Tolnamegyei Ujság, 1935 (17. évfolyam, 1-104. szám)

1935-05-15 / 40. szám

TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 2 dolgosai a megértés és megbecsülés előliemében, nemcsak itthon, hanem külföldön is. A magyar frontharco­sok keresték és meg is találták a kapcsolatot a bolgárokkal, a néme­tekkel, as osstrákokkal, olassokkal és ntöbb a franciákkal is. ö maga is érintkesésbe lépett és meg­látogatta a frontharcosok orsságos vesetóit és állítja, hogy sehol oly meleg sseretettel nem fogadták, mint éppen Párisban. A franciák és a magyarok kibékültek a bajtársiasság jegyében. A frontharcosok tudják mi a háború. A frontharcosok elvégsik ast a munkát, amit a diplomaták nem tudtak elvégesni, mert a ssabad- kómttvesség nem akarja, hogy el- végeshessék. Ha a világ frontharco­sai össsefognak, úgy el fog ülni a háborús saj és a békesség és meg értés boldogsága terül ssét as egéss világon. A magyar frontharcosok nevében kössöni Apponyi Károly gróf felajánlott támogatását, ebben ó a magyar frontharcosok sikerének egy bistositékát látja. Hat évvel ez- elótt ssületett meg a frontharcos gon­dolat, ma már 70 frontharcos került be a magyar parlamentbe. Reméli, hogy esek a férfiak meg tudják nyerni nemcsak a parlament, de as orsság nagy többségét is a front­harcos eszméknek. A frontharcosok nem anyagi előnyöket, hanem meg becsülést kérnek. Kéri a magyar höl­gyeket, hogy viseltessenek sseretet­tel a frontharcosok iránt most is úgy, mint amikor a szeretetadomá- nyokat küldték nekik és imádkostak értük. A frontharcosokat további munkára buzdította és nagy eszmé­jük diadalára ürítette poharát. A rendkivül nagy lelkesedést ki váltó ssép besséd után Kíbb Lajos apátplébános, felsőházi tag emelke­dett ezután szólásra. A Frontharco­sok Orsságos Ssövetségének elnöke a hit és erkölcs alapján veseti és irá nyitja a frontharcosokat. Minden val­lás vesetője csak hasafias lelkesedés­sel kössöntheti őt ebben a munkájá­ban. Ha minden frontharcos telítve less az elnök által nemcsak hangoz tatott, de át is érzett nagy gondo­latoktól, úgy ismét tudnak áldozató kát hozni, de ha kell Istenükért és hazájukért harcba is ssállani, akkor nem kétli, hogy a frontharcosok hazafias nagy munkája meghozza as ipari békét. Dr Rubinstein Mátyás isr. lelkész ast hangoztatta, hogy a szeretet épít, a gyűlölet ro ubol. Ha a szeretet uralkodik egy országban, akkor as romjaiból is felépül. Egységet kíván a haza sseretetében és áldozatok ho­zatalában, akkor hinni lehet Nagy- magyarorsság feltámadásában. Báró Fiáth Tibor háborús emléket emlit fel. A nagy világégésben sok minden elpusztult éB ssétfoszlott, de a bajtársi szeretet megmaradt. Baj társi sseretettel köszönti gróf Takács Tolvay Józsefet. Esután Takács-Tolvay József gróf átnyújtotta gróf Apponyi Károlyné zásslóanyának és dr Hagymássy Zol tán főispánnak a frontharcos pártoló jelvényt. Apponyi Károly megkö­szönte felesége nevében a jelvényt és ígérte, hogy est nemcsak külső disz nek fogja tekinteni, de őszinte érzelmi elkötelezettségnek is. Köszönetét mon dott báró Jeszenszky Miklósnak a szekszárdi szervezet életrehivásáért, Pirnitzer Jenő, dr Haisser János, László Vilmos bajtársaknak as ün­nepség és a frontharcos szövetség érdekében kifejtett érdemes tevékeny­ségükért. Apponyi gróf szavaival a kösebéd véget ért. Mindenki aszal a tudattal távozott el a bensőséges ün­nepély esen utolsó programjáról, hogy a frontharcosok vasárnapi ünnepségé vei egy újabb erős pillér helyeztetett el a nemzeti megújhodás szent gon­dolatának épületébe. A Foederafio Emericana szek­szárdi estélye. Hónapokkal eselőtt megalakult már Szekszárdon a főiskolás ifjak egyik egyesületének, a Foederatio Emeri« canának a helyi tagosata. Szekazárd a hozzá legközelebb álló egyetemi városnak, Pécsnek a szervezetébe kapcsolódott bele és mint az ott mű­ködő >Alta-Ripa» corporatio kon ventje, alcsoportja működik Tolna vármegye székhelyén. A konvent ünnepélyes felavatása ssombaton, e hó 11 én este volt és ez alkalomból Szekssárdra érkezett dr Scipiades Elemér egyetemi ny. r. tanár, a Foederatio Emericana pécsi szervezetének nagy priorja, vités Barsy József tábornok, az Alta- Ripa corporatio nagyura, dr Holub Jóssef egyetemi ny. r. tanár, as Alta-Ripa corporatio delegátusa, dr Kastner Jenő egyetemi ny. r. tanár, a Barania corporatio priorja, dr Tóth Lajos m. kir. postafőtanácsos, as Alta Ripa priorja, dr Gálos László theologiai tanár, a oorporatio Quinque Ecclesiensis lelkésze, dr Mődly Dezső o'sstercita tanár, as Emericana főreferendáriusa. As Un nepélyen résztvett dr Lambrecht Kálmán egyetemi tanár, az ismert tudós íb, aki a szekszárdi avatást egybekapcsolta hallgatóinak sárközi kirándulásával. Az estélyt megelőzően társasvacsora volt a Szekszárd Szállóban, majd 9 érakor gyűlt össze a társaság a nagy­teremben, ahol a pécsi egyetemi ifjú ság bemutatta as Emericanás életet. Pataki József bölcséssettaDhallgató, *z Alta-Ripa seniors imával nyi tóttá meg az összejövetelt, amelyen előbb vitéz Vendel István polgár mester, az Alta-Ripa delegátusa mondott üdvöslő beszédet, majd dr Tóth Lajos prior ismertette az Eme­ricana célkitűzéseit és serleggel a kezében dr Gálos László theologiai tanár mondott az Emericanás gondo­latot méltató, nagyhatású hazafias beszédet. Ezt követően vig pohár keretében Fábián György joghallgató humorizált a jogászéletről, dr Vékony Zoltán, az ismert nőimitátor énekelte nagy hatással Puccini Tosca imáját, Jacobi: Sybill levelét, amelyben a duettet férfi és nőhangon adta elő. Megérdemelt zajos sikere volt. Wer- ling Ágostonnak a majomszigetről szóló előadása nevettette meg esután a kö zönséget, majd Fábián Györggyel előadott fogorvos jelenete aratott si­kert. A műsort Fábián internacioná- lis kuplészámai fejezték be. A műsor után az Emericanás if­jak és bájos kisasszonyok a pálcás cerimóniamester vezetése alatt vonul­tak be a terembe, melynek közepén két sorban állottak fel, majd Pataki senior kérésére vitéz Vendel István engedélyt adott arra, hogy a táncot »Nem ütik a jogászt agy ont csér dás ütemeire megkezdhessék. Nóvé Pista zenekarának pompás muzsikájára az Emericanás fiatalság fáradhatatlan jókedvvel táncolt egész reggelig és a jelenvolt lányok valóban pompásan sikerült kellemes mulatság emlékével tértek pihenőre. Vasárnap a társaság egy része ki­ment néprajzi kirándulásra a Sár közbe, ahol dr Lambrecht Kálmán egyetemi tanárt és hallgatóit dr Pilisy Elemér királyi ügyész kalauzolta. A decsi Olvasókörben költötték el az egyetemi hallgatók és kísérőik az Tolna vármegye közigazgatási bi­zottsága folyó hó 14-én délelőtt 9 órakor tartotta dr Hagymássy Zoltán főispán elnöklésével májas havi ülé­sét, amelyen a hivatalból tagokon és előadókon kivül résztvettek a válasz tottak közül: gróf Apponyi Rezső, dr Bernáth Béla, Döry Frigyes, báró Fiáth Tibor, báró Jeszenszky József, Kovács Sebestény Endre, Schneider Gábor és Schneider János. Alispáni jelentéssel kapcsolatban gróf Apponyi Rezső a menetrend változás, valamint az elégtelen férő­helyek ügyében szólalt fel. Indítvá­nyára elhatározta a bizottság, hogy a Máv. igazgatóságához és a Máv. pécsi üz letvezetőséghez feliratot intéz. Törő József és társainak Szék- szárd kövezetvámszedési joga fel­függesztése tárgyában a kereske­delmi miniszterhez beadott kérvénye véleményre adatván le, a bizottság — Döry Frigyes, Schneider János, László Aladár, Morvay László és dr Hagy­mássy Zoltán főispán felszólalása és az ügy alapos megtárgyalása ntán kövezetvám felfüggesztése ellen fog­lalt állást. A főorvos jelentésére dr Hagymássy Zoltán főispán, Schneider Gábor és Schneider János felszólalása után ki­mondotta a bizottság, hogy felír a belügyminiszterhez, hogy a szülé­1935 május 15. ebédet, amely után előbb még meg. tekintették a játszót, majd a vonat indulásáig maguk is olyan vígan tán­coltak, mintha az előző éjjelt pihenve töltötték volna el. seknél és a 7 éven aluli gyermekek gyógykezelésénél kötelesek legyenek a községi orvosok jelen lenni. A pénzügy igazgatóság jelentéséhes báró Jesienszky József szólt hozzá az egyes kivetéseknél történt téve­déseket téve szóvá. Lindán er Fe­renc pénzügyigazgató adta meg a feleletet, amelyet a bizottság helyes- léssel fogadott és a jelentést tudo­másul vette. A gazdasági felügyelőség jelenté­séhez br. Fiáth Tibor szólt hozzá és a fagykár pusztítását tette szóvá adózási szempontból, Döry Frigyes a szőlőkbeni fagykárt említette fel, Kovács Sebestény Endre arra a visz szásságra hivta fel a figyelmet, hogy ha a kiszántott területek újból el­vettetnek, adóelengedést nem szoktak adni, gróf Apponyi Rezső Bzintén az újból való elvetésből eredő igazság­talanságot teszi szóvá és ez ügyben kérdést intézett a pénzügyigazgató- hoz. Pénzügyigazgató megadta a szük­séges tájékoztatást. A bizottság el­határozta, hogy felír a pénzügyminisz terhes, hogy kivételes törvényhozási intézkedéssel segitsen a gazdákat a fagykárral ért csapáson. Az ülés után a gyámügyi, felebb- viteli, gazdasági, népoktatási ügyi, útügyi és adóügyi- albizottságok ülé seztek. amely oly nagy szeretettel karolta s karolja fel Szekszárdon az anya- és csecsemővédelmet, mindinkább igyek szik e hazafias és nemzetvédő esz­mének szolgálatára lenni s értesülé sünk szerint rövidesen megnyitja a tejkonyhát is, mely hivatva lesz a szegény gyermekeket egészséges és sterilizált, tejjel ellátni. Junius 1-én megnyitja ismét nap- közi otthonát, amelyben 1 éves kor­tól 3 éves korig a gyermekek gon­dozásban, ápolásban és ellátásban részesülnek, mikor édesanyjuk mun­kában van s ezért a munkába menő anya kicsi magzatját reggel beadja, napi munkáját gondtalanul végezheti s munka után — este — ismét ma gához veszi gyermekét. Ezenkívül támogatja az anyákat, gyermekeket, — Mindezen szociális munka természetesen esak akkor hajt ható végre, ha megfelelő anyagi fa dezet áll rendelkezésre, melyet tár­sadalmi utón kell biztosítani. A munka megkezdéséhez dr Leo­pold Kornél m. kir. kormányfőtaná- cbos 50 P, dr Novák Miklós egyet, magántanár, közkórházi főorvos és neje szintén 50 P adománnyal járul­tak hozzá. E nagylelkű adományokért midőn az intézőbizottság hálás kö­szönetét tolmácsoljuk, egyúttal arra kérjük Szekszárd po'gárságát, hogy kiki tehetsége szerint juttassa e nemes célra egy-egy gyermek napi 10 fillér tartásdiját, avagy élelmiszert, hasz­nált ruhát, játékokat, ki amivel tnd, siessen az emberbaráti intézmény gyámolitására, hogy minél több sze­gény gyermekkel feledtessük el sze génységét. A vezetőség a napközi otthon ja­vára pünkösd vasárnapján délután gyerjnekünnepélyt is rendez gyermek­felvonulással és különféle szórakoztató műsorral, hogy így is biztosítsa a szükséges fedezetet. Vegyünk részt minél számosabban ezen ünnepélyen is. Ne maradjon el onnan senki sem. Az ünnepély műsorát, amelyen ál­dozatos lelkek most dolgoznak, la­punkban is közölni fogjuk. Magyar anyák, magyar gyermekek, a ti jó szivetekhez fordulunk, hall­játok meg a szegény magyar anyák és gyámolitásra szoruló apró magyar emberkék kérését és adakozzatok 1 A Szekszárdi Ipartestillet közgyűlése. Megemlékeztünk róla, hogy a Szék szárdi Általános Ipartestttlet február 24 i közgyűlése elé bizalmatlansági indítványt terjesztettek a költségeié irányzat miatt, amiért az elnök, az alelnök, a pénztárnok, az ipartestületi szék két alelnöke és a számvizsgálók lemondottak. A vezetőség nélkül ma radt ipartestttlet ügyeinek a vitele az elsőfokú iparhatóságra, a polgár­mesterre hárulván, ő uj költségvetést készített és azt a vasárnap délutánra összehivott közgyűlés elé terjesztette. A vitéz Vendel István polgármes­ter vezetése alatt lefolyt közgyűlésen az Ipartestületek Országos Központja részéről megjelent dr Dobsa László is, aki a központ üdvözletét tolmá­csolta és arra kérte a testületi tago­kat, hogy a mostani nehéz és kiéle­zett helyzetben méltóságteljes, nyu­godt és higgadt magatartásukkal te­gyék lehetővé az ipartestület ügyeinek a rendes mederbe való terelését. Vitéz Vendel István polgármester ismertette ezután az átmeneti idő alatt tett in­tézkedéseit, majd elfogadásra aján­lotta az uj, a reális viszonyoknak megfelelő költségelőirányzatot, hogy a válságos helyzetből a kibontakozás A szekszárdi anya- ás csecseaiővádö-Intézet, Közigazgatási bizottsági ülés.

Next

/
Thumbnails
Contents