Tolnamegyei Ujság, 1935 (17. évfolyam, 1-104. szám)
1935-06-19 / 50. szám
XVII. évfolyam. Szekszárd, 1935 jiinlus 19. (Szerda.) 50. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap Szerkesztőséé és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 102 Előfizetési difi Egész évre _ 12 pengő || Félévre _______6 pengő Fő szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS FelelOs szerkesztő: BLÁZS1K FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dl|a 1*60 pengd. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon milllmélersoronként 10 filler. Mllástkeresdknek 50 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint • nyilttér'soronként 60 fillérbe kerlll. A áazdaadőssááok végleges rendezéséről Kőiéi négy éve, hogy » gazdásági válság és ennek következtében a mezőgazdasági termények és állatok ára oly mélyre süllyedt, hogy abból a régebben keletkezett pénztartozásokat a szolgáltatás ób ellenszolgáltatás közti aránytalanság miatt az adósok nem tadták teljesíteni, sőt a minimális kamatot sem megfizetni. Mivel pedig a kormány a konszolidáció alapjához : pénzünk értékálló Bágáhoi tűzön vizen keresztül ragasz kodott és ragaszkodik is, be kellett hozni a gazdatartozások mérsékelt teljesítésének módját megszabó szük- ségjogot. Megalkották a védett bir- toki intézményt, amely átmenetileg könnyebbedéBt is hozott. Kiindulva abból az elvből, hogy a vagyona ér* tékén túl eladósodott gazdaadós csak ingatlanainak valóságos értéke után tartozik bizonyos mérsékelt kamatot téríteni, reális alapra korlátozták a köteles teljesítés mértékét. Kiderült azonban, hogy az igy megszabott teljesítés a legtöbb esetben messze meghaladta a gazdaadós teherbírását. — Sürü egymásutánban kellett tehát a különböző e tárgyra kiterjeszkedő rendeleteket hozni, nehogy a hitelezők a korlátozott, de végleg el nem törölt árverés fegyveréhez nyúljanak. így aztán valóságos külön jogterületté dagadt a gazdaadósságokról szóló korlátoló, kiterjesztő, változtató, majd a vitásan értelmezhető pontokat hivatalosan magyarázó rendeletek áradata. Ezekben nem hogy a gazdák, de a paragrafusok közt jártas jogászok is nehezen ismerik ki magukat. Az egyszerű gazda eleinte jó szándékot mutatott, később azonban a homályból csak azt az egy határozott megállapítást vonta le, hogy nem kell fizetni. Ha jött a védettség megszüntetése, vagy az árverés, kezdődött a szaladgálás különböző bizonyítványok után; volt, aki elhalasztatta a félelmetes árverést koholt és félig igaz csapások igazolásával. Sokan, különösen törpebirtokosok, egyáltalában nem tudnak már kamatot Bem fizetni, de van sok, aki valóságos rekordot csinál a teljesítés alóli kibújásból, úgyhogy mindenre jut pénze, csak a hitelezőknek nem. Ez sportnak vobií ezt a hajszát, de tény az, hogy az adósok tömegének élete az űzött vad élete a védettség megszüntetésének és a fényé* gető árverésnek folytonos veszélyei közt. Az egyenes, becsületes magyar alig ért a rendeletek paragrafusai közti ügyes bujkáláshoz, melyek homályában a gazdasági kimúlás bármikor lecsapható rémét érzi. Valami hasonló érzés ez a lövészárokban senyvedő katonának a lelkiállapotához, aki elfásult már, akinek a pusz tulás valahogy megváltás, és akivel mindent lehet tenni: csak éppen jövőt nem lehet rá építeni! Mi, gyakorlati jogászok, akik pe* Jubiláló Dunafoldvárl Kát. Legényegylet. dig helyzetünknél fogva inkább hi telező*pártiák vagyunk, látjuk, hogy a rendeletek kúaza szövege bizonytalanságot, valóságos hadiállapotot teremtett a hitelező és a védett adós közt: megszüntette a törvény tekintélyét, jogbizonytalanságot teremtett és oly helyzetet, mellyel a hitelezők is elégedetlenek, de amely a jó szándékú, becsületes magyarok százezreit kétségbeesett dezoláltságban tartja. Pedig szerény nézetem szerint ennek a kérdésnek is megvan a maga Columbus-ian egyszerű megoldása, amely most, hogy a gazdaadósságokat véglegesen nyugvópontra szeretné a kormány hozni, aktuális is. Az erre vonatkozó eddigi jogi alkotások ugyanis mind avval igye keztek segíteni az adóson, hogy a törvény végrehajtását korlátozták. Megkötötték a hitelező kezét a törvényadta szankció érvényesítése tekintetében és apró, szinte kiszámíthatatlan eszközökkel lehetővé tették annak a végtelenbe való eltolását. Közben remeg mindakettő: a hite- léző a vesztett pénzéért, az adós a veszendő bőréért. A törvény kötelező erejébe vetett hiten pedig hatalmas, alig helyrehozható rés támadt I Mennyivel egyszerűbb volna a negatív védelem helyett pozitív védelmet adni! Nem a hitelező jogait elvonni és korlátozni a szankció tekintetében, hanem az adóst az igazságosra lemértékelt és hozzámért tel jesitésben segíteni I Vagyis semmiféle korlátozást, vagy felfüggesztést az árverésekre, hanem a'tartozás keletkezésének időpontja szerint kate- górákba sorozott adósoknak a fedezet reális értékén alapuló és azzal biztosított, esetleg államilag garantált értékpapírt nyújtani, hogy azzal a hitelezőknek fizethessen. De fizetni — akármilyen formában — kell 1 Nincs árverés felfüggesztés, halasztás, hatályon kívül helyezés, toldo zás foltozás, bizonytalanság, remegés. A férgese elhullik — az békében is igy volt — a többi adós leküzdhető terhével bizakodva, dolgozva egyenes lélekkel indul a jövő felél A hitelező az ingatlannal biztosított, ezért reális, zálogpapirja után megkapná a mérsékelt kamatot, te hát a papirt illő árfolyamon értéke, sithetné a tőzsdén, ö is fellélegzene a biztos arányos résszel a bizonytalan, sokszor kilátástalan, legtöbbször csak névleges egész követelés helyett. A technikai megoldást megfogják találni az erre illetékesek ; mi jogászok csak, akik a törvény szikla szilárdságáért és kötelező erejéért, tehát a magyar jövőért aggódunk, ezt csupán konstruktív megoldással: | a teljesítés megvalósításával véljük I elérhetőnek az eddigi korlátozások ■ helyett. Dr Gyöngyös Béla. A Dunaföldvári Katolikus Legény- | egylet pünkösdkor ünnepelte meg alapításának 50 éves évfordulóját. A nagyszabású zártkörű ünnepségek legfőbb védnöke Virág Ferenc megyés püspök volt, diszvédnökei pedig Forster Gyula nyug. államtitkár, H. Kovács Gyula jóaságkormányzó, dr Hagymássy Zoltán főispán, Petiinek József országgyűlési képviselő, dr Peresei Béla alispán, Pintér József országgyűlési képviselő, központi elnök, dr Szandtner Pál egyet, tanár és Sipos Ernő vezérigazgató. Már szombat este lampionos menettel vonult fel a Katolikus Legény- egylet dalárdája Koudela Gyula kar- naggyal és a leventezenekar Pintér János karnagy vezetésével Ambach Mihály apátplebános, Pintér József központi elnök, beéri Balogh Ferenc községi főjegyző, Szandtner Pál egyet, tanár és a Legényegylet néhány élő alapitó tagjának köszöntésére. Utána a leventezenekar térzenét adott. Vasárnap reggel a leventezenekar zenés ébresztővel járta be a várost. Tizenegy órakor hálaadó istentisztelet volt a belvárosi plébániatemplomban. A szentbeszédet Pintér József pápai kamarás, központi elnök tartotta. Tizenkét órakor az Egyenlőségi Kör dísztermében díszközgyűlés volt, amelyen a Himnuszt az egylet vegyeskara, Gs. Székely Dénes prológját Boosy József adta elő. Ambach Mihály apátplebános meleghangú megnyitó beszéde után Pintér József központi elnök tartott értékes beszédet a katolikus legényegyletek célkitűzéseiről. Kosztonyik Kálmán világi elnök az egylet múltjáról szóló jelentését, majd az üdvözlő táviratokat olvasta fel. A közgyűlést az Egyenlőségi Kör kerthelyiségében társasebéd követte, melyen több felköszöntó hangzott el. Este 8 órai kezdettel a Legény- egylet müked velőgárdája előadtaLam- pérth Géza „Rodostó“ című 3 fel- vonásos színmüvét. Előtte a Legény- egylet dalárdája Koudela Gyula karnagy vezetésével alkalmi dalokat és számos kuruonótát énekelt, igen nagy sikerrel. Az előadást reggelig tánc* követte. Janius 10-én délután nagy népünnepély volt a Dunaparton, hogy minél nagyobb rétegek emlékezetébe vésődjék a nagyjelentőségű évforduló. Róder Pál gimnáziumi igazgató negyedszázados jubileuma. Szekszárd város közönsége és a gimnázium tanuló ifjúsága rendkivttl kedves és meleg Ünneplésben részesítette Róder Pál igazgatót negyed* százados tanári jubileuma alkalmából. Az intézet Báró Eötvös József Önképzőköre díszközgyűlésének keretében zajlott le ez a szívből fakadó szép és megható ünnepély, amely tulajdonképpen meglepetés volt Róder igazgató számára, mert hiszen a mű* sor nem is sejttette, hogy milyen bájos ovációt rejteget az önképzőköri záróülés, amely az igazgató által ve* zényelt ifjúsági zenekar Himnuszával kezdődött. Est követte az intermezzo Kodály Háry János operájából, szintén az ifjúsági zenekar előadásában, Kosztolányi Dezső Diák- koromban cimü versét szavalta ezután Föglein János szépen, sok tap sot aratva. Zsoltár csendült fel ezután a Róder igazgató vezetése alatt álló ifjúsági énekkar ajkán hatásosan és finom hangszinezéssel, majd pedig a Gaudeamust énekelte a kar igen kedvesen. Az ifjúsági elnöki jelentést és búcsút Jakab Zoltán önképzőköri elnök adta elő, majd Mécs László „Maturánsok“ cimü költeményét Bor- bás I. szavalta el szép színezéssel. Ezután vitéz Vendel István polgár- mester lépett az emelvényre s a város közönsége és a szekszárdi gimnázium diákszövetségének öregdiákjai nevében Üdvözölte Róder Pál igazgatót, | kiemelve nagyszerű eredményeket felmutató működésének értékeit. A tanulóifjúság üdvözletét Lakatos Ernő mondotta el, míg Faludi Ferenc igazgatóhelyettes a tanári kar meleg érzéstől áthatott jókívánságait tolmácsolta a közönség meg-megujult tapsai közepette. Az üdvözlésekre Róder Pál igazgató meghatottan válaszolt, elbucsuz- tatva Schwirián József és Ács Sándor nyugalomba vonult tanárokat, egyúttal ígéretet tett, hogy továbbra is szívvel-lélek kel fogja munkálni a. magyar iQuság hazafias nevelésének szent ügyét. A szűnni nem akaró- lelkes ünneplés után Mécs László A pátriárka oimü gyönyörű költeményét Nagy A. VII. o. t. szavalta igen szépen. A szép ünnepség as ifjúsági zenekar Rákóczi indulójával végződött. Róder Pál e negyedszázados jubileuma alkalmával valóban méltó férfit ünnepelt Szekszárd közönsége, mert hiszen közismert tény, hogy est a tekintélyes időt lankadatlan, keménye munkában töltötte el. Minden szépért és nemesért lelkedni tudó egyéniséget pedig a legnagyobb lelkiismeretességgel töltötte be nehéz, sokszor hálá- datlan, de mindenkor magasztos hivatását. ö a munkaiskolában a munka embere, szerető atyja tanítványainak,, hűséges barátja tanártársainak és az. | iskolán kívül igazi kulturmunkás„ I Szekszárd zenei életének irányítója,, I cserkész, népművelő, otthon példáz Egyes szám ára 12 fillér*
