Tolnamegyei Ujság, 1935 (17. évfolyam, 1-104. szám)
1935-06-26 / 52. szám
XVII. évfolyam. Szekszárdi 1935 juntas 26. (Szerda.) 52. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 102 Előfizetési difi Egész évre __ 12 pengő j| Félévre _______6 pengő Fő szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dlfak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dija 1*60 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllllmélersoronként 10 fillér, rtllástkeresőknek 60 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-. el|egyzésl, családi hír, valamint a nyllttér'soronként 60 fillérbe kerül. Uj ütem. Áz uj magyar politika vezetői ha tirozott tettekkel tényezők az uj magyar élet kialakításában. Főként ab ban a nagy munkában, amely a népi milliók mélyéről feltörő nemzeti akarat szerint átállítja, megreformálja politikai, gazdasági és társadalmi életünk egész arculatát. Ami e téren ma tör ténik, az igenis reform, az igenis a régi épület teljes átépítése. Modernizálás az ősi tradíciók tiszteletbentar- tásával, magyarabbánevelés a lényeg és formák kiteljesítésével. A tegnap politikusai és harcosai, akik felett elszaladt az idő, csak a szavakon lovagolnak, amikor a reformokra való hivatkozást üres jelszó nak hirdetik. Szalmát csépelnek, hiszen kivel lehet ma elhitetni, hogy a telepítés megkezdése például csak meddő jelszó és nem reform? Vagy, hogy a munkáskérdés folyamatban lévő megoldása az érdekképviseleti rendszer bevezetésével nem az idők BÜrgető szavának megfogadását jelenti? Bizony nem szavak, korteskedő frázisok, nem lélektelen Ígérgetések ezek, hanem komoly és gyű* mölcBöző tettek. Reformok, amelyeket sok mással együtt már rég meg kellett volna valósítani, most pedig nem gáncsolni kell emiatt a kormányt, hanem egész mellel a támogatására kellene sietni. Támogatni a reformokban. Segíteni abban a nagy és tiszta célkitűzésben, amely — egész programja és eddigi működése szerint — nemcsak akarja, de túllépve az ellenzékieske- dők minden támadását, okvetetlen- kedését, munkálja is a reformokat. A kormány és a nép millióinak képviseletét jelentő pártja tehát valóban dolgozik az időszerű, az elkerülhe* tetlen reformokért. A kenyérelosztás igazságos reformjáért, a karteljog és törvény méltányos újraszabályozásáért, egész mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi életünk szociális reformjáért. A céljait, a munkáját és hála Isten már az eredményeit jelzi, amikor a reform terminus technikusát használja. „Reformkormány“ és „reformparlament“ — a tényleges helyzet kifejezője. Bizonyítja az akaratot és hirdeti a munkát. Ki akadhat fenn ezen, ha jóhiszeműen és hozzáértéssel figyeli a dolgokat éB eseményeket? Senki sem, aki tudja, hogy Göm bős Gyula reformkormánya két irányban működik. Az egyikben biztosítja az államkormányzáB mindennapi zavartalan továbbvitelét, üzemben tartja a hatalmas állami gépezetet, a másik irányban pedig előkészíti a népi erők szabad érvényesülését, eltávolítja a megkötöttségeket, az állami és nem zeti élet fejlődését viszi előre reform jaival a magyar ideálok utján. Teljesíti a Gömbös-kormány a mával szemben fennálló elkerülhetetlen feladatokat, de ugyanekkor dolgozik a magyar holnap számára is. Keményen, céltudatosan, előrelátóan. Megveti alapjait a nemzeti újjáépítésnek, amely a tegnap szomorú tapasztalatait mind felhasználja, hogy azok tanulságaiból is hasznot és erőt merítsen. A múlt és félmult emberei és céljai helyett uj élet borul virágba a csonka magyar földön. A kormányzat hű Béggel, hálával és tisztelettel ragasz kodva az ezeréves történelmi hagyományok javaihoz, ennek az uj életnek ad irányt és lendületet. Gyors, biztos és magyarabb ütemet a reformokkal, a meggyőződésével, az aka rátával, a felkészültségével, a mun kájával. A reformkormány a tettek, a realitások politikáját cselekszi — jelszó-politikát azok űznek, akik csavaros álokoskodással támadják a reformokat. Vármegyei cserkésznap Szekszárdim. Vasárnap folyt la a siekssárdi vár* megyeházán a megyebeli cserkész* szervezetek tisztújító közgyűlése, mely alkalomból Szekssárdra érkeztek a következő csapatok : bonyhádi reál gimnázium, dombóvári reálgimnázium, dunaföldvári polgári iskola, a duna földvári iparostanoncok, a dombóvári legényegylet, az ujdombóvári elemi iskola, a bátaszéki elemi iskola, a tolnai polgári iskola, a tolnai elemi iskola, a grábóci elemi iskola és a tengelici szőlőhegyi elemi iskola cser készei. A közgyűlést megelőzően istentiszteletek voltak, majd a szék szárdi csapat zenekarának vezetésé vei felvonultak a cserkészek a hősök emlékszobrához, amelyet megható ünnepség keretében megkoszorúztak. A szervezetek vezetősége ezután résztvett a vitéz Makray Lajos, pápai kamarás, országgyü'ési képviselő el* nöklete alatt tartott közgyűlésen, amelyen megjelent dr Percsel Béla alispán, dr Papp Antal nyug. államtitkár, országos elnök, dr Major Dezső országos ügyvezető elnök, vi* téz Vendel István polgármester, dr Halmos Andor kir. tanfelügyelő és sokan mások az ifjúság barátai és a cserkészet iránt érdeklődők közűi. Vitéz Makray Lajos elnöki megnyitójában meleg szavakkal köszön* tötte dr Papp Antal országos elnököt és dr Percsel Bélát, a cserkészet bőkezű istápolóját és visszatekintést vetve az elvégzett munkára, nagyhatású beszédében ismertette a jövő célkitűzéseit, amelyek közt első helyen áll a cserkészeszme ideális típusának a kitermelése, fejesztése és minden erővel való támogatása, mert csak ez a típus tudja majd hordozni a jövendő magyar élet terheit, az a típus, amely tisztelni tudja a más vallását, át tudja hidalni a felekezetek Bséttagosódását és amelynél a hazaszeretet nem nosztalgia, hanem áldozathozatalra való készség a haza érdekében. Mert csak az általános emberi szolidaritás jegyében harmo* nikusan összecsiszolódott és a lemondásokhoz hozzászokott típus tudja a magyar sorsot, a magyar jövőt előrehozni és kivezetni a világot a katasztrófából. „ . A cserkészideál e bravúros megfestése után dr Perczel Béla alispán a vármegye nevében üdvözölte dr Papp országos elnököt és kijelentette hogy a vármegye boldog, ha a cser készet céljait előmozdíthatja, mert átérzi, hogy a ma gyermekének a megsegítésével a holnap emberét neveli a nagy munkára. Faludi Ferenc főtitkár adta ezután elő igen tanulságos évi jelentését, hangsúlyozván a belső elmélyedés előmozdításának és a falu munkája megsegítésének szükségességét. Dr Major Dezső országos ügyvezető elnök nagy elismeréssel szólt a jelentéshez és a maga részéről is szükségesnek tartva a falu munkáját, az országban első kísérletként bevezetni kívánja azt, hogy Tolna megye területén 4—5 napos tanfolyamokat rendezzen a Cserkészszövetség a falusi tanítók számába a kis- cserkészet elemeinek az elsajátítására, majd hangoztatta, hogy a cserkészcsapatokat be kell majd szervezni a légitámadások elleni védekezés munkájába. Dr Halmos Andor tanfelügyelő hangoztatva, hogy a vármegye területén eddig is 63 iskola folytat oser- készmunkát, a tanítóság leglelkesebb közreműködését helyezte kilátásba a falu cserkészeténél. Debulay Imre CBerkésztiszt a pénztári, Krámer J. pedig a számvizsgáló- bizottsági jelentést ismertette, majd vitéz Makray Lajos jelentette be, hogy a tisztikar leteszi mandátumát és kérte dr Papp országos elnököt a tisztujitás lefolytatására. Dr Papp elnök igen érdekes beszédben vázolta a cserkészetnek a demokratikus elgondolásokra tett — nagyszerű hatását, amelyet akként illusztrált, hogy amint a XVIII. szá zad alattvalóiból a XIX. század ál lampoigára lett, igy vált az állam polgárból a XX. század társadalm egyede a cserkészet révén, mert hi szén a cserkészállam már megoldotta az igazi demokráciát. Majd az utánpótlás, a cserkésztisztképzés fontosságára hívta fel a figyelmet, az országos szövetség nevében köszönetét mondva Makray elnök és Róder Pál reálgimn. igazgató, alelnök eredményes munkájáért. A tisztujitás során újból vitéz Makray Lajos lett az elnök, Róder Pál az ügyvezető alelnök, Faludi Ferenc a főtitkár, Gábor Károly a helyettes főtitkár és egyébként is a régi vezetőség jutott mandátumhoz. Délután a csapatok kivonultak a Sió-szigetre, ahol igen kedves látványos cserk észbemutatók voltak, majd pompás tábortűz zárta be a vármegyei cserkésznapot. Fagykárosult gazdák megsegítése Tolna vármegye Gazdasági Egye sülete báró Fiáth Tibor elnöklete alatt szombaton délelőtt igen népes értekezletet tartott a megyeháza kistermében, ahol ez alkalommal megjelentek : dr Pesthy Pál ny. igazság ügyminiszter, Petainek József, dr RajnisB Ferenc, vitéz Makray Lajos, dr Klein Antal, dr Dulin Jenő országgyűlési képviselők, Kiss Lajos és Kováts- Sebestény Endre felsőházi ta* gok is. A vármegyét maga dr Per czel Béla alispán, a pénzügyi hatóságokat Lindauer Ferenc pénzügyigazgató és Kalith András pénz ügyigazgatóhelyettes, a kir. gazdasági felügyelőséget pedig Eordögh Zoltán m. kir. gazdasági felügyelő képviselte. Báró Fiáth Tibor elnök üdvözölve az egybegyűlteket, röviden vázolta az értekezlet célját, majd felkérte John Sándor m. kir. gazdasági tanácsost, a vármegyei gazdasági egyesület igazgatóját, hogy ismertesse a fagykárokat és aszályt szenvedett gazdák adókedvezményeire vonatko zóan a kormányhoz intézendő feliratot, amelyhez elsőnek igen részletesen dr Bernáth Béla földbirtokos szólt hozzá és törvénykönyvvel a kesében mutatta ki, hogy nemcsak a bevetett területeken, hanem a réteken okozott aszály- ób fagykárokért is lehet adó- elengedést, vagy adókedvezményt kérni. Lindauer Ferenc pénzttgyigaz- gató megnyugtató és a kedvező kormányintézkedéseket ismertető felszólalása után dr Pesthy Pál ny igazságügy- miniszter arra az igen fontos teendőre mutatott rá, hogy, ne csak az uradalmak, hanem a kisgazdák és a gazdasági, munkások is részesüljenek sürgős megsegítésben. Az aratási és cséplési munkaalkalmaktól megfosztott részesek számára, útépítési inségmunkaalkalma- kát kell teremteni, hogy téli élelmüket megszerezhessék, — mig a kisgazdáknak vetőma-_ qot kell rendelkezésre bocsáj- - tani. A nagy helyesléssel fogadott javaslat után báró Fiáth Tibor, bár6 Jeszenszky József, báró Schell József, Dobrovits Kálmán, Gőzsy Tibor, Brajjer József szólaltak fel és a feliratba különféle panaszok felvételét kérték. Dr Perczel Béla alispán hosszabb Egyel szám ára 12 fiflléis
