Tolnamegyei Ujság, 1935 (17. évfolyam, 1-104. szám)
1935-01-01 / 1. szám
'l ry XVII. évfolyam. Szekszárdi 1935 január 1. (Kedd.) Szelcaordl , L AllanvfLevMr 1. szám. y 0 HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztősig éa kiadóhivatal: Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Hirdetések órait Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 102 SCHNEIDER JÁNOS BLÁZSIK FERENC Egész évre Előfizetési dijt _ 12 pengő || Félévre_______6 pengő A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dllak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. A legkisebb hirdetés dl|a 1*50 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon milllmélersoronként 10 fillér. ! Állástkeresőknek 50 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám*, eljegyzési, családi hír, valamint • nyílttér soronként 60 fillérbe kerül. Újéul gondolatok. Irt«: vitéz Marton Béla országgyűlési képviselő. A nagy görög bölcs és tudós politikus szavaival élve „ha az ember elmúlt dolgokról gondolkodik, rendesen a földre tekint le, ha pedig a jövóről, az egekbe néz fel“. Ebből* a szemszögből tartsunk seregszemlét a múlt bajainak végső okai s a jövendő reményei és teendői felett. Egy szörnyű kettősség vezetett az Ember válságához és ez emberi intézmények eltorzulásához, mely intézmények végeredményben mindannyian csak az. emberi szellem „meghosszabbított árnyai“. A fehér ember erkölcsi, jogi és politikai berendezkedései a maguk kulturális összességében a krisztusi alapokon nyugszanak közel kétezer év óta, de ugyanekkor a gazdasági berendezkedések és technikai civilizáció ezekkel az alapokkal homlokegyenest ellenkező vonalon fejlődtek. Nem a kultúra, nem is a civilizáció van válságban, hanem a kettőnek össze nem hangolható struktúrája vitte mindkettőnek hordozóját az Embert oly lelki válságba, melynek romboló hatását világrengető megrázkódtatások alakjában két évtizede szenvedjük. Az egész „emberiséget“ említettem, mert a háborúnak kizárólag csak leggőzöttjei voltak és vannak mind a mai napig s mert nincs nemzet, mely meg ne érezte volna az ezzel járó súlyos megrázkódtatásokat. Egyébként azonban, ha meg akarjuk érteni a mai káoszból kivezető lehetőségeket, szem előtt kell tartani, hogy a Teremtőnek bizonyára módjában állott volna egy- fajú, egynyelvű és egyvértt embertípussal megkoronázni a föld teremt ményeit és ha nem ez történt, akkor ezzel bizonyára meg voltak a céljai. Soha még az emberiség történelmének folyamán nem mutatkosott meg oly világosan, hogy ez a szó „emberiség“, lehet nyelvtani kifejezés, lehet embertani fogalom, de a történelem csak nyelvükben, kultúrájukban, céljaikban és ideáljaikban különálló életet élő és egymással való nemes versenyre hivatott nemzeteket ismer. Csak a nemzetek azok a valóban létező és önmagukban zárt egészet képező, saját kultúrájukban megcsiszolt darabok, amelyekből az »emberiség« óriási mozaikja adódik. Innen van az, hogy a nagy társadalmi és politikai mozgalmak alapját mindenütt a nemzeti öntudatra ébredésben kell keresnünk. Ha ezek a mozgalmak még nem tudtak mindenütt oly légkört teremteni, mely a válságba jutott emberiségnek vissza tudta volna adni lelki egyensúlyát, akkor az onnan vau, mert a keresztény kultúra és az angagelvü civilizáció diszharmóniájából keletkező bajok tömege túlságosan nagy volt abhoz, hogy aránylag ily rövid idő alatt győzelemre lehessen vinni egy korszerű és minden tekintetben tisztult idealizmus zászlaját. Mindenütt, ahol a nemzeti mozgalmak megindultak, egyetlen egy világoB és egyszerű tételre vezethetők vissza célkitűzéseik; min den nemzet teremtse meg a maga sajátosságaihoz illő, krisztusi alapra helyezett szociális életét: ez az a gondolat, mely körül a nemzeti mozgalmak elméleti formulái és gyakorlati megnyilvánulásai kikristályosodtak. A magyar nemzetre nézve, mely ma megint a történelem válaszutján áll, inkább életkérdés az, hogy meg tudja-e találni a helyes utat, mint bármelyik más, nagyobb nemzetre nézve. Ha itt sikerül minden ren delkezésre álló erkölcsi és anyagi erőnek maradéktalan összefogása, vagyis sikerül a nemzet egységé Hetekkel ezelőtt országos érdeklő' dést keltett a bir, hogy a murgai evangélikus egyházkösség márványemléktáblával jelöli meg a házat, ahol 48 esztendővel ezelőtt született Magyarország honvédelmi minisztere és miniszterelnöke: Gömbös Gyula. A bájos völgykatlanban fekvő kedves kis község népe országos ünnepély keretében szerette volna leleplezi nagy szülöttének az emléktábláját és a leleplezésen való részvételre éppúgy készült a miniszterelnök gyermekkorának másik szinhelye Sopron, mint az országnak majd minden törvényhatósága is. Vitéz Gömbös Gyula leghatározottabban kifejezett kívánságára azonban csupán helyi, illetve szükebbkörü megyei keretek közé szorult ez az esemény, amely éppen emiatt volt nemcsak bensőségesebb, hanem a maga egyszerűségében és közvetlenségében meghatóbb is. Egyházi és világi vezetőivel a föld népe ünnepelt Murgán. A fáradhatatlan szorgalmú, kötelességtudó, erejét végsőkig megfeszítő nép, amelyből anyai ágon Gömbös miniszterelnök is kisarjadt. Murgán valóban maga a nép Ünnepelt és soraiban ott voltak Gömbös Gyula rokonain kívül gyerekkori játszépajtásai is. Hisz a mi niszterelnök — ha országos gondjai közül kiszabadulva felkeresi a murgai temetőben pihenő édesatyjának a sírját, mindig Biakit magának időt arra is, hogy kezet szorítson azokkal, akikhez őt az elröppent idők legbájosabb emlékei kötik. Murga apraja-nagyja együtt örvendett ott a vármegye vezetőivel, akik elmentek a kis faluba ünnepelni azt a férfit, akinek neve nagy dicsőséget hoz a vármegyére is. Az ünnepély vendégei. Vasárnap folyt le ez az intim esemény, amelyre ünnepi díszt öltött a nek olyan megalapozása, mely minden várható veszedelemmel szemben biztosítja a nemzet ellenállóké- pességét, akkor a nemzet megtette kötelességét önmagával — és ugyanakkor Isten és a keresztény kultúra siellemével szemben is. A magyarság keresztény mivoltának ősi jele, melyben győznie kell: az apostoli kettőakereszt, éppen úgy szimbóluma a magyar lélek Krisztus követésének, mint a Nemzeti Egység mozgalmának. Eser éven át kettős volt a kereszt, melyet a magyarság a történelem legtöbbször kálváriáé utján hordani kényszerült, mert ezer esztendőn át kellett küzdenie azért, hogy védelmezze a Nyugat és az önmaga keresztény mivoltát és ugyanannyi ideig azért, hogy az maradhasson, ami öncéluságát igazolja I és örökéletét biztosítja: sajátos | kultúrájú magyar! parányi község. Minden ház frissen festve, vagy meszelve. A nemzeti zászlók sokaságát lengeti a reggeli szál. Az utcák felseperve, felhomo- kozva és az evangélikus iskolával szemben fekvő tanitói ház előtt százszámra áll az ünneplőbe öltözött lakosság, várva a nagy esemény vendégeit. A rend fenntartására a Szilágyi Gyula r. k. tanító, levente- főoktató vezetése alatt a kivonult leventék ügyeltek. Elsőnek dr Hagymássá Zoltán főispán érkezett dr Perczel Béla alispánnal és vitéz Tihanyi Ssilárd- dal, a vármegyei vitézi szék kapitányával, majd a miniszterelnök nővérei : Sólyom Jánosné szül. Gömbös Mária (Lászlő fiával, a soproni Rákóczi reáliskola növendékével), dr Jäger Gyuláné szül. Gömbös Karolina Erzsébet jöttek dr Szabó Elemér tamási fősiolgabiró kíséretében. A társaság a hegyoldalba épi tett barokk evangélikus templom tövében elterülő fehértornácos tanítói lakba vonult és ösv. Heller Hen- rikné ez. Weiizl Erzsébettel, a miniszterelnök édesanyjának nővérével együtt ott fogadta a szomszédos községből, valamint Szekszárdról érkezőket. Siekszárdról ott voltak: vitéz Göm- bős János főhadnagynak, a miniszter- elnök öccsének özvegye Andor fiával, a pécsi Zrínyi reál növendékével és Sasa leányával, továbbá Hi- dasg Imre a járás uj főssolgabirája, dr Halmos Andor kir. tanfelügyelő, a Nemzeti Egység részéről dr Zsig- mond Ferenc pártelnök, a város képviseletében dr Cs. Papp Jenő h. polgármester. Ott voltak még Schneider János, a Tolnamegyei Újság főszerkesztője fiával, dr Schneider Zoltán orvossal, Blázsik Fereno a Tolnamegyei Újság felelős szerkesztője, Pazár Dezső és Mentz János szek- szárdi reálgimnáziumi tanárok, De- bulay József vármegyei kórházi gondnok. Istentisztelet az ev. templomban. A díszbe öltözött leventék sorfala közt vonult a közönség az evangélikus templomba, ahol pontban 9 órakor kezdődött a Gyalog István esperes, kétyi lelkész által tartott istentisztelet, amelyet német közének nyitott meg, majd a lelkész szentirás olvasása után a Kiss Gyula kántor- tanitó vezetése alatt álló dalárda precíz kórusával folytatódott. A kórus elhangzása után Gyalog esperes a szószékre lépett és német nyelvű alkalmi beszédet intézve a hallgatósághoz, többek között az alábbiakat mocdotta: Szentbeszód és ima. Előkelő vendégeinkkel együtt örömünnepre gyűltünk itt össze, tisztelet- adásra és örömünknek az a tárgya, hogy egy drága név márványba vésva arany betűkkel díszeleg annak a kia murgai háznak a homlokzatán, ahol Magyarország miniszterelnöke közel öt évtizeddel ezelőtt megszületett- istentisztelet keretében leplezzük le az emléktábláját annak az előkelő államférfinak, aki ennek a templomnak az árnyékában látta meg a napvilágot és aki Isten kegyelméből Magyarországot vezeti. Majd a napi evangéliumból Keresztelő Szent János példáját idézve, arra mutatott rá, hogy vitéz Gömbös Gyula isteni rendelés szerint a béke, a rend, a konszolidáció, a jog és igazság eszközeivel vezeti a magyar népet az ország számára készített jobb jövő felé. A miniszterelnök is olyan ádventi előkövet, mint amilyen Keresztelő Szent János volt. Hiszen akit most ebben a kis faluban ünnepelünk, az arra született, hogy egész Magyarországot igazgassa és úgy belső megújulásban, mint külső megnyilatkozásaiban a boldogság felé vezesse. Le kell vonni az itt egybegyült minden rendű és rangú embernek — végzé beszédét az espereB — azt a tanulságot, hogyha mi valamennyien a miniszterelnök hűségét és lelkiismereteBBégét követve dolgozunk a hazáért, akkor Magyarország jövője biztosítva vau. Ezután imát mondott Gyalog esperes és kérte az Istent, árassza el további kegyelmével Magyarország miniszterelnökét, aki ebben a kia községben látta meg a napvilágot, akit ebben a templomhan tartottak a keresztvíz alá. Könyörgött,. bogy árassza el a Mindenható azzal az áldásával, amely az ő lelkét minden veszedelemtől megóvja és amely as ország szolgálatában mindannalÉ elérésére segíti, amihez ennek az országnak az isteni és emberi törvények szerint joga van. Az emléktábla leleplezése. Közének hangjai mellett vonult ki a közönség a mélyen megható szentGömbös Gyula miniszterelnök emléktáblájának leleplezése murgai szülőházán Egyes szám ára 20 fillér
