Tolnamegyei Ujság, 1935 (17. évfolyam, 1-104. szám)
1935-05-22 / 42. szám
XVII. évfolyam. _______ SzekszArd, 1935 május 22. (Szerda.) 42. szám. HE TENKÉNT “KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség is kiadóhivatal: Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Hirdetések Arait Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 102 előfizetési di|i Egész évre _ 12 pengő || Félévre_______6 pengő SC HNEIDER JÁNOS BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton, előfizetési difak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. A legkisebb hirdetés dlla 1*60 pengő. —. A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllllmélersoronként 10 filler, Allástkeresőknek 50 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám^ ellegyzésl, családi Mr, valamint a nyflttér soronként 60 fillérbe kerlll. Mackensen. A világháború egyik legnagyobb katonai veiére, Mackensen vezér tábornagy magyarországi utazása az egész magyar nemzet lelkében őszinte örömérzést keltett. Soha el nem múló hála ób tisztelet övezi ezt a kiváló hadvezért azokért a brilliáns katonai tényékért, amelyekkel védelmezője volt a magyar földnek és a történelem számára legnagyobb hadvezéri tényét Erdély felszabadításával mutatta fel. Romániának a háború idején történt magatartása a központi hatalmak h&dmozdulatait éppen a legkritikusabb időkben a legnagyobb bizonytalanságban tartotta. Amikor úgy vélte, hogy védtelenek az erdélyi útvonalak, meglepetésszerűen átkeltek a román hadak az erdélyi hágókon s már-már úgy látszott, hogy a világ minden tája felé hősiesen har coló magyar katonák létszáma nem lesz elegendő arra, hogy fel tudjuk tartóztatni az ellenséges romád hadakat, amelyek szinte ellenállás nélkül nyomultak előre az erdélyi medence felé. Ekkor jött segítségünkre Mackensen vezértábornagy a világháború, egyik legfegyelmezettebb hadseregével s valósággal végigseperte az elébe kerülő ellenséges haderőket. Ennek az offenzivának a lökőereje oly nagy volt, hogy néhány hét leforgása alatt nemcsak Erdély szabadult fel az ellenséges hadak pusztító megszállása alól, hanem Bukarestnek is kapitulálnia kellett s Románia Mackensen lábai előtt feküdt. Legendás híre volt ennek a nagy- tehetségű német katonának. A közhiedelem számára elegendő volt magának a hírnek felvetődése, hogy valamely akció lefolytatásába Mackensen kezdett, máris a biztos győzelem érzete támadt a lelkekben. Az ellenfél számára viszont demoralizáló hatása volt az ő puszta megjelenésének, amely körülmény értékelése hadvezéri szempontból szinte felmérhetetlen jelentőséggel bir. Sajnos,- ennek a nagy hadvezérnek magyar földön kellett megérnie az összeroppanás napjait. Mialatt mindenütt ellenséges földön, messze a magyar határokon túl állottak fegyverben a magyar jiLatonák, az alatt belföldön sikkerrer rágta a rombolás szúja a magyar nemzet ezeresztendős fáját, mígnem egy szomorú őszi napon ÖBBzeroskadt minden, amit addig építeni lehetett.. Még ekkor, is fegyverben állottak a katonák és diadalmasén vívta harcát Mackensen hadserege, de hire ment, hogy az összeomlás kritikus helyzet elé állította a német birodalmat is. Mackensen vezér-, tábornagy hadserege tagozott oszlopokban a hadműveletek pontos .és fegyelmezett ütemében készült vissza vonulni saját hazája védelmére s amikor. az Alföldön átvonulva Budapest feté közeledett, egy szégyenteljes tör:. I ténelmi tény következett be. A,hasa* j áruló és a nemzet jövőjét hosszú j időkre tönkretevő akkori kormány- | zat megengedte és lehetővé tette, hogy a minden magyar részéről csak hálát és tiszteletet érdemlő Macken Ben vezértábornagyot feltartóztatták és néhány napon át internálásba küldötték. Szégyenpir önti el arcunkat, még ma is, ha ezekre a szomorú napokra visszaemlékeaUnk. Da viasza kell emlékeznünk, hogy lássuk: hová tudott felemelkedni a magyar nemzeti géniusz ebből a legmélyebb lealacso- nyodásból, hogy ma, a világháború történetének egyik legnagyobb had vezére, a magyar nemzet védelmezője most ellátogat hazánkba. Ez a látó gatáB bár elsősorban magasrangu dip lomata fiának szól, mégis tudnunk kell, hogy Mackensent egyéb érzések is vonzzák a magyar földhöz. Horthy Miklós kormányzó már régebben Bzives meghívást intézett a vezér- tábornagyhoz, szükségét érezvén annak, hogy az aggkorba jutott, de még mindig friss éteterőben lévő Mackensennek meg kell mutatni azt, hogy hogyan érez irányában az egész magyar nemzet, őszinte és meleg bajtárai összeölelkezési aktus folyt le fővárosunkban ezzel a látogatással, amikor éreznie kellett Mackensennek, hogy katonakebléhez érve, az egész magyar nemzet szive dobog azon. A történelem lesz hivatott Mackensen nagy szerepét és hadvezéri tényeit kellőképpen méltatni. A jelen kor fiai, akik résztvettek a világháborúban s még viruló férfiúi teljességükben vannak, nemcsak a harctéren láthatták az erdélyi magyar szorosok védelmezőjét, mint leküzdheteffen had vezéri talentumot, de a szomorú békék korában is, amikor az ő puszta megjelenésével ismét azt az érzést kelti bennünk, hogy ahol Mackensen megjelenik, ott csak győzelem támadhat. Magyarországi utazása felejtheted len, jóleső emléke marad a magyar nemzetnek. A községi tanítók Pénzintézeti Kézponti kélcséne ügyében több tanító panasszal fordult őrffy Imre kir. kincstári főtanácsoshoz, aki a panaszokat meleg pártolással a pénzügyminiszter elé terjesztette. A miniszter most örffyhez a következő levelet intézte: Budapest, 1935 május 15. Igen tisztelt Barátom I A községi tanítók Pénzintézeti Központi úgynevezett tisztviselői kölcsöne ügyében hozzám intézett szives soraidra válaszolva, tisztelettel értesítelek, hogy a tényleges szolgálatban álló és nyugdíjjogosultsággal bíró községi alkalmazottak, valamint az állami fizetéBkiegészitésben részesülő tanszemélyzetnek a tagjai méltánylást érdemlő esetekben ezidőszerint is részesülhetnek tisztviselői kölcsönben. Tévesen informáltak tehát Téged egyes községi tanítók, amikor azt állították, hogy kölcsönben egyáltalán nem részesülhetnek. Megtörténhetett, hogy valamelyik községi tanító ré szére az előterjesztett kérelem alap ján a kölcsön nem folyósittatott, ez azonban csupán azért történt, mert az előirt feltételek (pl. a kölcsön folyósítására való teljes indokoltság, jó egészségi állapot) nem állott fenn, vagy pedig az iskolafenntartó nem garantálta azt, hogy a kölcsön törlesztési részleteit pontosan be fogja szolgáltatni. Ezekhez a feltételekhez ragaszkodni kell, mert a kellő forgótőke hiánya nem engedi meg azt, hogy kölcsön engedélyeztessék, amikor annak kellő indokoltsága nincs. Szives üdvözlettel: igaz hived: Fabingi s. k. A szekszárdi ipariesfüleii elnök kommunista előélete. Február hó végén megírtuk, hogy Szabó Gyula, a szekszárdi Általános Ipartestület elnöke büntető pert in dilot’t Debulay Béla szekszárdi lakatosmester ellen, aki a múlt év Őszén az iparos székházban Murányi Dezső ipartestületi jegyző és még 2—3 egyén előtt azt a kijelentést tette, hogy Szabó Gyula nem dolgozhatott 16 esztendeig az iparában, mert segéd volt az apja szatócsüzletében, azután terrorista vplt és, ezért meg kel^gtt szöknie. Február hó 22-én vette tárgyalás alá ezt az ügyet dr Zoványi György szekszárdi kir. járásbiró, aki előtt Debulay Bála elismerte az inkriminált kifejezések megtételét azzal, hogy azokat közérdekből mondotta, mert nem tartja összeegyeztethetőnek az ipartestületi elnökség díszt jelentő állásával a kommunista előéletet.'Egy- ben pedig kérte a bizonyítás olyan elrenaéléBét, hogy a szekszárdi járás- bíróság szerezze be a székesfehérvári kir." bgy&szségtől mindazokat az iratokat, amelyek fényt derítenek Szabó Gyulának a kommunizmus alatt viselt do'gaira. A járásbíróság helyt adott a kérelemnek és f. hó 20-ára tűzte ki a februárban elnapolt tárgyalás folytatását. A mostani tárgyaláson, amelyenrDe- bulay Béla védelmét dr Huszovszky Lajos budapesti ügyvéd, országgyűlési képviselő látta el, dr Zoványi György járásbiró felolvasta a Szabó Gyula és kommunista társai ellen a székesfehérvári kir. ügyészség által annak idején folyamatba tett, de Szabó Gyulával szemben elévülés címén megszüntetett bünper iratait. Ezekből az iratokból kitűnt, hogy Szabó Gyula (előbb kőmttvessegéd, később szülei ráoalmási szatócsüzletének alkalmazottja), a tanácsköztársaság kikiáltásakor Rácai máson nyom-; j ban megalakított egy úgynevezett *Építési direktóriumot*, elrekvi- rálta a Keresztény Hitelszövetkezet helyiségét és ott helyezte el a nagy cégtáblával jelölt építési direktórium irodáját. Ezzel célul tűzte ki azt, hogy az építő kisiparosok közül csak azok vállalhatnak munkát, akiknek, ő, mint direktóriumi elnök és társai arra engedélyt adnak. E téren valő basáskodása annyira ment, hogy a kisiparosok a szükséges munkaanyagot osak az ő engedőimével vásárolhatták. Pedig ő annak, aki neki nem. tetszett, ilyen engedélyt nem adott,, súlyosan megkárosítva ezzel úgy az iparosokat, mint az építkezőket. Hatósági jogkört bitorolva, Kelemen József nevű társával együtt írásbeli parancsot adott arra, hogy a» építési direktórium két tagja és két fegyveres vörösőr erőszakkal vegyék birtokba Rézmann Béla rácalmást lakos, építőmester téglagyárához tartozó téglakészletet és faanyagot, amelyet eladtak és a lemaximált áron* forgalomba hozott anyag eladásával Rézmannak az 1919. évben 12.000 korona kárt okoztak. Szabó Gyula egyébként maga is többször megjelent Rézmannái, kijelentve, hogy anyagkészletét köztulajdonba veBzr és felleltároztatja. A pénzzel azonban nem számolt el, mert a kom- mün bukása után Rácalmásról megszökött. Megállapítják az iratok, hogy Szabó Gyula a pártgyüléseken a kommunista uralom megszilárdítása érdekében többször kijelentette, hogy azok az iparosok, akik a pártszervezetbe nem lépnek be, nem kapnak munkát. Szabó Gyula írásbeli parancsban utasított egy embert, hogy menjen köztulajdonba vett anyagokat leltározni. Mikor az illető vonakodott, Szabó forradalmi törvényszékkel fenyegette meg őt. A kommunizmus alatt Szabó Gyula Jenő nevű öccsével együtt olyan ter- rorisztikus fellépést tanúsított, hogy annak alapján Rácalmáson 11 fehér érzelmű egyént letartóztattak^ a székesfehérvári forradalmi törvényszék elé áhítottak és ezek közül kettőt 6—6 havi fogházra, kilencet* pfedig 1000—1000 korona pénzbüntetésre, ítéltek. < '"■■■1 A rácalmást községi direktórium tanácsülésén kijelentette, hogy az £ véleménye szerint úgy a közigazgatási ügykezelés, mint a gondolkozás még mindig a régi korrupt széliemben folyik.'1 Ezen úgy fog segíteni, hogy intézkedésére Budapestről tér- rorcsapatok jönnek majd Rácalmásra, ahol a községben a kommunista kor- követelményeinek megfelelő rendet fognak csinálni. Egyes szám ára 12 fillér.
