágalom-hadjáratból, mert lepattantak róla a vádak. A genfi munka eredményeképpen az egész világ megállapíthatta, — végzé besaédét Eckhardt — hogy az eu­rópai nyugalom legfőbb problémája a magyar revízió megnyugtató elin­tézése, az elszakított négy miliő magyar testvérnek az anyaországhoz való visszacsatolása. Kinos szenzáció. A községi képviselőtestület dísz­közgyűlése után dr Eckhardt Tibor és kísérete a református templombon tartott istentiszteletre ment, majd 1/,12 órakor megkezdődött a községháza udvarán a kisgazdapárt politikai gyűlése, melyen körülbelül 7—800 ember vett részt. Bár a kerület min­den községe képviseltette magát ezen az összejövetelen, kínos szenzációt keltott, hogy amikor Eckhardt Tibor, a pártvezér lejön Tolna megyébe, ahol országos érdekességtt kijelentések megtételét Ígéri, akkor a Független Kisgazdapárt vármegyei saervezetei — ahelyett, hogy maradéktalanul és imponáló módon felvonulnának — távollétiekkel tüntetnek. Politikai kiábrándulás. Gondolkodóba ejtő tény volt ez, amelyből élénken kiviláglik, hogy a kisgazdatömegek, amelyek oly szent lelkesedéssel hittek a próféták ígé­reteiben, az uj parlament rövid sze­replése alatt máris kiábrándultak ab­ból, amit a nagyhangú uj apostolok szentirásként tártak eléjük. Csodákat ígértek a kisgazdapárt jelöltjei a vá­lasztások során és a becsületes ma­gyar nép csalatkozva látja, hogy aa igaz irány követése helyett hová is vezették. Ki a hibás? Nem tudni, kinek volt ebben több része: dr Klein Antalnak-e, akinek parlamenti beszédeit többször elragad­ták az indulatai ; vagy dr Dulin Jenőnek, aki néhány képviselőházi felszólalásában máris olyan hangot ütött meg, amely a szélső demagógiá­val kacérkodik ; vagy magának Eck­hardt Tibornak, a pártvezérnek az elhatározásaitól csömörlött tán meg a közönség ? Nincs kizárva, hiszen az a választópolgárság, amelyet a Bethlen István ellen szított ádáz gyű­lölettel tereltek a független kisgazda urnák elé, megütközéssel vegyes bá­mulattal szemléli, hogy Eckhardt Kegyelmes alázatosan bocsánatot kért az általa többször lepiszkolt Bethlen­től, akivel most már majd Dulin is együtt működik. Alaptalan támadás a kormány ellen. Ezek a gondolatok ülték meg az erősen reklamiroaott decsi napról el­maradt polgárság lelkét és B. Széli András, a Független Kisgazdapárt helyi szervezetének az elnöke arány­lag kis közönség jelenlétében nyit­hatta meg a pártgyülést, amelyen Dulin Jenő üdvözölte Eckhardt Tibort és a pártvezér nem valami nagyon impozáns tömeg előtt szid­hatta a kormányt, mondván, hogy nem látja világosan, hová visz az ut, amelyen a kormány szekere elindult. A miniszterelnök személyével foglal­kozott leghangosabban, majd Kozma Miklós belügyminiszternek rohant neki és Klein Antalnak a képviselő- házban előterjesztett interpellációjára adott válaszával foglalkozva igen han­gulatkeltőén kifogásolta a belügy­miniszternek azt a kijelentését, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents