Tolnamegyei Ujság, 1935 (17. évfolyam, 1-104. szám)
1935-04-13 / 32. szám
XVII. évfolyam Szekszárd, 1935 április 13. (Szombat.) 32. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 102 Előfizetési dljt Egész évre _ 12 pengő || Félévre ______6 pengő Pő szerkesztő: Pelelős szerkesztő: Hirdetések árait SCHNEIDER JÁNOS BLÁZS1K FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dliak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. A legkisebb hirdetés dl|a 1*80 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllllmélersoronként 10 fillér. Mllástkeresőknek 50 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, ellegyzésl, családi hír, valamint a nyílttér soronként 60 fillérbe kertll. Rákóczi. Azt tanítja és bizonyítja is a csil fogászat tudománya, hogy vannak csillagok, amelynek sugarai akkor is még hosszú évszázadokon és ezre- deken keresztül ragyognának reánk az égboltról, ha fényük hirtelen kilobbanna és testük sötéten zuhanna bele a világűrbe. Ilyen csillaga a magyarok egének II. Rákóczi Ferenc, a Nagyságos Fejedelem. Két évszázad múlott el azóta, hogy a bus kuruc ének szavai szerint az utolsó bujdosó piros csizmájának nyomát hóval lepte be a tél. És mi magyarok a trianoni határokon innen és túl, amikor Rákóczi Ferenc halálának kétszázéves évfordulóján áhitatos ünnepet ülve, Isten trónja felé fordítjuk tekintetünket, mégis úgy látjuk, mégis úgy hisszük, hogy meleg fényességének teljes pompájában fölöttünk ragyog az a csillag, amelyet mi Rákóczi Ferenonek hívunk. Mert Rákóczi Ferenc ma már nem embert jelent: fogalom lett. Az áldozatkész haza- és fajszeretet fogalma, a magyar vértanuság szenvedésekkel megszentelt fogalma 1 Az igazán nagy megdicsóülteket megillető alázatos áhítattal ültük meg a fejedelem halálának kétszázéves évfordulóját itt a trianoni börtönben mi, a késő kor fiai. És elgondolkoztunk az ő sorsa felett, aki királyi vagyont dobott el magától, hogy vértanúja legyen a magyar függetlenségnek, az örök magyar élniakarás nak. Elgondolkoztunk, mert el kellett gondolkoznunk a magyar sorsról, amely koldussá tette Rákóczi Ferencet, a dúsgazdag magyar főurat, a Zrínyiek unokáját, talán azért, hogy megtanítsa ezt a nemzetet tűrni, szenvedni és dolgozni saját sorsáért. Hóman Bálint vallás* és közoktatásügyi miniszterünk azt mondotta székesfehérvári beszédében, hogy Rákóczi Ferenc volt a nemzeti egység Szent István által megvalósított gondolatának megtestesítője. Valóban igy van I A fejedelem isteni küldetést teljesített ebben az országban, amikor lehajolt a jobbágyhoz, a szegény magyar paraszthoz, amikor kezét nyújtotta felekezetktllönbség nélkül mindenkinek, aki magyar és amikor hitet tett a magyar-tót testvériség mellett. Elmondotta zborói várában a száz hárs alatt azt a nemzeti hitvallást, amelyre a mi megszállott Felvidékünkön lakó tőt testvéreink ma is esküsznek! Esküsznek és eskü közben a fejedelem arcképére néznek, amely alig hiányzik egy-egy portáról. Isteni küldetést teljesített ezen az ezeréves földön Rákóczi Ferenc akkor, amikor tűrt és szenvedett nemzetéért, amelyet mindenekfölött szeretett és nem fogadta el a feléje nyújtott bécsi kezet a kegyelemmel, ami javainak visszaadásával, de a nemzet jogairól való lemondással járt volna. Azt mondotta róla Ravasz László i református püspök ünnepi beszédé- I ben, hogy ő hozta egybe a magyar sorsnak két alkotó elemét: a szenvedést és a nemzeti érzést, ő az örök magyar tragédiának képe, egyszersmind annak az örök magyar erőnek a forrása, amely a tragédiákat kiengeszteli és meggyőzi. Liturgiájának roppant szertartása meggyőzte Vilá gost és kell, hogy legyőzze Trianont is. Minden magyar áhitatos és halk ament mond az ékesszóló püspöknek ezekre a magasan szál'ó szavaira. A magyar lelkek visszhangja kél harsonára ezzel az ugylegyen nel. Mt rt érezzük, hisszük törhetetlen hittel mindannyian, hogy trianoni börtönünk zárját csak az az <rő törheti le, amely Rákóczi szellemében tud szenvedni az igaz ügyért és tudja szeretni szenvedésének osztályos társát. Az a Rákóczi Ferenc, aki azt vallotta, hogy a Szent Korona testét nemcsak a nemesség, hanem a job bágyság is alkotja, az a nagy magyar fejedelem, aki elsősorban a jobbágyok mérhetetlen szenvedéseit igyekezett megszüntetni, még egy nsgy eszmei örökséget hagyott reánk, trianoni magyarokra. Ez a nagy eszmei örökség az a népies szociálpolitika, amelynek lángja az ő lelkében gyűlt fel először. Nem hívták ezt a lángot akkor népies szociálpolitikának, ezt a kifejezést akkor még nem ismerték. De igaz az, hogy ennek a láng- nak kohótüzénél olvadt egybe éB ko- vácsolódott össze az egyetemes magyar nemzet. Az Esze Tamások, a jobbágysorból vezéri polcra emelkedett bocskorosok, a köznemes Vak Bottyánok és nagy Bercsényi Miklós kuruc generális. Szent, mély egység érzése lett akkor úrrá a magyar lelkeken. És ez a szent, mély egység- érzés Rákóczi Ferenc lelkiségének korát megelőző reform varázsa révén lett nemzeti hitvallásunk alaptétele. Ezért él ma is, ha talán tudat alatt is, minden magyar lélekben ez az érzés. Ezért nem lesznek nekünk soha szebb, szívfacsaró nótáink, mint azok, amelyek béri Balogh Ádámről, vagy Tyukodi pajtásról szólnak. Az egyik a generálisról, a másik a köz- vitézről, akinek a legnagyobb kitüntetést nyújtja át, amikor azt mondja: — Te vagy a legény! Ezért az érzésért érdemes magyarnak lenni, érdemes élni és meghalni 1 Érdemes, mert Rákóczi Ferenc mint fogalom az életen és halálon túl a nemzeti feltámadást jelenti I * • E hó 8 án volt kétszáz esztendős évfordulója annak, hogy rodostói száműzetésében meghalt II. Rákóczi Ferenc, a magyar szabadságmozgalom ragyogó eszményképe. Abban az évben nagypéntekre esett ez a nap éB ájta- tos lelke akkor röppent át az örökkévalóságba, amikor a keresztény világ az Ur Jézus kereszthaláláról emlóke- I sett meg. A Fejedelem dicső személye | a világtörténelemben is kimagasló alakká magasztosult hazafias önzetlenségével és nagyságának emlékező téré a kétszázéves fordulón országsáért e ünnepi istentiszteleteket tartottak. Az iskolákban szünetelt a tanítás és ünnepélyek keretében méltatták Rákóczi életét, szabadságharcát és száműzetésének szomorú történetét. Szekszárdon ünnepi istentiszteletek voltak a r. katolikus, a református, az evangé ikus és a zsidó templomban, ahol szentbeszédek emlékeztek meg az évforduló jelentőségéről. A szekszárdi Garay János reál- gimnázium Rákóczi-ünnepélyének műsora: Himnusz. Előadta az ifjúsági zenekar. Petőfi: Szent sir. Szavalta Pekari István. Rákóczi bucsu- dala. Szavalta Devecseri László. Kuruc nóták. Előadta az ifjúsági énekkar. Ünnepi beszéd. Mondotta Faludi Ferenc tanár. Petőfi: Rákóczi. Szavalta Lovas Gábor. Messze, messze Rodostóban. Előadta az énekkar és zenekar. Rákóczi-induló. Előadta a zenekar. Rákóczi. Felolvasta Béldi Pál. Thaly Kálmán: Esztergom megvétele. Szavalta Wächter Károly. Thaly K.: A kölesdi harcon. Szavalta Szabiár Béla. Cinka Panna nótája és más kurucdalok. Előadta Róder L. (klarinét), Barna L. (he gedtt) és Nagy E. (zongora). Arany J.: Rákócziné. Szavalta Borbán István. Lévay J.: Mikes. Szavalta Dőry IstváD. Hiszekegy. Előadta az énekés zenekar. A szekszárdi m. királyi állami Bezerédj István fiú felső kereskedelmi iskola 1935 április hó 8 án Rákóczi-emlékünnepélyt rendezett a következő műsorral: Himnusz, előadta az énekkar. Endrődi: Tárogató- hang. Szavalta Polgár József III. évf. tan. A kölesdi harcról. Szavalta Ge- renday Tivadar III. évf. tanuló. A Bottyánvár története. Előadta Schilling János III. évf. t. Lévai: Mikes. Szavalta Kántor János III. évf. tan. Ünnepi beszéd, tartotta vitéz Molnár József tanár. Arany : Rákócziné. Szavalta Tolnay Béla IV. évf. tanuló. Vargha Gy.: A kassai harangok. Szavalta Jankó István III. évf. t. Bujdosó Rákóczi. Szavalta Steiger István III. évf. tan. Az ünnepély az intézeti énekkar Hiszekegyével végződött. A polgári fiúiskola Rákócziün- nepélyét Reggeli imával kezdték, utána Nagy András „Magyar bánat“ és Móra László „Volt, van és lesz“ költeményét szavalta Hegyi István III. o. t. Berend Károly igazgató Ünnepi beszéde következett, majd Móra László „Rákóczi“ cimü költeményét szavalta Kovács Károly III. o. t. és az énekkar „Rákóczi keser gője“ zárta be az ünnepélyt. A polgári leányiskolában a Himnusz vezette be az ünnepélyt, majd Móra László „Rákóczi“ cimü költeményét szavalta el Mohai Mária I. o. t. Theiszen János igazgató tartotta az ünnepi beszédet. A program következő száma az énekkar „Rá> kócai kesergője“ volt, utána Seper Lidiké Mikes egyik levelét mondta el. Petőfi Sándor „Rákóczi“ című szerzeményét Beavatta Tamás Klára IV/b. o. t. éB végül Hubbes Vilma IV/a. o. és Újvári Ilona tkp. növ. zongorán négy kézre eljátszották a Rákóczi-indulót. Bátaszéken az elemi iskola lélekemelő szép ünnepélyt tartott. Földes László szép tanításban szólott a gyermekekhez, több szavalat és ének egészítette ki a szép müsoru ünnepélyt, amelyen a gyermekseregen kívül a szülők is megjelentek. Bonyhádon április 8-án az ősz- szes templomokban istentiszteletet tartottak, melyeken a hatóságok képviseltették magukat. Délután 4 órakor a reálgimnázium rendezett ünnepélyt a tornacsarnokban, ahol Bony- hád közönsége igen nagy számban vett részt. A műsor a kővetkező volt: 1. Szózat, közének. 2. „A kölesdi harcok“ szavalta Pogány I. 3» Kurucnóták, előadta a diákzenekar» 4. Ünnepi beszéd, tartotta Lövik Kálmán reálgimn. tanár. 6. Magyar nóták, előadta a diákkar Baier J. ig. tanító vezetésével. 6. „A bujdosó Rákóczi“, szavalta Koppányi S. 7» Magyar nóták, játszotta diákzenekar» 8. Lévai I.: „Mikes“ szavalta Hódi P. 9. Himnusz, közének. Városi közgyűlés. Előző számunkban már megemlékeztünk Szekszárd város keddi közgyűlésének megnyitásáról, megírva benne a lapzártáig történteket. Most beszámolva a közgyűlés lefolyásáról, közöljük, hogy vitéz Vendel István polgármester megnyitó beszédének hatása alatt a közgyűlés egyhtngu határozatot hozott, amelyben kimondja, hogy dr órffy Imre kincstári főtanácsosnak 15 évi képviselői működése alatt a város érdekében kifejtett óriási munkájáért köszönetét mond, érdemeit jegyzőkönyvében megörökíti és erről dr órffyt küldöttségileg értesíti. A határozat után dr Dulin Jenő országgyűlési képviselő mondott köszönetét a polgármester őt üdvözlő szavaiért. . Ezután áttért a közgyűlés a 4L pontból álló tárgysorozat megvitatására. Esek között sajnálattal mondotta ki a város, hogy rossz anyagi helyzete miatt fővárosi szegénygyermekeket az idén nem nyaraltathat. Elhatározták a szekszárdi gazdasági népiskola gyakorló teréhez megfelelő ut létesítését és a városi üzemi, valamint a közigazgatási alkalmazotr- tak részére féláru villamosáramot szavaztak meg. A pécsi kereskedelme és iparkamara megkeresése folytán, megállapították a kisipari hitelakcióhoz való hozzájárulást és tudomásuk vették a költségvetési hitelátruházást» 1 A város vízellátásának biztosítása ér- | dekében beérkezett és lapunkban már Egyes szám ára 12 fillér»
