Tolnamegyei Ujság, 1934 (16. évfolyam, 1-101. szám)

1934-06-13 / 45. szám

1934 junius 13.

TOLNAMEGYEI ÚJSÁG

— Közigazgatási bizottsági Diós.

Tóin» vármegye közigazgatási biaou- sága f. bó 12 én tartotta dr. Hagy mássy Zoltán főispán elnöklete alatt junius havi ülését, amelyen dr Peresei Béla alispánon, a hivatalból tagokon és előadókon kívül a válásitól! tagok közül megjelentek gróf Apponyi Risső, Bernáth Béla, Döry Frigyes, Döry Lissló, báró Fiáth Tibor, Kovács - Sabestény Endre, Sohneider Gábor és Sohneider János bisottsági tagok. A pénsügyigasgató jelentéséhes báró Fiáth Tibor és Döry Frigyes ssólottak, akiknek as aszály- károk megállapítására nésve Kalith András pénsügyigasgató helyettes megnyugtató választ adott. Az útügyi előadó jelentéséhes Döry Frigyes szólott és a megyén átvonuló állami Útnak, főként a budapest—esséki Útvonal elhanyagoltságára irányította a bizottság figyelmét. Lássló Aladár műszaki főtanácsos válasza után a bizottság elhatározta, hogy a budapest—esséki ut, különösen a megye területén levő dunassentgyörgy-paksi ds a tamási—szekszárdi útvonal jó- karba helyezése érdekében a kereskedelmi miniszterhes feliratot intés. Az együttes ülés után as adóügyi, gyámügyi, útügyi, tanügyi és gazdasági albizottságok tanácskoztak.

— Kinevezés. Dr Hagymássy Zoltán főispán dr Tolnay-Knefély Ödönt kinevezte díjtalan vármegyei közigaz- gatási gyakornokká.

— Vármegyei kisgyülós. Tolna vármegye törvényhatósága dr Hagy- -mássy Zoltán főispán elnöklete alatt <folyó hó 12-én tartotta kisgyülését, amelynek tárgysorosatán 114 ügy- -darab szerepelt. Esek között volt 18 a kisgyülés hatáskörébe tartozó ügy, 17 megfellebbezett és 78 fellebbezés* sei meg nem támadott községi kép 'viselőtestületi határozat. Kihirdette azonkívül a kisgyülés dr Müller János nagyszokolyi lakos orvosdoktori ok* levelét.

— Vasárnap délután nagy cserkész* jnniális less Szekszárdon, a holt Sió szigetén. Filléres kirándulás! mindenkit szívesen látnak a cserkészek!

Fi lóres vonat Szekszárdról Bajára. Vasárnap, e hó 17-ón filléres vonat közlekedik Szekszárdról Bajára. E'ő* jegyeztetni lehet az állomásfőnök- oégen. A jegy ára 1 pengő 30 fillér.

—Hindu lelkész Szekszárdon. Érdekes vendége lesz jun. 13-án, szerdán a szekszárdi evang. gyülekezetnek. Christananda János Nelson dr, hindu zadhu, evang. lelkész látogatja meg éa tart ugyanezen a napon délután -5 Vs órakor a templomban előadást. Nem szenzáció akar lenni felületes kíváncsiság számára, hanem a hindu keresztény mélységes lelkiéletének .gazdagságából akar szolgálni; a gyülekezet minden komoly érdeklődőt szívesen lát az előadáson.

— Érettségi eredmények. A szekszárdi Garay JánoB reálgimnáziumban folyó hó 7, 8 és 9 én dr Kapossy Endre székesfehérvári cisztercita gimnáziumi igazgató elnöklésével megtartott érettségi vizsgán kitüntetéssel érettek; Friedmann Márton és Szabó András; jelesen érett: Göncz István; jól érettek: Horváth József, Pál Nándor és Rajci Kálmán; érettek: Borjádi József, Csíki Pál, Darányi Gyula, Fekete Magda, Gulyás Lídia, •Hammer János, Haypál Bertalan, Hortobágyi Zoltán, Horváth Imre, Honig József, Kneller Antal, Leicht Adám, Ohm Károly, Pásztor Péter, «Schmidt Keresztély, Tóth Károly és Ulrich Melánia. Az intézet fennállása óta ez as első eBet, hogy a jelöltek közül senkit sem utasítottak pót- érettségire.

— Iskolalátogatás. Frost Péter németkéri plébános, kerületi esperes éa Koudela Gyula dunaföldvári elemi iák. igazgató, kerületi iskolalátogató, meglátogatta a p*ksi rk. elemi iskolákat, valamint a földespusztai rk. urodalmi iskolát.

— Érettségi vizsgálatok Dombévá ron. Bezdek József székesfehérvári reáliskolai igazgató elnöklete alatt e hó 2—7 ig voltak a dombóvári Esterházy Miklós nádor reálgimná sium érettségi vizsgálatai, amelyeknek során kitüntetéssel érettek: Bá rány Tibor és Major Dízső, jelesen érettek: Balázs József, Riesa Jóssef, Sándor Tibor és P»pp E<la, jól érettek; Ferencs Géza, Frucht József, Győrffy Tibor, Horváth Sándor, Ja- gesi Lajos, Jurasits János, Lőcsy István, Nagy Lajos, Pozsonyi József, Prehalek Jóssef, Tiszberger János, érettek: Bóna György, Gschwindt Sándor, Horváth Jenő, Kétyi András, Jávor Andor, Kovács Zoltán, Márkus Pál, Pál István, Pető Antal, Síposa* Csényi Gésa, Skuta Lajos, Takács Vilmos, Vidus József és Zdebovszky György.

— Sárdy János sikere a budapesti operaház szezonvégi zsQrile előtt Szekszárd, Paks, Bonyhád és Dom' bóvár közönsége egyaránt jól ismeri Sárdy János dunaföldvári tanítót, akinek kellemes énekhangja és nem kö zönséges muzikalitása minden szerep lése alkalmával feltűnést keltett. — Sárdy most a budapesti m. kir. Ope< raház próbatermében énekelt, ahol az évad végén mindig alkalmat adnak a nem hivatásos operaénekeBekn arra, hogy tudásukat szakértők előtt bemutassák és hogy esetleg felfedez zék képességeiket. — Nyolcvankét pályázó gyűlt össze az idén, akik túlnyomórészt gyengén szerepeltek. Mindössze négy hangra figyeltek fel a bírálók, akik közt Sárdy János tenorhangja okozta a legkellemesebb meglepetést. A bizottság tagjai aján lőtték neki, hogy tanuljon szorgalmasan, mert orgánumánál fogva reménye lehet arra, hogy operaénekes lesz belőle.

— Halálozás. Herbert András, a szekszárdi m. kir. állami Bezerédj István fiú felső kereskedelmi iskola első évfolyamának növendéke folyó évi junius hó 9-én súlyos, de keresztényi türelemmel viselt szenvedés után jobblétre szenderült. Temetése Nagymányokon folyó hó 11-én volt és azon évfo'yamtársai teljes számban vettek részt. A ravatnál Hunyadi Károly tanár az iskola nevében mondott búcsúbeszédet, a sírnál pedig Majoros Imre I. évfolyam- beli tanuló búcsúzott el az iskola- társak nevében és helyezte el az iskola koszorúját. Az engesztelő szentmisét a megboldogult lelkiüdvéért az iskola a szekszárdi belvárosi plébánia- temp'ómban folyó hó 13 án reggel fél 8 órakor mulattatja be.

— Cserké8Z tábortűz. A szekszárdi 685. bz. Krammer János cserkészcsapat május 30-áu este tábortüzet gyújtott, amelyen a cserkészek szavalatokkal, énekekkel és szájbarmó- nika zenével mulattatták a nagyszámban megjelent közönséget. Vitéz Molnár József öregcserkész, csapat parancsnok a cserkészet ápolásáról tartott lelkesen megtapsolt beszédet.

— Járási tűzoltóverseny Majoson. A völgységi járás tüzoltótestületei ez évi versenyüket junius 17 én Majos községben tartják meg. Versenyszá- mok: ötös és kilences iskolaszerelés, ötös és kilences gyorsszerelés, kocsi- fecskendő szerelés egy és két tűzoltóval. Versenydijak: I. Ezüst babérkoszorú, védi Dörypatlan. II. Ezüst serleg, védi Teval. III. Babérág márványlapon. Sok egyéni dij.

— Adományok • cserkészpark hal* vacsoráiéhoz. A cserkéaspark céljait szolgáló b«lvacsorához Döry Frigyes és Birner István nagyobb mennyiségű halat ajánlottak fel. Honig Albert 20 kg, Sauprits Vendel 10 kg halat küldenek ugyanerre a óéira.

— ErdőÓri szakvizsga. A kaposvári m. kir. erdőigazgatóság erdőőri szakvizsgára előkészítő négyhetes tanfolyamot tart, amely ju'ius hó 9 én veszi kezdetét. A jelentkezők junius hó 16-ig, azok pedig, akik csak a szakvizsgát óhajtják letenni, junius hó 23 ig nyújtsák be kérvényüket az erdőigazgatósághoz. Bővebb felvilágosítást a kaposvári m. kir. erdő- igazgatóság, illetve az illetékes m. kir. erdőfelügyelő vagy m. kir. erdőhivatal nyújt.

— A szegedi szabadtéri iátékok. A szegedi szabadtéri játék felé az idén már is osztatlan érdeklődéssel fordul a hatalmas közvélemény. Ismét „Az ember tragédiáját0 adják elő. Az első előadás augusztus hó 4 én, a többi 5., 6., 11., 12, 14. és 15-én lesz. Főrendező a legnagyobb ma gyár kulturértékek egyike Bdnffg Miklós gróf lesz. Luoifer szerepere Csortos Gyulát, Adám szerepére Somlay Arthurt nyerte meg a rendezőség. Éva szerepét az idén is Tőkés Anna játssza, aki a legfino mabb szerepekben egyik nagy sikerét a másik után aratja az idei budapesti szezonban. A többi tényező szerepre is elsőrangú erőket hivott meg a rendezőség. Filléres vonatok, beszervezett elszállásolás, gyönyörű tiszai és ártéai strand és egyéb kellé kék biztosítják a szegedi szabadtéri játékok előreláthatólag nagy törne geinek a kellemes szegedi időtöltést. Érdeklődések és megkeresések Szegedi Szabadtéri Játékok címre kttl dendők.

— Ebzárlat Szekszárdon. A napokban egy kutya megmart két szekszárdi gyermeket, akit felszállitottak a budapesti Pasteur intézetbe. A kutyát leütötték, fejét felküldték az állatorvosi főiskolának, amely megállapította a veszettséget. A vármegye alispánja emiatt 90 napoB ebzárlatot rendelt el Szekszárd területére.

— Felgyújtotta eladott házát, mert a vevő nem fizetett. Nagydorogon folyó hó 4-én gyanús körülmények között kigyulladt és leégett egy nádas tetejű ház. A házban lakó Kovács István és felesége, valamint két gyermeke, továbbá Lukács Ferenc és felesége a veszélyt csak akkor tudták meg, amikor a tető már lángokban állott. Az ajtó kívülről be volt zárva és Kovácsék az ablakon át menekültek ki, mig Lukács az ajtót ki- feszítve szabadult feleségével a már roskadozó házból. A csendőrök Szendrei István 70 éves földmivest gyanúsították meg a tűzvész okozásával és le is tartóztatták. Szendrei beismerte a tettet és elmondta, hogy a házát eladta Kovács Istvánnak pénzért és élelemért, de nem kapott semmit és elkeseredettségében gyújtotta fel a házat. Szendrei ellen — a gyújtogatáson kívül — hatrendbeli emberölés bűntettének kísérlete miatt eljárás indult.

— Felakasztotta magát. Mérei Kovács Ferenc 62 éves szekszárdi napszámos folyó hó 10 én délután pillanatnyi elmezavarában a tanyájában felakasztotta magát. Mire rátaláltak, már halott volt.

— Öngyilkos mezőőr. Boros József 70 éves bogyiszlói mezőőr, aki folyó hő 4 én szolgálati revolverével a Ál- lébe lőtt, 10-én a szekszárdi közkórházban meghalt.

Válasz

eil ismeretlen mnzsnm- krltlkusnak.

A Tolnamegyei Hírlap f. hó 9 iki számában egy magát megnevezni nem akaró valakitől hosszabb cikk jelent meg „Látogatás Tolna vármegye múzeumában0 óimén. A oikk írója a közvéleményre hivatkozva kéri számon tőlem, hogy a muzeum átrendezésekor „miért volt szükséges a museum jelentős értékeit máshova szál* Utáni (vagy legalább is a nyilvánosság elöl félretenni) és hogy milyen ellenértéket kapott ezekért Tolna vármegye.0 Jó fél hasábon másról sinos szó ebben a számonkérésben, mint „a múzeumot jól ismerő közönség0 állítólagos csalódásáról, melyet a népviseleti és lakásberendezési anyag egész tömegének, a sárközi gyermek- rajzoknak, az óriási kési mun kagyttj- töménynek, a rovar- és régi pénz- gyűjteménynek teljes, továbbá a szabadságharc emlékeinek, a lengyelt leleteknek és a népfoglalkozások használati eszközeinek „részben való eltűnése0 fölött érez.

Eltekintve attól, hogy a múzeumban végzett selejtezés értelmét és szükségességét — ott, ahol azt tényleg elvégeztem — a múzeumlátogató közönség értelmesebb része — saját mindennapi tapasztalataim szerint —- csak helyesli, véleményem mégis csak az, hogy a muzeum őre munkájában, mely elsősorban magasabb közművelődési szempontokat igyekszik szem előtt tartani, nem igazodhat a Tolnamegyei Hírlap egyik munkatársának, vagy a közönség másik részének Ízléséhez. Az, hogy olyanok is lehetnek, akiknek fáj, hogy ilyen utón éppen az általuk ajándékozott anyag került raktárra, a fenti elven mit sem változtathat.

Tolna vármegye múzeumának működését a vármegye alispánja és a Közgyűjtemények Országos Felügyelősége ellenőrzi és irányítja. így történt ez a muzeum átrendezésekor is. Megnyugodhat a oikk írója abbaD, hogy a Felügyelőségnek kiküldött szakemberei: Márton Lajos, Yisky Károly, Höllrigl József, Győrffy István, Bátky Zsigmond és maga a muzeum őre is nagyon jól tudták, hogy mi itt a kiselejtezni való, illetve mi való raktárra. Elvégre nem lomtár a muzeum, ahol mindennek helye van, ami nem mai, vagy ami érdekes.

De kételyeim lehetnek aziránt is, hogy a cikkíró a múzeumot ismerte-e régebbi állapotában s hogy jól átnézte-e mostanában. Ha ismerte volna azelőtt, tudhatná azt is, hogy sok minden volt ott, ami idővel annyira tönkrement, hogy újból kiállítani már nem lehetett. Ez vonatkozik elsősorban a selyemből készült ruhafélékre, melyek azelőtt rossz babákra huzva az emeleti folyosó szekrényeiben vol- tak láthatók. De nem tudom azt sem, honnan veszi a cikkíró azt az állítását, hogy a népviseleti anyag, népi bútor, népfoglalkosási használati eszközök és a kézimunkák majdnem teljesen eltűntek. Hiszen ez az anyag ma több helyet foglal el, mint azelőtt. Külön-külön három teremben helyeztem el az ősfoglalkozások anyagát, a népi bútorzatot és kerámiát, meg a textíliákat. Hogy itt néhány rossz éB megtévesztő rekonstrukciót elbontattam (decsi szoba, amilyen a Sárközben sohasem volt stb.) éppen annyira nem lesz ártalmára a közönségnek, mint az, hogy itt is, meg máshol is (pl. a lengyeli anyag esetében) a kiállítást unalmassá tevő másod- és többespéldányokat raktárra vitettem. A negyvennyolcas anyagot