Tolnamegyei Ujság, 1935 (17. évfolyam, 1-104. szám)

1935-04-27 / 35. szám

XVII. évfolyam Szekszárdi 1935 április 27. (Szombat.) 35. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Hirdetések órait Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 102 SCHNEIDER JÁNOS BLÁZS1K FERENC Egész évre' Előfizetési di|i _ 12 pengő || Félévre______6 pengő A l ap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. A legkisebb hirdetés dl|a 1*50 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllllmélersoronként 10 fillér, nllástkeresőknek 50 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, ellegyzésl, családi hír, valamint a nyflttér soronként 60 fillérbe kerül. Az országgyűlés megnyitása előtt. A magyarság lelke mélyéből feltört a választások során ai életakarat és amikor hatalmas többséggel GömbÖB Gyn^a miniszterelnök mellé állott, a munka mellett tett fogadalmat. Való- ban a nemzet újjászületését, a lelkek felébredését és megujhédását, a lelki válság megszűnését jelenti a Gömbös- kormány munkába indulása: a ma­gyar értékeknek, tehetségeknek, szor­galomnak, élnitudásnak: a bátorság nak, becsületnek és bölcsességnek céltudatos előretörését biztosítja a Gömbös kormány. A nemzet minden értékeB és számottevő rétege Bzerve sen belekapcsolódik a reformkormány munkájába: a föld népe, a falu kis­emberei, a városi polgárság, az ipa­ros, kereskedő, a munkás, a szellemi pályákon működők összefogása, uj erős éB egységes nemzeti társadalommá történő átszervezése biztosítja a re­formparlament munkáját. A kormány négy évre terjedőleg minden részletében pontosan kidol­gozott munkatervet készített és ennek alapján fogja a kormány az ország­gyűlést foglalkoztatni. A kormánynak és a törvényhozási munkának ez a nagyvonalú tervezete 1940-ig bizto­sítja a nemzeti újjáépítő munka fo­kozatosan fejlődő menetét. Ez az országépitő münka jelenti a népi tö megek felemelését és boldogulását, jelenti az uj irányú földbirtokpoliti- kát, a gazdaadósságok rendezését, a telepítés problémájának megoldását, a hadikölcsönök valorizálását, a vám politika és hitelkérdés rendezését, a tőssdereform keresztülvitelét, vala­mint a munkanélküliség megoldását. A reform-országgyűlés megnyitása előtt állunk. Ez a hét a reformpoli­tika nagyhete. A miniszterelnök se regszemlét tart munkára kész tábor­karával. Valóban ünnepi hangulat tölti el a lelkeket: a reményekre jogosító munka lehetőségének öröme ez. A régi széthúzás helyett az a fegyelmezett, egységes nemzeti munka következik, melynek lehetőségét oly régen sóvárogva várta a nemzet. Becsületes munka, tettekre kész em­berekkel, tiszta szándékokkal. A reformkormány frontbaállitja az ősz szességért, a nemzet egyetemességéért dolgozó magyarok uj típusát. Azt a típust, amelyet Gömbös Gyula minisz terelnök igy jelölt meg: „Olyan em­ber, aki azáltal lesz büszke, hogy termel, hogy tökéletes munkát végez, hogy éjjel nappal dolgozik.0 Ilyen emberekre van szüksége az átalakuló Magyarországnak, ha meg akar állni a nemzetek versenyében. A reformkormány első ténykedése a 26 i pártértekezlettel kezdődik. Másnap, szombaton fogadja Gömbös Gyula miniszterelnök az uj képvise­lőket, kik ekkor állnak először nehéz és felelősségteljes megbízatásukkal a miniszterelnök elé. Hétfőn formális Ülést tart a parlament. A reform­országgyülés megnyitása április hó 30 án történik ünnepélyes keretek között. Magyarország kormányzója, vitéz nagybányai Horthy Miklós meg nyitó beesődében lesznek az első konkrét bejelentések a kormány négy éves munkatervéről, melyet ezután Gömbös Gyula miniszterelnök fog részletesen ismertetni. Mielőtt a reformparlament meg­kezdené a munkát, a különböző egy­házak istentiszteletein felszáll a fohász az Istenhez. Az egész ország az Isten felé veti tekintetét és kérve-kéri a nagy munkára az ő áldását. Hiszen megbünhődte már e nép a múltat és dolgozni akar a boldogabb jövőért. Lépésről lépésre át akarja formálni A hétfőn tartandó tavaszi megye- gyűléshez intézett jelentésében leg­első sorban is II. Rákóczi Ferenc halálának 200 éveB évfordulójáról emlékszik meg dr Perczel Béla alis­pán és gyönyörű szavakkal méltatja a magyar szabadságharc egyik leg- ragyogóbb eszményképének, a ma­gyar függetlenség gondolata egyik legideálisabb gondolkozásu, de egy­ben legtragikusabb sorsú vezéralak­jának egyéniségét. Hogy pedig a törvényhatósági bizottság is részese lehessen a Rákóczi Ferenc megün­neplésében rejlő lelki élménynek, az alispán felkérte Rózsa Sándor bony­hádi ev. reálgimnáziumi tanárt, hogy a közgyűlés keretében emlékbessédet tartson. Az inségmozgalom tevékenységéről számolt be ezután a jelentés, közölve, hogy a segélyezés lebonyolítása min­den zökkenő nélkül történt és hogy nagyobbssabásu tevékenységet fejtett ki Szekszárd m. város vezetősége, mely a Népkonyhával és a Szociális Misszió Társulat szervezetével kar­öltve lefolytatott működése utján biz­tosítani tudta, hogy az arra jogosul­tak a téli hónapok alatt élelemmel, tüzelővel és részben ruházattal is elláttassanak. A közigazgatás menete a jelentés szerint az elmúlt időszakban általában zavartalan volt, bár főleg a főszolga bírói hivatalokban és egyes közsé­gekben a lecsökkentett tisztviselői létszám mellett a rendes menetet csupán a meglévő községi alkalma­zottak megfeszített és sokszor az éjjeli órákba is belenyúló munkássága volt képes biztosítani. Rámutat ezután az alispán arra a szomorú tünetre, melyet a bonyhádi kerületben lefolyt képviselőválasztás­sal kapcsolatban a helyi hatóságoknak észlelniök kellett. A választási harc során ugyanis minden kétséget ki­záróan kitűnt, hogy azon munka mögött, melyet a Magyarországi Né­met Népművelődési Egyesület kikül­döttjei a kerület németajkú községei­ben kultúraterjesztés címén kifejtet tek, tulajdonképpen céltudatos politikai I szervezkedés folyt és ennek során — az ország gaidasági és politikai életét az ősi magyar alkotmányosság alap­ján. Erős, egységes nemzetté akarunk lenni. Komoly, öntudatos, minden népek által becsült nemzetté, vissza akarjuk szerezni nemzetünk régi fé­nyét és nemzetközi tekintélyét. A nemzet bizalma Gömbös Gyula mel­lett nyilatkozott meg és most fegyel­mezetten vele együtt akar dolgozni. Mindennap uj és uj erővel, uj munka­kedvvel, hogy elhengerithető legyen a nemzet fölül az a kő, amelyet Trianon állított fölé. Csak fokozott és kitartó munkával érhető el a refor­mok megvalósulása és a végső cél, a revízió, amely gondolatban egybe­forr a nemzet minden tagja. talán anélkül, hogy a kiküldöttek működése ezen óélt óhajtotta volna szolgálni — olyan téveszméktől mé telyeződött meg a németajkú lakosság egy része, melyek a magyar állam­hűség eddig megingathatatlannak hitt alapjait is megrendítették annak lel­kében. Amidőn — úgymond az alispán —- ünnepélyesen óvást emelek az ellen, hogy a német nemzetiségi kisebbség mindenki által jogosnak elismert kul- turcélkitüzéseinek elérésére irányuló munka Tolna vármegye területén oly módon, oly eszközökkel és főleg olyan eredménnyel folytattassék, melyek a magyar államegység megbontására, az egyetemes magyar erő meggyön- gitésére vezethetnek, tisztelettel be jelentem a Tekintetes Törvényható­sági Bizottságnak, hogy a közigaz­gatás legelsőrendü feladatának isme­rem fel annak megakadályozását, hogy a hazai magyarság és németség évszázadokon át zavartalanul fenn­állott érzelmi éB lelki egysége meg bontassék és a németajkú lakosság államhűsége megrendittessék és ezen feladat megoldására ott, ahol a jó szó nem használ, a „supreme lex salus reipublicae“ elve alapján a leg­szigorúbb kényszereszközök alkalma­zásától sem fogok visszariadni. Jelenti ezután az alispán, hogy a vármegyei háztartás kedvező képet mutat, mert mig az 1933. évi zár számadás tiszta cselekvő vagyona 43.827 P 04 fillér, addig az 1934. évi zárszámadás tiszta cselekvő va­gyona 71.422 P 67 fillérre emelke dett, vagyis a számadási tiszta va­gyon 27 595 P 63 fillérrel gyarapo­dott az 1934. év folyamán. A vármegyei közalapoknak a már­cius 31 i állapotát feltüntető részletes kimutatás után megtudjuk, hogy a leventék oktatása rendben folyt, a mulasztók száma aránylag csekély és az oktatók elismerésre Aéltó mó­don töltik be tisztüket. Örvendetes jelenség, hogy a téli szünet alatt tartott népművelési előadásokon nagy számban jelentek meg a leventéi, kiknek hazafias és erkölcsös irányban í való kiképzésére a vezetőség minden | kínálkozó alkalmat megragad. A közegészségügyi állapot az elmúlt időszakban eleinte rossz volt, ameny- nyiben a hűvös és nyirkos időjárás következtében a légzőszervek heveny, meghűléses, hurutos megbetegedései fordultak elő, főképpen gyermekek és csecsemőknél, enyhe lefolyással. Ezen időszak közepe táján csatlakozott ezen megbetegedésekhez az influenza­járvány, mely északról és északkelet­ről hatolt be a vármegye területér» éB főképpen az iskolásgyermekek kö­zött lépett fel, miért is számos (28} községben kellett az iskolákat be­zárni. A kanyaró ezen időszakban állandóan nagymértékben uralkodott, de az időszak vége felé már javulás mutatkozott. A vörheny elleni küzdelemben a beteg elkülönítése nagy szerepet ját­szik. Vármegyénkben azonban as egyetlen kórház kevés férőhely felett rendelkezik (100 ágy), úgyhogy jár­vány esetén éppen a városi betegek nem lesznek elhelyezhetők, ami igen káros hatással van a városban fel­lépő fertőző betegségek elleni védet­temben. A vármegye állategészségügyi ál­lapota az elmúlt időszakban kielégítő volt. A sertéspestis elleni védekezés céljából bevezetett vármegyei propa- gandaojtás 1934. évi eredménye ki­tűnő volt. A vármegye által nyújtott 50°/o kedvezmény igénybevételével felhasznált 131.000 kcm szérummal és 4025 kcm vírussal, nemkülönben a m. kir, földmivelésügyi miniszter által adományozott 25.000 kom in­gyen szérummal 44 község 748 ud­varában beojtott 14 beteg, 676 fer­tőzésre gyanús és 3388 egészséges sertés közül — a már betegektől és fertőzöttektől eltekintve — elhullott 8 sertés, vagyis a beojtott állomány 0’2°/oa. Ahol ojtás nem történt, a sertésállomány 29*4°/o-a (5891 darab} sertés hullott el. A szépen megindult tavaszi mun­kálatokat — úgymond az alispánt jelentés — megszakította a március hó első napjaiban leesett hó és as ismét beköszöntött fagyok. A hideg azonban nem volt tartós, a hó hamar elolvadt és a mezőgazdasági munká­latok ismét megindulhattak. Az őszi gabonafélékben és a kikelt tavaszi vetésekben éBilelhető némi fagykár, melyet az erős márciusvégi és április elejei fagyok okoztak. Remélhető azonban, hogy a melegebb idő beáll­tával a vetések ezen kisebb károkat hamar kiheverik. Szomorú gazdasági jelenség a szarvasmarha és sertés- kivitelének erős visszaesése, amely- körülmény előidézte az árak hanyat- láaát. örömmel közli az alispán, hogy­an Országos Mezőgazdasági Kiállítá­son és Vásáron a tolnamegyei gazdák: ismét sikeresen szerepeltek és számos, értékes dijat nyertek. A díjazás ered­ményeit részletesen is ismerteti, meg állapítva, hogy Tolna megye gazdái a haladás utján vannak s előállított, illetve kiállított portékáik minden Alispán! Jelentés a megyegyüléshez. Egyet szám ára 12 fillér«

Next

/
Thumbnails
Contents