Tolnamegyei Ujság, 1935 (17. évfolyam, 1-104. szám)
1935-05-11 / 39. szám
XVII. évfolyam. Szekszárdi 1935 május II. (Szombat.) 39. szám Szerkesztősé? és kiadóhivatal: Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Hirdetések drali Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 102 Előfizetési di|i Egész évre _ 12 pengő || Félévre_______6 pengő SC HNEIDER JÁNOS BLÁZS1K FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. A legkisebb hirdetés dl|a 1*60 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllllmélersoronként 10 fillér. Allástkeresőknek 60 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, el|egyzésl, családi hír, valamint a nyílt tér soronként 60 fillérbe kerül. Az u| költségvetés. Két nagy véglet, két szomorít ellentét között kell áthidalni a távolságot minden szegény ország költségvetésének. A magyar költségvetésnek meg különösen. Nálunk az általános válságon túl Trianon sokszor hát Bzük esztendejével is meg kell küzdeni és a teljes kifosztottság, a kétségbeejtő leromlás után szinte mindent elölről kell kezdeni. Nemesik materiális vonatkozásokban, de az elméletiekben is. A szó szoros értelmében uj világot kell teremteni. Minden munkának az alapja pedig a pénzügyi előkészítés, a helyes, céltudatos költségvetés s annak irányt szabó két parancsoló véglete: a lehet és a kell. Fabinyi Tihamér pénzügyi expozéja, az uj költségvetés az államelet 1935— 36-os évére ezt a két végletet hozza harmóniába. Számontartja mindazt, amit meg kell csinálni, de a lehet parancsoló kereteihez igazodik. Ez az egyensúlyozó művészet végigvonul az egész hatalmas költségvetésen, de legtisztábban a beruházások tekintélyes tételeinél mutatkozik meg. Ott, ahol kapcsolatba hozza a „kell“-1 a „lehetetek Körülbelül másfélszáz millió pengő az az összeg, amelyből közmunka lesz, amely százaknak és ezreknek ad kenyeret, hogy visszaáramolják az állam pénze a nemzet gazdasági vérkeringésébe, hogy uj pénzt, uj munkát, forgalmat teremtsen. Természetesen alapvetően fontos, hogy miként és mire használódik fel ez a hatalmas összeg. Erre vonatkozóan teljes mértékben megnyugtató az expozé és a részletezés felelete, mert hiszen kitűnik belőle, hogy a beruházások kiválasztásánál az volt a fő szempont, hogy minél több embernek juttassanak munkát, keresetet. Másrészt pedig amire fordítják, az egytől-egyig mind gazdasági és szociális szükségesség, amit meg kell csinálni és amit éppen a költségvetés gondos és előrelátó beosztása alapján lehet megcsinálni. A MAY. beruházásai, a fővárosi telefonhálózat bővítése, a községi és megyei bekötő utak építése, a hajózás fejlesztése, a hidak számának szaporítása, termétaygyüjtő házak és gyümölcsaszalók létesítése olyan feladatok, amelyeket halogatni nem szabad egyetemes érdekek kára nélkül. De az ezekre szánt 17 millió mellett külön 27 és 10 és félmillió pengő jelent uj munkaalkalmakat és a nagy transverzális utak építésének folytatását. A családi házak építését biz- tositó hitelkeret öt millióval emelkedett és gondoskodás történt arról is, hogy az OTI és MAB1 tőkéi Bsintén visszakerüljenek gyümölcsöző befek tetősek alakjában a gazdasági forgalomba. Kiegészíti mindezt a védett birtokosok adósságainak rendezését fedező 25 millió pengő és az a 18 millió, amelyet az életbiztosítási szerződések összegének valorizált kifizetése képvisel. 130—140 millió már ez, de volta képpen jóval több ennél a beruházá sok előirányzata. Ide számítandó ugyanis az üzemi és dologi költség vetés 200 milliója, úgyhogy a fővárosi és vidéki autonómiák közmunkákra fordítandó összegeivel együtt valóban nagy és sokirányú beruházó munkát jelent az 1935—36. év költségvetése. Az Otthon megnyitásával a szekszárdi Levente Egyesület fejlődésében egy uj szakasz kezdődött. Ezután nemcsak a sportpályára gyűjtik össze az ifjúságot, hogy fegyelmező rendgyakorlatokkal éB testedző sportokkal fejlesszék és erősítsék a testét, hanem barátságos és kedves Otthont is nyújtanak a leventéknek, hol naponként szeretettel várják a mindennapi munkában kifáradt ifjúságot, hogy megfelelő és hasznos olvasmányokkal és játékokkal felüditaék a lelkét és nemesítsék kedélyét. Minden elfogulatlan szemlélőnek el kell ismerni, hogy a leventeintézmény mélyreható változást teremtett az is- kolánkivüli serdülő ifjúság lelkében. Amilyen nagy volt az ellenszenv a háború utáni ifjúságban a beszervezés ellen, éppen olyan szeretettel tesz eleget leventekötelezettségének a ma ifjúsága. Vasárnap reggel mind egy szálig ott látjuk őket a templomokban, ahol áhitatos lélekkel vesznek részt a vallásgyakorlatban. Istentisztelet után pedig a leventezenekar pattogó ütemü indulói mellett frissen és jó kedéllyel vonulnak oktatóik vezetése mellett a sportpályára, honnan délfelé vidáman, hangos énekszóval vonu’nak haza. Hogy mennyire fontos a szövetkezetek együttműködése és milyen hatalmas átütő erő rejlik az ilyen együttműködésben, fényesen igazolja a „Tolnamegyei Tej szövetkezetek Szövetkezete". Ez az egyesülés, ez az öntudatos gazdamegmozdulás szem- beszállt, felvette és kitartóan állja a harcot a tőkeerős kartellbe tömörült tejvállalatokkal szemben. Ebben a küzdelemben megértő támogatással áll a háta mögött az Országos Magyar Tejszövetkezeti Központ, élén nagy szaktudással és páratlan energiával dolgozó, kipróbált vezérigazgatójával. Elvitathatatlan, hogy a tejtermelés ma a legfontosabb gazdasági ágak egyike, mert egészséges, jó és töké letes gazdaságot állattenyésztés nélkül el Bem lehet képzelni, ez lévén annak éltető eleme. Viszont az állattenyésztés szinte természetszerűleg összefügg a tejtermeléssel, miután a természet adottságánál fogva a föld, az állat és a tej egymástól úgyszólván elválaszthatatlan tényezők. Hogy mennyire fontos üzemága a tejtermeRaális, szolid pénzügyi politika kifejezője a kormány költségvetése. Tudja a szükségleteket, de számol a rendelkezésre álló erőkkel, amikor lépésről-lépésre halad előre. Nem kockáztat semmit, de épít mégis a maga, a nemzet erejéből s céltudatosan dolgozik a nagy reformok előkészítésén, megteremtésén. Mennyi uj öröm és mennyi boldog élmény forrása lesz majd az Otthon is, ha megfelelő ifjúsági és szépirodalmi folyóiratokkal és könyvekkel, szórakoztató és szellemes társasjátékokkal felszerelve, lelki felfrissülést szerez az ifjúságnak, ha esténkint és vasárnap délután rendelkezésre áll minden felszerelésével. Az Otthonnak ilymódon való berendezése és felszerelése ezidőszerint, sajnos, meghaladja az egyesület képességét. Erőforrásai nincsenek, elenyészően csekély a Levente Egyesület tagjainak a száma, kik csekély évi egy pengő tagsági dijukkal az egyesületet célkitűzéseinek megvalósításában támogatnák. így ezúton is kérünk mindenkit, kik előtt nem közömbös az ifjúság testi és szellemi fejlődése, hogy akár tagsággal, akár már olvasott és feleslegessé vált könyvek és folyóiratok, vagy már megúnt társasjátékok adományozásával támogassa az egyesületet nemes törekvéseiben. Az egyesület minden adományt szívesen fogad, annak elszállításáról is gondoskodik, ha az adó mányról értesítést kap Levente Egye sülét Szekszárd, Széchenyi-uta 20. • szám címen. lés a mezőgazdaságnak, mi sem bizonyítja jobban mint az, hogy a tej szövetkezeti kimutatások adatai sze rint a gazdaságok legnagyobb részé nek a tejpénz a forgótőkéje és igen sok helyen még adófillérekre is jut belőle. A tejtermelés biztositja manap a gazdaság folytonosságát, mert ott, ahol az állattenyésztés már évtizedek óta magas nívón áll és ahol már sok évvel ezelőtt tejszövetkezetek alakú'- tak, a gazdasági élet vérkeringése sokkal erőteljesebb és egészségesebb, mint azokon a vidékeken, ahol az állattenyésztést csak most kezdik felkarolni. Az állattenyésztés fejlettsége ugyanis a gazdaság jövedelmezőségét jelentékenyen növeli, hiszen nemcsak a tej, de az állat értékesítéséből is sokkalta nagyobb a jövedelem, ha nagyobb mennyiségben található egyenlő prima állat, amiért a kereskedő — mint márkáért — nagyobb árat fizet, azonkívül a föld hozama is sokkal jobb, mint ott, ahol az állattenyésztés elhanyagoltabb. A föld I hozamának növelésével pedig a többi I termelési ágak is több és jobb jövedelmezőséget biztosítanak a gazdaságnak. A fentiekre való tekintettel a tej értékesítésének biztosítása nemcsak állattenyésztési szempontból fontos és hasznos, hanem általános nemzetgazdasági érdekből is. Ezért elkerülhetetlenül és nélkülözhetetlenül szükséges egy egészséges és tökéletes szövetkezeti hálózat kiépítése, mely egyedül biztosíthat jobb értékesitési lehetőségeket. A szövetkezeti eszme kell, hogy a termelő gazdát arra nevelje, hogy a gazdatársadalomban rejlő életerő csak szövetkezés és összetartás által aknázható ki. Csak akkor felelhet meg igazán ez a hatalmas társadalmi réteg a maga történelmi elhivatottságának, ha egymásra talál és sorsát megfelelő Bzervezkedés utján önmaga intézi, minden akadályt, természetes és mesterséges ellenőröket szívósan leküzdve.' Másodsorban a szövetkezeti eBzme képes a gazdákat öntudatra ébreszteni, arra is rávezetni, hogy termékeit lehetőleg önmaga dolgozza fel és ne másokra bízza azt a maga kárára és rovására, mint pld. a tejnél.. A gazda legyen termelője és feldolgozója termékeinek, az értékesítést pedig végezzék a kereskedelmi vállalatok. Ez az egészséges gazdasági fejlődés iránya, amely egyúttal sok olyan ellentétet is kiküszöbölne, ami a jelenlegi állapot mellett a gazdatársadalom és egyéb társadalmi rétegek között fennáll. A szövetkezésnek még egy harmadik igen nagy jelentőségű feladata, hogy az embereket ránevelje és megtanítsa egymás szeretetére, kiölve ezáltal szivükből az osztálygyülöletet» Egész más lelki atmoszférát teremtene az emberek között, ha a valódi szövetkezeti gondolat általánossá válnék. Ezért van szükség a szövetkezeti hálózat cáltudatos kiépítésére. A magas kormány sem nélkülözheti e hatalmas lüktető erőt a maga nagy problémáinak megvalósításánál. Magának e szövetkezeti hálózatnak felépítését úgy képzelném, hogy a községi tejszövetkezetek egy—egy vármegyei központba, majd egy országos központba, az Országos Magyar Tej szövetkezeti Központba futnának össze. Az igy kiépített szövetkezeti hálózat magábafoglalná az ország leghatalmasabb rétegét, együtt tartaná est a hatalmas életerőt, hogy egyetemes nemzeti érdekek szempontjából bármikor rendelkezésre álljon» Igen nagy jelentőségű lenne a szövetkezeti hálózat megteremtése a gazdaság összes ágaiban termelt cikkek értékesítése szempontjából íb. A szövetkezeti gondolat rávezetné a termelőt arra a helyes gazdálkodási: rendszerre, hogy vidékenkint egyöntetű, egyenlő minőségű terményeket produkáljon, aminek révén aa I értékesítés sokkal könnyebb és biz- > tosabb. Természetesen egy ilyen szövetkeA Levente Otthon támogatását kérjük. A szövetkezeti ölet ereje és fontossága. Egyes szánt ára 12 fillér.
