Tolnamegyei Ujság, 1934 (16. évfolyam, 1-101. szám)
1934-04-18 / 30. szám
6 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1934 április 18 s&fö zongora kőrbmueló» — Cím megtudható a Molnár-féle papirkereikedésben. azt a II ik gyógyszertár megakadályozása miatt teszem, holott nagyon jól tudja a képviselő nr, hogy nekem — sajnos — már hossza óvek óta, amikor a Nemzeti Egység mozgalmáról még szó sem volt, harcolnom kellett nehezen megszerzett exis tenoiámért? Akkor ezek szerint én már semmiféle magasstosabb célokért folytatott mozgalomban nem vehetnék részt, mert mingyárt reám lehet stttni az tfnsést, az érdekeltséget I ? Vagy hol az igazság abban, hogy egy vagyon és jövedelem tekintetében nálam sokkal magasabban álló képviselő az én verejtékes munkával szerzett existenciámat ilyen véglete kig menő módon támadja, anyagi romlásomra tör azért, hogy azt a gyógyszertári jogot esetleg egy olyan ember kapja meg, akinek csak any- nyit jelentene a jognyerés, hogy többje legyen, mint amennyije eddig volt ? Viszont egy alkalmazott gyógysse részt, (segédet), aki a szó szoros ér tőimében rá van utalva alkalmazotti fizetésére, munkanélkülivé tenne ? Nagyon találóan jegyezte meg a miniszterelnök nr április 10-én a TESz ünnepélyes díjkiosztásán tartott beszédében, amikor est mondta: „Nálunk ha prosperál valaki, a másik egy bizonyos fokig irigyli már.“ Hogy védekezem az anyagi romlás ellen és ehhez a hatóságok támogatását kell kérnem, azt hiszem erre jogom van nekem is, aki úgy hivatásbeli, mint állampolgári kötelességeimnek mindig és mindenben eleget tettem; ezért támadni hatóságot, élharcost, mindenkit, aki osak gyanús a képviselő ur előtt, szintén nem az igazság keresése, hanem szerves része a képviselő ur által ellenem indított hajszának. Talán a képviselő- ur sohasem járt ki semmit! ? Avagy ez csak a képviselő urnák szabad? Az embervadászat hevében a kép viselő ur úgy aposatrofált engem a , parlamentben, hogy a „dúsgazdag .tolnai gyógyaierésa a paksi re&ljogu patika tulajdonosa, autója is van, hmit az élharcosok rendelkezésére bo- csájtottl“ Hát hiszen egy 15 holdas kisgazdához viszonyítva, talán gazdag is vagyok, de hol vagyok én gazdagság dolgában a képviselő úrhoz, a kisgazda képviselőhöz ? Avagy talán a képviselő ur 1000 holdja tabu? De az évtizedes, kitartó és nehéz munkával szerzett kispolgári vagyonnal bárki szabadon rendelkezhetik ? A paksi reáljogu patikát illetőleg nem Beállók vitába a képviselő úrral, nem akarván egy általam igen tisztelt és nagyrabecsttlt famíliát ebbe a vitába belevonni, mindazonáltal a valóságnak nem felel meg, hogy a paksi reáljogu patika részben is tulajdonom volna és ha a képviselő ur meg akar erről győződni, készséggel boosájtom rendelkezésére bizonyítékaimat, amelyekből meggyőződhet arról is, hogy én ebben az esetben is, amellett, hogy önállósághoz segítettem egy fiatal gyógyszerészt, az emberbaráti érzésnek is adtam olyan tanujelét, ami a mai anyagias világban nem igen szokott előfordulni. Ami az autót illeti, az a konjunkturális idők alatt szerzett, már 7-ik éve használatban lévő kocsi, a kép viselő ur is tudja, hogy ma már nem képez olyan értéket, ami a dúsgaz dagságra mutatna; hogy kinek a rendelkezésére boosájtom, ahhoz igazán senkinek semmi köze nincs. Hogy ■ pedig a Nemzeti Egység megszerve- j zésében reám háruló feladatok elvég- j zésében használom, az csak azt mu I tatja, amit a képviselő ur tagad, hogy én egy eszméért áldozatot is tudok hozni. De hiszen a képviselő ur autója is sokat szaladt ugyanazon községekbe, amelyekbe az enyém, hogy miért, azt mindenki tudja; a különbség kettőnk autótartása között csak az, hogy mig a képviselő ur soffőrt is tartott annak idején, nekem, a dúsgazdag tolnai gyógyszerésznek erre már nem futja és ha valami baj van útközben, magam fekszem az autó alá. Isten látja a lelkem, hogy én soha nem irigyeltem a képviselő ur 1000 holdját, kastélyát, szeszgyárát és kép viselői fizetését, sőt kívánok a kép viselő urnák mégegysser annyit, de azt hiszem a képviselő ur nem sok kapavágást tett birtokán, sőt annak megszerzése sem kívánt képviselő úrtól sem fizikai, sem szellemi munkát. Viszont én 32 éve dolgozom folytonosan — másfélévi háborús megszakítással — a gyógyszerészi pályán, ebből 22 évet Tolnán és ebből a 22 évből 8-at, rövidebb-hosszabb részletekben, alkalmazott nélkül. Tön kretettem a lábaimat és a tenyerem kérges a munkától, ebből származik az én „dúsgazdagságom“, amelynek alapja a képviselő ur által tőlem olyan nagyon sajnált patika, amely patikának az értéke a viszonyok és a környéken felállított nyilvános és késigyógyszertárak következtében a felére csökkent, mint amennyiért 22 évvel ezelőtt megvettem. Ha én azt a munkamennyiséget, amelyet ebbe a patikába fektettem, máBba, például földbe fektettem volna, ha nem is lenne 1000 hold földem, de mindenesetre jobban megközelítettem volna a dusgazdaságot, mint most és senki nek nem jutna eszébe arra kényszeríteni, hogy vagyonom felét ingyen, nemzeti ajándékképpen másnak ad jam oda. Nekem nines semmi takargatni, titkolni valóm, sem a Nemzeti Egység mozgalmában kifejtett működésemért, sem a vagyonúmért. Ha szégyelni kell azt amije van az embernek, a képviselő urnák több szégyelni valója van. Én büsske vagyok arra, ha a képviselő úréhoz képest kicsi íb, mert annak minden krajcárját kezem és eszem munkájával kerestem meg, már pedig a mai felfogás szerint a munkából eredő vagyonnak és jövedelemnek van a legtöbb létjogosultsága, azért mindazoknak, akik bármilyen indokból olyan nagyon csépelnek engem a Il ik patikával kap esolatban, azt mondom, hogy én még mindig csak egy falusi patika tulajdonosa vagyok, tehát tulajdonképpen kis ember, ha tehát az igazságosabb jövedelemelosztásért akarnak és van bátorságuk harcolni, ne a kis embereknél kezdjék, mert találnak ennél sokkal alkalmasabb és a harchoz méltóbb terrénumot és ami igen fontos volna — járjanak elől jó példával t Dr Herczog Elemér gyógyszerész. Kiadó a »Tolnamegyei Újság* Hírlapkiadó Rt. Köszönetnyilvánítás* Miudazok, akik felejthetetlen drága jó férjem, illetve édesatyám elhunyta alkalmával a temetésen való megjelenésükkel, koszorúk küldésével, valamint részvétsoraikkal mély fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek, ezúton fogadják hálás köszönetünket. Szekszárdi 1934 április 16. 5zv. Mester Lajosné j és kisleánya. 56—1934. szám.l Árverési hirdetmény. Dr Gulyás József és dr Fleischmann Ottó szekszárdi ügyvédek által képviselt eörsi Balogh Brunóné szül. Wolf Ilona felsősági lakos javára 3036 P 70 f tőke és több követelés járulékai erejéig, a szekszárdi királyi járásbíróság 1933. évi 2403. számú végzésével elrendelt kielégítési végrehajtás folytán végrehajtást szenvedőtől 1934. évi március hó 9-én lefoglalt 1358 P 80 fillérre becsült < ingóságokra a szekszárdi királyi járásbíróság fenti számú végzésével az árverés elrendeltetvén, annak az 1908. évi XLI. törvénycikk 20. § a alapján, továbbá a foglalási jegyzőkönyvből ki nem tűnő más foglaltatók javára is, az árverés megtartását elrendelem, de csak arra esetre, ha kielégítési joguk ma is fennáll és ha ellenük halasztó hatályú igénykereset folyamatban nincs, — végrehajtást szenvedő lakásán, Mözs községben, 26. szám alatt és folytatólagosan a palánki szőlőhegyi présházban leendő megtartására határidőül 1934. évi április hó 28. napjának délutáni 2 órája tűzetik ki, amikor a biróilag lefoglalt szarvasmarha, szecskavágó, tengeridaráló, bor és hordók s egyéb ingóságokat a legtöbbet ígérőnek — de legalább a becsár kétharmadrészéért — készpénzfizetés mellett el fogom adni, még akkor is, ha a bejelentő fél a helyszínen nem jelenne meg, ha csak ellenkező kívánságot írásban nem nyilvánit. Szekszárd, 1934, évi április 8. Neusohl Károly 247 kir. bir. végrehajtó. MOZI Igazgató: KRENNER JÓZSEF Szerdán, április hő 18-án Csütörtökön, április 19-én este Vs 7 ás V« 9 órakor Csak 16 éven felüliek részére! Katharine Hepburn a második Garbo, sztáravatól filmje R SZERETŐ. ! Paramount hiradó ! Szombaton, április hó 2l-én este */s7 és Vs? órakor Vasárnap, április hő 22-én délután 3 és 5, este 7 és 9 órakor 3 órakor a helyár 40,60,70 fillér Josef Schmidt, a világhírű énekes főszereplésével Budapesttel egyldőben I DALOL A VÁGD Magyar világhiradö ! A szekszárdi királyi járásbíróság, mint telekkönyvi hatóságtól. 12.860—1934. tkv. szám. árverési hlrdetménv-klvonnL Szekszárdi Népbank Szövetkezet végrehajtatnak, özv. Könczöl János végrehajtást szenvedő ellen indított végrehajtási ügyében a telekkönyvi hatóság a végrehajtató kérelme következtében az 1881. évi LX. te. 144., 146. és 147. §-ai értelmében elrendeli a végrehajtási árverést 186 pengő tőkekövetelés, ennek 1932. évi julius hó 1. napjától járó 8°/o kamata, 28 P 88 fillér eddig megállapított per- és végrehajtási és az árverési kérvényért ezúttal megállapított 12 pengő költség behajtása végett, a szekszárdi királyi járásbirság területén levő, Decs községben fekvő, s a decsi 774. számú betétbenL 1—4. sorsz. 1484—1487. hrsz. 2 hold 96 Q-öl, 1 hold 54 Q-öl, 2 hold 1500 [Z|-öl és 1064 Q-öl szántóra a Dunántúl dűlőben 3785 P 90 f; u. o. betétben II. 1—3. sorsz. 5253— 5255. hrsz. alatt felvett 1100 Q-öl, 935 Q öl és 472 Q öl szőlőre és a Köpárságra a Görögszó dűlőben 1125 P 60 !; a decsi 766. számú betétben I. 1—2. sorsz. 597. és 598. hrsz. alatti kertre és házra 700 P; n. o. betétben II. 4. sorszám, 5252. hrszám alatt felvett 372 Qöl szőlőre a Görögszó dűlőben 148 P 80 f kikiáltási ár mellett. A telekkönyvi hatóság az árverésnek Decs községházánál megtartására 1934 évi május hó 17. napjának délelőtt 9 óráját- tűzi ki és az árverési feltételeket az 188] évi LX. te. 150. |-a alapján a következőt ben állapítja meg: Az árverés alá eső ingatlanokat a kikiáltási ár kétharmadánál és illetve felénél eladni nem lehet. (1908 évi XLI. te. 26. §.) Az árverelni szándékozók kötelesek bánat- ■ pénzül a kikiáltási ár 10 °/a-át készpénzben vagy az 1881: LX. te. 42. §*ában mégha!. tározott árfolyammal számított óvadékképes értékpapirosban a kiküldöttnél letenni, vagy a bánatpénznek elóleges bírói letétbe helye- zéséről kiállított letéti elismervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési feltételeket aláírni. (1881: LX. te. 147., 150., 170. §. - 1908 :LX. te. 21. §.) Az, aki az ingatlanért a kikiáltási árnál magasabb ígéretet tett, ha többet ígérni senki sem akar, köteles nyomban a kikiáltási ár százaléka szerint megállapított bánatpénzt az általa ígért ár ugyanannyi százalékáig kiegészíteni. (1908 : XLI. te. 25. §.) Szekszárd, 1934. évi február 25. 246 Dr Péter, kir. járásbiró. Néhrafokatszfiiin május hóban 5 P, — junius hóban 4 pengőért kilogrammonként Moenioh faiskola—méhészet, Varsád, u. p. Gyünk (Tolna m.) 249 A szekszárdi kir. járásbíróság,mint telekkönyvi« hatóság. 255—1934. tkv. szám. Árverési hlrúetménv-kivonat. Szekszárdi Népbank szövetkezet végrehajtatnak, özvegy Nagy Jánosné szül. Bóvári Teréz, Taksonyi György nős László Júliával végrehajtást szenvedők ellen indított végrehajtási ügyében a telekkönyvi hatóság a végrehajtató kérelme következtében az 1881, évi LX. te. 144., 146. és 147. §-al értelmében elrendeli a végrehajtási árverést 280- pengő tőkekövetelés, ennek 1932. évi május hó 1. napjától mindenkori legmagasabb kamata, 32 P 40 f eddig megállapított per- és végrehajtási és az árverési kérvényért ezúttal megállapított 12 P költség behajtása végett,. a szekszárdi királyi járásbíróság területén levő, Szekszárd m. városban fekvő s a 697. számú telekkönyvi betétben A I. 1—2. sorszámú 1956. és 1957. hrszámu lakház 1014. öisz. alatt udvarral és kert a beltelekben 199 és 127 Qöl kétharmadrészben 2278 pengő 34 fillér kikiáltási áron; a szekszárdi 7910. számú tkvi betétben A f 1—4. sorsz. 5083. hrsz. 5480., 16.640. és 5082. hrsz. szántók a Porkolábvölgyben, Gyüszüvölgyben és a Pacsirtadombon (ártér) 495, 1140, 952 és 519 Q-öl 242 P 50 f, 1846, 552 és 602 P kikiáltási áron; ugyanazon betétben A L 1—3. sorsz. 16.983/3., 17.015/4. és 17.015/7. hrsz. vizárok és rétek a Ludasban (árterek) 142, 443 és 866 Q-öl 798 P kikiáltási áron; a szekszárdi 10.105. számú tkvi betétben A tT 1. soisz. 5483/1. hrsz. sző!6 a Gyüszüvölgyben 71 Q-öl egyharmadrészben 1 P 70 f kikiáltási áron; a szekszárdi 9026. sz. tkvi betétben A f 1. sorsz. 16.102. hrsz. szántó az Alsópaskum-Baktatón (ártér) 985 Qöl felerészben 285 P 50 f kikiáltási áron; végül a szekszárdi 9195. számú tkvi betétben A f 1—2. sorsz. 6643. és 1803. hrsz. szántó a Benedekszurdikban 1447 Q-öl 524 P és lyukpince térrel a beltelekben 2 Q-öl 50 P kikiáltási áron. * A telekkönyvi hatóság az árverésnek a telekkönyvi hatóság hivatalos helyiségében (földsz. 2. ajtó) megtartására 1934. évi május hó 17. napjának délután V>4 óráját tűzi ki és ■ az árverési feltételeket az 1881. évi LX. te.. 150. §-a alapján a következőkben állapítja meg: Az árverés alá eső ingatlanokat a kikiáltási ár felénél és kétharmadánál alacsonyabb > áron eladni nem lehet (1908: XLI. te. 26. §.) Az árverelni szándékozók kötelesek bánatpénzül a kikiáltási ár 10°/0-át készpénzben, , vagy az 1881: LX. t.-c. 42. §-ában meghatározott árfolyammal számított óvadékképes - értékpapirosban a kiküldöttnél letenni, vagy a bánatpénznek előleges bírói letétbe helyezéséről kiállított letéti elismervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési feltételeket aláírni. (1881. évi LX. te. 147., 150., 170. §; 1908. évi LX. te. 21. §.) Az, aki az ingatlanért a kikiáltási árnál magasabb Ígéretet tett, ha többet ígérni senki sem akar, köteles nyomban a kikiáltási ár százaléka szerint megállapított bánatpénzt az általa Ígért ár ugyanannyi százalékáig kiegé-- sziteni. (1908: XLI. 25. §). Szekszárd, 1934. évi március 7. Dr Péter, 245 királyi járásbiró.. Molnár-féle nyomdai műintések és sssb. iróalsatgyár rt. nyomása, Ssekssárd.
