Tolnamegyei Ujság, 1935 (17. évfolyam, 1-104. szám)

1935-05-01 / 36. szám

VII. évfolyam. 5. szám. 1935 május 1. TOLNAMEGYEI GAZDA A TOLNAMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET és a TOLNAMEGYEI TEJSZÖVETKEZETEK SZÖVETKEZETE HIVATALOS LAPJA Felelős szerkesztő: John Sándor vm. g. e. titkár. Szerkesztőség: Szekszárd, Vármegyeház. Telefon: 125 6. nap : Egész nap a Reichsnährung stand Ausstellung megtekintése. 7. nap: A város és a hamburgi nagy­kikötő megtekintése, délután a kiál­lítás folytatólagos megtekintetése (ló és kocsibemutató stb.) Este szabad rendelkezésre áll. 8. nap : Egész nap szabad rendelkezésre áll. 9. nap : In dulás Budapest felé. 10. nap : Érke zés Budapestre. Ne késlekedjünk a jégbiztosítások feladásával. Társasutazás a hamburgi német mezőgaz­dasági vándorkiállításra. Felhívjuk gazdáink figyelmét arra, hogy az Országos Magyar Gazdasági Egyesület irányítása mellett május hó 28-tól junius hó 2 ig Hamburg ban tartandó német mezőgazdasági vándorkiállítás tanulmányozására tár* sasutazás van tervbe véve, mely utazás technikai szervezését a Transz kontinent Utazási Iroda vállalta. A tanulmányi szemle 10 napig fog tartani, annak során Drezda és Ber­lin városa is megtekintésre kerül. Az utazás költségei mintegy 392*50 pengőre fognak rúgni. Ebben a költ­ségekben bennfoglaltatik a vasúti jegy Budapesttől Budapestig, a szál loda költségek, az ellátás költségei, valamint minden a programmal kap* csolatosan felmerülő kiadás. A tanul mányi kiránduláson való részvétel jelentkezési határideje május 10. Az indulás előreláthatóan május 24 én lesz. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület vállalta a társasutazás irá­nyítását, ezzel biztosítani kívánta an­nak szakszerűségét, A tanulmányi ut költségeit a csoportos utazás és kü­lönféle egyéb kedvezmények megszer­zése utján sikerült igen méltányos összegre csökkenteni, éppen ezért kívánatos volna, hogy ennek a ked Vezményes társasutazásnak a lehető ségét minél több gazda kihasználja. A 10 napos programm a következő: 1. nap: Indulás Budapestről, érkezés Drezdába. 2. nap: Délelőtt város, múzeumok, képtárak megtekintése, délután vasúton Berlinbe. 3. nap: Délelőtt város megtekintése, délután szabad. 4. nap: Délelőtt a város me­zőgazdasági szempontból való neve­zetességeinek megtekintése, délután kirándulás Potsdamba. Az este sza bad. 5. nap: Délelőtt kirándulás az Állatkertbe, délután vasúton Ham­burgba. Este szabad (lehetőség Ham burg éjjeli életének megtekintésére). I A téli hónapokban egy — biztosi I tási szempontból igen nagy jelentő ségü — mozgalom indult meg az országban, amennyiben a gazdasági érdekképviseletek kiküldöttjei jelen­tékenyebb agrárcentrumban előadá sokat tartottak a kárbiztositás je lentőségéről. Ezeknek az előadások nak alapgondalata a legtöbb esetben az volt, hogy a kárbiztositás jelen tősége a gazdaközönség szempontjá ból a jelenlegi viszonyok között meg sokszorozódott, mert hiszen két• ségtelen, hogy egy esetleges sulyo sabb természetű elemi kár a mos- | A Tolnomeml Gazdiuígi Egyesület Kereskedelmi Osztályának APRÓ HIRDETÉSEI —---- J Ga zdniiiok Dzemnnonanl legolcsóbban Kereskedelmi Osztálya utján szerezhetők be: Olaj, benzie, gázolaj, traktorolaj, petroleum. Mindennemű műtrágya, zsák és kötéláru, erő- takarmányok, vetőmagvak, csávázó és növény- védelmi szerek. irt“* Hofherr-frahtort. Ajánlat egyesületünkhöz küldendő. Gőzeke- és fűtési szén Sgj: jánl kocka, darabos vagy tojás brikett az Egyesület Kereskedelmi Osztályánál meg* rendelhető. — Ugyanott gabonás zsákok, ponyvák és kötöző zsinegek megrendelhetők. I I finlrtirc Dnl 39 éves* nös> 4 gyerekes, LUIIIiUl* k Uly debreceni földmives is­kolát végzett egyén, több évi gyakorlattal állást keres, mint kulcsár, gazda, mag­táros stb. Cim: Vármegyei m, kir. gazda­sági felügyelőség, Szekszárd. tani köz és magánterhek, hitel- viszonyok és értékesítési nehézsé gek mellett a biztosítatlanul ma radt gazdák létét fenyegeti. Ezen indok alapján hisszük, hogy azon gazda, ki akár helytelenül értelme­zett takarékosságból, akár egyéb ok miatt eddig nem biztosított, a jövő ben nagyobb mértékben fogja igénybe venni a biztosításban rejlő gazdasági önvédelem fegyverét. Nem kétséges, hogy az ugyneve zett agrárbiztosítási ágazatok között a jégbiztosítás különös jelentőség gél bir abból a szempontból hogy Eladó birtok TolnameMn circa 650 kát. hold, épületekkel és mezei vasúttal felszerelve, a vasúti fővonaltól 10 kilométerre. A mezei vasút az állomésra is ki­vezet. Péllso és kálimmá kapható Szekszárdon, az egyesület Kereskedelmi Osztálya révén, kisebb tételekben is. nezűfozdosási lépek, jök nyuak, az egyesület Kereskedelmi Osztálya revén beszerezhetők. Hindentéie biztosítási ügyben, mint tűz, jég, általáos és állatbiztosításnál készséggel rendelkezésre áll a gazdáknak egyesületünk biztosítási főképviselete. Mindenféle vetőmag síi, Osztálya révén beszerezhető. az összes elemi károk között a jég­kár az, amely ellen, mint egyedül, lehetséges prevenció csak a jégbiz­tosítás jöhet tekintetbe. Köztudo másu, hogy a jégkár veszélye, mint ijesztő rém, állandóan ott lebeg a- magyar mezőgazdaság sorsa felett», mert hazánkban, köztudomásúan elég gyakoriak a jégkárok, olyan terület pedig az országban, amely jég­kármentesnek lenne minősithető, nincsen és igy évről évre óriási ér tékek semmisülnek meg jégverés kö­vetkeztében, amelyekért — biztosí­tás híján — kártérítés nem jár. OAZPAHIREK. — A Tolnamegyei Gazdasági Egye­sület gyűlései. Tekintettel arra, hogy az április hó 26 ára összehívott gyű­léseket határozatképtelenség miatt nem lehetett megtartani, a Tolnámé gyei Gazdasági Egyesület elnöksége: közli, hogy az egybehívott gyűlése • két folyó évi május hó 4-én, szom­baton délelőtt fogják megtartani a megjelent tagok számára való tekin­tet nélkül. D. e. 9 órakor igazgató­válaszmányi gyűlés, 10 óra 30 perc­kor évi rendes közgyűlés és 11 óra­kor Állattenyésztési szakosztályi gyű­lés lesz. A gyűlések tárgysorozatán az 1934. évről szóló beszámoló, az 1935. évi működési és költségvetési programm és sok javaslat szerepel,. — Gyümölcstermelő tagjaink figyel­mébe. Nagyobb cég érdeklődik nálunk oly nagyobb kertészetek, gyümölcs- termelők, továbbá oly baromfitenyész­tők (hizlalók) címei után, akik őt állandóan és megbízhatóan láthatnák el áruval. Éppen ezért kérjük azokat a gyümölcstermelőinket, akik cseresz­nye, kajszibarack, csemegeszőlő ter­mesztésével foglalkoznak, továbbá baromfitenyésztőinket (hizlaló), hogy címüket továbbitás végett velünk kö­zölni szíveskedjenek. (Szekszárd, Vár­megyeház, Tolnamegyei Gazdasági Egyesület titkári hivatala.) Szekszárdi királyi járásbíróság, mint telek­könyvi hatóság. 181—1935. tkv. szám. Árverést blntetmény-klvoBat. A Magyar Általános Hitelbank budapesti bej. cég végrehajtatnak, Zala Andrásné sz, Landauer Teréz végrehajtást szenvedó ellen indított végrehajtási ügyében a telekkönyvi hatóság a végrehajtató kérelme következtében az 1881. évi LX. te. 144., 146. és 147, §-ai értelmében elrendeli a végrehajtási árverést 1100 pengő tőkekövetelés, ennek 1934. évi szeptember hó 26. napjától járó 8 °/o kamata, 9 P 17 fillér, óvási 74 P 20 fillér, eddig megállapított per- és végrehajtási és az árve­rési kérvényért ezúttal megállapított 25 pengő 50 fillér költség, valamint a csatlakozóiknak kimondott Szekszárdi Takarékpénztárnak 800 pengő tőkekövetelése és járulékai behajtása végett, a szekszárdi kir. járásbíróság terüle­tén levő, Szekszárd városban fekvő s a I. 1—2. sorsz. 579/1. és 580/2. hrsz. 351. és 350. öisz. lakóházra és udvarra 3000 pengő kikiáltási ár mellett. Ha az árverés a csatlakozó kérelmére tar­tatnék meg, a kikiáltási ár 5000 pengő, mely­nél alább az ingatlan el nem adható. A telekkönyvi hatóság az árverésnek a hi­vatalos helyiségben (földszint 2. számi meg­tartására 1935. évi május hó 29. napjának délután 3 óráját tűzi ki és az árverési felté­teleket az 1881. LX. te. 150. §*a alapján a következőkben állapítja meg. Végrehajtatóval szemben az árverés alá eső ingatlant a kikiáltási ár felénél alacso­nyabb áron eladni nem lehet. (1908. évi XLI. te. 26. §.) Az árverelni szándékozók kötelesek bánat­pénzül a kikiáltási ár 10 °/0-át készpénzben, vagy az 1881: LX. t.-c. 42. §-ában meghatá­rozott árfolyammal számított óvadékképes értékpapirosban a kiküldöttnél letenni, vagy a bánatpénznek előleges bírói letétbe helye­zéséről kiállított letéti elismervényt a kikül­döttnek átadni és az árverési feltételeket aláírni. (1881 : LX. t.-c. 147., 150., 170, §§; 1908 : LX. t.-c. 21. §.) Az, aki az ingatlanért a kikiáltási árnál magasabb Ígéretet tett, ha többet ígérni senki sem akar, köteles nyomban a kikiáltási ár százaléka szerint megállapított bánatpénzt az általa ígért ár ugyanannyi százalékáig kiegé­szíteni. (1908. évi XLI. 25. §.) Szekszárd, 1935 január 31. 334 Dr Péter, kir. járásbiró. A paksi kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság. 1401 /tkv. 1935. szám. Árverési hirdetmény-kluonut. Dr Szabó Imre végrehajtatónak, özvegy Keserű Pálné szül. Kulcsár Éva, kk. Keserű János, Pál és Juliaona végrehajtást szenve­dők ellen indított végrehajtási ügyében a telekkönyvi hatóság az újabb árverést 677 pengő tőkekövetelés és járuléka behajtása , végett a paksi királyi járásbiróság területén I levő, Kajdacs községben fekvő s a kajdacsi • 283. számú tkvi betétben A I. 1—6. sorsz. 1188., 1189., 1190., 3520, 3772., 4034 hrsz. alatti felerész illetőségekre 2184 pengő, — a kajdacsi 617. számú tkvi betétben Á I. 1—5. sorsz. 1323, 3422., 3705, 3832. és 3957. hrsz.-ra 1815 pengő, — A II. I—2. sorsz. 2025., 2028. hrsz.-ra 268 pengő, — A III. 1—2. sorsz. 446 és 447. hrsz.-ra 845 pengő kikiáltási árban. Az árverés nem érinti a kajdacsi 283. sz. tkvi betétben foglalt ingatlanokra Keserű János és neje Borbély Julianna javára be­kebelezett haszonélvezeti jogot. Az árverést 1935. évi május hó 14. napján délelőtt 10 órakor Kajdacs községházánál fogják megtartani.^ Az árverés alá kerülő ingatlanok a ki­kiáltási ár felénél és illetve kétharmadánál alacsonyabb áron nem adhatók el. Az árverelni szándékozók kötelesek bá­natpénzül a kikiáltási ár 10°/0-át készpénzben vagy az 1881: LX. t.-c. 42. §-ában megha­tározott árfolyammal számított óvadékképes értékpapirosban a kiküldöttnél letenni, vagy a bánatpénznek előleges bírói letétbe helye­zéséről kiállított letéti elismervényt a kikül­döttnek átadni és az árverési feltételeket alá­írni. (1881. évi LX. te. 147., 150., 170. §. 1908. évi LX. te. 21. §.) Az, aki az ingatlanért a kikiáltási árnál magasabb ígéretet tett, ha többet ígérni senki sem akar, köteles nyomban a kikiáltási ár százaléka szerint megállapított bánatpénzt az általa ígért ár ugyanannyi százalékáig kiegé­szíteni. (1908 : XLI. 25. §). i Paks, 1935 március 7. ■ 333 Dr Kulir, kir. jbir. elnök. I 69-1935. Árverési hirdetmény­Dr Horváth Ferenc kaposvári ügyvéd által képviselt Szanátfalvi Péter javára 28 pengő tőke s jár. erejéig a kaposvári királyi járás­biróság 1934- évi 4808/2. számú végzésével elrendelt kielégítési végrehajtás folytán végre­hajtást szenvedőnél 1935. évi március 27-én felülfoglalt és 1590 pengőre becsült ingó­ságokra az árverés elrendeltetvén, annak végrehajtást szenvedett lakásán, Dombóvárott leendő megtartására határidőül 1935. évi május hó 3. napjának délelőtt 9 órája tűze­tik ki, amikor a biróilag lefoglalt rádió, bú­torok és egyéb ingók a legtöbbet ígérőnek készpénzfizetés mellett el fognak adatni, de legolcsóbban a becsérték kétharmad részéért. Dombóvár, 1935 április 15. Tóth József 336 kir. bir, végrehajtó. Szekszárdi vállalatnál gyakornoki állást Byerhet el kereskedelmi iskolát jól vég­zett oly fiatalember, aki a gépírásban és gyorsírásban teljesen gyakorlott. Jelent­kezések lapunk kiadóhivatalában »Gyors* iró< jelige alatt, sajátkeztileg irt levélben történhetnek. Molnár-féle nyomdai müintézet és szab. iróalzatgyár rt. nyomása, Szekszárd.

Next

/
Thumbnails
Contents