Tolnamegyei Ujság, 1935 (17. évfolyam, 1-104. szám)
1935-01-08 / 3. szám
VII. évfolyam. 1. szám. 1935 január 9. TOLNAMEGYEI GAZDA A TOLNAMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET és a TOLNAMEGYEI TEJSZÖVETKEZETEK SZÖVETKEZETE HIVATALOS LAPJA • Felelős szerkesztő: John Sándor vm. g. e. titkár. Szerkesztőség: Szekszárd, Vármegyeház. Telefon: 125 A kaliforniai pajzsieifi ismertetése. — Élete. — Kártétele. - Védekezés. — A védekezés jelentősége. Ai általánosan elterjedt és ismert pajzstetvek leg veszedelmesebb! kéről lévén sió, egy kicsit nagyobb figyelemmel vizsgáljuk meg ennek a kár* tevőnek életfeltételeit és kártételét. Úgy hiBiem nem fog ártani, ha magát az állatot is szemügyre vesz- zzttk. Itt is megkülönböztetünk him és nőstény egyedeket, de mig a nőstény szároy- és szemnélkttli, igen ala- ceonyrerdü szerveset, addig a him röpülni tudd, ssabályosan kifejlődött szárnyas rovar. A nőstény egyedek nagysága 2— 21/a mm, a himek 1—l1/» mm. A himek pajzsa hossinkáB, tojásdad alakú, a nőstényeké kör alakn, melynek csncsán kráterszerü bemélyedése van. Ez az úgynevezett „kráteres alak“ áttelelő alakja a kaliforniai paizstetünek. Ez egyik legbiztosabb ismertető jele a kaliforniai pajzstetü- nek a sárga almafa pajzstetüvel szemben, mert ez utóbbinál a kráterei alak hiányzik. A fertőzött fákon siabadssemmel is jól megkülönböztethetjük egymástól, a him- és nőstény egyedeket, de igen egyszerű vizsgálati módja is van a pajzstetü felismerésének, ugyanis késünkkel vágjunk le a fertőzött ágból egy darabot és szélmentes helyen fénytelen ekete papírra rázzuk rá a tetveket, mikor is a fekete alapon pompásan láthatjuk a sárgatestü tetveket. Tudnunk kell róla, hogy fejlődési ideje 9—10 hét, ezalatt az idő alatt ivarérettek és szaporodásra késsek lesznek. Kifejlődésük után igen rövid életűekj a himek pároeodás után azonnal, a nőstények pedig álcáikat megszülve pusztulnak el. (Tudnunk kell ugyanis, hogy a kaliforniai pajzstetü eleveneket szül.) Igen szapora állat, egy egy nőstény után egy évben átlag 4—6 millió, de kedvező esetben 16 millió utód is származhat, Tömeges fellépése leginkább a nyárvégi és őszi hónapokra tehető, mert az eddigi vizsgálatok szerint az első és második nemzedék között a himek, a harmadik nemzedék közt a nőstények vannak túlsúlyban éB hogy az első nemzedék szaporulata 1—1 anya után jóval kevesebb, mint a második vagy harmadik nemzedéké. Megismerve életét és szaporodási módját nézzük meg mimódon okoz kárt a gazdának. Tudjuk azt, hogy az újszülött álca rövid mozgás után letelepszik, legtöbb esetben az anyja közelében és bsívó szirtéjét rögtön bemélyeszti a fa kérgébe, ezzel kezdetét is veszi kértétele. Azonban bzu rásával és nedvszivásával alig okozna kárt a fának, ha a növény nedvének sziváBa közben méregként ható anya got nem juttatna be a fába. Ma még ismeretlen előttünk ez a méreg, de tudjuk azt, hogy hatására a kéreg alatti részek, illetve a gyümölcsön a szúrás helye megpirosodik. A színeződéssel kapcsolatban a növényi ros- tok munkaképességüket elvesztik és a fa részben, vagy egészben elpusztul. Ez a kéreg alatt megpárosodás mindenkor biztos jele a kaliforniai pajzstetü jelenlétének. Megismerve a kártevő életét s kártételét, nézzük most már miképpen védekezzünk gyümölcsöseink e veszedelmes kártevői ellen. Az irtásnak sokféle módját különböztetjük meg; kémiait és mechanikait. A mechanikai védekezés a fertőzött ágak levágása és eltüzelése s a vastagabb tör esek drótkefével való letisztogatásá- ból áll. A kefélésnél földrejutott tot— vek elpusztulnak, egyrészt a tél hi dege miatt — mert a keféléskor a pajzsuk leszakad — másrészt a kefe- okosott sérülés pusztítja el őket. A mechanikai védekezés mellett okvetlenül szükséges még a kémiai védekezések végrehajtása is. Legjobb védekező szernek bizonyult a nikotin és a gyümölcsfa kar- bolineum. Nézzük először a karbolineumo kát: Az átlagminőségü karbolineu- mok az eddigi kísérletek szerint igen jó eredménnyel váltak be. Alkalmas időben éB helyesen alkalmazva azokat 90—98®/, os eredményt lehet elérni velük. A nikotinos permetezés is jó eredményeket ad, ha megfelelő időben kellő erősségű permetlevet használunk. Bármivel permetezünk is, mindenkor kérjük ki illetékes szakember tanácsát. Jegyezzük meg azonban, hogy nem elég az egyszeri permetezés. A téli permetezést követni kell a nyári permetezéseknek. Ezeknek időpontját, CBak helyi megfigyelésekkel lehet meghatározni, mert a rajzás vidékenként más és más időpontban történik. Azt talán meg sem kell említenem, hogy micdig tökéletesen működő permetező gépekkel kell dől gozni, mert csak igy érhetünk el komoly eredményeket (a Gyümölcs- termelők Országos Egyesülete tagjai részére mindenkor rendelkezésre áll egy magasnyomású permetező-gép). Nem elég azonban egyszerűen csak azért védekezni, mert a szomszéd is irtja a veszedelmes kártevőket; tudnunk kell zzt is, miért védekezünk. Mert ha elpusztul a fám, az csak az én károm, de ha egy kicsit jobban körülnézünk, mit látunk, az egyik gazda nem hallgatva az intő szóra, nem védekezett a kaliforniai pajzstetü ellen, s mi lett ennek szó moru eredménye ? Pár év alatt összes Iái elpusztultak, de ami a legnagyobb | A Tolnnmegveí Gozdoiögl Egyesület Kereskedelmi Osztályának APRÓ HIRDETÉSEI Hoflterr-traktort. Ajánlat egyesületünkhöz küldendő. PÉtlsó éi kállmfitrágya CS Szekszárdon, az egyesület Kereskedelmi Osztálya révén, kisebb tételekben is.^ I I Molnár-féle nyomdai müintézet és szab. baj volt, az egész községet — ahol pedig vaggonszámra termett az alma, — egészségügyi zárlat alá helyezték. Hogy ez milyen anyagi kárral járt, nem kell külön hangsúlyozni, mert jól tudjuk mit tesz egy sertéspestises zárlat. Gyümölcskivitelünk szigorú egész ségttgyi ellenőrzés alatt áll és kell, hogy az ellenőrzés eljusson hozzánk ki a faluba is. A F. M. idevágó rendeletéi szerint már minden községben meg kellene lenni az ellenőrző bizottságoknak, amely bizottság lenne hivatott őrködni gyümölcsöseink egészsége felett. Ma még mostohagyermek a gyű mölcsös, ma még nem tekintik komoly, haazcothosó önálló gazdasági ágnak, — de rövidesen kell, hogy ránk virradjon a megértés napja s egészséges, egyöntetűen nagytömegű gyümölcs hagyhassa el gyümölcsös kertjeinket b meghódítva a piacokat úgy az egyén nek, mint hazánknak Bzebb és boldogabb jövőt biztosítson. Molnár Béla. Gazdajavak védelme. A mai rendkívülien nehéz gazdasági viszonyok szinte parancsolóan megkövetelik azt, hogy a gazdák két szeres körültekintéssel védjék anyagi javaikat. Ha megfigyeljük az eseményeket, szomorúan kell megállapítanunk, hogy legtöbb gazda mit sem törődik ezzel a kérdéssel, csak mikor már a baj bekövetkezett, akkor jön reá a mu lasztásaira és ott áll tönkretéve, azt sem tudja, hogy mihez fogjon. Mindezt megelőzheti egy előrelátó gazda, különösen az elemi csapásokkal szem ben. Igen gyakran olvashatjuk, hogy itt, vagy ott nagyobb tüzesetek voltak, melyek nemcsak egy két házat, hanem sok esetben a fél falut felperzselték és a lakosok a szabad ég alatt tanyázva várják a könyörületes emberek segítségét. Mennyivel más azonban az előrelátó gazda helyzete, kit ilyen szerencsét lenség ér tudva azt, hogy javai be vannak biztosítva és csak idő kérdése, hogy a kapott biztosítási ösz- szegből az elpusztult javakat pótolhassa és minden károsodás nélkül nyugodtan folytathatja termelő munkáját. A mai súlyos gazdasági viszonyok folytán, a midőn valami újabb kiadásról van szó, a gazdát gondolkodóba ejti ugyan, de bármily előnyös Gőzeke- és fűtési szén jánl kocka, darabos vagy tojás brikett az Egyesület Kereskedelmi Osztályánál megrendelhető. — Ugyanott gabonás zsákok, ponyvák és kötöző zsinegek megrendelhetők. Mezőgazdasági gépek, ä nyuak, az egyesület Kereskedelmi Osztálya révén beszerezhetők. Hindentéie biztosítási ügyben, mint tfiz, jég, általáos és állatbiztosításnál készséggel rendelkezésre áll a gazdáknak egyesületünk biztosítási főképviselete. iróalaatgyár rt. nyomása, Szekszárd. dologról legyen is szó, de mert egy kisebb kiadással járna, ennek keresztülvitelét elejti és napirendre tér fe- lette, csak akkor ocsúdik fel mu- lasitására, amidőn már a kár bekövetkezett éB mulasztását pótolod nem tudja. Az elemi csapások emberi erővel csak csökkenthetők, de elhárítani nem lehet. Á végzet ezt bármikor reánk zúdíthatja és ha ez bekövetkezett,, akkor már azt megváltoztatni nem tudjuk, ezért kell tehát ez ellen előre védekeznünk, hogy a csapás készületlenül ne találjon bennünket. Védekeztünk tehát azzal, hogy há- zainkat, magtárainkat, istálóinkat, állatainkat, gazdasági felszereléseinket, bútorainkat tűs ellen, vetéseid két pedig jég ellen biztosítsuk. Ha a bennüket érhető kár nagyságát szembeállítjuk a fizetendő biztosítási dij összegével, meggyőződd hetünk arról, hogy a kárral szemben fillérekről van szó, hogy a károsom, dást elkerülhessük. A fent felhozott indokok alapján minden gazdának saját maga iránt kötelessége, hogg a nagyobb károk elkerülése végett biztosítsa javait. GAZDAHIREK. — A mezőgazdasági kamara jelöltjei az adofelszelamlasi bizottságokba. A közadók kezelése hivatalos összeállításának rendelkezései alapján & mezőgazdasági kamara közgyűlése az-- adófelszólamlási bizottságba leendű beválasztásra adóhivatali kerületenként 6—6 gazdatagot tartozik kijelölni, Az Alsódunántuli Mezőgazdasági Kamara legutóbb tartott közgyűlése vármegyénkben a következőket jelölte: Szekszárd székhellyelt Tuller József Sióagárd, Boross Zoltán Szekszárd, Dömötör Sándor Decs, Tolnai Knefály Ödön öreg vaj ka, Zö'd. Márton Alsónyék, Michéli Mihály Bá- taszék. Bonyhád székhellyel :Döty Frigyes Paradicsom puszta, Honig Albert Bonyhád, May György Ismény, Eicher Simon Tevel, Schlichter le L pót Tabód, vitéz Komlóssy Jó zee Dörypatlan. Dombóvár székhellyel Weszeley Zsigmond Nagykonda, Tör- kössy Sándor Dombóvár, Ráth István Szarvsad puszta, Kaufmann János Mucsi, vitéz Kovács Ágoston. Ujdombóvár, Merényi Kálmán Dombóvár. Dunaföldvár székhellyel : Hanzély János Bö cake, vitéz mádi Kovács Imre Gerjen, Borbély János Nagydorog, dr Csók Sándor Duna.- ssentgyörgy, Petz Menyhárt Gerjen, Cs. Boldog István Madocsa. Gyünk székhellyel: dr Martin József Miszla, Bräutigam Ferenc Hőgyész, Reiter Márton Óaána puszta, Mtchwarth Aladár Belecska, Herger János Felső nána, Fördős Lajos Űzd. Paks szék~ hellyel; dr Szakách Ernő Bö'cske, dr Kovács- Sabestény Endre Paks, Fördős Gyula Paks, Dobrovits Kálmán Nagydorog, Németh Nándor Nagydorog, Sztankovánszky Tibor Kajdacs. Tamási, székhellyel: Bi- schitz Sándor Keszőhidegkut, Fekete Imre Benceerdő puszta, vitéz Nagy Miklós Magyarkeazi, Tóth László Tamási, Harta Sándor Majsa- puszta,. Csima Imre NagykÓDyi.
