Tolnamegyei Ujság, 1935 (17. évfolyam, 1-104. szám)
1935-06-01 / 45. szám
XVII. évfolyam. Szekszárdi 1935 junius 1. (Szombat.) 45. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 102 Előfizetési difi Egész évre — 12 pengő || Félévre _______6 pengő Fő szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dl|ok és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés d!|a l'SO pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllltmélersoronként 10 fillér, jtllásikeresőknek 50 százalék kedvezmény, A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint • nyílttér soronként 60 fillérbe kertit. Hosyarorszűs bait ahn. A honvédelmi tárca költségvetésé nek tárgyalása során Gömbös Gynla olyan beszédet mondott, amely a vita során elhangzott beszédei kőiül talán leginkább a szivéből jött. Ha egyetlen mondatba foglalnánk össze a kormány programját a magyar honvé- delmi kérdéssel kapcsolatban, ezt igy lehetne lerögzíteni: egyenjogúságot követelünk 1 Egyenjogúságot, amely megillet bennünket s amelytől Trianon megfosztott bennünket. Ónálló állami életet élő nemzet függetlensége és biztonsága pedig elképielhetetlen anélkül, hogy ő is ugyanazokkal a jogokkal ne rendelkezzen, mint amelyekkel szomszédai birnak. Amig Magyarország csupán 35.000 főnyi katonaságot tarthat fenn s ugyanakkor a kisantantállamok szédületes fegyverkezést folytathatnak, komo lyan békéről nem lehet beszélni, mert a lefegyverzett állam minden nap ki van téve a katonai túlsúly prédájának. Mégis Magyarországot csak egy cél vezetheti: a béke szolgálata, mert nem tudunk elképzelni olyan háborús kirobbanást, amely a nemzet javát szolgálná. Gömbös Gyula miniszter- elnök is ezt az álláspontot vallja s kormányával a béke célját szolgálja. Hogy vannak követeléseink, ezzel még nem borítjuk fel a helyzetet, mert követeléseink jogosak s ha van nemzetközi becsület, azokat teljesíteni is keli. Naponta olvashatjuk a hírlapok ban, hogy a nagy nyugati államok katonai felfegyverzése micsoda szédületes dimenziókban történik. Mű- háborúk, nagy hadseregfelvonulások, hadgyakorlatok, repülőgépi bombázások, gáztámadások nagy próbái zajlanak le szinte minden héten valamelyik győztes állam területén a amikor ezekről olvasunk s a benemava- tott magyar polgár a róluk készült fényképfelvételeket szetnléli, megborzadva döbben annak tudatára, hogy amig Európa győztes nemzetei felfegyverzésben készen állanak minden fegyveres megmozdulás eshetőségére, történjék az akár földön, akár vizen vagy levegőben, mi, trianoni magyarok itt állunk szinte meztelenre vet- kőztetve, kiszolgáltatottjaiként az igazságtalan békének. Mi történnék mi- velünk, a mi gyermekeinkkel, öreg szüléinkkel és békés polgárainkkal, ha egy szép napon valamelyik szomszédos állam mégis csomót találna a kákán és büntető expedícióként megjelentetné gázbombákkal felszerelt légi haderejét nagyvárosaink felett? Pária népe tudja már, hogy ilyen esetben mit tenne, előszedné a gáz- maszkokat s a támadás idejére elfoglalná azokat a földalatti kiépített betonfedezékeket, amelyek, a hírek szerint, teljeB biztonságot nyújtanak. De hova menekülne a magyar ember ? A biztos halálba. Lehet e hát igazi békeszellemről beszélni akkor, amikor vannak nemzetek, melyek ilyen Bzörnyü kiszolgáltatottságban élnek ? Mégsem kell oly sötétnek látni a magyar sorsot. Az a politikai irányvezetés, melynek szálai Gömbös Gyula kezéhez futnak össze, külpolitikailag olyan biztos fedezékbe fogja eljuttatni a magyar nemzetet, amelyben elnyer jük a joggal igényelt és megkövetelt egyenjogúságot a nemzetek konszern jében. Legfőbb törekvésünk arra irá nyúl, hogy a béke szellemét mindig szem előtt tartva, kivivjuk területi igényeinkre irányuló jogos követeié Bünket, biztosítsuk elszakított magyar testvéreink emberi sorsát és egyen jogusághoz jussunk, ami nélkül bé kéről még csak beszélni sem lehet. Nem mulaszthatjuk el azt a ritka alkalmat, hogy a honvédelmi tárca költségvetésével kapcsolatban elismerő s büszke, nemes érzésektől áthatott dicséretet ne zengjünk kisded hadseregünkről. Méltán dédelgetett büszkeségünk nekünk ez a osekélyke, de fegyelmezett, megbízható s szellemében és akcióképességében elsőrangú hadseregünk. Tisztelet és el ismerés a hadsereg vezetői számára, megbecsülés a honvéd tisztikar részére, amely tiszta magyar érzésektől áthatva, műveltségben és rátermettségben mintaképül szolgálhat bár mely nemzet tisztikara száméra, de tisztelet az utolsó közlegénynek is, akiben, bár zsoldos katonája Trianon parancsbékéje miatt az országnak, mi mégse látjuk fizetett fegyver hordozóját a nemzetnek, hanem gyermekünket, aki amikor sorba áll, tudja mi a kötelessége. alatt megemlékezett a vátos részére legutóbb kiutalt 20.000 P ős segélyről. A cikk lényegére és érdemére annak oime dérit világosságot, tehát vele foglalkozni tulajdonképpen kár és felesleges munka volna. A 20 000 pengő megszerzésére vonatkozóan pedig csak annyit mondok, hogy hála a jó Istennek, az már be is folyt a város pénztárába. Ez nekem nagy öröm, többet ér az érdemnél I Hogy a segély megkapásában ki segített & városnak, majd annak idején nyilatkozom. Tavaly 65.000 pengőt kapott a város segély címén. Az elfogulatlan közönség nagyon jól tudja, hogy kinek a támogatásával jutott a város ezen — a más városok segélyét jelentősen felülmúló összeghez. De jó 1 Tegyük fel, hogy ez is járt a városnak. Éa ha járt, akkor a folyó évben a most kiutalt 20.000 pengőn felül még esedékes 45.000 pengő. Nagyon kérem a cikknek az Íróját, járja ki még ezt az összeget a városnak. Nagy hálával fogok érte adózni és munkájának az eredményét» Valódi tűkön alatt fogom megköszönni. A vásárral kapcsolatos elmefutta- tásra ezeket mondotta vitéz Vendel polgármester: Hogy milyen kudarccal járt a szekszárdi országos váBár, pontosan még nem tudom, mert a statisztikai adatok nincsenek még a kezemben. A szekszárdi vásárok engedélyezése akként szól, hogy a második vásár áldozócsütörtök hetében hétfőn és kedden tartható. A bonyhádi vásárok egyike pedig május utolsó hétfőjére esik. Az áldozócsütörtök ünnepe és ezzel kapcsolatban ezen ünnep idejébe* kötött vásár a mozgó husvéttól függ. A mozgó húsvéti ünnep ideje pedig a tavaszi napéjegyenlőség utáni hold - töltéhez igazodik. Tehát a husvét ünnepét kellene úgy beállítani, — helyesebben a cikkíró intézkedése volna kívánatos, hogy a tavaszi napéjegyenlőség utáni holdtöltét oly időre ossza be, — hogy a szekszárdi és a bonyhádi vásár ne egy napra essék. Még a márcot ivók is tudják, hogy az eltolt váBár a leggyengébb rendesnél is jóval alacsonyabb forgalmat eredményez. így a város semmit sem veszített azzal, hogy a rendes időben engedte lefolyni az áldozőcsütörtöki vásárt. Ha Bonyhád eseténél is — ami valószínű — ugyanezen körülmény forog fenn, úgy meg tudom érteni, hogy a nevezett nagyközség szintén nem iparkodott más napra tenni & neki május utolsó hétfőjére engedélyezett vásárt. Azon sem csodálkozom, hogy & cikk írója Bzintén a vármegyében lévő Bonyhád nagyközségnek nem ajánlotta a mindenki által jól tudott és minden eltolt vásárban tapasztalt „balfogást0, hanem éppen csak Szék I szárd város vezetőségének. A Tisztelt Házból. Ezen a héten a legnagyobb horderejű és leghatalmasabb beszéd volt az, amelyet Gömbös Gyula miniszterelnök tartott a magyar egyenjogú ság követelése mellett. Ez egyszer a magyar országgyűlés egy volt, hiszen megbocsáthatatlan bűn lenne, ha még e kérdésben is megosztanának erőink. A miniszterelnök önérzetes, a békés hajlandóság és igazság alapján felépített beszéde külföldön is nagy hatást ért el és élénk visszhangot váltott ki. * Az igazságügyi költségvetéshez megyebeli képviselőink közül dr Dulin Jenő szólalt fel és a bírósági joggyakornokok sérelmes és mostoha helyzetéről beszélt. Örömmel állapit juk meg a szekszárdi kerület képviselőjének stilusmődositását. A törvényszéki tisztviselői kar ezen tagjai valóban megérdemlik, hogy képzettségüknek és munkájuknak megfelelő elbírálásban részesüljenek az igazságügyi kormányzat részéről. Mindenesetre jól esik hallani, hogy a méltatlan elbánás rektifikációját egy oly párt tagja kívánja, amely párt nem igen áll a tisztviselői fizetések emelésének követelői között. A kereskedelmi tárca költségveté sénél dr Klein Antal, a tolnaiak kép viselője szólalt fel és kifogásolta a kereskedelmi minisztérium harmadik államtitkári állását azon indokolással, hogy ezen állás javadalmazása nincs bent az állami költségvetésben. Akik az adózók szemüvegén keresztül nézik az ügyek menetét, nem szívesen látják a szentélyek kedvéért ötletszerűen kreált uj, magas jövedelmű állásokat. Egyetértünk tehát dr Klein Antallal e kérdésben. De még szívesebben láttuk volna, ha dr Klein Antal képviselő ur szót emelt volna az ellen is, hogy miért kellett a képviselő urak részére egy napi ünnepélyes összejövetelükért egy negyedévi képviselői tiszteletdijat folyósítani és ha azt követeli, különös örömünk tellett volna abban, hogy azok a képviselő urak, akik egy ne gyedévre kétszer kapták meg kép viselői fizetésüket, köteleztessenek annak visszafizetésére. Úgy véljük, hogy ezt a dupla negyedévi fizetést annakidején a pénzügyminiszter szintén nem állította be az 1934—35-ik évi költségvetésbe. Nem tehetünk róla, de ezzel a kérdéssel kapcsolatosan az a bolondos gondolat támadt fel bennünk, hogy ezekből a könnyen kiutalt képviselői fizetésekből hány törvényszéki joggyakornok fizetését lehetett volna a tisztességes megélhetés színvonalára emelni és hány leíró és kezelő személyzethez tartozó egyént lehetett volna alkalmazni, hogy az igazságügyi tárca költségvetésének egyensúlyban tartása kedvéért ne kelljen egyes vidéki városok ügyvédi karának saját költségén leírókat tartani, ha azt akarják, hogy a bíróság által meghozott végzéseknek elfogadható időn belül birtokába juthassanak. Krónikás. Huszezerpengüs államsegély és u szekszárdi vásár. Ismeretes, hogy a kormány vitéz Vendel István polgármester közbenjárására húszezer pengő államsegélyt engedélyezett Szekszárd városának. Ezt bejelentő híradásunkat jóindulatúnak egyáltalán nem nevezhető kommentárral kisérte a Tolnamegyei HírEgyes szám ára 12 fillér* lap, melynek erre az Írására, valamint a legutóbbi vásárral kapcsolatos elmefuttatására felhívtuk figyelmét a polgármesternek, aki az alábbiakban nyilatkozott: Tényleg olvastam, hogy a Tolna- 1 megyei Hírlap »Torz tükör“ cim |
